A Balog-féle Ex Alaptétel lényege, hogy
(+) nevezzünk Exnek minden olyan nőt, akibe szerelmes voltál (akibe voltál szerelmes), akivel volt párkapcsolatod, és akit nem te hagytál el. Ekkor belátható, hogy:

(1) az Ex sosem lesz totálisan közömbös számodra;

(2) az Ex sok tekintetben életed végéig jobban ismer embertársaid zöménél, ugyanakkor sok más tekintetben ''előítéletes'': olyan maradsz neki, mint amilyennek anno megismert, noha már rég máshol jársz (tehát inkább ''utóítéletes'');

(3) az Ex esetében valamely nullától különböző pozitív százalékban mindig indokolt az ''elmegy a jó édes...'' gondolat használata.

Az alábbi tételeket nem bírtam ott hagyni a Tescóban: Robert Skalli Cabernet Sauvignon 2002, Robert Skalli Merlot 2003, Robert Skalli Shiraz 2004, Rosemount Cabernet Sauvignon 2004, Hilltop Prémium Merlot 2003 (Neszmély - Kecskeólak-dűlő). Ebből eddig egyedül a Shirazt kóstoltam, az szuper. A többi pedig nagyon ígéretes!

Rákattantam erre a bor-dologra, nem vitás. Mindenképpen valami ilyesmivel akarnék foglalkozni, ha egyszer öreg leszek és sok pénzem lesz... :-D. Már csikorognak a poros fogaskerekek a fejben, ropognak a rozsdált neuronok, standby-ból bootol a tunya agy, rég kihunyt tűz kezd pislákolni a szemekben. A Terminátor ébredezik.

Vasárnaptól keddig ott fogunk zúzni. Nagyon kíváncsi vagyok, alig tudok többet róla, mint például, hogy az egész óvárost műemlékké nyilvánították (!), és hogy ez az a cseh város, ami leginkább megőrizte a középkori arculatát. Folyó veszi körbe, patkó alakban, lehet kajakozni és egyéb vizezőseket játszani, gondolom a csapból is Becherovka és Krusovice folyik. Már számolom a napokat, remélem a zautóm is elkészül időben, mert gyalog azért marha húzós lenne lecaplatni...

Egy rosé bortól azt várjuk, hogy legyen lendületes, friss, gyümölcsös, pezsgő. Nem kell ütnie, legyen gyümölcsös üccsi. Wunderlich megoldása effektíve ihatatlan. Gere (and Weninger) roséja szimplán nem valami jó. A Vylyan Rosé viszont tökéletesen teljesíti ezt a kritériumot. Finom, jó, jól elköltött forint. Úgy 1300 per palack, nagyjából. Vylyan nagyon erős az egyszerű, olcsó borokban, a nem-túl-finom-Portugieser is messze nála volt a legkevésbé rossz.

(Szuper még Kovács László gyöngyöstarjáni borász roséja, főleg 5-600 ft / palack áron, csak épp tőle úgy viszik, hogy effektíve nincs, soha. Mázli, hogy anno összeraktam neki egy gépet, és ezért ismer, emlékszik rám. Ha elfogynak a Vylyanok, beszerválok egy kartonnal, ennyiért ajándék)

Nem írhatom, hogy megvolt, mert most álltam neki az első évadnak. Igen, minden menő gyerkőc már rég túl van az első 5 évadon (vagy 6-7-8, azt sem tudom, hol tartanak), de Parci-bá' megfontoltan halad.

Nos, be kell látnom, hogy valóban highly addictive. Most zúztunk be lakótársammal 4 epizódot, már a második után hullák voltunk, de nem bírtuk abbahagyni. Jáááájjjj!

Most meg azon morfondíroztam magamban, hogy bevállalós leszek, és leírom a blogomba, hogy aki nem olvassa, az menjen a jó édes... Ezt ugye leírhatom, mert aki ezt olvassa, az mind épp itt van. Magyarán ezzel a sértéssel igazából senkit sem sértek meg, az egész alaphalmazt bántatlanul hagyom. Cool! :-)

(ergo kamu bevállalós tettet vittem épp véghez... jellemző... ;-))

Emberkék olyan piszok gyorsan elítélnek másokat. Sima irigységből, féltékenységből, olyan dolgokat gondolnak és mondanak ki, ami után nem bír már olyan lenni a viszonyod velük, mint korábban. Utálom, ha ezt egy szerettemmel csinálják, ilyenkor leginkább izmos haragra lobbanok. Ilyenre (igen, mint ''régen''):


Nem érdekel, ha engem szekálnak, de a szeretteimet hagyják békén, vagy lángolás lesz... (a képen Balrog Márton látható, amikor előjön belőle az állat)

Villány gyönyörű hely, és nem csak azért, mert a borkedvelők gyárilag elfogultak. A falu kedves, rendezett, a sok pincészet különleges hangulatot kölcsönöz neki. Ezt tetézi a híres Kopár-dűlő (minden magyar borivó Mekkája :-)), a környező szőlők, földek. A falu sajátosan összetett módon egyszerre gazdag, fejlett, és régi, egyszerű. Remek időnk volt, sétáltunk, fotóztunk, nézelődtünk. Kedves hely, az embert rögtön elfogja egy ''de jó volna itt éldegélni, egy kis házban, pátyolgatva a kertecskét'' érzés. És tényleg.

Gere, Vylyan, Wunderlich. Három nagy név, három igazán ismert, nagy termelője a borvidéknek. Wunderlich neve nem cseng olyan jól az utóbbi időben, de nagyságát tökéletesen példázza, hogy borkombinátja jó eséllyel több szőlőt fel tudna dolgozni, mint amennyi a Siklósi-Villányi régióban egyáltalán megterem...

Péntek este Gerénél kezdtünk, másnap kora délután Vylyan, végül este Wunderlich. Magát a borászt csak az utolsó helyen volt alkalmunk köszönteni, a másik két esetben képzett segédtisztek mutatták be a borokat -- felkészültek voltak, minden kérdésre készségesen válaszoltak, az egész nagyon korrekt volt tehát... de nem túl közvetlen.



Gerénél malacsült várt minket, és ittunk három kiemelkedő bort, javuló sorrendben: Cabernet Sauvignon barrique, Kopár cuvée, Cabernet Franc Selection. (mindegyik 2004-es, ha jól emlékszem...)


Vylyannél egyetlen kiemelkedő bort sem kaptunk, cserébe az olcsóbb Chardonnay és Rosé agyonverte Gere Attila hasonló borait. Ezen felül itt láttuk egyedül magát a borászatot testközelből, és mondanom sem kell, hogy fantasztikusan impozáns volt.



Wunderlichnél pedig nagyjából elmaradt a kóstoló, tojtak a fejünkre magasról, leginkább egy mulatós vacsorához hasonlított az egész, amihez néha kihoztak 1-1 üveg - egyébként ihatatlan - bort. Három óra után türelmünket vesztve el is kullogott kis csapatunk...

Még mindig dobálja vissza azokat a szitukat az élet az arcomba bele, amiket elrontottam korábban. Semmi sem marad ki, szépen, egyesével zajlik a törlesztés. Mivel ez ''így korrekt'', nem lehet egy szavam se.

Azért van. Nyilván senki sem szereti, ha nem teljesen őszinték vele. Nos, volt egy két éves szakasz az életemben, amire legkevésbé sem vagyok büszke, mert bár semmi rosszindulat nem volt bennem, de nem voltam őszinte két számomra igazán fontos emberrel. Apró dózisokban, de most backfiring van. Tanulságos, mert egyáltalán nem viselem jól a kegyes hazugságokat sem, szóval megtanulom szépen (ha eddig nem tudtam volna), hogy ilyesmit ne, nem.

A háttérben Quimby-től ''Az ördög magyar hangja'' szól, jó szám.

Épp borsznob vagyok. Van benne ráció.

Sokan persze megpróbálják ilyenkor letörni az ember lelkesedését, mondván, hogy mekkora sznob, a bor az bor, aki olyan hülye kis fétiseket vesz a borok mellé, mint például dekanter, az mekkora gáz arc már, hiszen bort szellőztetni a nyitott palackban is lehet. Borhűtő szintén sznob dolog, ott a rendes hűtő, befér jópár üveg, annál több meg minek.

Tényleg lehet szellőztetni és hűteni is bármivel.

De amíg ezek az emberkék nem másztak haza egy átborozott este után az enyhén csípős hűvösben, úgy, hogy túl voltak egy felvezető szekszárdi Cabernet Franc Barrique 2004, egy argentin Shiraz, egy Tikvet (makedón Merlot) és végül egy valóban isteni Vincze Bélán (Egri Cabernet Sauvignon Barrique, 2000), nem éreztek rá erre az állapotra, addig nem tudják, hogy mit gondolnak értelmetlen sznobságnak. Ja, a borokkal egy igazi B@RoN-féle enyhén csípős, konyakos-szilvás májpástétomos vacsit kísértünk, úgy (nem) mellékesen... (brutál finom volt, totális telítődésig evett mindenki)

Pont annyira hülyeség, mint a belvárosi bérházak ornamentikájában gyönyörködni, vagy hosszan enni kedvenc ételünk, kiélvezve minden pillanatot. Tényleg értelmetlen annak, aki nem érez velünk hasonló módon. Nincs ezzel baj, én sem tuningolom 900 lőerőre az autóm, nem költöm a gatyám is hibátlanul szóló hifire, és nem érzem át a mélységét ezer dolognak. A lényeg, hogy mindenki azt csinálja, amitől ő boldog lesz, és ne nézzen hülyének másokat, amiért őket más dolgok boldogítják, a mi kis szent hülyeségünket meg le sem sz@rják.

Vincze Béla. Nagyon kemény. Nem kettő, hanem tizenkettő üveggel kellett volna kérni belőle (Sauvignon és Franc, 2000, barrique). Kifejezetten nem kedvelem az egri borokat úgy nagy átlagban, de ez, baszkikáim, ez csodálatos volt! Ilyen egy bor, ami közel 7 éves, ütős, erős, mégis komoly, méltóságos. A múltkori ihatatlan Kopár Cuvée után visszatért a hitem.

Béláim az Úrban: Vincze Béla forever! Van ráció a borsznobságban.