Új hozzászólás Aktív témák

• #3000 kuyarashi őstag

  Új Válasz 2021-05-16 14:46:15 #3000

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kuyarashi

  őstag

  A kulcs a vizuális szó. Vizuálisan észlelve - a számítások szerinti mértékben - több foton fog a retinátokra jutni. Ezzel felesleges vitatkozni. Fotózásnál az érzékelő mérete miatt más a helyzet. Erről már volt szó régebben.
  Árban sokkal olcsóbb maga a tubus, más kérdés, hogy erősebb mechanika kell hozzá, ami meg ezen az oldalon jelenthet nagyságrendekkel nagyobb kiadást. Szerencsés az, aki nem kíván fotózni (pl.: Oppenheimer), mert kielégíti egy dobson zsámoly, ami meg szinte filléres. Persze attól még nagy a távcső és az egész hóbelebanc', ráadásul kollimálni is kell, meg komolyabban rákészülni az észlelésre fejben, stb.

  Én azt mondom, hogy aki az észlelésnek csak a nettóját szereti, tehát csakis a csillagok bámulását, azoknak sokkal célszerűbb a lencsés megoldás (kisebb, kompaktabb, gyorsabban bevethető, GoTo-val hamar megvan a célpont, stb.).
  Aki viszont élvezi a műszaki részét is; az állítgatást, az összeszerelést és egyszerűen a nagy méretből adódó, "nyers" optika tudását, annak ott a newton dobsonon. Ez a bruttó.
  Szerintem nagy szépsége van annak, amikor az ember komolyabb teljesítményű dobsonnal manuálisan észlel. Mindig is tetszett ez az egyszerűség, bár sosem csináltam. Csak az optika, az állvány, meg az ember.
  Akinek ez bejön, annak ajánlom John Dobson videóját. A film önmagában meditatív képességgel bír.

  A kis 72/432 Lacerta-m építési minősége a Canon 70-200 mm-es objektívével kb. vetekszik. Tényleg ritka robosztus, de azért nemrégiben, mikor vagy fél év után előszedtem a 200-as newtont, szinte meglepődtem. Az jutott eszembe, hogy ez tényleg egy "műszer". Látom rajta, hogy olcsó SW megoldás, de a fizikuma miatt tényleg pislogtam párat. Kicsit feledésbe merült. - Ezt Cray-nek címzem.

  A fotózás meg külön téma, mert ott nem a menet közbeni, folyamatos élmény a lényeg (bár kijuthat abból is), hanem egy végső cél, ami majd a számítógépen egyszer összeáll. Ez már dokumentálás, de akár művészi szinten, rengeteg munkával. Számomra ez is nagyon-nagyon vonzó.

  A vizuális észlelést én nyugodtabb, a fotózást pedig egy robotizáltabb (mesterségesebb), feszített tempójú időtöltésnek képzelem.
  Ugyanakkor mindkettő baromira bejön.

Új hozzászólás Aktív témák