Aktív témák

  • Don Vittorio

    őstag

    válasz morzsa #314 üzenetére

    Na szóval... :-)

    ''Vannak zsidó barátaim, és pontosan azért nem kerül elő ez a téma, mert ha egy barátságban számít a másik (csak őrá tartozó) hite, akkor régen rossz a helyzet.''
    Értem, mire gondolsz, habár én pont fordítva fogalmaznám: ''ha egy barátságban _nem_ számít a másik _másmilyen_ hite, akkor régen rossz a helyzet.''

    ''Bizonyára az is segítette a zsidókat a világ maguk ellen hangolásában, hogy rendre népként emlegetik magukat, nem pedig egy vallás híveiként. Ezzel máris felébresztik az idegengyűlöletet, máris megvetést gerjesztenek maguk iránt a túlságosan patrióta, nacionalista szellemű népekben.''
    Nézd! Ez végtelenül egyszerű kérdés. A zsidóság nép, és nem vallás. E kérdéskörben én három nagy szakaszt különböztetnék meg.
    I. Zsidóság története Ábrahámtól a Templom lerombolásáig: egyértelműen népként aposztrofálják magukat és őket (bennünket). A zsidó nép identitásának egyik alapja az ''I''-hit, amely szerint a zsidóság ''I'' kiválasztott népe, akinek ''I'' törvényt adott, a másik maga Izrael, azaz az ''I''-től kapott igéret földje. Ebben a hosszú időszakban a zsidó nép hol elfordult ''I''-től, hol visszatért hozzá, de az identitás szempontjából ''I'' mindig fontos volt.
    II. A Templom lerombolása után felgyorsult a diaszpórának nevezett folyamat. A megszálló római katonák az ország lakosságának jelentős részét kiirtották vagy elvitték cirkuszi játékokra ''szereplőknek''. A maradék zsidóság szétszéledt Kis-Ázsia, Afrika és Európa szerte. (Bár extrémebb helyeken is élnek, pl. Indiában és Kínában is.) Így, az ország nélkül a hit lényegi kérdéssé vált. Hozzá kell tennem még azt, hogy a I. szakaszban vallási szempontból lényeges pont volt a templom megépítése, mivel a zsidó hit alapelve volt az, hogy az ember nem tökéletes, ezért nem tudja betartani ''I'' tökéletes törvényét. Mivel így nyilvánvaló, hogy mindenki követ el kisebb-nagyobb vétségeket, a Templom lett az a hely, ahol a papi rend bemutatta a hétköznapi zsidó ember bűnbocsánati áldozatát. Amikor a rómaiak lerombolták a Templomot, megszűnt az a lehetőség, hogy a bűnöket a megszokott módon ''kiegyenlítsék'', így a maradék zsidó rabbi (most az egyszerűség kedvéért sarkítani fogok) kidolgozta azt a fajta végtelenül szögletes, törvénykező, szigorú vallást, amelyet ma az orthodox zsidók gyakorolnak, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a bűnelkövetés esélyét. (Példaként említhetem azt, hogy az eredeti törvény szerint nem szabad a borjút, bárányt, kecskét az anjya tejében megfőzni. Ez szigorodott odáig, hogy semmilyen húst semmilyen tejfélével, tejtermékkel nem ehetsz, nehogy véletlenül kiderüljön, hogy a húsnak valamilyen rokonsági köze van a tejhez.) Ez a szigorú és törvényközpontú lét jellemezte az I. és a XIX. század közötti zsidóságot. Emellett Európában viszonylag hamar szabályozni kezdték a zsidók gyarapodását, pl. földet nem vehettek, nemesi rangot nem kaphattak, etc. Így egyértelműen lettek a kialakuló városok kereskedő, bankár (uzsorás), azaz tanult, gazdag polgárai.
    III. Valamikor a XIX. században megindult egy erős asszimilációs (beolvadási)folyamat. Ez betudható a francia forradalomnak és az egyébként is egyre inkább a vallástalanság felé tartó társadalmi viszonyoknak is. Mivel a zsidó vallás és az eredeti törvényre épülő zsidó társadalom szociális szempontból nagyon érzékeny, törvényszerű volt, hogy az asszimilálódó zsidók egy jelentős része a megjelenő ''baloldal'' köreiben találja magát. Nagyjából ekkortájt találták ki azt, hogy valaki lehet zsidó, és lehet vallásos zsidó, akinek a vallása ''izraelita''. Kb. ez a helyzet a mai napig is. Ma is lezsidóznak sok embert a viselkedése, gondolkodásmódja vagy orra, füle alapján, de nem arra gondolnak, hogy izraelita vallású, hanem arra, hogy zsidó származású.
    Én pl. egyrészt magyar vagyok, másrészt zsidó (azaz magyar zsidó vagy zsidó magyar), és azt gondolom, nem olyan bonyolult ez. Példaként említhetném az 1848-as forradalmunk kapcsán fellelhető budai és pesti polgárok által adott felajánlások levéltári nyomait, ahol erősen túlprezentáltak a zsidó polgárok. Emellett, vagy ennek ellenére 100 évvel később sokszázezer magát magyarnak érző zsidó polgárát vitték el az országnak az ország jelentős részének hallgatólagos beleegyezésével. Csak azt tudom mondani, amit korábban Egonnak is írtam: nem nagyon tudok, nem nagyon lehet racionális magyarázatot találni, adni arra, ami a zsidóságot körülveszi a világban. Az ÓSZ-i próféciák megdöbbentően pontos képet adnak arról, ami ma is zajlik e témában (okokat is megnevez, amelyek szintén nem racionálisak egy pragmatikusan gondolkodó mai ember számára), és azok alapján előbb-utóbb minden zsidó vissza fog menni Izraelbe.

    ''Hogy érthető legyen, mire gondolok: svájci ismerősöm közel ötven éve települt ki, és még mindig ő A magyar a faluban ahol lakik. Lehet, hogy rossz a párhuzam, de most nincs jobb.''
    Jó a párhuzam, csak itt nem 50, hanem 2000 évről van szó...

    ''Másrészt gondolj arra, hogy divat a zsidózás, cigányozás stb. Csak azért mert különbözik. Visszatérve az előző gondolathoz, ha az az idegen ráadásul még jobban is él (mindegy, hogy esetleg háromszor annyit dolgozik érte), akkor még utálatosabb, nem?''
    Nyilván. Csak visszautalni tudok a korábbiakra: kicsit rá is voltak erre kényszerülve.

    ''Szerintem a vallás az egyénre és az ő istenére tartozik. Amikor valaki azzal ''kérkedik''( sajnos nem jutott eszembe jobb kifejezés), hogy ő ilyen meg olyan vallású, és hogy, 21x jár hetente a temmplomba, az nem a hit miatt csinálja, hanem a kirakatnak.''
    Nyilván. Jézus korában 3 fő vallási vonal élt Izraelben. Az egyik legerősebb az ún. ''farizeusi'' vonal volt, amely viselkedését tekintve leginkább kivívta Jézus haragját. A mai zsidó vallás - ugyan kényszerűen -, de ezt a farizeusi vonalat követi.

    ''Tudod nem véletlenül tetten idézőjelbe azt, hogy sötétben Allah nem látja. Arab ismerősünk ezt a füstöltoldalas és a házipálinka elfogyasztása előtt közölte, amikor másodszor is figyelmeztettük arra, hogy mit akar megenni.''
    A muszlim vallás ezt a - finoman szólva - vicces kijelentést tényként kezeli.

Aktív témák