Új hozzászólás Aktív témák

• #241 Sztripi csendes tag bdav #237

  Új Válasz 2006-06-05 18:57:49 #241

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Sztripi

  csendes tag

  válasz bdav #237 üzenetére

  Na jo.
  
  Sajnos a dolog nem annyira egyszeru....
  
  1. fazis hidrogenbol - helium
  2. fazis heilum - oxigen
  3. fazis - stb...
  
  De amikor a masodik fazis elkezdodik boven van meg hidrogen a felszin kozeleben hogy folytatodjon az elso fazis, csak az a baj hogy nincsenenk meg a szukseges feletetelek a fuzio beindulasahoz. De idovel kialakul:
  
  1. Mag - a mag belsejeben most a helium fuzional oxigenne
  2. Magot korulvevo reteg ahol a hidrogen fuzional heliumma
  3. Es az egeszet meg korulveszi egy kulso reteg hidrogen
  
  Itt ezert is jelentosebbek az oszcillaciok mert a kulso reteg idolegesen ki es bekapcsol ahogyan letrejon es megszunik a fuziora a feltetel. Tehat szet es osszebb huzodik a csillag...
  
  Ahogyan elorehalad a csillag az eleteben ugy egyre ujabb es ujabb retegek alakulnak ki a csillag magja korul. Gyakorlatialag az osszes fajta fuzio lejatszodhat egy idosebb csillagban. Ez meg jobban megnoveli a csillag terfogat valtozasat.
  
  Novanak hivjuk azt a jelenseget ami mar tipikusan a masodik fazisban bekovetkezhet. A csillag felszinen osszegyult nagy mennyisegu hidrogen hirtelen berobban - nuklearis reakcio. Ez megnoveli a csillag fenyesseget jelentosen... De amugy nem ''annyira'' dramai.
  
  Amikor a csillag magja csak vasbol all akkor kialszik. Termeszetesen kozben a kulso retegekben tovabb megy a tobbi reakcio, de az mar nem kepes megakadalyozni a csillag terfogatanak a novekedeset amit a gravitacio tovabb kenyszerit. A vas semmilyen korulmenyek kozott nem hajlando fuziora. A gravitacio egyre jobban ossze es ossze nyomja a cillagot. Olyannyira hogy az elektronokat es protonokat egymasba nyomja, igy beloluk neutron lesz. Ez a jelenseg hirtelen jatszodik le. De a neutronok nagy suruseguek es nem hajlandoak jobban osszenyomodni. Ha meg mindig eleg tomeg van jelen akkor a csillag magjaban levo neutronok osszebb nyomodnak - egymasba nyomodnak. Ez olyan mintha ket dolog lenne egy helyen. Itt olyan nagy suruseg alakul ki hogy szetszakad az ido ter kontinuum es lyuk keletkezik benne. Ezt a lyukat hivjuk fekete lyuknak. A fekete lyuk merete egy pont (vagyis nincs merete - geomeriai pontnak nincs dimenzioja), de korulveszi egy ugynevezett esemenyhorizont, amelynek a merete fugg a csillag eredeti meretebol. Ezt jelenseget hivjuk szupernovanak. Itt oriasi energia szabadul fel. A csillag belseje osszeomlik meg a kulso retegei szetlokodnek a vilagurben. Ilyenkor a csillag fenyessege tobb ezerszeresere novekszik... Gyakroltilag a csillag belseje implodal - az explodal ellentettje (magyarul a robbanas ellentettje).
  
  Hadd kerdezzem meg mar hogy: milyen konybol szedted? Nem tunik nagyon jonak. De amugy ok volt.
  
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák