Van ennek vmi gyakorlati jelentősége?

Eddig azt hittem, hogy értem, de most kiderült, hogy mégsem.

Akkor van egyáltalán bármilyen különbség a
class MyFancyClass {
.
.

} s;

és a
class MyFancyClass {
.
.

};

MyFancyClass s;

között?

A this-t még majd igyekszem megérteni, mert zavar, hogy nem értem, de a hiba meglett!
Az osztálynak nem adhatok input paraméter igényt, mert az adott metódusa (nem csak egy lehet) majd igényli, hogy most két változós inputot adok, vagy többet (kevesebbet).

Most szépen lefut, teszi a dolgát, csak nem tudom a szakzsargont, amiatt kérném a korrigálást tőletek!
(köszönöm a segítséget Tankblock neked is, már működik, cserje/tölgy ide vagy oda. )

pl: (ha nem jó szavakat használok, javítsatok ki bátran, nehogy itt zöldségeket beszéljek! )

asd.h:
#ifndef ASD_H
#define ASD_H

#define PI 3.14

class SZAMOL {
private:
int A;
int B;
int C;
int D;
public:
int osszead (int C, int D); //ez az osszad egy metódusa a SZAMOL osztálynak?
int szorzas_pivel (int A);
};
#endif

asd.cpp:
#include "asd.h"

int SZAMOL::osszead(int C, int D) {
return C + D;
}
int SZAMOL::szorzas_pivel (int A){
return A*PI;
}

main:
SZAMOL szamolpeldany; //itt példányosítok ?
void Setup (){
Serial.print(szamolpeldany.osszead(C, D));//majd itt a példányak megadom az input paramétereit? (és kiiratom)
}

[ Szerkesztve ]

Ezt hagyd ki:

int A;
int B;
int C;
int D;

Felesleges, sőt zavaró. Ha mégis benne lenne, akkor kellene a this, ha nem a paraméterre, hanem a példány saját változójára hivatkozol, és megegyezik a nevük, de itt most olyan nem kell.
Más gondot én első ránézésre nem látok, de több szem többet lát.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Az idő a legnagyobb gond mindenkinek, aki már nem fiatalos hevülettel kezd bele az arduinozásba. Család, munka, egyéb hobbyk.
Pl. én szívesen fölajánlok egy weboldalt, ahol lehet példákat mutatni, elmagyarázni. Akár alapokat is a programozással vagy az elektronikával kapcsolatban. Kész írásokat, képeket, kódokat kérek, én csak beszerkesztem a weboldalba. Sok infót össze lehetne szedni ebből a fórumból is, de kinek van annyi ideje?
Tömör és áttekinthető magyar nyelvű oldal kell, ahol később lehet hivatkozni linkekkel a már fölvitt infókra. Nem szeretnék külső oldalakra hivatkozni és átemelni sem, csak saját tartalom, ami állandóan elérhető.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Köszönöm mindenkinek a kellemes visszajelzéseket, igyekszem viszonozni a kedvességeteket, ezért a már működő cuccaimat szívesen megosztom (ha lesz) ilyen ftp, vagy weblap, hátha más is használni tudja majd.

Amint az első cikk/infó megjön, máris lesz weblap.
arduino kukac gyapo pont hu címre jöhet.
Elméleti alapok is, konkrét megvalósítások is. A cél az, hogy érthető legyen, hogy a kezdők a kérdéseikre megtalálják benne a választ. Ha egy profi megmutat egy 300 soros programot, abból nagyon nehéz tanulni. A 30 sorosat már könnyebb, de mivel sok ezer féle dolgot lehet csinálni, szerintem jobb a magyarázat, mint az 'ezt ide forraszd, oda meg írd be ezt és működni fog' leírás.
Szóval ha valaki küld kész programot, jó lenne ha tenne bele megjegyzéseket, mi micsoda, miért, hogy működik. Ha egyszer elmagyarázza, lehet, hogy százaknak fog segíteni, és nem kell százszor leírni.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Ezzel lehet ilyet?
cout << " Hello World ! " + var + "valami" + ... << endl;

Hello,

Mivel c++ igen, ez az iostream rá van rakva arra a serial kimenetre amellyel programozod is.
Elméletileg nincs akadálya hogy a másik 2 UART hoz is lehessen iostreamet definiállni.

A kérdés mindig az hogy mennyire fog a kód olvashatóság rovására menni.

Azt kihagytam hogy ne használjátok az endl helyette a jó öreg \n

Magyarázat az hogy a endl definíciója tartalmaz mindig egy flush parancsot is és nem minden esetben szerencsés ez.

A valami típusa meg convertálhatónak kell lennie stringgé.

[ Szerkesztve ]

Release the Beast....

Volt ez a hír: Az Antenna Hungária megnyitotta IoT-hálózatát a fejlesztők részére

Ezt a hálózatot mennyire komplex használni Arduino-val? Mi kell hozzá?

Sziasztok.
Még sosem foglalkoztam arduinoval, viszont most szükségem lesz rá egy otthoni projektemhez. Jelenleg még a beszerzési fáziban tartok, ezért a segítségeteket kérném hogy milyen arduino-t vegyek.
Adott egy Dell d620 laptop billentyűzet, ezt szeretném usb-re átalakítani.
Milyet vegyek? Leonardo, mini pro...?

A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station

Te mindig mindenre azt ajánlasz de jelen esetben nem lesz jó, mert az nem tud USB HID eszközt emulálni.
Ellenben az arduino pro micro igen, és nem is túl drága.
Van belőle 5V-os és 3,3V-os verzió, olyat érdemes választani, amilyen logikai szintén működik az a bizonyos Lenovo billentyűzet, is nem kell majd level converter.

[ Szerkesztve ]

Ez jól néz ki. Köszönöm.
Tapasztalatok alapján ezek szoktak hibásan érkezni? Rendeljek több darabot inkább?

A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station

Szerintem rendelhetsz nyugodtan többet, mert ha egyszer elkezdesz arduinozni, úgysem tudod abbahagyni.

Persze más (nem usb centrikus) feladatokra a fent említett ESP32 a legjobb ár-érték arányú lap most a piacon.

most látom, hogy Dell helyett Lenovo-t írtam az előbb, de a lényeg ugyanaz.

[ Szerkesztve ]

Egyébként biztos, hogy arduino kell hozzá, nem elég egy usb csatlakozót rákötni valahogy?

Még nem tudom.
Laptopba akarok beépíteni egy RPI-t. De még az alaplap hibás laptop sincs nálam.
Gyors guglizás után jutottam el oda hogy kell egy arduino.

[ Szerkesztve ]

A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station

Még ha nem eleve usb-s a billentyűzet, akkor is jó eséllyel direktben lehetne kötni az RPi gpio-ra, már persze ha van hozzá driver/python script.

Használd a válasz gombot.

[ Szerkesztve ]

Azt olvastam hogy GPIO nem elég neki de nem is mélyedtem bele, és már foglalt.
Ha érdekel esetleg jelenleg valami hasonlót képzelek el.
Viszont úgy érzem hogy biztos jó lesz még valamire ebbe az arduino.

Elnézést félre nyomhattam, nem vettem észre.

[ Szerkesztve ]

A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station

Biztosan jó lesz, ha másra nem, régi 🕹️ joystick usb controllerré alakítására retropie-hoz.

Mindkettőnek megvan a maga szerepe. IOT-re és önálló eszközökre egyértelműen wifi. A csatlakoztatott eszközökre viszont inkább a BT. Wifi nem igazán helyettesíti a BT-t (Wifi Direct-re meg még nem láttam példát ESP32-n, az még várat magára), az adhoc AP üzemmód meg a legkevésbé se ideális megoldás peer-to-peer használatra, az túl kényelmetlen és kompromisszumos a vezérlő eszközön, valamint bonyolultabb is a BT-nél: BT egyszerű mint az UART, wifihez meg kell először is egy konfig, aztán lehet tartalmat gyártani a webes letöltéshez - na inkább hagyjuk.
Ár/értékben meg lehet hogy a legjobb az ESP, de akárhogy is nézem annak az áráért egy maréknyi Atmel-t lehet venni. És nagyon sok feladathoz amúgy is overkill egy ESP32.

Wemos D1 minivel próbálom megvalósítani ezt a napelemről működő időjárás állomást. Viszont a BME280 mellé szeretnék egy BH1750-et is tenni. Hogyan tudom megoldani, hogy azonos pin-en (D1 SCL GPIO5 + D2 SDA GPIO4) kettő vagy több I2C eszköz működjön? Illetve a 18650 feszültségét milyen módon lehet plusz elektronika nélkül monitorozni? (Láttam olyan ábrát amin egy ellenállás volt az A0 pin-re kötve vagy mi(?), nem igazán értem az elvét.)

[ Szerkesztve ]

AcCEsS (https://www.metalenciklopedia.hu)

A gyakorlatban milyen a BT? Rendszeresen használok BT fejhallgatót androidos telóval. Bekapcsolom a fejhallgatót, vételkész. Bekapcsolom a telón a BT-t, és van vagy 4-6 másdoperc, mire megszólal a csippanás, hogy a párosítás megtörtént. Ezt egy ajtónál állva esőben pl. nem annyira jó móka, sokkal jobban tetszene az autók távirányítójához hasonló azonnali vezérlés. Gondolom a wifi se ilyen.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Sorosan kell bekötni. A címe kell hogy más legyen és kész.

Kódban egymás után szükséges a két eszközt parancsokat küldeni és fogadni.

A0 ra meg feszültségosztót tudsz rakni, 2 ellenállás sorba a közepén meg méred az arányos feszültséget.
Kalibrálás szükséges lesz. Én tennék bele egy MOSFET et is, hogy ki lehessen kapcsolni, mert az ellenállásokon keresztül pluszban fog a LiPo cella merülni, és nem szerencsés egy ilyen alkalmazás esetén..

[ Szerkesztve ]

Release the Beast....

Bírni fogja a napot/meleget a 18650-es?

Wemos d1 mini pro-t hasznalok, Arduino framework alatt. Azt szeretnem megoldani, hogy ne csak 1 halozati SSID-t tudjak megadni, amihez csatlakozik, hanem tobbet is. Az lenne a legjobb, ha egy kulso file-ba beirnam a kulonbozo SSID-ket, meg passwordoket, es onnan olvassa ki forditaskor az Arduino. Nem tudtok erre peldaprogramot?

Igazabol meg azt sem ertem, hogy ezeket a freeRTOS threadeket sem nagyon vagom, esetleg ha ebben tudnatok segiteni valami olyan anyaggal, ami egyszeru... nem nagyon ertek a programozashoz, hardware-t tervezek.

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Köszi a választ, az első részét talán megértettem, a feszültségméréses részt - kezdőként - még meg kell emésztenem...

AcCEsS (https://www.metalenciklopedia.hu)

Ez jó kérdés. Nyílt térben egy kerítésoszlopra lesz felszerelve a doboza, az oszlop és a napcellák fogják árnyékolni a nap elől. Kap egy-két szellőzőfuratot is. Meglátjuk...

De az összerakása után már az elején gondom volt vele, nem akart elindulni a wemos. Egy TP4056 intézi a töltést és a wemos áramellátását. Ez a bekötési vázlat lett követve. Viszont amikor berakom az akkut, a TP4056 akku felőli kivezetésein 3.6V körül mérek, de a wemos felőli lábakon csak 0.85V jelenik meg, így persze el sem indul. Kettő TP4056-al is próbáltam. De ha kiszedem a foglalatból a wemos-t, berakom az akkut, akkor a TP4056 wemos felőli oldalán is megjelenik a 3.6V és ha ilyenkor visszarakom a foglalatba a wemos-t, el is indul a ketyere. Ez nem tudom miért van...

Egyébként, ha a linkelt ábra szerint van bekötve a cucc, és firmware frissítést akarok csinálni, akkor mielőtt az USB kábelt rádugom a wemos-ra, ki kell vennem az akkut?

[ Szerkesztve ]

AcCEsS (https://www.metalenciklopedia.hu)

Az A0 port analóg feszültséget mér, 0 és a tápfesz közt, az akkumulátor feszültségét is meg tudja mérni 3,3V-ig, de afölött tönkremegy. Ezért két ellenállásból csinálsz feszültségosztót, ami leosztja az akku feszültségét, és azt méred meg az analóg porton.
A bekötési vázlat alapján akár 4,2V-ot is kaphat az A0 port teljes töltöttségnél, ez nem túl egészséges szerintem. Mint ahogy az sem, hogy 3,0-4,2V tápot adsz neki az 5V lábon. A belső konverteren kb 0.6V esik, tehát 3,6V akkufeszültségnél az esp 3,0V körüli tápot kaphat. Nem tudom mennyi a minimum tápfeszültség, aminél elindul, de ez nekem határesetnek tűnik. Inkább egy 3,3V boost-buck konverter kéne, és a 3,3V lábon megtáplálni.

[ Szerkesztve ]

[P-channel MOSFET Switch] lesd ezt meg. annyi a különbség, hogy RL ellenállást 2 sorbakötve fogja adni.

U 1 /U 2 = R 1 /R 2 lesz a képlet ahol U1+U2 = 4.25 [V] - Mosfet-en eső D-S feszültség...

I értéke meg minnél kisebb.

[ Szerkesztve ]

Release the Beast....