2. Fórumok
  3. Egyéb hardverek
  4. Mikrokontrollerek Arduino környezetben (programozás, építés, tippek)

Hirdetés

!! SZERVERLEÁLLÁS, ADATVESZTÉS INFORMÁCIÓK !!
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2024-07-25 09:13

    LOGOUT

    Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.

Új hozzászólás Aktív témák

  • #3806 Janos250 őstag MasterMark #3805
    Új Válasz #3806
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Janos250

    őstag

    válasz MasterMark #3805 üzenetére

    "Ez ilyen relé szerű?"
    Igen, a digitális technikában gyakorlatilag reléként használjuk.
    Pl. itt van egy leírás. Középiskolásoknak íródott a Microchip PIC áramkörök használatáról,
    de van benne alap áramköri bevezető a relé, tranzisztor és a FET analógiájáról és használatáról.
    Csak nehogy egy villanymérnök meglássa, mert a guta megüti, hogy ilyen slendriánul van fogalmazva,
    de ott a középiskolás szinten való érthetőség volt a lényeg.
    Szó van benne az alapokról, de pl. a szervo és a léptető motorok működéséről is.

    http://kkft.bme.hu/~johnny/Diplomamunka_OcskoSzabina_2011.pdf

    34. oldal, 18. ábra.

    "miért a negatív oldalra kell ezeket kötni"
    A már idézett linken a "low side", "high side" megoldások.
    Ha nincs speciális ok, akkor a "low side" alkalmazandó, ekkor NPN tranzisztort, vagy N típusú FET-et használunk.
    Mégpedig azért, mert a közös földhöz képest ebben az esetben kell pozitív feszültséget/áramot adni a FET-re/tranzisztorra,
    tehát ez passzol a kontrollerekhez.

    Az arduino 5, vagy 3.3 V-al dolgozik, de relével/tranzisztorral/FET-tel tudunk nagyobb feszültségű áramot is kapcsolni. A megadott feszültség a FET-re (S-D) adható legnagyobb feszültséget jelenti, az áram pedig azt, hogy a drain (D) és a source (S) között maximum mekkora áram tud folyni, hogy a FET ne robbanjon fel a melegtől. Ezt az értéket persze nem kell túl komolyan venni, mert rövid idejű terhelésre vonatkoznak. Tehát ha az van írva a FET adatlapján, hogy 100 A, attól még ne akarjunk vele 100 A-t kapcsolni. Tehát ha a FET G (gate) lábát az S-hez képest néhány voltos pozitív feszültségre tesszük, akkor vezet, ha nem, akkor nem vezet. (leegyszerűsítve). A G általában közvetlenül ráköthető a kontroller lábára, ha nem akarunk nagy sebességű kapcsolgatást, de párszáz kHz-nél már meghajtó áramkör szükséges, mert a G-S ellenállás ugyan rendkívül nagy, de a kapacitás viszont nem, ezért az fel kell tölteni és ki kell sütni.

Új hozzászólás Aktív témák