három hetet fotóztam a fenti szettel, van jópár tapasztalat. egészen velősen:

- az obi építési minősége tényleg jobb a kitobiénál, de még így is recsiropi műanyag. köszönőviszonyban sincs az olympus pro (és pláne a top pro) obikkal. (hogy egyértelmű legyek: a pana obijai is azok sztem)

- minden más tekintetben az obi egy igazi gyöngyszem. 280 gramm, pici, éles mindenhol, gyorsan fókuszál, hatalmas átfogás, minimális torzítás stb. minden várakozásomat felülmúlta, magasan.

- az olympus mft vázak autofókusza egyszerűen rossz. lehet, hogy sokat gyorsult, de rossz. ennyi sehol sem éles fotóm sosem volt még, és bármilyen gyors is, akcióra alkalmatlan. sokat segítene, ha a fókuszmezőt lehetne kisebbre venni (lehet egyébként, de akkor eldobja a live hisztogrammot), esetleg kereszt alakúra formázni stb. így ez komoly hendikep, sosem lehetsz 100%-ig biztos benne, hogy jól fókuszált, a 97% pedig ugyan jól hangzik, de amikor a "mammutfenyő előtt álló szarvas" fotóm lesz ilyen, kicsit nehéz örülni. százból három rontott kép elég nagy gond, főleg, mert simán a középső mezőt használom (használnám), és dslr-ekkel sosem volt gond.

...akkor hetente egyszer a starbucksban szürcsölgetném kortyolgatnám a kávémat.

...hozzátenném, hogy a kávé itt finom, és ezért jövök, nem másért. (a playboyt is a mélyinterjúk miatt olvasnám)

...közben azért kinyitnám az unibody macbookomat, lezseren, és örömmel csodálkoznék rá újra és újra az apró finomságokra, eyecandy-kre, amiket a designerek és steve ad nekem. hogy az elegáns, letisztult, igényes macbookom van értem, és nem én vagyok a pc-mért, mint a tudatlan windows-osoknál.

...nagy örömömben elővenném az iphone 4-emet is, és ügyesen írnék egy posztot a blogomba minderről. hogy mekkora öröm nap mint nap kézbevenni ezeket a remek termékeket.

...kötelezően bookmarkolnám handrist, angelday-t (bocs: plasztik józsit), az appleblogot, percre pontosan képben lennék bármivel kapcsolatban, ami apple.

...este az ágyban egy órát olvasgatnék az ipademen, boldog mosollyal az arcomon.

ha a néhai Galen Rowellnek jó volt, nekem is megfelel majd... hell yeah!

örülök, hogy nem vagyunk prűdek, de valahol kapitális tahóságnak tartom azt a hozzáállást is, hogy egy anya magasról leszarja, hogy esetleg van, akit mégis zavar. eleget takar a gyerek... bazz, én úgy fogalmaznék, hogy máshol van az ingerküszöbe. ne álljunk már ki a főtér közepére a piedesztálra szoptatni, de tényleg, lehet ezt csendben is csinálni.

értem az ilyen szabadságharcok okát, és a vérmes ellentábort sem szeretem. csak azt nem értem, miért kell elvetni a sulykot. ha úgy alakul, hogy etetni kell a gyerkőcöt, és az utcán vagyunk, hát etessük. diszkréten, mert miért akarnánk másképp?

nem hittem volna, hogy ezt fogom írni (vagy hogy ezzel égetem majd magam), de basszus ez a sorozat jó. nekem legalábbis totál működik egyelőre, pedig mindjárt az (első és egyetlen) évad végére érünk. nem láttam a twilight filmeket, nem is érdekelnek, sőt, általában rettentően gagyeráknak gondolom az egész vámpíros témát.

ennek ellenére ez egyelőre pörgős, logikus, eseménydús, még talán épp elviselhető mennyiségű a tiniszerelem benne stb. nincs az a marha logikátlanság, ami számos akciódús sorozat sajátja, amikor is hagyja elsétálni a főgonoszt a főhős, meg lerugdalja, de aztán nem öli meg stb. sosem értettem, hogy mekkora barmok írják azokat a forgatókönyveket, hogy miért kell nem életszerű helyzeteket kreálni.

no, itt nincs ilyen, két másodperc alatt kitörte épp az imént x szereplő y nyakát, amikor kiderült, hogy az nagyon is veszélyes rá nézve. helyes, totál logikus, akkor akadtam volna ki, ha sydney bristow módjára kergetőzik vele egy szobában fél órát... (pisztoly nélkül, de ha van, akkor is csak altatólövedék of course)

kb. másfél éve szentendrén lakunk, kiköltöztünk a belvárosból. szeretjük itt, ráadásul egyre jobban. a hétvégén a skanzenben rendezett szüreti sokadalom sem épp a negatív irányba módosítja a szentendréről eddig kialakult képet.

kb. 4-5 éve lehettem utoljára a skanzenben, és hát az állam leesett a változásoktól. tiszta amerika, konkrétan. profi beléptetőkapuk, hatalmas, kulturált parkoló, parkosított minden, saját (nosztalgia) vasút, mozgássérülteknek is elérhető minden (és voltak is sokan), tök új tájegységek stb. stb.

a szüreti sokadalom egy kisebb borfesztivál, az északi tájegységben kapott otthont, szerencsére egy kis területen, így kényelmesen elérhető volt az összes pincészet. sajnos a kenyérlángos itt sem volt sokkal jobb, mint bármelyik másik fesztiválon, de mire odaértünk, annyira éhesek voltunk, hogy nagyon is jól csúszott. a gyors ebéd után jöttek a borok. számos, a szürettel kapcsolatos program, vetélkedő, bemutató is volt. ezekre sajnos nem maradt időnk, annyi jó bor volt, hogy a kóstolást vettük előre, mondván, hogy majd az első kör után szétnézünk, de ez az első kör zárás utánig tartott.

vááhááááááá! állati jó (báb)film, george clooney voice actingje is pazar, az egész csillagos ötös with flying colors! angolul, szerencsére.

hivatalos voltam a Művelt Alkoholista szülinapi bulijára (borozására), amiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani, nagyon klassz élmény volt! hosszasan beszélgettem például ifj. Franz Weningerrel, Szentesi Józseffel, Losonci Bálinttal, megyünk is majd pincéket látogatni iziben (mindhárom borász hozzáállása és borai igazi kedvenc). komoly dolog volt, hogy ennyi és ilyen borászt összetrombitáltak az Alkeszek, igazi "szakmai" rendezvény volt. mindenki hozott magával 1-2 bort, kb. negyed óránként kóstoltuk a következőt.

voltak bajaim egyes bennfenteskedő bejegyzéseikkel, és bár a stílus annyira most sem a sajátom, legalább értem a miértjét. tényleg nagyon jóban és közvetlen viszonyban vannak ezekkel a borászokkal.

remek este volt, örülök, hogy részese lehettem!

kifutott típus, de elhoztam az utolsó előttit a nagykerből.

elég sok komoly gép volt már a kezeim között hosszabb-rövidebb ideig (d40, d40x, d80, d90, d300, e-510, e-520, e-1, e-3), raw fájlok ezreit dolgoztam fel capture nx2-vel, talán fotózni is megtanultam egy picit jobban a kezdeti fogalmatlansághoz képest, így megengedhetem magamnak, hogy egy túrabot végére csavart, 200 grammos kompakttal fotózzak. jpg-ben, természetesen.

Tudom, hogy régi film (2004-es), ráadásul borbuziknak kötelező darab, de csak most jutottam oda, hogy megnézzem. Megérte, minden percét. Ilyen egy jó film. A boros vonal is jó, bár részben mellékszál, de még így is. Borbuziknak kötelező darab.