Fotó: Oppashi
Egy kis népességvizsgálat:
1900 előtti időkből nincsenek megbízható adok.
A XIX. század és a XX. század fordulóján körülbelül 9250 fő lakta.
Ma, 125 évvel később 13924 főnél tart, és meredeken csökken évről évre.
Berettyóújfalu kicsit olyan mint a Kapuciner csoki. Ellentétek bűvöletében forog. A nevében falu, és 1978-ig nemcsak a nevében volt az, hanem hivatalosan is. A rendszerváltásig a nevében falu, hivatalosan város, és valóságban is város volt. Azóta most ott tartunk, hogy már csak hivatalosan város, mert a nevében falu, és valóságban is. De hivatalosan város. Ahogyan városi rangot kapott Derecske, Komádi stb…
Ami egy országnak nemzeti tragédia volt, az Berettyóújfalunak esély a jelentéktelenségből való kitörésre! Trianon. Talán nincs még egy olyan városa az országnak, amely ilyen jól járt volna Trianonnal, mint Berettyóújfalu. Pardon… falva… községe, mert majdnem 60 évvel a városi cím elnyerése előtt járunk az időben 1920-ban.
Berettyóújfalu megyeszékhely volt 1920-tól 1950-ig kivéve 1940-1945 között, két nagyváros között, egy Debrecen – Berettyóújfalu – Nagyvárad háromszögben. De milyen megyeszékhely egy hivatalosan község?
Trianon után Bihar jelentős része átkerült Romániához, és két csonka megyéből kreaáltak egy egészet. Így született meg Hajdú-Bihar megye. Ezzel Berettyóújfalu elvesztette megyeszékhelyi rangját.
A felemelkedés első fázisa az 1926-ban építeni kezdett, és 1928-ban átadott kórház lett. Erre a grandiózus építkezésre Trianon miatt került sor, és mert a nagyváradi kórházat elvesztettük.
A szocializmusban Berettyóújfalu felvirágzik
A kádári Magyarországon valami magas beosztású pártfogója lehetett a városkának, mert mindent megkapott ami az élet beindításához és a népességgyarapodáshoz csak kellhet!
1. Berettyóújfalui Ruhagyár (később Hajdú-Bihar megyei Ruhagyár)
Létrejött: 1951-ben
Profil: női és férfi konfekciógyártás
Jelentőség: az egyik legnagyobb foglalkoztató volt a városban, több száz főt alkalmazott.
2. Berettyóújfalui Sütőipari Vállalat
Létrejött: 1952-ben
Profil: kenyér és péksütemények gyártása
Jelentőség: a város és környékének ellátását biztosította, modern gépekkel felszerelve.
3. Mezőgép gyár (Berettyóújfalui telephely)
Létrejött: 1960-as évek eleje
Profil: mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártása
Jelentőség: a mezőgazdasági termelés gépesítését szolgálta, országos jelentőségű termékekkel.
4. Berettyóújfalui Cipőipari KTSZ
Létrejött: 1965 körül
Profil: cipőgyártás, bérmunka külföldi partnereknek
Jelentőség: exportorientált termelés, főként nyugat-európai piacokra.
5. Berettyóújfalui Építőipari KTSZ
Létrejött: 1960-as évek közepén
Profil: lakóépületek, közintézmények építése
Jelentőség: a város urbanizációját segítette elő, több lakótelep építésében vett részt.
6. Elzett gyár
Alapkőletétel: 1971
Profil: zárak, lakatok, fémipari termékek gyártása
Jelentőség: több száz főt foglalkoztató üzemmé nőtte ki magát, fontos szerepet játszott a város ipari fejlődésében.
7. Tejporgyár
Létesítés: 1976 körül
Profil: tejpor és tejipari termékek gyártása
Jelentőség: a városi cím elnyerésében is szerepet játszott.
8. Sörpalackozó üzem
Sokan elhitték, hogy az urbanizáció visszafordíthatatlanul beköszöntött. Tévedtek. Csupán pár jó évtized adatott meg a városnak. A kapitalista világban, tankönyvi példa is lehetne Detroit esete. Itt nagyjából ugyanaz ment végbe, mint ott, csak sokkal kisebb településről van szó.
A hanyatlás kezdetei:
20 évig egy nagyon jó polgármestere volt a városnak, aki tett is a városért és igyekezett remek programokat is csinálni. Sajnos ez már a múlt. Ma már a környékbeli falunapokon is mozgalmasabb programok vannak… Természetesen az 1990-es évek balkáni nyomora Berettyóújfalut sem kerülhette el, így azok a munkahelyek, amelyek bevonzották korábban a város agglomerációjában élőket megszűntek.
2010 óta új városvezetés van.
Hogy diplomatikusan fogalmazzak: a 101-es szoba jut eszembe a teljesítményükre gondolva…
A helyi lakosság mentségére legyen mondva, hogy az ellenzéki oldalon sem voltak jó jelöltek.
De most már olyan állapotban van a város, hogy egy remek vezetői képességekkel megáldott polgármester mozgástere is jelentősen be lenne szűkülve.
Turizmus:
A helyi vezetés nagyon büszke a termálvízre, meg a majdnem 100 éves „Levente medencére”.
Csak ez bennem felvet bizonyos kérdéseket. Mint például azt, hogy időrendileg nagyjából azokban az években jött létre Berettyóújfaluban a medence, mint amikor Pávai Vajna Ferenc Hajdúszoboszlón gázkeresésközben rátalált a meleg gyógyvízre. Akkor miért van az, hogy itt szálloda szálloda hátán, és Európa legnagyobb fürdőkomplexumát sikerült ráhúzni, Berettyóújfaluban meg az elmúlt évekig semmi…?!
38 évet laktam ott. Jelentős turizmussal ezalatt nem találkoztam. Úgyis mondhatnám, hogy a turisztika Berettyóújfaluban halott, nem létezik, sosem létezett. Persze leszámítva az 1980-as évekbeli KGST piac forgalmát, de ők eladni jöttek a városba, és nem nézelődni.
Látnivalók?
A Bihari csonkatorony az egyetlen híres nevezetessége, de az sincs kiaknázva. A megközelítése esős időben az ukrajnai sztyeppék élményével ér fel Raszputyica idején.
Van még egy másik látványosság: a börtönkórház! Azt viszont nem ajánlom senkinek, hogy fotózgassa.
Katasztrófaturistáknak ott vannak a bezárt gyárak, de azokat csak kívülről lehet megnézni - már amelyiket ugye nem bontották le, és nem nyílt a helyén például Penny Market.
Egykoron Berettyóújfalut úgy is hívták mint az iskolák városa.
Nos való igaz, hogy méretéhez képest sok iskola van. Általános iskolából és középiskolából egyaránt, egy gimnáziummal. Ha viszont megemlítem, hogy nincs egyetlen felsőoktatási kar, akár kihelyezett tagozat sem, és a legnagyobb iskola egy szakmunkásképző, akkor már ez sem annyira vonzó tulajdonsága a településnek.
A jelenlegi legnagyobb munkáltató a Gróf Tisza István kórház. A munkaügyi helyzet siralmas. Lényegében paritásban van bármelyik környékbeli faluval, mert munka ott sincs, itt sincs. A legfájdalmasabb talán az elnéptelenedés, és a városon belüli forgalom elsorvadása. Ez akkor vált igazán láthatóvá amikor megépült az első elkerülőút. Tulajdonképpen úgy járt mint Biharkeresztes.
Ez a fejlemény lebbentette fel a fátylat, és bizonyította be, hogy a nagy forgalom, csupán a városon a 47-es főútnak volt köszönhető évtizedeken keresztül, mert aki Debrecenből Békéscsabára, Gyulára, vagy Szegedre ment, keresztül kellett, hogy menjen a városon. Már erre sincs szükség.
Mi a jövőkép?
Az elnéptelenedés továbbra is folytatódni fog, és gyorsuló tendencia lesz megfigyelhető. Amikor elköltöztem még masszívan 14 000 fölött volt a lakosság száma. Idén már januárban beesett 14 000 alá.
Ezen negatív prognózis megváltoztatásához az kellene, hogy a fiatalok ne meneküljenek el, hogy lássanak perspektívát a településben. Ehhez viszont lehetőségek kellenek, a lehetőségekhez pedig sok-sok pénz, befektetések… de melyik nagy cég fektetne be egy ilyen zsákvárosban?
Azt szoktam mondani, ha kíváncsi vagyok egy település fejlettségi szintjére, elsőnek a temetőjét nézem meg... amilyen a temető, olyan a város / falu!
Ez mindig működni szokott.
Pár évvel ezelőtt beszélgettem egy orvossal. Azt mondta, hogy ez egy végponti kórház. Ez 2014-ben történt. Annyi változott, hogy már nemcsak a kórháza végponti...
