Aktív témák

• #25250 Cs.Orsolya senior tag Lirion #25238

  2009-08-09 12:20:42 #25250

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cs.Orsolya

  senior tag

  válasz Lirion #25238 üzenetére

  Lirion, nagyon hibásan gondolkodsz a nőkről, meg hogy mit jelent nőiesen gondolkodni.
  Az érzelmeknek ehhez semmi köze. Amiről beszélsz az egy gyermeki pozíció, amire a férfiak is ugyanúgy hajlamosak, és ugyanúgy elkövethetik hibaként.
  A neveltetés iránya fogja megszabni, ki marad ebben a pozícióban benne. A lányokat még mindig szívesebben próbálják gyerek pozícióban tartani, mert úgy könnyebb őket irányítani. De ez véleményem szerint a leginkább megalázó a női nemre.
  A fiúkat szeretik mihamarabb önállóvá nevelni, és ennek érdekében lenevelni az érzéseikről, azok kommunikációjáról, sőt, egy idő után arról is, hogy tudatában legyen annak, hogy vannak egyáltalán érzéseik.

  Ami ebből következik, hogy ha valaki ebbe a két fejlődési irányba megy, mindenféleképpen beteg ember lesz. Ebben nincs különbség férfi és nő között.

  Akkor leszel egészséges, ha megtanulod a női oldalt cselekedeni, és annak törvényszerűségein keresztül megoldani a problémáidat, te, magad, egyedül és önállóan, ill. akkor leszel egészséges, ha megtanulod megélni pontosan és helyesen az érzéseidet, és azokat is a cselekvéseid, a problémáid részeként kezded el kezelni.

  Értsd meg, hogy az érzelem egy olyan dolog, ami tisztán emberi tulajdonság. Semmi köze ahhoz, hogy milyen nemű vagy. A tradíciók szabják ki, hogy mihez kezdesz velük, és aztán a saját fejlődésedben mi egyéb módszereket találsz hozzájuk.

  Az érzelmek olyanok, mint a hőmérőben a higany. Mutatnak valamilyen történést. Ahogyan a hőmérő mutatja a hőmérsékletet, az érzelmek mutatnak történéseket. Ámde, a hőmérő maga a tested, amelyben rengeteg hasonló reakció okozhatja ugyanazt a higany elmozdulást, mint az érzelmeid. A férfiakat általában arra tanítják meg, hogy a hőmérőtől függetlenül próbáljanak meg létezni. A nőket pedig arra tanítják meg, hogy a higany állásával azonosítsák a történéseiket.
  Ez mindkettő hibás dolog.

  Meg kell tanulni elválasztani, hogy mi egy érzelmi reakció, amögött milyen okok húzódnak: testi, gondolati, vagy lélektani.

  A gyakorlása önmagunknak erről a megkülönböztetési képességről szól.

  A nőknek ebben az a nehezebb, hogy erre vagy rájönnek maguktól, vagy megpróbálják őket a Te hülyeségeiden alapulva elnyomni végleg. Amitől ők pont olyan random, és függő lények lesznek, amivel nem tudtok mit kezdeni, csak igyekeztek majd hatékonyan irányítani.

  A női létezés pedig azzal a nehézséggel terheli tovább a nőt, hogy a nők az érzelmi, a környezeti, és a belső fizikai hatásokra is sokkalta érzékenyebbek. Ezerszeresen, és amíg ezt nem tanulják meg helyesen észlelni, kezelni, aztán megszabadulni tőlük, hogy esetlegesen a saját mélyben rejlő igazi impulzusaik felé - azaz a konkrét okok felé - mozduljanak, addig zűrösek maradnak.

  Amíg zűrös egy nő, addig nincs az az Isten, aki segíteni tudna rajta hosszabb távon. Maximum eltereled a figyelmét egy rövid időre. Aztán kezdődik az egész elölről.

  Nézd, ezt vagy megrágod, megemészted, és nem nyúlsz bele a saját téved felfogásoddal, vagy sosem fogod megérteni azt, mit jelent mind férfinak, mind nőnek, mind embernek lenni.

  A fentiek nem képezik vita tárgyát a részemről. Konkrétan azért, mert ezt nagyon sokan, nagyon sokféleképpen, de lényegében ugyanígy leírták már.

  Más: ha valaki tehetetlennek és cselekvésképtelennek éli meg önmagát a problémáit illetően, az a boldogtalanság állapotában van. Boldoggá csak egy cselekvőképes, ható, hatékony ember válhat.

Aktív témák