Eszméletlen hogy tudott ez elterjedni. Mert könnyen tanulható
Ha SolidWorksből jössz, azt hiszem a szalagsor idegesíthet mondjuk én az ST2-t azért nem szerettem, mert abban nem volt. Az újabb ST-kben a beállításoknál (Segítségek menü) ott a Parancstár opció, beállíthatod függőlegesen dokkolható ablakra és egészen olyan lesz, mint a SW.

(#7850) Kicsipampam: Azért megkérdezném, csak úgy, mi a különbség a v20 és az ST5 között, miért idegesítő?
ST gomb, Segítségek, Alkatrész és lemezalkatrész dokumentumok indítása Hagyományos környezettel -- és alig veszed észre, hogy nem a v20-ban vagy.

Amit a hardver igényről írtál (#7847), a SolidWorkshöz nem értek. A középiskolában, ahol dolgozom 5-6 éves gépeken fut az ST4. Az oktatási minisztériumtól pont ugyanolyan gépeket kaptunk, mint a gimnáziumok, Office használatra jók (talán). Vettünk bele még 1 MB RAM-ot, az integrált grafikus kártyák helyett tettünk ~50 eurós GeForce mit-tudom-én-milyeneket. Ezzel sem lett jobb. Egészen addig, amíg ST gomb, Beállítások, Megjelenítés, a grafikus kártyát az automatikusról át nem tesszük Grafikus kártya (fejlettre), utána hasít. Amelyik gyerek nem figyelt oda, annak továbbra is szaggat. Tőlem. Nem csak tanítunk, nevelünk is

Sok-sok példát tudnék írni. Majd privátban. Nekem nem a kinézete a baj.
Van egy aktuális kérdésem: SE Hegesztés. Hegesztés környezetben szépen rápakolom a varratokat az összeállításra. Hogyan tudom ezeket rajzi környezetben megjeleníteni automatán? (nem manuál, habár manuál sem sikerült asszociatívan)

Nekem a V6-tal volt balszerencsém, még egy olyan síkhülye kretén programot nem láttam mint azt. Ha valamit megtanultam utálni az az SE lett. Bár állítólag azóta kissé normalizálódott, azóta meg nem kellett vele semmit em csinálnom.

A sw-t is meg az inventort is autodidakta módon tanultam néhány videóval kisegítve, az autocad-hez egy kicsit hasonlít a koncepciója, már amennyire vissza tudok emlékezni. De itt már látom, hogy ez a program rendesen meg fog szorongatni. Kizárólag sheet metalban ügyködök, és engem is rengeteg apróság zavar, ami nehezíti a rajzolást, és annyira a program sajátos gondolkodásához tartozik, hogy legjobb lenne az egész eddigi fejlesztést eldobni, és egy újat kitalálni. Megpróbálom átkapcsolni arra a módra, amit tanácsoltál. Esetleg a relations ikonjait a rajzon, nem lehet megnagyobbítani, mert elég kicsik is meg pirosak is alig látom?

Én azért ennyire nem határolódok el semmitől. Lásd: régen nem tatottam semmire a SW-t, most meg a kedvenc. 2 évente ki szoktam próbálni mindent újra, hátha javítottak rajta, ne talán valamilyen feladatra immáron a legjobb.

Csukapisz Hidd el nekem, ha megtanultad az SW-t, elméletileg az SE-t hamarabb meg fogod, ez az általános tapasztalat. Az, hogy nem tetszik az más tészta.

[ Szerkesztve ]

Hi,

Talán ez segíthet:

[link]

A hegesztési jelhez tartozó szalagsoron kapcsold be az Geometriához köt opciót!

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Hi,

Egy kis önképzés:
[link]

[link]

[link]

Ha tizenéves diákok tudják használni a perfag szerint, akkor talán másnak is megy! :-)

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Na jó, de nekik könnyű, őket én tanítom.

Parasztésszel a sw-ban könyebb fejlődni. Szerintem azoknak könyebb rá átállni akiknek autocad, vagy invertor ismereteik vannak, bár az inventort kedveltem, de nem sokat nyűttem az igaz, talán egy beginner lehetnék. Eleve engem csak a lemezek része érdekel, a gépészethez(fogaskerekek, menetek) nem értek. Ha van belőle haszon akkor nyilván érdemes megtanulni, mégha fordítva vakarózik is. A környékbeli cégeknél az SE eléggé elterjedt, főleg azért mert a mérnökök egymásnak tanácsolták a használatát. Az egyik elkezdte aztán a többi folytatta. Csoda hogy válság van

Jó ez a függőleges dokkolás. Így kicsit átláthatóbb.

Köszönöm. Automatán az összest nem lehet?

Amilyen baromságai voltak anno, azok miatt örülök, hogy nem jött velem újabban szembe. Majd ha muszáj lesz használni, akkor fogom, addig nem.

Csak több helyet foglal. Anno parasztlázadás volt, amikor az SE-ben bevezették a szalagsor helyett.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Jahhh... Dózsa György is irígykedett volna... A szalagsor szerintem is sokkal praktikusabb, csak ismerni kell a logikáját!

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Üdv. Valóban van egy-két sajátossága az SE-nek, amelyek egy része idegesítő, más része meg csak szokatlan, de cserébe praktikus.
Az SW-ben is idegesítő, ha a paramétermezők nem férnek el a függőleges ablakban és a csúszkát kell húzogatni, vagy a füleket nyitogatni. Igaz az SW erősen épít a beépülőkre, ezért gondolom kellett egy szabadon hozzáférhető és konfigurálható GDI terület adatbevitelhez.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

A kollégámmal folytattatok egy kis eszmecserét nemrégiben. Akkor az ovál parancsról is szó esett. Nézegetem az SW2014-es videókat és a furat környezetbe beleprogramozták. (kivágás környezetből eddig is lehetett)
Úgy látszik imái meghallgatásra találtattak, csak az SW-nél hallották meg nem az SE-nél. Nekünk mikor lesz ilyen?

Szia,

Ha figyelmes vagy, akkor láthatod, hogy az ST5-ben ez már benne van alakelem szinten. Egy ismerősöm azt mondta, hogy a gondolat teremt. És...

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Figyelmes voltam és látom, de nem is ezt kérdeztem.

Szóval, én sem értem. Mi az ovál a Te értelmezésedben? Ellipszis, vagy a Wikipédia szerinti tojás szerű alakzat? Ha az utóbbi, hol használsz ilyet? Csak érdeklődöm.

hi,

Ne haragudj, akkor nem értettem meg amit írtál. Ha arra gondolsz, hogy reteszhorony (lóverseny pálya, ovál stb...) alakú kivágást lehet-e készíteni, akkor a válaszom igen! Vázlat alapján, alakelem alapján, saját adatbázis építése mellett!
Én inkább az miatt aggódok, hogy ha megkapja a works a CGM kernelt a Parasolid helyett, akkor mi lesz a régi adatokkal... Milyen minőségben lehet majd megnyitni, ha meglehet...

Bocs mégegyszer, ha félreértettelek!

Üdv,

[ Szerkesztve ]

www.solidedgest.wordpress.com

Sziasztok!

Meg tudná valaki mondani, hogy miért ugrik fel állandóan ez az ablak mikor belekezdek egy új projektbe?

Talán azoknak való leginkább a hatalom, akik nem vágynak rá. Azoknak, akiket (...) a sors állít az élre, akik szükségből öltik fel a palástot, s aztán maguk is meglepődnek rajta, mennyire jól illik a vállukra.

Hosszlyuk. Hogy hol használok: minden lemezalk.-ben állandóan. Ha a furatkörnyezetben is lehetne ilyet utána könnyű lenne bele csavarokat dobálni. (mert a furatok bárhol is helyezkednek el szabálytalanul már magában minta) Meghát egy kis ügyes menüből mennyivel egyszerűbb lenne. Mint például a süllesztett menetes furat, ha nem lenne benne a furat környezetben meg sem tudom számolni hány lépés kellene az elkészítéséhez 1 darabnak, és ha 30 ilyen van egy alkatrészben?

Imics kolléga: Erről a problémáról már én is olvastam igaz csak angolul, a fórumok tele vannak vele. Hát, hogy mi lesz a régi doksikkal? Biztos lesz számtalan probléma, ergo anyázás, de manapság a fejlődés ezzel jár. A x86 processzor vonalat is ezért nem nagyon tudják elfelejteni, pedig egyszer már tovább kellene lépni. Melyik SW-től tervezik az átállást? Te közelebb ülsz a tűzhöz, te többet hallasz ilyenekről.

Szia,

Feltelepítetted a Moldot, de nincs hozzá licenszed... Szedd le vagy kapcsold ki az alkalmazások alól.

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Hi,

Úgy érzem erről még fogunk beszélgetni...

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Köszi szépen! De egyébként mire jó ez a mold tooling?

Talán azoknak való leginkább a hatalom, akik nem vágynak rá. Azoknak, akiket (...) a sors állít az élre, akik szükségből öltik fel a palástot, s aztán maguk is meglepődnek rajta, mennyire jól illik a vállukra.

Fröccsszerszám és elektródatervezés.

[link]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Köszi!

Talán azoknak való leginkább a hatalom, akik nem vágynak rá. Azoknak, akiket (...) a sors állít az élre, akik szükségből öltik fel a palástot, s aztán maguk is meglepődnek rajta, mennyire jól illik a vállukra.

Az NX-et mennyire ismered? Nézegettem a YT videókat és úgy tűnik a modellezés terén rugalmasabb mint az SE, viszont egy csomó kényelmi funkció hiányzik belőle. Legalábbis a vázlatkészítés és kényszerezés eléggé nehézkesnek tűnik. Olyan, mintha egyáltalán semmi köze nem lenne az SE-hez, pedig elég régóta az SE "nagy testvérének" tekintik.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Hi,

Nem merem azt állítani, hogy ismerem... Egy embert ismerek még a "múltból", aki vágja a témát nagyon, de ő sem mind az 150-160 modult. El tudok benne "modellezgetni", meg egy két specifikus dolgot (one step forming) végrehajtani, de ez csak "célismeret".
Nagyon sokat tud és a probléma pont ez. Míg az SE-nél és "bmely" (talán a Catiát kivéve) más szoftvernél kb. 5 opció van kihúzáshoz, addig ott 25-30... Ezt nevezhetjük rugalmasságnak is, akkor ha valaki ki tud igazodni bennük... De igaz a fordítotja is, hogy kiborítja az embert a sok opció...
Hogy nagy a különbség az SE és az NX között, az igaz. Jónéhány szoftveralkotó közös (Parasolid, D-cubed...) csak az implementáció más... Más a célpiac, teljesen más. Azon szoktam mosolyogni, amikor a GM-nél és más nagyon sok helyen meg van kötve a tervezők keze, hogy mely funkciót hogy használják, magyarul hiába a sok opció...
Nagyon sok köze nincs is, mert teljesen más csapat fejleszti az NX-et, teljesen más igények szerint...

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Értem. Magyarán nem sok közük van egymáshoz, vagyis az SE nem egy "lebutított" NX.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Hi,

Hát ez van, szerencsére nem egy "NX lite" az SE, sőt a szinkron sokkal jobban van benne implementálva, mint az NX-ben.
Egy időben jobban szerettem volna, hogy több legyen a közös "dolog", de most látva, hogy merre megy a világ a 3DS-nél, sokkal jobb ez így...

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Imics kollégának és más SE felhasználóknak: Kaptam step fájlban lemez alk.-t. 1.2mm-es lemezből volt az eredeti, nekem 1mm-es lemezből kellett elkészíteni. (minden külső méret marad) Beolvastam szinkron környezetbe, lemezzé konvertáltam, majd átalakítottam 1mm-es lemezzé, 1mm-es hajlítási sugárral, 0.2732-es k faktorral. (R1/V8 -2.0) Ment is minden szépen. Majd a megrendelő még egy jó pár kivágást és furatot rá kért, ezt pedig már hagyományos környezetben oldottam meg. Eddig is oké. Majd az 1mm-t lemezvastagságot 1.5mm-es lemezvastagságra módosította. Semmi gond, az egészet átdobtam újra szinkronba és átalakítottam 1.5 mm-es lemezzé, 1.5 mm-es hajlítási sugárrá, 0,3581 k faktorral. (R1/V12 -2.8)
És itt jött a bibi. Meghagyta az előző k faktort és így rossz teríték képződött én meg a nagy kapkodásban nem is ellenőriztem vissza magamat. Úgy tudtam csak megcsinálni, hogy átkapcsoltam hagyományos módba és kértem egy lemezzé konvertál parancsot és így már az anyagtáblázat menüpontja alatti k faktort használta.
Ez miért van így? Vagy én követtem el valami hibát?

Én csak középiskolás fokon használom a cuccot, éppen lemezeztünk ma harmadikban (valami ilyesmit). Van egy dwg-nk és van hozzá sat is, céges barátomtól kaptam. A srácok a dwg terítékéből csinálják meg a testet.
A sat-ot importáltam, lemezzé konvertáltam, kiterítettem, a Változók táblában átírtam a k-faktort, a teríték mérete azonnal követte a változást.
Átvettem a lemezt a szinkron környezetbe, így már a Változó tábla megengedte a lemezvastagság változtatását. Attól, hogy én nem tudom, lehet, hogy meg lehet a hagyományosban változtatni.
Szóval, nálam minden változást követett a modell.

Hi,

Közvetlenül nem lehet tudod, mert nincs modelltörténete, de van rá több megoldás is (ofszet felület vagy felület vastagítás), vagy célszerű a szinkront használni, mert ott modelltörténet nélkül is lehet.

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Hi,

Csak te tudod lekérni minden varratról a jellemzőket a már megmutatott minta szerint. Ha a hegesztésen a varratok méreteit a PMI-ok tartalmazzák, akkor automatikusan átkérhetőek a Méretek átvétele paranccsal!

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Hi,

X-akta. A modell ismeretében többet lehetne mondani!

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Szerintem nem hülyeség, ha céges szinten szabályozott a modellezés mikéntje. Nálunk is ez van, és amikor olyan modellel van dolgom, amit nem úgy építettek, ahogy "kell", akkor rendre csak morgás van, mert nehézkes belenyúlni, felhasználni egyes elemeit másik modellhez, stb... Előfordul az is, hogy a modellt (szerelvényt) félig megfaragja valaki Kuala Lumpurban, átkerül hozzád, és folytathatod. Amikor be lett vezetve a cég szintű egységes modellezés, akkor mindenki hápogott, azóta viszont rengeteg fejfájástól menekültünk meg.

Az ilyesmi konkrétan miben nyilvánul meg?

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Hi,

Én nem azon "mosolygok", hogy szabályozva van, hanem azon, hogy a nagy szerszámosból csak kalapácsot és csavarhúzót használhatnak". Kihasználatlan funkciók tömege pihen.
A szabályzásnak van értelme, gondoljunk csak bele, hogy nem is olyan régen volt itt egy érdekes párbeszéd az Autocad méret átírás és át nem írás között, de ide sorolhatnám a layerezést is és még ki tudja mi, mindent. Szóval van értelme.
A 3D-s modellezés esetén egy picit érdekesebb ez, mert lehet hogy olyan funkció van "letíltva", ami 3 másikkal kell helyettesíteni...
Ez is nézőpont kérdése.

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Mivel kismillió eltérö szinten levö ember dolgozhat egy modellen, van értelme az ilyeneknek. S van aki mérnökirodától kerül oda dolgozni, ismerve a szoftvert oda-vissza, hatvan eltérö modellezési móddal, meg lehet olyan akit szakácsból képeztetett át a munkaügyi központ és frissen kezdett el dolgozni.
Cégnél muszáj vagyok relatíve egyszerüen modellezni, ha a parametrikusságot és a máosk által követhetöséget szem elött akarom tartani- ja meg azt, hogy fél év múlva nem biztos, hogy emlékszem miért is úgy csináltam, ha meg felületmodellezek és sokat kell vágni a felületeket, akkor akár ki is eshetnek vetítések, stb. Ha elkezdenék kivágó testeket inverz bodyként létrehozni, akkor senki nem értené mi van, pedig egyáltalán nem hülyeség az a megoldás sem. A modellek 99,99%-ánál böven elég a legalapvetöbb parancsok használata.

Igen, azon részhez kellenek az extra megoldások. Amik létét nem is viatom el, kellenek, nekem is sokszor.

Hi,

Amit leírtál az az érem egyik oldala, de van a másik is... Más lehet az elvárás a multinál és más a kkv-knál.
99,99% egy "picit" túlzás.

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Pl. nálunk két szempont elsődleges:
-könnyen módosítható legyen a modell
-könnyen felhasználhatók legyenek más modellekhez a modell részei

Ha eljárás szerint épül a modell, akkor nem hullik szét atomjaira módosítás esetén. (nem hibaüzenet-hegyeket kap, aki módosít valamit)
Ha pl. egy darabon alkalmazott megoldást más család termékeire át akarom vinni, akkor majdnem csak copy-paste az egész. Saját koordináta-rendszere van az egységekbe rendezett elemeknek, és ha pl. arrébb kell vinni egy összetettebb funkciót, akkor az adott egység koordináta-rendszerét az alkatrész fő koordináta-rendszeréhez képest tolom el.

Nagyon egyszerű a képlet erre, csak be is kell tudni tartani a(z egyénileg/céges szinten lefektetett) szabályokat, pl:
- sketchelésnél minimális referencia használata, minimális méretezése, logikus kényszerezése az exportálásokhoz = újabb felhasználásokhoz
- Feature-ök elnevezése és csoportositása a könyebb felismeréseklez
- Összetartozó feature-ök csoportositása figyelve a modellen belüli (könnyebb) mozgathatósághoz
stb... (pl amit irtál)

Egyszóval rendszerezetten épiteni a modellt, különben sz*rkupac lesz amit az eredeti modellező is csak nehezen tud módositani fél évvel később.

A legszebb az egészben, hogy ha a főnök azt modnja, hogy extra gyorsan kell a cucc, hányd össze vhogy gyorsan... de utólag már nem biztositanak időt a kitisztitásra, viszont legközelebb hogy-hogynem újra elő kell venni a cuccot és továbbdolgozni vele... Na ettől kapok én speciel agybajt...

[ Szerkesztve ]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

- sketchelésnél minimális referencia használata a referencia allatt azt kell érteni,hogy egy adott scetch-en belül egy vonalat egy másik scetch "vonalához" rendelek, vagy azt hogy egy adott rajzban ne legyenek felesleges plusz referenciák?

Más téma. A Solid Edge-ben, lehet olyat csinálni, hogy azon az aktív plane-n amin rajzolok, hozzárendelek mondjuk egy kört egy (háttérben pihenő)másik plane-n, vagy darabon megrajzolt körhöz(collinear, így ha megváltoztatom az adott darabon a lyukat, vele változik a többi is), vagy átvetíteni egy az egyben, egy másik plane-n lévő rajz egyes részeit? Mert ha nem, akkor nem vesződök vele, már egy ideje próbálgatom, de lehetetlennek tűnik. Más soft-nál megszoktam ezt a módszert, de lehet hogy rossz vagy túl sok hibát eredményezne, azért vet gátat a törekvésemnek ez az okos program.

Az mindenhol alap elvárás, hogy a jövöben bármikor bárki relatíve könnyen tudja módosítani a modellt, ne kelljen neki pilótavizsga hozzá. A 99,99%-hoz tartom magam, megcsinálható a feladatok ekkora része az alap parancsokkal, nem kell a hatvanötödik verziójuk-az is igaz, hogy a feladatok jó 70%-ában az extra parancsokkal sokkal kényelmesebben, gyorsabban lehet modellezni, de nem csak azokkal oldható meg a probléma.

A kollineáris jelentése egy egyenesen lévő, tehát nem értem a körnél a collinear-ral mit is akarsz.

Ha viszont a vázlatodban szeretnél felhasználni egy meglévő alakelemet (kivágás, furat), vagy másik vázlat körét akkor használd az Átvesz parancsot, azzal egymáshoz rendeled őket. De használhatod az egyenlőség kényszert is. Használhatod azt a módszert, hogy duplán kattintasz egy méretre és hozzákapcsolod a vezető mérethez, megcsinálhatod ugyanezt változótáblában is.

Ha ennyire nem szereted ezt az okos programot, nem értem miért erőlteted.

Igen, összekevertem az egyenlő rádiusz paranccsal. De az egyenlőség kényszerrel most sikerült, magam sem tudom hogyan. Valamit elrontok, mert nem tudom aktívvá tenni az assemblyn belül a háttérben lévő elemet, úgy hogy a vázlatából elő tudjak venni részeket, de ezzel már tovább tudok haladni.
Azért erőltetem, mert lehet hogy a jövőben szükségem lesz rá.

Hello,

a referencia azt jelenti itt, hogy a sketchben készült elemek külső geometriához (másik sketch elemei - pont, vonal - test/surface már meglévő jellegzetes elemei, - sarokpont, él) hivatkoznak vmilyen kötödéssel (kényszerrel). Ezzel ha a referencia módosul, viszi magával a ráépülő geometriai elemeket is, amik húzzák magukkal a sketchet és feature-t is.

Én pl szeretem sketchelésnél lehetőleg egyetlen ponttal definiálni a sketch helyzetét, ami körül a sketch elforgatható a sketchsíkon, ha pedig copy+paste opcióval viszem vhova, akkor csak a nevezetes pontot kell rögzitenem az új sikon. Persze ez nem mindig járható út, pont a szükségesen felmerülő referenciák esetében, de hát állandóan kompromisszumokat kell kötni... csak hát érdemes csökkenteni a későbbi vesződséget.

[ Szerkesztve ]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────