A magyar bor túl van árazva, egyrészt. Hiába klassz dolog a Malatinszky szűretlen Franc-ja, ha élő ember nem tudja kifizetni. Ráspi baromira bio Horváth József borai is pazarok, de könyörgöm, aranyban érlelik azt a Máté Cuvéét..?!

No mindegy. Magyar bor még egy dolgot (nem) tud: nem érdemes a végtelenségig elfektetni. Most épp egy Domaine Gróf Zichy Cabernet Sauvignon 2003 nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, tavaly még egész ügyes, okos bor volt ez, idén már hiányzik belőle minden, ami miatt szeretni lehetne. Iható, nem dugós, de túl van a fénykorán.

Persze nem ezért nem lehet sokáig érlelni a magyar borokat nagy átlagban, hiszen ez egy palack. Azért nem lehet, mert - némi logikai erőszakkal - a legtöbb embernek ez a tapasztalata. 3-4 év után érdemes meginni, amink van. Néha lehet mázlink, de ha biztosra akarunk menni, nem érdemes kockáztatni.

Lehet bontogatni a 2003-asokat.

Közösségi hitelezős oldalka indult. Ezek az ivives arcok szájbavert kreatívak, de tényleg. Igazából nem is értem, hogy hírkeresőt miért nem csináltak még.

Persze, nincs sok újdonság a nap alatt, éppenséggel 2000 nyarán hardver site-ot indítani sem volt a világ legegyedibb ötlete. Mégis megtettük, mert ezt akartuk csinálni, szerettük a témát, és ami még fontosabb: hittük, hogy jobbat tudunk csinálni, mint a meglévőek. Sok tekintetben akár külföldi mércével is. A mai napig hiszünk ebben, sőt, talán egy-két dologban össze is jött.

A ivives arcok viszont, ha valamit, hát azt bebizonyították, hogy a rendszerük fejlesztéséhez, csiszolásához nincs sok közük. Lehetőségeiben a ziviv hatalmas, szolgáltatásaiban viszont - üssetek - egy rakás sz@r. Ötlettelen, elhúzódó, elmaradó fejlesztések, a mai napig hibásan működő alapfunkciók, köhögő szerverek. Persze, sok a látogató, meg dinamikus, nehezen kesselhető rendszer. Ja. Meg szarul megírt kód, fantáziátlan ötletgazdákkal.

őszintén nem gondoltam volna, hogy "valaha" lesz afro-amerikai elnöke amerikának. oké, hogy a filmekben a jóságos rendőrfőnök, elnök, mindenki mindig fekete, de ezt mindig betudtam a (vitatható) politically correctségnek. úgy éreztem, a szavazófülkében már jóval rasszistábbak lesznek.

lehet fikázni az amcsikat, itthon nagy divat is, de azért annak is van oka, hogy számos téren előrébb tartanak nálunk. jól vizsgáztak most. jó látni, hogy valamilyen értelemben tényleg túl vannak egy (rossz) korszakon.

szerintem.

Megkéseltek egy férfit a fővárosban a Margit körúton szombat délután, az áldozat a helyszínen életét vesztette - erősítette meg az MTI információját a BRFK sajtóügyeletese.

Kalyó László tájékoztatása szerint a bűncselekmény egy presszóban történt. A feltételezett elkövetőt egy órán belül elfogta a rendőrség; az illető egy 39 éves nő, jelenleg tart a gyanúsítotti kihallgatása - mondta az sajtóügyeletes.

Margit körúton? Szombat délután? Tudom, hogy az ilyesmi máshol is megtörténhet, és meg is történik, de akarok húzni ebből a városból, villámgyorsan.

Nem értem én még a pálinkát. Sosem értettem. Fantasztikus gyümölcsillat, tényleg, szétrobban a szilvátől, baracktól stb. Az embernek összefut a nyál a szájában, alig várja, hogy megkóstolja. Meg is kóstolja, ám az igazi ízek elmaradnak. Valahogy minden pálinka ugyanolyan számomra, alkoholízt érzek, gyümölcsöt alig (olyannyira, hogy kb. a nyers whisky-t juttatja eszembe, márpedig annak a gabonaillaton felül zéró íze van, vegytiszta alkohol). Találkoztam már persze kivétellel, például tavaly év végén a Szemes borpincénél Villányban (ó, az a szilva...!). Más példára mondjuk nem is emlékszem.

Ámde, visszatérve: mivel nem értek a pálinkához, vittem magammal értőket, pálinkabarátokat is, és felmentünk a Várba megnézni az ominózus eseményt. Rövid leszek: a legjobb kóstolt pálinka is rosszabb volt (= rosszabb élményt adott), mint a legrosszabb kóstolt bor a Borfesztiválon. A többiekkel egyöntetűen arra jutottunk, hogy kipróbáltuk, megvolt, nem jövünk többet.

Csöng a telefon, hívnak egy alapítványtól. Vak gyerekek, borzasztó helyzetben vannak, gyakorlatilag már ennivalóra kérnek tőlünk pénzt. Az állam felére csökkentette a támogatást, biztos hallott róla, Balog úr. Öt-, tíz- vagy húszezer forintos segítséget tudunk adni. Ez utóbbit vagy tízszer elmondja, az előtte lévő részeket is ötször-ötször.

Mondom, hogy küldjenek nekem valamit, amiből kiderül, hogy kik ők, mik ők, szeretném látni, érteni a dolgot, mielőtt pénzt adunk. Igen, pontosan azért, mert minálunk nagy divatja van az alapítványokon keresztüli visszaéléseknek is, és ha valamit nem szeretnék, akkor valakinek az új A8-asát gyarapítani vak gyerekekre való hivatkozással.

Az illető csak mondja, mondja a fenti mondatokat. Hiába mondom, hogy már elsőre is értettem, küldjön valamit, bármit. Oda már el sem jutok, hogy email címet mondjak. Mondom neki, hogy akkor meglátjuk, hogy mit tehetünk, szívesen segítünk. Erre a "meglátjuk.." részre azt mondja, köszönik szépen, és búcsúzik...

Aktuális adag borsznobizmus következik. Szeretnék kérni mindenkit már jó előre, hogy tegyen megjegyzéseket a fórumban arra, hogy micsoda pénzhegyek szükségesek ahhoz, hogy az ember sznob vörösborokat igyon, Parcinak biztos van mit a tejbe aprítania...

Egyébként a hazai vörösborok tényleg drágák. Konkrétan túl vannak árazva. Világos, hogy igazán prémium borok minden országban sokba kerülnek. Nálunk viszont az a helyzet, hogy komolyabb (nem extrém, csak mondjuk nem az alap Portugieser szint) vörösbort 3000 ft alatt alig találni. Egy Malatinszky szűretlen CF, de akár csak egy Gere Kopár, vagy bármelyik ismertebb pince top borai pedig a 10 ezer ft / palack ár környékén tanyáznak.

Ezzel szemben a franciáknál 5-6 euróért is lehet nagyon korrekt medoc-okat, cuvée-ket találni, 10-15 euróért pedig kifejezetten versenyképes borok is vannak. Nagyon sok nagyon jó francia bort ittam már, és még soha életemben nem költöttem többet 12 eurónál.

Pár éve nem így nézett volna ki egy kép a profi fotósok táboráról -- alig lehetett volna Nikon felszerelést látni, majdnem mindent elleptek a "fehér ágyúk". A fenti kép a pekingi olimpián készült, és jól mutatja, hogy a Nikon komoly eredményeket ért el a megtépázott hírnevének visszaállításában (a pro fotósok körében).

Tegyük még mellé a frissen bejelentett, egészen jól eltalált D90-es vázat, no meg a full frame D700-ast, illetve az egyre többet pletykált, MX szenzoros, 48 megapixeles középformátumú vázat (2009/03-ra tippelik)...

...és meg is van az újabb, szebb, erősebb, határozottabb, agresszívebb Nikon. Nem baj, ráfért a Canonra az érdemi konkurencia minden szegmensben. Ami engem illet, most megyek és vágyom tovább a Zuiko 7-14-est, no meg a Leica 14-150-est...

Ki a profi fotós? Ez egyszerű: aki ebből él.
Milyen egy profi fotó? No, ez már nehezebb kérdés.

Valaki nemrég megfogalmazta, hogy nem kontrollált körülmények között képekről nehezen tud véleményt mondani, hiszen fura "érv" például, hogy "a szeptemberi lemenő nap fényében, enyhén ködös időben lenne igazán jó ez a kép". Magyarán, az ember utazás közben csinált fotói szinte sosem lehetnek profi képek, hiszen ritkán adódik lehetőség visszamenni pont egy szeptemberi ködös naplementére azért a képért.

Az illetőnek alapvetően igaza van. Ha nem mi irányítjuk a körülményeket, akkor azok ritkán optimálisak. Ki lehet fogni, de alapvetően szerencse kérdése, az pedig ugye messze áll a profizmustól. A profi előkészíti a műtermet, ott a két ernyő, két vaku, strobist.hu meg minden kókuszpókusz, a fények, beállítás, minden hibátlan lesz. Eleve, egy elképzelést, koncepciót valósít meg, tehát teljesen tudatosan készül a kép, minden csak eszköz hozzá.

egyre többféle whisky-t sikerül megkóstolgatnom, és összességében egyre inkább kikristályodosik az elmélet, miszerint a whisky-nek nem árt, ha erős. persze, mindegyik erős, de úgy értem, nem árt, ha nagyon erős. hordóerősségű, konkrétan. a top rangsorom jelenleg:

#1: Edradour CS 14y
#2: Laphroaig CS 10y
#3: Glenfarclas 105 Cask 10y
#4: Scapa of Orkney CS 12y
#5: Glengoyne CS 12y
#6: The Macallan CS 10y

Némi jelmagyarázat:
- 14y = 14 éves,
- CS = Cask Strength (nem összekeverendő a Cabernet Sauvignonnal, ami szintén CS)

A listára semmiképpen sem kerülhet fel a Bruichladdich Infinity v2.0, amely az elődjével ellentétben nem sherrys, hanem riojás hordóban utóérlelt, és ennek megfelelő módon utóízében szerencsétlenül sikerült, nem ajánlott tétel.

A hattagú lista bármelyike abszolút vállalható, finom ital. Az első kettő kivételesen jó, a 3-4-ik helyezett is klassz, az 5-6-ik "korrekt munka".