Új hozzászólás Aktív témák

• #10133 S_x96x_S addikt Petykemano #10132

  Új Válasz 2025-11-16 16:04:30 #10133

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  S_x96x_S

  addikt

  válasz Petykemano #10132 üzenetére

  akkor újra.

  > Kiváncsi lennék, hogy vajon milyen mértékben/arányban magyarázza ezt a versenypiaci környezet (kényszer), és/vagy a technológiai környezet (lehetőség)

  Én a szük keresztmetszeteken keresztül
  próbálnám megvizsgálni a kérdést.

  Piaci igények, ötletek
  mindig vannak - és mindig lesznek --> végtelen számban.
  Vagyis a "piaci kényszer" - csak súlyozni tudja ezeket - a stratégiai tervben.

  De hiába a "piaci kényszer", hogyha
  - a technológia környezet
  - vagy a mérnőki erőforrások
  a szűk keresztmetszet.

  A chiptervezési fejlesztés - organikusan müködik,
  és nem lehet hirtelen olyan lépést megtenni, aminek nincs meg az alapja.
  És nehéz skálázni is.
  ( mint ahogy a vicc is jelzi:
  hogyha 1 nő 9 hónap alatt hord ki egy gyereket akkor 9 nő - hány hónap alatt hord ki egy gyereket? )
  másképpen megfogalmzva.
  Brooks'law:
  "Adding manpower to a late software project makes it late"

  Vagyis a válaszom,
  hogy a technológia környezet
  sokkal jobban meghatározza a piacra jutás ,
  mert az a szűk keresztmetszet:
  "The theory of constraints (TOC) is a management paradigm that views any manageable system as being limited in achieving more of its goals by a very small number of constraints. "

  Ott van például az Intel esete,
  jó pár évre beragadtak a 10nm -re.
  és hiába dolgoztak a chiptervezők, hogyha azokat a magokat,
  10nm -en nem lehetett kihozni.

  Volt az Intelnek - "versenypiaci környezete (kényszere)" ?
  az AMD + ARM részéről? - IGEN !
  De "a technológiai környezet (lehetőség)" visszafogta a az Intel megvalósítási lehetőségeit.
  ( persze azáltal, hogy az Intel a TSMC-nél is elkezdett gyártatni, a lehetőség bővült )

  > Akkor érdemes lehet a kérdéscsokorhoz az is hozzávenni, hogy vajon most miért döntöttek a magszám növelése mellett* ahelyett, hogy - pl egy új megközelítésből készített architektúrával - az IPC-re fókuszáltak volna?**

  egy brutálisan új architektúrát építeni nulláról - elég kockázatos
  ( mivel az AMD a Bulldozer-rel eléggé megégette magát ; szerintem eléggé óvatosak - és biztosan vannak a háttérben kisérleti projektek, hogyha megint ugrani kell az architektúrával, akkor ne érje őket váratlanul. )

  a Pollack szabály - szerint egy új arhitektúra +40% - ad hozzá ( de extrém nagy a költsége és kockázatos )
  "According to Moore's law, each new technology generation doubles number of transistors. This increases their speed by 40%. On the other hand, Pollack's rule implies that microarchitecture advances improve the performance by another √2 ≈ 41%. Therefore, the overall performance increase is roughly two-fold, while the power consumption stays the same. In practice, however, implementing new microarchitecture every new generation is difficult, so microarchitecture gains are typically less"

  viszont a Gustafson-törvény - szerint, ha egy feladat nagy része jól párhuzamosítható, akkor érdemes sok maggal megtámogatni, mert így adott idő alatt több munkát lehet elvégezni.
  és ez jól rezonál az Intel kevés P-core-ból és sok E-core-ból álló desktop-hibrid architektúrájával is
  ( és a Ryzen AI 300 -as sorozat is e felé megy
  Ryzen ai HX 370 = 4x Zen 5 + 8x Zen 5c
  Max Boost Clock Up to 5.1 GHz
  Max Zen5c Clock Up to 3.3 GHz

  Vagyis a
  - fizika(hőtermelés,méret,freq)
  - költségek (TSMC, 3D-cache, volumen)
  - és a piaci igyények ( párhuzamosíthatóság, gaming, cache-érzékenység, ... )
  optimuma határozza meg a legideálisabb roadmap-et.

  Az AMD a chipletes technológiával eléggé jól tud már legózni és a költségeket is jól lehet vele szabályozni,
  úgyhogy ez a legkockázatmentesebb irány - jelenleg.

Új hozzászólás Aktív témák