A nyár utolsó napjai (hivatalosan). Megjegyezném, hogy be is tartotta a természet rendesen. Rögtön elbaszódott az idő szeptember első hetében.

Augusztus 30-án, egy kellemes, nyárbúcsúztató tekerést terveztem... na nem szó sem volt ilyenről. [link] Orfűi hegyiedzés: Az intervalos edzés egy dolog, de mikor emelkedőkön 1-2 percig fullon kell menni gyöktízzel, az nagyon megviseli a szervezetem. Orfűre 50-el beérkezve majdnem katapultáltam egy huplin. Teljesen sima aszfalt, lehet rajta haladni, erre majdnem eldobtam a kormányt ezen az úthibán. Errefelé az outi is extrémsportnak számít. Visszafele úton már azt gondoltam a lejtőért megérte szenvedni. Pár perc boldogság a fél óra szenvedésért

Szombaton DÖKE teljesítménytúra bringával. [link] Na ezt már inkább nevezném nyárbúcsúztató tekerésnek. Jó hosszú is volt, hangulatos is volt. Sajna a második ellenőrzőponton benéztem a térképet, és nem az eredetileg tervezett hosszú távon mentem végig. Viszont remek társaságom akadt, két baranyai montis személyében, akik hozzám hasonlóan outin utaztak. A fagyis megálló a lábaimnak nem tett jót. A szünet utáni emelkedőn nem tudtam már velük menni. Spórolni is kellett, mert még volt vissza. Szerencsére hazafele egy tortilla segített utamon.

A leírásom a túráról:
"Péntek délután elesett le, hogy ez a túra szombaton lesz megrendezve. Pont azon gondolkoztam, hogy mivel lehetne elütni a szabadidőt. Ez tökéletes program volt. Hab volt a tortán, hogy a városi napok is akkor voltak Komlón megrendezve.

Mivel a rendezvény helyszíne tekerhető távon belül volt, ezért nem volt kérdés, hogy bringával megyek. A táv nem volt különösebben vészes, viszont át kellett mászni a Mecseken. Reggeli bemelegítésnek tökéletes volt. A táj rendkívül szép. Komló előtti hajtűkanyarokon borsózott a karom. Országútival nagy élmény ilyen lejtős részeken menni. A város látképe is lenyűgöző. Meredek lejtő visz le a völgybe, ahol a város elterül.

A nevezésnél kaptam egy szokványos pecsételő papírost, egy gombóc fagyi kupont, illetve egy pólót is. A frissítőpontokon (volt 3-4 darab) ásványvizet és apró nyalánkságokat is osztogattak. A nevezési díj 1000 Ft volt! 100 km-es távra neveztem, de az egyik frissítőnél nem néztem meg jól a térképet, és a 75-ösök távjára tévedtem. Tkp. a verseny végére így is majdnem meglett a 100 km-em.

A túra első fele nem telt eseménydúsan. Ami feltűnt, hogy a települések neveit képtelen voltam megjegyezni. Szerintem ez is közrejátszhatott abban, hogy eltévedtem. A második felén becsatlakoztam egy két fős különítményhez. A kényelmesebbnél erősebb tempót mentek, de volt kire tenni a kereket. A fagyizós szünet (két bitang nagy gombóc, egy teljes étkezést kitett) után annyira nem tudtam már menni velük, így jobbnak láttam ráérősre venni a tempót. Beérkezés után elgurultam üzemanyagnézőbe. Egy tortilla szolgáltatta visszafele útra az energiát. Felfelé szenvedős volt, de a lejtőzés miatt megérte a szintgyűjtögetés.

Annyira nem mondanám túrának. Inkább felkészítő versenynek szántam. Remek erőpróba volt a kövi hétvégén esedékes Mátra maratonra. Ajánlom mindenkinek."

Vasárnap azt csináltam, amit nem kellett volna. Fel a Mecsek tetejére autóval, és kanyontúra. [link] Ez nem hangzik rosszul, de a tegnapi túra azért sokat kivett a testemből. Szenvedtem is visszafele... De inkább a képeket érdemes nézni, nem a szöveget.
Hol is voltunk:

Ezt kerestük:

Ez meg meglepetés volt:

Chuck Norris is túrázott errefelé. Az ételmaradékot piszkálhatta ki a fogai közül.

Idilli táj:

Valószínűleg azon gondolkozom, hogy mi a fenét keresek itt:

További két forrás:

Az esti piros (!) jelzés vaklárma volt.

[ Szerkesztve ]