[link]

Nyírfanedv története
A nyírfa nedve évszázadok óta értékes itala az emberiségnek. Már a XIII. században egy perzsa geográfus megemlíti, hogy bizonyos ázsiai népek a nyírvízzel oltják szomjukat. A 14. században az első német természetleíró, Conrad von Megenberg is említi a nyírvizet, mint a hétköznapi emberek frissítő italát. A nyírvíz a szláv népek, a románok között is igen elterjedt ital, de isszák a lappok, svédek, finnek, észtek, votjákok, baskírok és különböző szibériai népek. Észak-Eurázsiában a nyírvíz fogyasztása a hal- és húsfogyasztásnál fellépő skorbut ellensúlyozására szolgál.

A magyar nyelvben fellehető változatos neve arra utal, hogy Magyarországon is igen elterjedt és kedvelt volt. Már a honfoglaló magyarok is fogyasztották, évente megcsapolták a nyírfákat, hogy az értékes nyírnedvhez jussanak. Később a nyírfa csapolásával még pezsgőt, nyírbort és nyírsört is készítettek a nedvből.

[link]

Mt 26,28
Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

Adott egy fickó, hatalmas adag feltűnési viszketegséggel, s Isten fiának hívja magát. Nem tetszik a rendszert játszik, szembefordul a regnáló hatalommal, kritikával illeti az ősök elöljáróit, aztán csodálkozik, hogy ráfarag. Igazi megosztó személyiség volt, a halála óta erről beszél, s őt ünnepli az egész világ.

Gondolom nem hallottatok róla, de volt egy japán csaj, jó kövér, és frusztrált, így aztán gondolt egyet, hogy odabasz a háziasszonyoknak, nesze nektek recept. Kiállt a színpadra bikiniben és magas sarkúban, valami 50kg margarint pakoltak a csülkei alá és táncolni kezdett. Hatalmas esések és puffanások a síkosítóban. Volt valami 50 ember jelen, aki szénné röhögte magát, feltöltötték tyúktubra is, de jobbára a kutya sem tudja, hogy ez a performance valaha is megtörtént. Neki ennyire futotta, kínjában akár kapát is foghatott volna, ha már annyira érvényesülni akart.

[1. rész]

Apámmal csak egyszer találkoztam a kéthetes gyógykezelésem alatt, elmentük egy kocsmába és félig benyomtunk. Volt egy kis gyanú árnyékában, meg fideszezés, mert az öreg kőkemény szocifun. Hiába mondom neki évek óta, hogy a két párt csak haszonállatnak nézi az embereket, s arra esküdtek fel a cion irányába, hogy kifosszák a vagyonukból mindet, hasztalan, akkor is a szocikra szavaz, mert a régi világ jobb volt.

Belemerültünk a tv műsorokba, hogy ő mennyire szereti azt a sorozatot, a gyanú árnyékában, mert, hogy igaz történetek, s rengeteg a tanulság. Egy nagy túrót, az a sorozat azért készült és azért tolják arcba, hogy elültessék az emberek fejében a bizalmatlanságot a saját családja irányában. Késik, biztos nem is a munkahelyen volt, hétköznapi ember, de biztos kurválkodik, vagy megölt valakit. Szisztematikusan leépíteni a létező családmodellt. S, hogy miért? Azért, hogy jó kedvvel, s bőséggel te magad fizess a saját kiirtásodért, muhaha
Van ez a történet tovább is, ebbe most nem megyek bele.

A nejem február elején leszaladt a rendelőbe számomra beutalót kérni a neurológiára, 7-ére kaptam időpontot, hiába mondta, hogy már járni sem tudok. A hátralévő időmben nekiálltam túrni a netet neurolingvisztika ügyében. Az ideggyógyászatról mindig is azt gondoltam, hogy oda idegbetegek járnak, mármint, akik pszichés problémákkal küzdenek, de nem.

Rétság, járóbetegizé, 1 percet, ha bent voltam, megkopogtatta a térdeimet, a bokámat, hajoljak előre, na az luxus. Gerincsérv, ülőmunka. Ha megyek, valahova ülök, ha megérkezem ülök, hazafelé ülök, otthon is ülök, mert az informatikus, ahol tud ül. Az úttörő meg, ahol tud segít.
Az orvos felírt izomlazítót, fájdalomcsillapítót és mondta, hogy ne köhögjek, lehetőség szerint ne hajoljak, és vigyázzak magamra. Maxi.thx, a gyógyszer kb. annyi volt, mint, ha c vitamint kapkodtam volna. Éjszaka olyan fájdalmaim voltak, hogy forogtam, mint a centrifuga, a bal lábam teljesen lezsibbadt, s egy idegszál úgy feszült, mint, amikor a hegedűn hangolják a húrt. Eltelt közel 3 hét, s hiába pihentem, nem javult, csak romlott az állapotom, már tipegni is alig bírtam. Dióztam rajta, hogy mit tegyek? Rétságon beutaltak a fizikoterápiára, el is mentem, de a hölgy nagy szemeket meresztett rám, hogy az rendben, hogy beutalták, de milyen kezelésre? Vissza kellett volna mennem a dokihoz, de nem volt bent, aztán meg járni nem tudtam, s csak agyaltam, hogy mi lesz ebből? Míg végre eszembe jutott Gyula, a várfürdő, ahol süldő koromban a 80-as évek elején dolgoztam, mint medenceőr a lovardában, majd karbantartó, s rengeteget segítettem a súlyfürdőben, ahol gerincbetegeket lógattak fel.

A hetedik ajtó

Péld 18,22
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!

Nem szabad kinyitni, kábé olyan, mint, ha beleolvasnál titkon a nejed íméljeibe, s rájössz, hogy mással kavar, megcsal. Vagy éppen hétvégenként kiruccan a céggel közösséget összekovácsoló túrára, de az esze is máshol jár, és valakinek a farka. Hancúr pandúr, más húzza le róla a bugyit, benyal, beveszi a szájába, élveznek, testi kontaktus. Persze, ha megérkezik, minden a legnagyobb rendben, vacsorát főz, takarít és mos, mert a biztonság, a tünet, a látszat, amit el kell játszani. Még akkor is, ha más makkját érzi a szájában, ízét, s illúzió, amit tagad.

Szerencsére soha nem kerültem ilyen helyzetbe. Nem volt rá szükség, nálunk elengedés, és megengedés van. Beleestem abba a csapdába, hogy belezúgtam egy nőhölgybe, oktalanul, s viszonzatlanul, nem is történt semmi, csak a neten kakaskodtam. 1 év múlva visszakaptam, a nejem billent ki, s kinyitottam a 7. ajtót, olyasmit olvastam, amit nem nekem szánt. Informatikus vagyok, seperc alatt feltörök bármit, mások számára ismeretlen talaj, de nekem otthonos. A nejem soha nem szerette volna, ha elolvasom, megtettem, kiborultam, s megbeszéltük. Ő is csak érzelmileg tágult, nem történt semmi. Leírt olyanokat, amit nekem kellett volna, hogy elmondjon szóban. Azóta tiszteljük egymás hetedik ajtaját, amit nem szabad feszegetni. Magánterület.

Játsszon és nyeljen egyszerűen

Avagy Toldi Miklósné lovából kifogyott a tenta.

Gondolkodtál már azon, hogy min tudsz változtatni pogácsa? Mindenki a maga sorsának.
Kezdjük mikro szinten, hogy miről dönthetünk. Ha alszom, s arra ébredek, hogy elmacskásodott a baloldalam, akkor dönthetek róla, hogy a jobb oldalamra fordulok, nincs rá egyelőre törvény, hogy nem tehetem meg. Csak idő kérdése, hogy milyen mélyen avatkoznak bele az egyén döntéseibe. A reggeli kávét is eldönthetem. Van választásom, hogy melyiket emelem le a polcról. Természetesen a legolcsóbbat. Megkóstoltuk már a legflancosabb kávékat is, kivéve a Kopi Luwak, amit egy macska legelész, aztán kiszarja, s az elit minden pénzt megad érte, s különbnek érzi magát, hogy macskaszart ihat, de legalább drága. A bánki táborban rendszeresen ott hagyják a kávékat a vendégek. Tényleg ittunk már mindenfélét, annyit sikerült konzekvensen levonnunk, hogy a drága kávé nem egyenlő azzal, hogy jobb is, némelyik kifejezetten ihatatlan. Szóval van döntési lehetőség a kávék terén, de csak annyi, mint a politika. A polcon is van kínálat, és a politikában is, mást nem választhatsz.

Porféta

Éjjel álmodtam, nem szokványosat, minden éjjel álmodom, nem mondom, hogy prófécikusat, de ez az volt. Ritka. Nyáron a nagyobbik fiammal kint alszunk az udvaron a bungiban. Álmomban először hóesést láttam, majd a hókristályok a levegőben összeálltak egy fehér lovassá, szikrázott a fehérségtől, s felemelt a levegőbe. Úgy ébredtem, hogy basszus, minden éjjel szeretnék ilyet álmodni, vagy most történjen meg velem. Elvitt magával egy másik bolygóra, csak az energiát éreztem, ami felemelt a földről, s kiragadott innen, ahol minden olyan kicsinyes és logikus. Van pénzed? Milyen és mekkora autód van? Mekkora házat építettél? Ki segített be? Hitelre vagy anyád, s apád? Kefélsz még a férjeddel, vagy csak színlelitek, hogy házasságban éltek? Mekkora vagyonod és tekintélyed van a halandó emberek előtt? Te vagy a kiskakas a saját szemétdombon?

Évekkel ezelőtt, amikor már házas voltam, s megszületett Levente, álmodtam elég sokat az apokalipszisről. Durva és izzadós álmok voltak, s nem értettem, hogy miért kell nekem ilyeneket álmodni? Másról szeretnék, és szerintem bőven hülye az, aki képes könyvet írni a tudatos álmokról. Az álmokat nem lehet befolyásolni. Ahogy a halált sem. Tudatos halál van, az, aki öngyilkosságra készül, mert már nem lát más megoldást. De tudatos álom? Ki az, aki ennek bedől, s elhiszi? Amilyen hiszékenyek az emberek, s még a legtanultabb, legokosabb is elhiszi, hogy Bajnai az Obama 2.0, a Hope, a remény, s elmennek rá szavazni. Orbán, Gyurcsány, Vona, S Bajnai meg összevihognak a zsinagógában, hogy ezek mekkora állatok, még mindig képesek elhinni, hogy van választásuk.

Ugat a lenti utcában a szomszéd kutyája és más kutyákat is ugatásra, sarkall. Kórusban ugatnak, este van, pihennénk. Persze most az állatvédőknek könny csordul a szemébe, szarok rá. Nem tudok elaludni tőlük, s már nem is akarok, befejeztem azt a törekvésemet, hogy pihenjek, nem hagynak, akkor én sem fogok hagyni senkit, aki ezt elolvassa. Lehetne az a címe, hogy valamit a kutyákról, vagy az állatvédelemről. Nekem nem kell bemutatni a témát, naponta látom a fészbukon azokat a posztokat, hogy mentsük meg, amihez a „kutya” sem szól hozzá, magányosan keringenek az interneten, senki sem vevő arra, hogy Felsőpetény mellett az úton két kutya. Valaki fényképezi őket, enni visz nekik és sajnálkozik, hogy nem mentheti meg őket, de legalább mások lelkiismeretét terheli vele, s aztán számon is kéri. Már két napja kiposztoltam, s sehol egy lájk, vagy hozzászólás.

Vannak fanatikus vegetáriánusok, és állatvédők, minden szegmensnek megvan a maga fanatizmusa, természetesen eredmény nélkül. Sajnos az állatokat a fanatikus állatvédők lelkes közbenjárását figyelmen kívül hagyva bántalmazzák. Sajnos meg is eszik őket, hiába ordibál a liberális színben tündöklő, s mindenkit elfogadó, de a buziktól visszarettenő vegetáriánus.
Ettől még megy a harc eredmény nélkül. Bántják és megeszik őket. Na most kemény leszek, április környékén hozok haza 1 bak és 5 anyanyuszkót megevési céllal. Valami elefánt méretűre nőnek, Nagyorosziban tenyésztik őket, nem linkelek fotót, baromi nagy német nyulak. Sógorom nyúltenyésztő, levágás előtt fejbe kólintja, mert elárulta, hogy a nyaknyiszálást horrorisztikus visítással honorálja a nyuszi, így tett szert tapasztalatra.

Kicsit kimaradtam, szokásom szerint, a kimaradás a gyengém. Történt sokminden, amit én sem tudok hova sorolni. Tudomásom szerint soha nem vagyok beteg, de ma ledöntött a lábamról a gerincsérv. A nejem javasolta, hogy ugorjak le a körzetihez beutalót kérni a neurológiára. Sajnos a reggeli meló, cipekedés miatt már voltam olyan állapotban, hogy hallgattam rá. Kaptam egy telefonszámot, ahol időpontot lehet egyeztetni, napokkal később. Addig önmagam definíciója szerint semmit sem emelhetek meg, ami nehezebb egy sörös üvegnél. Nejem elment tanítani, bungi már meleg volt és akkor beütött a kettős. Mindenféle szempontból skizofrén.

Már a 90-es években megfigyeltem, hogy előre megálmodok filmekből jeleneteket, amit másnap megnézek. Amíg albérletben voltam Ria néninél, addig azt, amit ő nézett, mert hajnalig tévézett, s késő délig aludt. Eseményeket is megálmodtam előre, pl. a cunamit. Kirepültem a földről, valami erő elragadott, s megmutatta, ahogy keringtem a föld körül, mint egy műhold, hogy hatalmas ököllel rácsap a tengerre. Még mielőtt valaki megrémülne, a 9/11-et nem álmodtam meg előre.