Hirdetés
- Meggyi001: Áram nélkül....méltóság nélkül.....
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Lalikiraly: Macbook NEO 2
- N€T0X|N: Talaria tuning: meg kéne tudni állni!
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- hcl: GPT diszk kisebbre klónozása
-
LOGOUT
Az objektívekre két nagyon fontos adat jellemző, melyek alapján rendszerint azonnal be lehet őket sorolni. Ezek az objektív fényerejét és gyújtótávolságát jelző számok.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Degeczi
nagyúr
válasz
flash7
#12061
üzenetére
scanner teljesen jó ilyesmire, csak ne Canon LiDE rendszerű legyen, mert annak szinte nulla a mélységélessége
annak idején pl. egy régi scannerrel mindig "lefotóztam" a kártyákat (PCI, de előtte még ISA is), mielőtt a gépbe építettem volna, így kényelmesen meg lehetett nézni szétszerelés nélkül is egy-egy chip típusát, vagy a jumperek alapállását
a fölbontás pedig már 300 dpi-vel is tized-mm alatt van - márpedig annyit a legratyibb scanner is tud, de inkább a dupláját is
-
Degeczi
nagyúr
a minőségét bármelyik fényerős alapzoom, nem is kizárólag a kameragyártótól, pl. Sigma 18-50/2.8, Tamron 17-50/2.8
ha azonban az ekv. 24 mm-ről induló átfogás is fontos, már nehezebb a helyzet (van ugyan Tokina 16-50/2.8, de elég ritka, és az említett Nikonokon nem lenne AF vele, csak nagyobb típusokon), az inkább a kezdő fényerő beáldozásával megy, Nikon esetén pl. a Nikon 16-85-el
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Ferdzsoo
#11419
üzenetére
az csak afféle "miért jó nekem, h nem azt vettem" önmegnyugtatás, nem gyakorlati szempont, mert pl. pont a legzavaróbbat, az aberrációt egyáltalán nem is veszed észre, hiszen évek óta minden Nikon váz automatikusan korrigálja (persze a RAW konverterekben is ugyanúgy bekapcsolható ez, és ott a vignettálás is kiszűrhető ugyanúgy - nem mintha az észrevehető gond lenne)
a kitobival szemben nem csak az átfogás, és így a csere elmaradása előny, hanem pl. a nem elforgó frontlencse, ami miatt polárszűrő is könnyen használható,
a kézzel bármikor (MF-re átkapcsolás nélkül) korrigálható fókusz pedig szintén hasznos lehet, ha vkinek szüksége van ráaz élességi panaszok onnan erednek, h olcsó kitobi a 18-105 is, nagy gyártási szórással: akadnak gyengébb példányai is, egyébként nincs gond az élességével
ezzel együtt persze ha vállalhatóak a (nem komoly) hátrányai, természetesen nagyon jó választás a duplakit, valóban nem kell cserén gondolkozni
-
Degeczi
nagyúr
válasz
flash-
#11278
üzenetére
nem sok értelme olyan kategorizálásnak, amit a cikk említ
(pl. a Nikon obik nem veszik észre, ha állványra kerülnek, neked kell olyankor kikapcsolnod a VR-t)Nikonnál alapvetően két rendszer volt: a kicsit gyengébb (3 FÉ-vel hirdetett) VR, és a 4 FÉ-re specifikált, továbbfejlesztett VR II
a pici kitobik (18-55, 55-200) biztosan az előbbibe tartoznak, a 18-105 pl. a dpreview-n látható bejelentése szerint II-es kellene legyen - de a Nikon oldalán arra is 3 FÉ-t adnak meg, és nincsen rajta "active" kapcsoló, ami célja a cikkben említett olyan helyzet, amikor nem csak a kezed remeg, hanem az egész környezet (pl. járművön utazva)
szóval valószínűleg a 18-105 is a kisebb képességűt kapta -
Degeczi
nagyúr
válasz
Szabikaa20
#11143
üzenetére
az 55-200 telekonverterrel nem lenne jó: az csak fényerős, drága telékhez használható
egyébként nem olyan nagy a különbség látószögben a 200 és 300 között - egyáltalán nem kicsi már a 200 sem, általános célra bőven jó (félénk állatokhoz pedig a 300 is kevés)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
zgospel
#11080
üzenetére
nem teljesen: a fényerő (és a rekeszek) névleges értéke valójában csak közelítés
(néha, alapos tesztekben meg is szokták mérni, mi a tényleges fényáteresztés)
nem nagy, de látható különbséget okozhatvagy pl. a rekeszbeugrás pontatlansága még ugyanazon az obin, ugyanazon rekesz mellett is képes enyhe (mondjak max 1/6 blende) ingadozásokat okozni képenként
(pl. a Halott Menyasszony bábfilmhez, ami Canon vázakkal lőttek képkockánként, részben ezért is használtak Nikon optikákat: mert ott a rekeszt egyszerűen mechanikusan fixre akasztották be, ami Canon obival, elektronikus rekeszvezérléssel sokkal nehezebben ment volna - márpedig enélkül egy mozgóképen már látható lenne a beállási pontatlanság) -
Degeczi
nagyúr
válasz
zgospel
#11069
üzenetére
asszem pont Canonon még a fókuszgyűrűjét is jól szokták beállítani gyárilag
nekem Nikonos van, azon teljesen elcsúszott a skála, valszeg azért, mert bajonettől függetlenül ugyanúgy rakhatják föl a gyárban, pedig a hosszabb bázistávolságúaknál (a Nikon az egyik leghoszzabb rendszer) teljesen másként kellene,
és így valahol 1m alatt volt a végtelennek megfelelő állásde ez sem volt komoly gond, 10-15 perc egyszer belőni: a gumigyűrű alatt 3 apró csavarral oldható, majd elfordítható az egész, és próbaképekkel (hiszen a keresőben minden éles) hamar belőhető, akár a fényképezőgépen is, ha nagy fölbontású a kijelzője
(azért volt érdemes megcsinálni, mert halszemnél jópofa fölhasználás az is, ha vki közelhajol hozzá, és akkor már persze másként kell fókuszálni - sajnos nem is lehet annyira közelre, ami olyankor igazán jó lenne. Távoli célpontoknál valóban tökmindegy, egyszer beállítod 1m körülire, és minden éles lesz)
a képe teljesen nyitva még vacak, de az egy halszemnél úgysem szempont, f/5.6-nál már abszolút korrekt, f/8-nál pedig világbajnok, sokkal drágább típusokat is lepipál
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Novics
#10952
üzenetére
Nikon 18-55? annak forog az eleje fókuszáláskor, ezért kell a tölcsér alakú
egyébként a mai frontlencse bevonatok mellett már nincs olyan jelentősége, mint régebben (hacsak nem rontja vki szándékosan a helyzetet UV szűrővel), ma már nem okoz nagy különbséget, csak ha tényleg nagyon erős fény éri a frontlencsét (a gyengébb minőségű bevonatok idején közvetett, visszavert fény is sokat tudott rontani a kontraszton)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Novics
#10949
üzenetére
azért nem, mert ahhoz, h a kép sarkaiban a legnagyobb látószög mellett se vignettáljon a napellenző, tölcsér kivitelben csak akkora lehetne, mint amit ott, a sarkokban látsz, a "tulipán szirmai" között
az pedig nagyon kevés, alig árnyékol valamit - holott a kép magassága kisebb, mint a szélessége, vagyis alul-fölül (márpedig a Nap leárnyékolása szempontjából többnyire ez utóbbi a legfontosabb) nagyobb "levél"-re lenne mód, anélkül, h belelógna a képbe
a tulipán forma tehát az árnyékolási lehetőség kioptimalizálása, csúcsra járatása - de persze csak akkor lehetséges, ha nem forog a frontlencse
hosszabb gyutávról induló telénél mindez azért nem lényeges, mert az amúgyis szűk látószöge miatt sima tölcsérből is viszonylag magas tehető rá
-
Degeczi
nagyúr
válasz
kulerr
#10941
üzenetére
rövid guglizással kiderül, h valóban más fölirattal legyártott Tamron 17-50-ről van szó, a motor nélküli első változatról
így valszeg ugyanaz érvényes rá, mint a Tamronra: jó obi, ha egy jó példányt sikerül kifognod
(pl. annak idején 4 db-ból sem találtam egyet sem, ami D90-en ill. D300-on stabilan, megbízhatóan fókuszált volna - másoknak meg olyan szerencséje van, h elsőre olyat sikerül) -
Degeczi
nagyúr
képkivágásban természetesen ugyanazt, de egyébként a perspektíva eltérő, közelről másként látod ugyanazt, mint távolabbról
ezért fejportréra nem előnyős, mert közelről túl nagynak tűnik az orr, kerekebbnek az arc
(egyébként fejportréhoz az 50 mm is rövid, ugyanebből az okból) -
Degeczi
nagyúr
válasz
BiriBum
#10521
üzenetére
hehe, Canon volt az első a teljesen elektronikus obikapcsolattal, nemhogy az AF-et, de még a rekeszmozgatást is az obira bízzák
talán csak az Olympus még ilyen, hiszen ott nulláról indultak a 4/3, m4/3 rendszerek, könnyen megtehették
pl. Nikonon különösen a belépő ill. a haladó amatőr vázaknál (D40-D80 vonal) gyakori a rekeszmozgató mechanika meghibásodása a vázban
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Peethy
#10503
üzenetére
a manuális fókusznál (ami halszemnél kb mindegy, gyakorlatilag egyszer kell beállítani) fontosabb, h D300/D7000 alatti Nikon vázakon fénymérés sincsen manuális obival, ezért csak M módban használhatóak
többnyire ez is mindegy (mert a fő felhasználási területet, a gömbpanorámát úgyis M módban kell lőni, bármilyen vázon is legyen), de beltérben esetleg számíthat, h vakuzni is csak manuálisan lehet, hiszen a TTL vakuzáshoz is kellene tudnia a váznak a beállított rekesz értékét
-
Degeczi
nagyúr
válasz
HwAdokVeszek
#10424
üzenetére
attól is függ, mire: nyaraláson mászkálás közben nagyon jól jöhet a 16 mm-es kezdet, ha viszont mondjuk portrézni is szeretnél néha, ez a Nikon könnyen csalódás lehet, nem is annyira a rossz fényereje miatt, hanem mert ritka ronda (izgága, dupla kontúrvonalas) háttérmosásra képes
-
Degeczi
nagyúr
válasz
werttzui
#10326
üzenetére
igen, az kellett volna jöjjön - de nézd meg a méreteit: a full frame-es Sigma 70-200/2.8 mérete 86x184 mm, 77-es szűrővel (és 1.4 kg) - tehát ez még annál is nagyobb lett!
így aztán jó eséllyel nem is a teljesen más fölépítésű 50-150, hanem lehet, h tényleg a 70-200 alapján dolgoztak, abból indultak ki
a 70-200 már elég böhönc volt sok vázon, míg a régi 50-150 kellemes méretű
mert az APS-C egyik előnye pont az, h kisebbek, könnyebbek lehetnek az azonos látószög tartományt adó obik - hát ezt ügyesen kilőtték...
-
Degeczi
nagyúr
válasz
werttzui
#10324
üzenetére
nem csak az ára, a mérete is "azt a Q!"

a régi 76x136 mm volt, 67 mm-es szűrőmenettel, 770 gr, ez 86x198, 77 mm-es szűrővel (a súlyáról még nincs adat, de ez alapján közel lehet a 1.5 kg-hoz): FX méretű képet rajzolna?

mert ez gyakorlatilag a 70-200... vmit nagyon elnéztek, nem erre lett volna szükség
-
Degeczi
nagyúr
válasz
padi68
#10251
üzenetére
ezen a típuson nincs, mert könnyű, és normál esetben nem fordul elő ilyesmi
(míg pl. a nehéz 18-200-nál teljesen normális jelenség, nem is lehet vele mit kezdeni: olyan 24-35 mm-es állás környékétől az mindenképpen kimászik, ha lefelé tartod. Alaphelyzetből, 24 mm alatt az sem, ezért azon is tök fölösleges a zár, ami az újabb 18-200-on jelent meg, mert az ilyen zár csak a legelején, 18 mm-en tudja rögzíteni - onnan pedig amúgysem csúszik ki...)szóval ezen a típuson nem szabad előfordulnia, javítandó (azt sajnos nem tudom, mennyiért. Nyilván az a kérdés, vajon csak elállítódott, kilazult-e vmi, vagy elkopott)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
fulton
#10234
üzenetére
ugyanaz
azt csak magad tudod, muszáj-e homohviharban, háborgó tenger, fröcskölődő víz mellett is fotóznod, mert akkor valóban elengedhetetlen (de persze a szigetelt váz, objektív is)
talán gyakrabb helyzet, ha nem teljesen beszámítható alanyokról (kisgyerekek, kutyák, részegek) is akarsz közeli képeket, mert akkor is hasznos lehet
de ezeket leszámítva csak magadat szívatod: évtizedeken át kísérletezte ki a gyártó a frontlencse megfelelő (és persze ellenálló!) bevonatát, ami szerepét lenulláznád egy elég dobott üvegdarabbal
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Peethy
#10210
üzenetére
Ken szerint nincs
de őszintén szólva nem értem, az indexes hirdetésben mire gondol a srác a "blendebeugrató gomb" sérülése alatt?
a D verzión nincs ilyen gomb az obitesten, csak a rekeszbeugrató kar a foglalatnál - de arra persze digitálison is szükség van...szóval valszeg lehet más szerkezeti különbség is, ha azon még szolgált erre egy külön gomb
-
Degeczi
nagyúr
?
$20-t ír postaköltségre...vagyis az már 27e akkor is, ha a vám nem szúrja ki magának, mert ha igen, akkor már 33e fölött jársz (nem a vám lényeges, hanem a 25% áfa!) - miközben itthon érvényes garral 37e...
(hongkongi garpapírral itthon csak egy dolgot tehetsz)szóval így nem érdemes bevállalni a kockázatot
ha személyesen kinn jársz, akkor persze igenegyébként inkább itthon célszerű használtan venni
-
Degeczi
nagyúr
ebben a tartományban nem sokat számít a stabilizátor, a fix fényerő többet ér
mindkét Sigmán fordítva dolgozik a zoomgyűrű, mint az Nikonon megszokott, és a HSM motor ellenére forog az AF gyűrű (+nem lehet azonnal kézzel helyesbíteni, csak MF-re átkapcsolás után)
valódi makrót egyik sem tud, csak átlagosnál kisebb a közelpontjuk
a 18-50--hez hasonló, de vmivel olcsóbb a Tamron 17-50/2.8: azt is érdemes lehet kipróbálni (mindenképpen alaposan, mert nagyon gyakori a fókuszhiba, és nincsen hazai szerviz, ahol be tudnák állítani. A Sigmához van)
az ideális persze a Nikon 17-55/2.8 - de az még használtan is több, mint 2x annyi, mint ezek bármelyike újonnan
-
Degeczi
nagyúr
ezt mondtam: teljesen nyitott rekesszel készült f/2.8-on, vagyis a lamellák egyáltalán nem szűkítették le a fény útját = természetesen csillagot sem rajzolhattak
rekeszeld le mondjuk f/8-ra, és mindjárt megjelenik (remélhetőleg! kompaktnál uis még az is előfordul, h nincs is rekesz a gépben, csak ND szűrőkkel csökkenti a fényt - ami persze szintén nem tud csillagozni)
-
Degeczi
nagyúr
isten ments: sokkal jobb minőségű a 18-105!
a Sigma 18-200 csak pénzkidobás lenneha nagyon kell a hosszabb átfogás (de a gyakorlatban roppant ritkán kell tényleg, inkább csak utazáskor kényelmes, h egy obi lefed mindent), akkor csak a Nikon 18-200 vagy Tamron 18-270 jöhet szóba - de mindkettő nagyon drágán, 2-3x áron egy 18-105-höz képest (és továbbra is: rosszabb képminőséggel)
-
Degeczi
nagyúr
nem, csak a rekesz számít: ugyan nincs exif a képeden, de nyilvánvalóan tág rekesszel készült. Márpedig ha az nyitva van, természetesen nincsenek csillagok, hiszen a lamellák "elbújtak", nem tudnak ilyen hatást okozni.
(lerekeszelve persze hosszabb záridő is kell, így állvány is mindenképpen - de ez már csak következmény, nem maga az ok)
-
Degeczi
nagyúr
azt még hozzátéve, h páratlan számú lamella esetén kétszer annyi sugár látható
a ma elterjedt obik többségére 7 lamella jellemző, így 14 sugár látható
ennél kevesebb ma már ritka (míg 9 még viszonylag sűrűn előfordul), bár némelyik típuson csak 6 van (pl. a régebbi Sigma 10-20 egyik hátránya, h ha vki éjszakai képeket készít vele, akkor emiatt nem olyan szépek az utcai "lámpacsillagok")
ezzel együtt persze a lamellák számának egyezése még nem garancia azonos jellegre, ettől még lehetnek komoly eltérések
pl. a Nikon kitobikon (ez épp 18-135 - de a többi hasonló Nikon zoom is ilyen) a 7 lamella ellenére elég rondák ezek a csillagok:

az ugyanennyi lamellával szerelt Sigma 18-50 sokkal szebbet produkál:

-
Degeczi
nagyúr
válasz
Segnior_Barthez
#6838
üzenetére
általánosságban egyetértek, személyeket nem is szoktam ledorongolni - de egy kamerával szemben miért legyünk tapintatosak?
(pláne nem annak topikjában, hanem a jobb minőségű eszközökében)
ritka ronda csillagot produkál, ezen nincs mit szépíteni... -
Degeczi
nagyúr
100e környékén van a 70-300VR itthon használtan, vagy külföldről újan - ennyit pedig megér, ill. nem célszerű gyengébb másfajtát beszerezni, hiába olcsóbbak
-
Degeczi
nagyúr
válasz
macskajancsi
#6784
üzenetére
nálam egy pár hónapos példánya legalábbis biztosan nem ilyen
de flickr fórumon is írt már olyan, aki pár év alatt bekövetkezett kotyogásra panaszkodott (de annak sem volt hatása semmire, csak zavaró)
-
-
Degeczi
nagyúr
válasz
jorden06
#6740
üzenetére
a 35 f/2 fullframe és motor nélküli (csavarhúzós) AF,
a 35 f/1.8 DX, és AF-S motorral szereltígy elsősorban attól függ, mihez veszed: ha motor nélküli vázhoz, egyértelműen az 1.8-ast határozza meg, míg ha belátható időn belül várható az átállásod FX-re, akkor az f/2-t érdemes
a garancia attól függ, honnan vennéd: Európából OK, ha kitöltik, lepecsételik a boltban a garlevelet, tengerentúlról azonban nem (de ettől még megérheti, mert onnan meg nagy az árkülönbség, és ha személyesen hozzák, elkerülöd a szállítási költséget és a vámot)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
killerjohn
#6736
üzenetére
gondold végig: AF esetén a kamerának fogalma sincs a tényleges tárgytávolságról!
csak annyit tud, h az élesség a kiválasztott AF ponton belül van az elvárt határokon (még csak maximálva sincsen, azt csak a kontrasztdetektáló módszer teszi) - de ez egyáltalán nem felétetlenül azonos a tárgytávolsággal!
hiszen különösen nagylátóban fordulhat elő könnyen, h bár az obi mondjuk csak "2 m" állásba van tekerve, tökéletesen elfogadható a 3-4x ilyen messze lévő célpont élessége...
vagyis AF-at használva az obi távolságskálájának semmi jelentősége, egyáltalán nem feltétlenül egyezik a tényleges helyzettel (szorozgatni pedig végképp nem kell, az eltérő crop nem befolyásolja az élességállítást)
és akkor még arról nem is beszéltünk, h a skála pontossága sem garantált
-
Degeczi
nagyúr
válasz
killerjohn
#6734
üzenetére
a dofmaster szerint belekavar, a gyarkorlatban azonban nem (ami azért érthető is, hiszen a cropos váz ugyanaz, mint a fullframe-ből kivágva a középső rész: ha FX-en belefér vmi a mélységélességbe, akkor egy nem sokkal nagyobb fölbontású DX esetén is jó lesz, azonos tárgytávolság esetén)
viszont emiatt a dofmaster által használt szóródási kör (COC, confusion circle) érték valszeg nem teljesen korrekt, nem érdemes rá alapozni, inkább saját próbákkal meghatározni
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Slowman
#6730
üzenetére
igen, bár van videókamerám (kaptam, magam nem vettem volna), nem igazán szeretem pont a vágásigénye miatt (bár képeket szeretek kidolgozni, videót nem)
viszont pont emiatt lenne nagyon hasznos a fényképezőgépekben is a videófunkció: úgysem hosszú eseményeket akarok fölvenni, csak rövid snitteket
ezzel együtt hosszú idő után mégis érdekes tud lenni egy-egy unalmas szalag is: nemrég néztünk vissza 10-11 évvel ezelőtti miniDV kazettát (egyébként le a kalappal: hiba nélkül megmaradt a felvétel), és érdekes látni az azóta nagysrác akkori mozdulatait
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Slowman
#6728
üzenetére
igen, kis kameráknál a kis érzékelő miatt túl nagy a mélységélesség (viszont emiatt sokkal egyszerűbb az AF helyzete is)
a Pana Gx sorozata nem csak a meglepően jól használható kontrasztdetektáló AF miatt jó, de mert a nagyfölbontású EVF-el kézzel is egyszerű a fókuszálás, míg DSLR-eken a TFT-n teljesen reménytelen napfényben
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Slowman
#6721
üzenetére
sajnos nem csak a motorosokkal lehet baj: nekem Nikon D90-en és D300-on is brutális frontfókuszt volt képes produkálni 2 motor nélküli Tamron 17-50 is (de csak 50 mm-en, távoli tárgyakra. Közelre, tesztlapra akár tökéletes is volt)
de nem értem pont a CA alapján a Sigma 18-50 kizárását: a Tamron 17-50 még a tesztekben is rosszabbul szerepel ebből a szempontból (nem mintha az különösebben vészes lenne, nálam legalábbis nem volt az, még az automata CA korrekció nélküli Nikon D70-en sem)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
rumos14
#6716
üzenetére
még ilyet sem mernék kijelenteni: hiszen melyik példány a tökéletes?
ezeknél a gyártóknál sosem lehet tudni - és ez természetesen a tesztoldak eredményeire is ugyanúgy érvényes...
nálam pl. ha valóban nem is sokkal, de láthatóan élesebb képet és szebb háttérmosást ad a Sigma, építési minőségben és AF pontosságban pedig egyszerűen nem egy kategória a kettő (nem a Tami javára) - most akkor mondjam azt általánosságként, h "jobb"?
számomra igen - de másnak, más példányokkal nem biztos, h ez az eredmény lenne (pláne, mert még a bajonett is sok mindent meghatároz: pl. ilyen HSM-es Sigma ami nálam van, azt hiszem csak Nikonra létezik) -
Degeczi
nagyúr
válasz
killerjohn
#6708
üzenetére
miért lenne vicc?
DSLR-en roppant nehéz megoldani a video közbeni AF-et, szépen gyakorlatilag nem is lehet (ronda lenne ahogyan keresésé közben túlmegy a célponton, majd vissza) -
Degeczi
nagyúr
válasz
Slowman
#6691
üzenetére
a VC-s Tamron 17-50 előtt (ami nem pusztán a stabilizátorral tér el a korábbi változattól, mert pl. a frontlencse is 72 mm a korábbi 67-el szemben, tehát egyéb optikai elemek is változtak) Nikonon legalábbis volt még két változata: motor nélküli és motorral szerelt
mivel utóbbiba gyengécske, lassúcska motor került, az azt nélkülöző változat népszerűbb - ugyanakkor ott vmiért több az AF probléma vele az új Nikon vázakon
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Agent87
#6688
üzenetére
mondom, már egészen hangyányi rekeszeléstől is tipikusan nagyon sokat javul egy 2.8-as zoom képe, és ott még szinte ugyanannyira jelentős a különbség háttérmosásban vagy záridőben egy 5.6-ról indulóhoz képest
(másrészt a bokeh még azonos rekesszel is lényegesen szebb szokott lenni egy fényerős modell esetén, mint egy rosszabb fényerejű típusnál)
ezen felül a sokkal világosabb (mert négyszer annyi fényt enged be) keresőkép nem csak a kézi fókuszálást könnyíti meg, az AF-nek is egyszerűbb a dolga, az is gyorsabb és pontosabb kevesebb fényben
-
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Agent87
#6680
üzenetére
persze, az valóban szinte garantált minden obi esetén, h 2.8-on lágyabb képet ad, mint egy nem túl ratyi másik típus 5.6-on - mégiscsak 2 teljes blendényi különbségről van szó...
de a mai digit vázakon nem muszáj teljes lépésekben haladni, és jellemzően már 1/3-2/3 rekeszeléstől, azaz f/3.2-f3.5-ön is óriásit javulnak (és a 2.8 sem használhatatlan attól még, h lágyabb)
-
Degeczi
nagyúr
nem célszerű, mert 100% nézetben jól látható a VR negatív hatása: nem olyan tiszta, éles kontúrok, mint nélküle (+még persze többet is fogyaszt a kamera)
a záridőt mindig látod a keresőben, így még a képkészítés előtt el tudod dönteni, bevállalható-e, vagy érdemes inkább VR-t használni (vagy persze ha nincs, ISO-t emelni)
-
Degeczi
nagyúr
-
Degeczi
nagyúr
válasz
killerjohn
#6659
üzenetére
mit számoljon bele?
fogalma sincsen róla, mekkorát fog villanni a vaku, hiszen az annak belügye...
(és fordítottak a szerepek: nem a kamerának kell alkalmazkodnia a vakuhoz, hanem a vaku feladata a kért értékek mellett a helyes expó biztosítása)egyfelől viszont van egy max. zársebesség, a szinkronidő, aminél rövidebbet nem használhat normál vaku esetén (speciális vakuval, ami többet tud villanni egy expó alatt, ez áthágható)
másrészt szokott lenni egy olyan vagy állítható, vagy fix értékű limit is, aminél hosszabbat sem választ vakuzás esetén, tipikusan 1/30, 1/60 (de az a jobb, ha ez állítható, mert amikor a vaku a fő fényforrás, többnyire nyugodtan lehet még hosszabbat is választani, ami szebben kiexponálja a hátteret)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
killerjohn
#6656
üzenetére
mondom nem elszólás, az helyes: fókusztáv=gyújtótáv!
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Ren Hoek
#6652
üzenetére
Nikonokon kezdettől fogva olyan az Auto-ISO, h lehet megadni egy zársebesség küszöböt, ami alatt beindulhat, és egy max. értéket is
azonban az aktuális fókusztávot nem figyeli, így pedig a kamera bemozdulásának elkerülésére zoomobival nem jó, hiszen ott nem egy fix zársebesség küszöb kellene
(mozgó témához, akciófotókhoz, vagy statikus témákhoz optikai stabilizátoros obival azonban egészen jól használható) -
Degeczi
nagyúr
válasz
kiskornel
#6648
üzenetére
helyes a fókusztáv is, csak magyarban félreérthető, mert sokan tárgytávolságra gondolnak ("milyen távolra van fókuszálva" alapon - de az nem a fókusztáv, ami azonos a gyújtótávval)
angolban a "focal length" (gyutáv) jól elkülönül a "focus distance"-től (tárgytávolság)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
killerjohn
#6645
üzenetére
az, de az expó szempontjából A módban valóban semmi jelentősége. valóban nem ártana az alapokat átnézni, és ehhez az Auto-ISO-t kikapcsolni, mert bezavarja a megértést
az 1/25 ISO1600-on ugyanolyan expót ad, mint 1/13 ISO800-on, ill. 1/6 ISO400-on
Auto ISO nélkül tehát ezt kaptad volna, 1/6-ot: kb. 3.5 fél blendével hosszabbat, mint az első esetben
az ok pedig egyszerűen annyi lehet, h 24 mm-en bekerült vmi világosabb téma is a képbe, ezért választott sokkal rövidebb expót a fénymérés
105 mm-re tekerve ez kikerült, és a sötétebb képtartalomhoz hosszabb expót választottazonos (fényességű) képtartalomnál ilyen nincsen: ha egyenletesen megvilágított fehér falra irányítod a kamerát, azonos expót fog választani
legalábbis A módban
P-ben már lehet szerepe a fókusztávnak, mert sok kamera igyekszik rövidebb zársebességet választani teleobikhoz, h elkerülje a bemozdulást
ez persze egyben rekesz nyitással is jár, hiszen rövidebb zársebességhez tágabb rekesz tartozik azonos expónál, így csak addig működhet, amíg a rekeszen lehet egyáltalán nyitni - és persze A módban semmiképp, hiszen ott magad határozod meg azt kézzel -
Degeczi
nagyúr
válasz
kiskornel
#6560
üzenetére
Nikonon nekem 4 db Tamron 17-50-el volt problémám, mielőtt fölhagytam volna a típussal
abból 2 ráadásul úgy volt 50 mm-en durván frontos, h egy ilyen fókuszteszt semmilyen hibát nem mutatott volna ki: uis csak pár méternél távolabbi célpontok esetén jött elő, közelre (ahol egy ilyen nyomtatott teszt is van), teljesen jó volt...
a másik 2 egyszerűen csak megbízhatatlanul állt be: néha teljesen jól, néha mellé
(ilyesmi persze néha minden obival megesik, de ezekkel nagyon sűrűn) -
Degeczi
nagyúr
nagylátóban sokat számít 1 mm, ez pedig természetesen a perspektívában is változást okoz
de ha ugyanott lősz egy képet egy 18 mm-es obival (vagy ezzel, 18-as állásban - de azt nehéz eltalálni), ott is jelentős perspektívatorzítás lesz, ha egy épületet így, a tövéből fényképezel
-
Degeczi
nagyúr
attól függ, mire gondolsz...
a perspektivikus torzítás (ami miatt dől a ház) nem hiba, hanem természetes jelenség, optikai törvényszerűség: egyszerűen a nézőpont és a tárgy viszonyából adódik az adott fókusztávval
ha a képkészítési ponton nem lehet változtatni, akkor egyedül speciális, tilt-shiftes obikkal küszöbölhető ki a helyszínena geometrai torzítás (amitől kissé görbül, hasasodik kifelé a fal) már valóban obitorzítás - de 17 mm-hez képest egyáltalán nem vészes
-
Degeczi
nagyúr
válasz
ballington
#6507
üzenetére
igen, bár szerencsére túl sok érték nem nagyon van, kisebb obira váltva pedig adapter is jól használható (akár még nagyobbnál is meg lehet próbálni, bár ott persze nagylátóban vignettálás várható)
-
Degeczi
nagyúr
UV fölösleges, a makró előtétlencsével közelebb lehet menni a témához, és nagyobb nagyítást elérni - azonban azért teszik ezeket szettbe, mert gagyik, külön nem fogynak
ilyen szűrőket mindig saját célnak megfelelően érdemes összeválogatni, jó minőségűekből (hiszen jó eséllyel hosszabb időre veszed, mint magát a kamerát/obit)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
rumos14
#6469
üzenetére
Nikonon (4 Tamront, 1 Sigmát próbálva) bizton állíthatom, h semmivel nem jobb a jól fókuszált Tamron 17-50/2.8, mint a Sigma 18-50/2.8 mai, 72 mm-s változata (állítólag a régi, 67 mm-s frontlencséjű változat vmivel gyengébb volt)
képminőségben kb. ugyanazt hozza egy-egy jó példányuk, fölépítésben, AF-ben pedig a HSM-es Sigma lényegesen jobb (viszont HSM-el azt hiszem csak Nikonra létezik, így ez nem sokat jelent)
más kérdés sajnos, h a már említett lazább minőségellenőrzés miatt mindkettőnél nagy az egyes példányok szórása, ami tesztekben is megjelenhet, egyéni tapasztalatokban is tükröződhet
-
Degeczi
nagyúr
laptopot vigyél, a kamera kijelzőjén reménytelen ilyesmit jól tesztelni
mégegyszer: azért fontos az alapos teszt, mert ha a Tamronnal gond van, azt itthon nem tudják beállítani!
Sigmánál ugyanez nem gond, de az említett típusnak valóban nem sok értelme, csak a fix 2.8-as fényerejűnek (ott viszont nem 17 és 18, hanem inkább 17 és 19 közötti különbséget kell nézni, mert a Sigma közvetlenül összehasonlítva picit szűkebb kivágást ad, mint más 18-as kezdetű obik)
-
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Agent87
#6454
üzenetére
Tamron volt, D70-en jól működött egy régi változata, de végül sehogysem találtam olyat (4 példányát is próbálva, motorosat/motor nélkülit, használtat/vadi újat), ami megbízható lett volna D90/D300-on is
Sokaknak szerencséje van vele, de nekem nem volt több türelmem, fölhagytam a típussalA Sigma az említett jellemzőkkel együtt bevált
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Agent87
#6452
üzenetére
egyedi hiba, mert valóban sok olyan példánya van, ami vagy nagyon lágy képet ad 50-en, vagy eleve bizonytalanul fókuszál
alaposan ki kell próbálni
érdemes, mert egyébként ha jó példány, és az adott vázzal is jól működik, akkor nagyon szép eredményre képeshazai szervizben viszont nem tudnak hozzányúlni, nem tudják bekalibrálni, ezért nagyon fontos a próba
a Sigma hasonló minőségű, kevesebb a nyűg vele, és ami a legfontosabb: a Camera Kft-nél be tudják kalibrálni a vázadhoz
ami hátrány lehet: Canon-os irányú a zoomgyűrű (Nikonhoz képest fordított irányban dolgozik), és a névleg 18 mm-es kezdet is inkább 19-hez állhat közel a valóságban -
-
Degeczi
nagyúr
válasz
mzsolti
#6434
üzenetére
régi alapszabály, h Sigmát, Tamront kipróbálás nélkül sose vegyél!
A Tokinák összeszerelési minősége már jobb (de tipikusan az áruk is magasabb: valahol félúton a Sigma/Tamron és a Nikon/Canon között. Pentax esetén asszem még rosszabb a helyzet, mert ott eleve "Pentax" néven jönnek ki a Tokinák - drágábban mint a többihez), de még ott sem kizárt a gond: ultranagylátót nem egyszerű precíz módon összerakni, mert a legkisebb pontatlanságnak is viszonylag erős hatása van
természetesen van esélyed vakon is egy teljesen jó példányt kifogni, de én nem mernék ilyesmivel lottózni, a legtöbb hazai boltba nem lehet pusztán minőségi kifogás alapján visszavinni vmit, ha egyébként működőképes
külföldi fórumokon olvastam olyat, aki 3 Sigma 10-20-at vitt vissza emiatt, míg végül egy Tokina 12-24 mellett kötött ki
nálam 2 Nikonos Sigma 10-20 járt: az egyik decenteres volt a nagylátó részén, bal oldalon életlen képet adott, a másikon nem vettem észre ilyesmit - de alapvetően nem tetszett a képe (a már említett: szélek felé életlenedés, és furcsa torzulás miatt. A Tokina 11-16 szimpatikusabb obi lenne - de drágább is annyival, amit nekem nem ér meg ilyen, általam ritkán használt játékszer)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
rumos14
#6428
üzenetére
(mivel nem Bp-i vagyok, ilyen obiállításnál megbeszéltem velük előre, így még aznap, pár óra alatt megvolt a beállítás! Az összeg az obitól függ, 18-50-nél nem volt 9e sem, míg egy hosszabb telénél állítólag a kétszerese is lehet - de hogy miért? Már a 9e sem kevés egy ilyen, szoftveres állításért...)
-
Degeczi
nagyúr
válasz
mzsolti
#6424
üzenetére
a fókuszhiba nem vészes, be tudják kalibrálni a Camera Kft-nél is, garanciális javításként ingyen (egyébként 8-9e Ft)
nagyobb gond, h ezek a Sigmák között veszett gyakori a decenteres példány, amikor a kép egyik fele életlen, és ez a zoomolás során változhat (akár úgy is, h a kép másik oldala lesz életlen a tartomány másik végén)
ezt pedig úgy tudom nem javítják nálunk
ilyen ultranagylátó obikat nem egyszerű teljesen precízen összerakni, itt jön ki erősen a minőségellenőrzésen spórolás
a Sigma 10-20/3.5-nek van egy fontos újdonsága: végre nem 6, hanem 7 lamellás a blendéje
ez itt akkor lehet fontos, ha éjszakai képeket lősz, és azokon az utcai lámpáknak nem 6, hanem 14 sugara lesz
ezzel együtt annyira mocsok drága is lett, h aligha éri meg
inkább érdemes egy használt 10-20-ast alaposan letesztelni -
Degeczi
nagyúr
válasz
rumos14
#5210
üzenetére
szabvány nincsen sajnos, pedig jó lenne (még a gyári Nikonok között is van fordított járású, pl. a régi, VR nélküli 24-120),
mindenesetre az obik túlnyomó többségét óramutató szerint tekerve (persze a váz felől nézve) közelíthetsz rá a témárasajnos mindkét márkának, ezen belül a két említett típusnak hatalmas a gyártási szórása (a Tamron 17-50/2.8 egyes példányait nagyon gyakran sújtja lágy 50-es vég, a Sigma 18-50/2.8-at lágy képszélek és rossz középpontosítás, hibás fókuszálás pedig mindkettőnél roppant gyakori), így nehéz általánosságban kijelenteni melyik a jobb
analóg időkben 72 mm volt a jobb, fényerős obik gyakori mérete, így akinek maradt olyan szűrője, annak persze még jó is
akkor kellemetlen, ha a többi obid 67-es (pláne mert a 72-es szűrők nem elhanyagolhatóan drágábbak is) -
Degeczi
nagyúr
védeni - mitől?
normál fizikai behatások ellen ott a napellenző és persze az obisapka, azoknál jobb aligha kellegy átlagosan gondos használatban nem kell külön védeni az obit
freccsenő víz, szélfútta homok ellen valóban hasznos lehet - de ilyen körülmények között kevesen használják a gépet (ráadásul ahhoz időjárásálló váz és obi is elkel, nem csak frontlencse védelem...)
persze, fölfelé, nagyobb szűrőhöz könnyen lehet konvertálni viszonylag olcsó adapterrel
-
Degeczi
nagyúr
fönn a hegyekben, több ezer méteren esetleg...
egyébként normál esetben az UV fény szintje annyira gyenge, h több mint elég az a szűrés, amit az obik lencséi (ill. azok bevonata) elvégez, már csak azért is, mert a CCD/CMOS is pont a másik irány, az infratartomány felé kezd egyre érzékenyebb lenni, az UV tartományban már sokkal kevésbé
Új hozzászólás Aktív témák
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 mini 128GB Midnight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3060
- HP omen 17-w131ng bontva
- Dobozos! Xbox Series X 1 TB + kontroller 6 hó garancia, számlával!
- LG UltraWide 35WN75CP VA Monitor! 3440x1440 / 100Hz / sRGB 99% / FreeSync
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 4500 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest



