Amikor pedig Robival (röpirat)
Rólad tudok a legkevesebbet, szerintem nekünk nem sikerült életreszóló, vagy időntúli barátságot kötni és egymásnak megnyílni, mint Böcével, Csigával. Időben észre kellett volna vennünk, hogy felszabadításra vársz, a mi felelősségünk is. Böce is beismerte utóbb egy igazán beszívós és bebaszós beszélgetés alkalmával, hogy téged el kellett volna rontanunk. Egyedül neked nincs beceneved. Böce, Csiga, Zvolo, de te maradtál Robi. Bozó Róbert.
A kedvedért most berakok egy albumot, hogy könnyebb legyen írni rólad, mert ez rád emlékeztet. Legszívesebben Destructiont hallgatnék, mert neked az pörgött a Tesla-n bakeliton, de most legyen Iron Maiden: Pieces of Mind. Pont azt hallgattam, amikor hajnalban rám törtetek zseblámpával a tanyán. Anyám aludt én fülessel bakelitról hallgattam egy kis Ájron Majdnemet. Már rég aludtam, amikor megjelentetek. Csöndben vihogtatok, mert anyám aludt. Aztán ő is felébredt. Mekkora állatok vagytok, csak most ismerem fel. Böcéhez előzetes bejelentés nélkül be sem lehetett menni. Ha még is bementem hozzájuk, a csákó tiszta para volt. Begörcsölt és mondta a szabályokat, hogy mit csináljak, ha náluk vagyok.
Neki egyedül sikerült visszafizetnem. Amikor a feleségével összejött, az én lakásomat kérték kölcsön és én az akkori barátnőmmel a Katival, akivel négy évig éltem együtt, épp esküvőre mentem, s ott a kameraman annyira bebaszott, hogy engem kértek fel, hogy vegyek mindent filmre. A dolog fordítva sült el, mert amikor filmezni akartam kikapcsoltam a kamerát, amikor nem akartam filmezni, akkor meg bekapcsoltam, így nagyon sokáig vettem, amint mentünk át a falun, és a lábam, egyik a másik után. Szerencsére nem tudtak felelősségre vonni, mert az óta nem találkoztunk és nem is emlékszem sem a falura, sem arra, hogy ki házasodott.
