Bocsi, de nem én "anyáztam" a szoftvert! Ellenkezőleg, én a rajz készítőjét hibáztattam.

Egy más helyről vett példával, ha a biciklid régi, és a hátsó kerék "csak" kontrafékes, akkor a bicikli a hibás, ha a kormányt hiába markolászod, amikor meg akarsz állni? Vagy esetleg csak első fékkel orra esel?

Szerintem be kéne fejezni a trollkodást.

CATIA átszínezi, amit kikapcsolhatsz. Nem szoftverspecifikus probléma.

Bocs Parson, az előző nem neked szólt, hanem Boeccenak! (mellékatt)

Szerintem felesleges tovább csavarni a dolgot (bár úgy látom a téma kissé megpörgette a számlálót. ). Talán abban megegyezhetünk, hogy az AutoCAD gépipari felhasználásra már nemigen alkalmas, arra ott van pl. az Inventor.
Persze városnegyedet talán célszerűbb AutoCAD-ben tervezni, de az másik topikhoz tartozik.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Ha már felülírásnál tartunk:
SE-ben hogyan lehet a méretszöveget átírni. Nekem a méret helyett csak paraméterek kellenek (a, b, stb.)

Csendben jegyzem meg, hogy az Inventor sem jelöli 2D-s rajzban, ha átírod a méretet.

Tényleg? Egyre rosszabb a helyzet.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

A Mérettípust (Nagy X a tulajdonságsávon) állítsd üresre, majd előtagnak írd be a paraméter betűjét.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Rámutatsz a méretszövegre, és az előugró menüben rákatt. az "X"-re (select dimension type), ott ki tudod kapcsolni (blank) a méret szövegét, majd rákatt a Select-Prefix ikonra és tetszőleges szöveget beírhatsz.

Köszönöm

A kikapcsolásig eljutottam, de az előtagra nem gondoltam.

Üdv !
Egy gépészeti tervezőcéghez keresnénk az AutoCAD-re egy ingyenes vagy jelentősen olcsóbb alternatívát.
Magát a számítógépes tervezést külsős munkatársak csinálják, tehát tulajdonképpen csak megjeleníteni kell alkalmanként.
Egy új PC lett beszerezve, amin minden szoftver szeretnénk hogyha jogtiszta lenne.
Mivel csak megjelenítés kell (az is főleg 2D), ezért bízok benne hogy lehet találni használható alternatívát.
Nézegettem is párat, van ami jónak tűnt a leírás alapján, de inkább konkrét tapasztalatokat kérdeznék tőletek !

Win7 x64 fut az új gépen, de ha épp egy Linuxos program lenne a pont megfelelő, fel tudok rakni pl. egy VirtualBox-ra. A hardvernek elégnek kell lennie hozzá (8GB RAM, SSD, bár csak Celeron G550).

FreeCAD, turboCAD?

Autodesk Design Review-Free
[link]

Ha csak megjeleníteni kell, akkor Autodesk DWG TrueView. Ingyenes!
[link]

Mivel nekem a gépemen van az AutoCAD, nem szoktam a TrueView-t használni, de eddig akiknek ajánlottam, még nem panaszkodtak.

[ Szerkesztve ]

Esetleg: ZWCAD

[ Szerkesztve ]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

üdv!

Olyan kérdésem lenne a hozzáértőkhöz, hogy az Snt honlapon igényelhető Creo 2.0 Parametric student verzió mivel tud kevesebbet az iparinál?
Én a diplomatervez kapcsolódó modellezést csinálnám majd vele mivel a cégnél, amihez a feladat kötődik is azt használják. Szóval elő fog fordulni, hogy az ott készült modellt/ összeállítást meg kellene otthon nyitnom.

A másik, hogy azt olvastam a tört verzióknál probléma lehet a jelentésekkel és már ennél a szoftvernél nem elég a netkapcsolat megszakítása.. Az otthoni felhasználókat ez mennyire érinti? Tehát ha mondjuk valaki "letölti" magának és a tutorialokból autodidakta módon gyakorol, nem ipari célra használja, megütheti a bokáját?
Illetve ha a tört után felteszi a Student verziót abból lehet probléma?

Előre is köszönöm a válaszokat.

[ Szerkesztve ]

Ferink, warez dolgokat itt nem kérdezünk! Különben is, minek neked a crackkelt cucc, ha diákként jogosult vagy oktatási verzióra, nekem ez nagyon nem logikus.

Oktatásban dolgozom, nem a Creo nevű valamit használjuk, mást. (majdnem) Teljes értékű az oktatási verzió, amit egy diákból ki lehet hozni maximumot, ahhoz nagyon elég.
Szóval elő fog fordulni, hogy az ott készült modellt/ összeállítást meg kellene otthon nyitnom. Ezzel nem lesz gondod. Viszont fordítva nem fog menni. Amit az oktatási verzióval csinálsz azt a cégnél nem tudod megnyitni.

A oktatási verzió mindent tud ami egy diplomamunkához kell. (tapasztalatom szerint) De nem kompatibilis az ipari verzióval. Nem lehet rajta megnyitni azt amit ipari progin készítettél, és fordítva sem.
Sajnos választani kell. Nem tartanám elfogadhatónak tört verzióval készíteni egy diploma munkát!

Che

Sziasztok! Lemezhajlítás témakörben bolyongok. Létezik csinálni olyan dxf-et ami tartalmazza a hajlítás vonalát, továbbá a szögét? Trumf hajlítógépről lenne szó, annak a softwerébe elméletileg be lehet vinni a dxf-t. De hát teljesen elkallódtam, hogy is van ez, egyáltalán próbálkozzak vele, vagy más módja van-e? Esetleg ha valaki dolgozott ilyenben, megköszönném a segítségét.

Szia!
A Solid Edge csinál neked terítéket+hajlítási sorrendet is (más progikról nem tudok nyilatkozni, használtam még ProE-t, de lemezalkatrészt nem csináltam vele). Ki tudod belőle menteni dxf-ben a modellt/terítéket, de hogy abban megmaradnak-e a hajlítási élek azt így nem tudom megmondani, de holnap szívesen megnézem bent!

[ Szerkesztve ]

Köszi! Elméletileg , vagyis én úgy képzelem, hogy elég neki a dxf a hajlítás éleivel, reményeim szerint a dxf tartalmazza a hajlítás szögeit. Kimentettem párszor, úgy láttam benne voltak, de egyelőre nem fogadja el. A sorrendet a hajlítógép szoftwerének kellene hozzácsapni, ha a dxf tartalmaz mindent amire szüksége van, ez az elméletem, de még nem csináltam ilyet.

Szia,

Sonny C. jól mondja, az SE készít olyan terítéket, ahol a dxf fájlba beleteszi a hajlítási jellemzőket. Ez egy opció, amit a teríték dxf-be való kimentésekor lehet beállítani. Hogy bele került-e, azt egy egyszerű notepad-el meg tudod nézni...

Üdv,

[ Szerkesztve ]

www.solidedgest.wordpress.com

"Kimentettem párszor, úgy láttam benne voltak, de egyelőre nem fogadja el."

Arra azért vigyázz, hogy megfelelő verziójú dxf-ben ments. A masinák vezérlője általában nem tegnap készült, ezért a régebbi verziókat szeretik. Nem ritkán a spline is gondot okoz, ezért 14-es dxf-nél újabbakkal nem lehet etetni, ha ilyen van benne.

[ Szerkesztve ]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Hello,

a többiek jól mondják, vannak erre lehetőségek, de ha pontos eredményt szeretnél (tutira jó helyre kerüljenek a hajlitási élek is, plusz egyáltalán a kivágott lemez mérete is jó legyen), akkor illik jól megválasztani a modellezés során a hajlitási faktort (és a többit, ha van még) is. Lehet hogy ezzel nem mondtam újat, de ha netán igen, akkor hasznos lehet.
Sok sikert hozzá.

[ Szerkesztve ]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

A solidworks is bele tudja tenni a hajlítás vonalait, de ezeket egyelőre nem fogadja el. Viszont van elég sok variáció. Köszönöm a válaszokat. Egyelőre próbálkozom.

Azért nem fogadja el hajlítási élnek, mert nem zöld színű. Én úgy szoktam csinálni, hogy beállítok egy különleges vonalvastagságot a CAD-ben a hajlítási vonalaknak (fel és le), pl. 0.22mm és amikor dxf-be konvertálom a terítéket, akkor megadom, hogy a 0.22-es vonal zöld színű legyen, amit utána a TRUMPF szoftvere már majd hajlítási élnek fog hinni. A szöget pedig manuál szoktam neki beadni, azt még nem sikerült eddig automatán felismertetni vele. A fent leírt dolgok mind SolidWorks-ben, mind Solid Edge-ben mennek. A TRUMPF-nál színekkel jelzik a terítéken, hogy az adott geometriai elem mi.
Pl. piros =nem veszi figyelembe vágáskor (viszont a régebbi TOPS100 a menet háromnegyed körívétől meghülyül),
sárga = gravírozás,
zöld = hajlítási él (kivágáskor nem veszi figyelembe, még egyszer sem okozott bajt)
Ezek a legfontosabbak.
Ha van TOPS600-ad, vagy TRUBEND-ed, akkor inkább azokkal csináld.

Én is úgy hallottam, hogy az ipari és az oktatási verzió nem kompatibilis egymással. WF5-tel próbáltam is, de Creoval még nem. Lehet, hogy az oktatási megnyitja az ipariban készült fájlokat?

A tudásukat tekintve meg kell különböztetni az oktatási és a diák verziót. Az oktatási, amit az intézmények a tantermekben használnak, funkciókban megegyeznek az iparival, de a diák, amit a tanulók otthon használhatnak, kevesebbet tud. Pl. nem tud vázszerkezetet készíteni!

Diploma munkát ne készíts tört verzióval. Egyáltalán ne használj tört verziót!
Ha iparival kell megcsinálnod, akkor próbálj a céggel egyeztetni. Kérd el, amikor éppen nem használják (pl. éjjel, hétvégén).
Ha nem megy, akkor csak köztes formátumban tudod átvinni a modellt.

Régebbi (wf3) verzióval működött, hogy a View megnyitotta az iparit is és az oktatásit is. Érdemes megpróbálni. Esetedben Creo View Express 2.0 (???)

[ Szerkesztve ]

Mi az egyetemen education editiont használunk, mindenki aki igényelt, kapott ilyen licenszet. Amit akármelyik proehez fel tudott használni. (creohoz is, igaz én még nem próbáltam)
Ez az iparit is megnyitotta. Az ipari viszont nem nyitotta meg ezt az education editiont. Otthon ezeket használtuk, és az egyetemi gépeken is ilyen volt telepítve.

Ami a modulokat illeti, pontosan nem tudom, de a licensz fájl tartalma alapján úgy gondolom, azok is működnek, tehát nem valami butított verzióról van szó.

Gondolom a szabadon letölthető és használható Creonál másképpen van, ott bizonyára nem aktívak a modulok, és lehet, hogy az ipari/szabad kompatibilitás is másképp alakul.

Nincs előttem autocad, de asszem, így lehet kamu méreteket vadászni:
A "dimreassoc" parancs mellett ki kell jelölni minden méretet. Amit kijelölve marad, azok a kamu méretek.

De van erre egy LISP megoldás: "OverDimCol LISP" itt: www.cadstudio.cz/download.

Kicsit off, de rajzkészítés súrolja a témát úgy gondolom.
Az szabályos-e hogy:
pl 12 H7 X10 X4
és mellette másikra: 10 H7 X6

Az első esetben 10 mély 4 db a második NEM 6 mély hanem 6 darab!

Szerintem nagyon "egyéni " a jelölés, és elég egy kis lankadó figyelem, máris keresztül van fúrva a zsákfuratnak tervezett furat.

Reggel addig röhögtünk a főnök ''viccén'' amig rá nem jöttünk, hogy amit mondott, az a napi feladat!!

Ez jó, ha nem papíron kapom a feladatot. De jó tudni, hogy volna eszköz amivel el lehet a hibákat kerülni. Az a kérdésem (merthogy most nem ACAD-ezek) hogy az így kiválasztott jelöléseket egyszerre lehet-e úgy szerkeszteni, hogy (mint máshol) pl. aláhúzni a szöveget??

No meg másik eset (átéltem !!) Szerkesztő nem az elem lényeges pontjait, hanem a vészesen közelében lévő letörés végpontjait ogta meg. Ami ráadásul a pocsék nyomtatásban egybeolvadt a határfelülettel. No ha akkor modell alapján csináltuk volna, akkor talán nem lett volna kuka. És senkinek nem volt gyanús elsőre hogy nem kerek a méret hanem tört érték.(ami tudom nem törvényszerű de életszerű)

Reggel addig röhögtünk a főnök ''viccén'' amig rá nem jöttünk, hogy amit mondott, az a napi feladat!!

4x 12H7 x10
6x 10H7

Esetleg:

(4x) 12H7 x10
(6x) 10H7

Vagy:

12H7 x10
(4x)

10H7
(6x)

[ Szerkesztve ]

Én is ezekkel a zárójeles megoldásokkal értek egyet... nálam volt is pár éve konkrét példa arra, hogy a kiadott rajzon szereplő méretet felszorozta a kedves kolléga és a kiadódó számot tekintette gyártandó méretnek és el is készitette a protót... kicsit felment bennem a pumpa akkor, de beláttam, hogy végülis vhol meg lehetett érteni őt is... Így aztán hasznosabb a minél egyértelműbb jelölés.

[ Szerkesztve ]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

A legújabb agyrém: M10 menet, mi a menetemelkedése, írjuk oda... Kedves beszállító nem tudja magától.

Egyszerűbb a rajzhoz mellékelni egy tankönyvet.

[ Szerkesztve ]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Szabvány szerint (Ocskó Gy. Géprajzi alapismeretek 20.oldal) először a darabszámot kell megadni, utána x és a méret.
Tehát helyesen 4 x 12H7 x 10.

Most viccelsz?
Mit szállít be? Kenyeret?

Sajnos passzolok, mert nincs ACAD a gépen, de szerintem úgy mehet a dolog, hogy a parancs kiadása után kijelöli a jó méreteket, amiket pl. eltüntetsz másik layer-re, utána a maradék méreteket együtt kijelölve talán lehet törölni róla a felülírt értékeket, és a valósak látszanak.

Második rész: jogos, én is jártam már úgy, hogy az autosnap melléugrott, és szerencsére esetemben a szép kerek érték hiánya szúrt szemet, és nagyítottam rá, mire kiderült, hogy nem jó helyen fogtam meg a mérettel.

Az is előferdül sokszor hogy a pontot már egyszer (jól) használtuk, de egy másik irányú méret miatt újra szükséges, és ekkor eshet meg hogy nem a pontot, hanem az előző méretvonal végét csíped meg. Az ilyenek elkerülése végett ha (számomra) új gépen kell dolgozni, az első az hogy amúgy az alabeállítás 0.063 mm (naná hogy inchből visszaszámolva) lenne a pont és a méretsegédvonal távolsága, ezt megváltoztatom 0.63-ra vagy akár ég nagyobbra. Ha mégis sikerülne melléfogni, akkor látszik is!! Erre a lehetséges melléfogásra csak úgy jöhettem rá hogy CNC számára megadott körív koordinátákból, így, ha hibás "felteszi" a kezét a vezérlő!!

Reggel addig röhögtünk a főnök ''viccén'' amig rá nem jöttünk, hogy amit mondott, az a napi feladat!!

Nem, de ez még kifejezetten jó cég. Ne tudd meg mit kaptunk egyik partnertöl müszaki dokumentáció címszóval.

Sziasztok!

Nem tudja valaki, hogy a Proe-ban (wildfire 4) nem lehet megváltoztatni a hegesztési varratok kinézetét?? Az inventor tök jól jeleníti meg, míg a proe meg csak egy síkkal...

Próbáltam, de hiába zöld, ennek semmit sem jelent. Bele tudom tenni a hajlítás vonalait, látszanak, de lehet, hogy a solidworks nem tud elfogadható dxf.-t készíteni. Te miben csinálod a dxf-fájlt, autocad-ben?(arra gondoltam, a solidworks-al csinálok egy alap dxf-t, amit az autocad-ban átállítanék, lehet hogy abban jobban tudok a dxf-el manipulálni).

Akkor így csináld: A dxf-et konvertáld át geo-ba, majd ezt a geo-t nyisd meg a TOPS100-al. Itt állítsd be a lemezvastagságot, hajlítási irányt és szöget, mentsd el és ezt vidd be a hajlítógépbe. Mi itt a cégnél mind a két szoftverrel dolgozunk (SolidWorks, Solid Edge) és mind a kettővel boldogulunk is, nem hiszem, hogy a dxf konverzióval van a gond. Milyen élhajlítótok van és melyik szoftver fut rajta?

Sziasztok!

Kép: http://prohardver.hu/dl/upc/2013-02/05/209332_nrdkslxrzteb8xoo_1.jpg

ProE-ben járta embertől kérdezném, hogy az ábrán látható esetekben a lekerekítéssel mit lehet tenni? Nem hajlandó rátenni az adott élre.
Szerintem az lehet a baj, hogy a modell testképzéssel készült egy felület segítségével, aminek vannak igen "kacifántos", kis hullámokat tartalmazó kontúrszakaszai. Mint az ábrán is látszik a kijelölés végénél.
Ilyenkor ezeket ki kellene javítani valahogyan még a felületnél, vagy van más mód, hogy elkészítse a letörést?

Előre is köszönöm.

Olyan képet tudnál készíteni, ahol a teljes él látszik, körbe és a belsö éleket is megmutatod? (Drótváz kitöltött felületekkel)