A vékony páncél meg pont azért jó, mert azon egyáltalán nem aktiválódnak a gyújtók. Ahogy sh4d0w idézetében is szerepel. Azok a lövedékek, amelyek csak simán átmentes a South Dakota-n, a Bismarck esetében mind felrobbantak volna. Így volt a SD-n pár lyuk és semmi több. A tornyot ért találat nem okozott komoly gondot, a sérülés helyi maradt, nem terjedt tovább tűz, ahogy a felépítményen keletkezett tűz sem.

A hajó harckészségét veszélyeztették, de az úszóképességét egy pillanatra sem. Ahogy robbanásveszély sem állt fenn egy pillanatra sem. A lényeg pedig ez lenne.

A másik probléma a Bismarck esetén a vízbetörésekkel az volt, hogy jelentősen megdőlt miattuk a hajó, ami miatt az egyik hajócsavar részben a vízvonal felé került. (azaz alapból túl magasan voltak a csavartengelyek.)

Mind a két megoldásnak megvannak az előnyei, és ugyanúgy a hátrányai is.

Igen, és ráadásul a Hood felrobbanásához is hasonló okok vezettek. (Igen, tudom, hogy van rá sokféle elmélet. Egyértelmű magyaráztat meg pont azért nem lesz rá soha, mert felrobbant. Bár a legutolsó vizsgálatokon alapuló elmélet szerint a fő lőszerraktár csak amiatt tudott felrobbanni, mert a 100 mm-es lőszerek raktára felé vezető folyosón nem voltak bezárva az ajtók.) A másik következménye a csatának az volt, hogy a vízszintes páncélzatot megerősítették a későbbi hajókon, mert a nagy távolságról leadott lövések főleg azt veszélyeztették.

Egyébként meg tökéletes hajó nem létezik, a Bismarck sem volt az (bármennyire szeretik sokan így beállítani). Az oldalkormányok teljesen védtelenek voltak, nem lehetett őket szétkapcsolni, lerobbantani. Az egész páncélszerkezete folyamatosan feszültség alatt volt a felépítése miatt, bár ebből a szempontból jelentősen jobb volt, mint a Scharnhorst és testvére. Emiatt is repdt meg egy ránézésre ártatlan találat miatt az elülső üzemanyagtartály. Ráadásul egy olyan találat következtében, ami az övpáncél felett csapódott be, ahol semmiféle létfontosságú rendszer nem lehetett volna a páncéltestben, és nem lett volna szabad onnan bármiféle feszültségnek továbbítódnia a citadellába. Ez viszont egyértelműen konstrukciós hibát mutat.

A Bismarck lelassulását és a jelentős üzemanyagveszteséget, valamit a kormányozhatatlanná válását is mind olyan találatok okozták, amelyek nem kellett volna, hogy veszélyeztessék a hajót semmilyen szinten sem.

A PoW is kapott találatot az övpáncél alatt, ami át is ütötte a hajótestet és a torrpedóválaszfalig jutott, mégsem volt ez a sérülés a hajóra nézve veszélyes.

Arra kíváncsi leszek, hogy ha bekerül a KGV a játékba, akkor szimulálva lesz-e, hogy a négyes tornyok mennyire megbízhatatlanok voltak. A Bismarck elleni csatában is kiesett a PoW és a KGV esetén is rövid időre legalább egy-egy torony. Mindenféle ellenséges behatás nélkül.

olivera88: Az Jean Bart toronypáncélzata a franciák által tudottan is gyenge volt, és azt is tudták, hogy a másodlagos fegyverek lőszerraktárai nem voltak kellően védettek. Szóval all or nothing elvek szerint épült. Ráadásul amikor a támadás érte még nem is volt teljesen kész. Az osztály következő hajójánál ezeket javították volna.

sh4d0w: Valóban nem vett részt valódi tengeri csatában a Tirpitz. De még csak nyílt tengeren is alig járt. Ez pedig kétségbe vonja, hogy volt-e egyáltalán értelme megépíteni. Arra jó volt, hogy lekösse a britek légierejeit. De ez nem volt a britek számára jelentős megterhelés, elvégre a szövetségben volt szabad erőforrás bőséggel. Ez az, amit a németek nem mondhattak el magukról. Ezzel tisztában volt Hitler is, nem is igazán akarta engedni sokáig egyetlen nagy hajó építését sem. Akkor még birtokában volt valamiféle tisztánlátásnak. Ha a Tirpitz hasznosságát nézzük, mint csatahajó, akkor az egészen jól köztelíti a nullát. Építettek egy 52000 t-s borotvapengét. Építhettek volna belőle 50 tengeralattjárót, kb pont annyit és akkor, amennyi és amikor hiányzott Nagy Britannia elvágásához. Eleve vicc arra építeni csatahajót, hogy konvolyokkal cicázzon. Arra bőven elég lett volna 5-10 könnyűcirkáló. Igen, az angolok is használták konvolykísérésre a csatahajóikat, de ezt pont a németek provokálták ki a két Scharnhorst és a két Bismarck osztályú hajó megépítésével. Emellett a briteknek akadt még egy pár egyéb csatahajójuk. A II. vh elején nem kevesebb, mint 20 csatahajója és csatacirkálója volt a RN-nek. Szóval belefért, hogy időnként egyet-egyet a fontosabb konvolyok mellé rendeljenek. De ez is csak a négy német csatahajó miatti fenyegetés következménye volt. A Scharnhorst és a Gneisenau el is menekültek amikor meglátták egy konvoly mellett a Ramillies-t. Hiába volt az egy elavult csatahajó. Nem is mertek volna kiállni ellene, csak a sebességfölényükben bízva mertek volna belemenni egy elterelő hadműveletbe. És igen, ki volt adva, hogy nem ütközhetnek meg ellenséges nagy hajókkal. Pár nappal később a szintén I. vh-s Malaya elől menekültek el. Újabb pár nappal később a Rodney és a KGV elől menekültek. A Gneisenau soha nem is ütközött meg ellenséges hadihajókkal, mert nem merték összeereszteni velük. A Scharnhorst egyszer bocsátkozott csatába, oda is veszett. Ahogy a Bismarck is csak egy komoly hadműveletben vett részt, amelyben szintén oda is veszett.

Szóval volt értelme megépíteni ezt a négy hajót? Aligha.

De egy darab link, egy forrás sehol sem ér semmit. Önmagában nem bizonyít.

"Velemenyuk szerint semmi nem lehetett jobb az amerikai hadihajoknal, plane nem egy nemet hajo."- Megcseréled a két nemzet nevét, és megkapod a saját véleményed. Ez sem jobb semmivel. Mint írtam, nincs tökéletes hajó, nincs tökéletes megoldás. Mind a két megközelítésnek megvannak a maga előnyei és hátrányai.

A sérülések mértékéről: lehet, hogy egy 2107 nem gyűrődik össze annyira, mint egy Corolla, mégis az utóbbiban negyságrendekkel nagyobb az esélyed a túlélésre.

De túlzottan elvittem a topicot a témától. Szóval szerintem hagyjuk abba. Van egy Második világháborús fegyverek című topic, ennek inkább ott a helye. Ha gondoljátok folytathatjuk ott.

[ Szerkesztve ]

Amikor az Iowa-t el kezdték tervezni még nem volt egyértelmű a dolog. Ez igazából Pearl Harbor és Midway során vált egyértelművé. Az Illinois és a Kentucky építését emiatt függesztették fel és nem is fejezték be őket soha. Az Iowa-k is csak azért maradtak hadrendben a II. vh után, mert ők voltak egyedül elég gyorsak ahhoz, hogy lépést tartsanak a repülőgép hordozókkal.

Repülőgép hordozó szigorúan nem egyenlő egyébként a repülőgép anyahajóval.

Mindhárommal azt szerettem volna szolídan megjegyezni hogy sokallom a HP-dat. No mindegy a lényeg hogy nem úgy ment át ahogy szántam, tényleg nem kioktató akartam lenni. Na de befejeztem mert még kapunk a fejünkre itt hogy mit rendetlenkedünk

[ Szerkesztve ]

Nyugodtan folytathatjuk itt is, mar korabban is targyaltunk ki hasonlo temakat.

A nem aktivalodo gyujto csak addig jo, amig nem a pancelfedelzetbe csapodik, mert ha igen, akkor a teljes, fokuszalt robbanoero oda fejti ki a hatasat.

"...A másik következménye a csatának az volt, hogy a vízszintes páncélzatot megerősítették a későbbi hajókon, mert a nagy távolságról leadott lövések főleg azt veszélyeztették..."

Ismet a legenda. Mint irtam, a hatasos lotav sosem volt tobb 8-10 km-nel. A Scharnhorstnak volt egy iszonyu szerencses talalata a Glorious-on 24 km-rol nagyon jo latasi viszonyok kozott, meg a Massachusetts talalta el a mozdulatlan Jean Bartot 22 km-rol. Ezektol eltekintve a rovidebb lotav volt az uralkodo trend, amint azt lathattuk a tortenelem folyaman. A Hood 14-15 km-re volt a Bismarcktol, amikor felrobbant. Ez annyit jelent, hogy a becsapodo lovedekek ~10-12 fokos szoget zartak be a vizszintes fedelzettel, azaz egyszeruen nem uthettek at az angolok altal vekonynak titulalt fedelzeti pancelt.
Nem mellesleg az angol csatacirkalok fedelzeti pancelzatat nem a Dania-szoros utan erositettek meg, hanem Jutland utan - teljesen feleslegesen.

A kormanylapatok es hajocsavarok minden hajon serulekenyek, nem lehet elegge megvedeni oket, ergo ezt konstrukcios hibanak nevezni nem egeszen okos dolog (persze ez a marhasag is Okunek muve). A Kirishima vesztet is ugyanugy egy beszorult kormanylapat okozta, mint a Bismarcket, de ott valahogy senki nem emleget konstrukcios hibat, mint ahogy a PoW-nel sem, amikor a csavartengelynel torpedotalalatot kapott. Persze utobbi eseteben az is elfelejtodik, hogy attol az egyetlen talalattol az egyebkent is elegtelen villamos teljesitmennyel rendelkezo csatahajo teljes gepeszeti es villamos rendszere kartyavarkent omlott ossze.

"...A PoW is kapott találatot az övpáncél alatt, ami át is ütötte a hajótestet és a torrpedóválaszfalig jutott, mégsem volt ez a sérülés a hajóra nézve veszélyes..."

Duma. "...Az utolsó 38 cm-es gránát a vízvonal alatt mintegy 8,5 méter mélységben találta el az angol csatahajót. A gránát átszakította a torpedóvédő rendszer válaszfalait, és végül a belső, 22 mm-es válaszfal előtt akadt el, azonban nem robbant fel. Ez igen nagy szerencse volt, ugyanis a lövedék a hátsó kazánházak mellett, a jobb oldali dízelgenerátor terménél találta el a hajót, s ha itt felrobban, igen nagy vízbetöréseket, s a jobb oldali kazánház és turbinaterem szinte biztos kiesését okozta volna. A károk viszont így nem voltak jelentősek. A lövedék által szakított léken a torpedóvédő rendszer tereit a sérülés helyén elöntötte a víz, illetve a sérült üzemanyagtartályokból olaj ömlött a tengerbe. A sérült belső válaszfal miatt kisebb vízbetörések keletkeztek a generátorteremben is..."

A Prinz Eugen egyik AP lovedeke bejutott az egyik raktar melletti loszerkezelo helyisegbe - oriasi mazli, hogy nem robbant fel, kulonben a Hood sorsara jut a PoW is. Ha az all or nothing pancelelrendezes annyira jo, aruld el, hogy a fenebe jutott be a vedett zonaba egy kiloveskor 122 kilos robbanolovedek?

"...Arra kíváncsi leszek, hogy ha bekerül a KGV a játékba, akkor szimulálva lesz-e, hogy a négyes tornyok mennyire megbízhatatlanok voltak. A Bismarck elleni csatában is kiesett a PoW és a KGV esetén is rövid időre legalább egy-egy torony. Mindenféle ellenséges behatás nélkül..."

Valojaban ez nem teljesen igaz. Amikor 6.13-kor a PoW visszavonult a csatabol, Az Y torony teljesen uzemkeptelenne valt, igy ekkor a csatahajon csak 2 uzemkepes agyu (!) volt.

"...Ezzel tisztában volt Hitler is, nem is igazán akarta engedni sokáig egyetlen nagy hajó építését sem..."

Ezt nem tudom, honnan vetted, de ebbol egy szo sem igaz. Hitler igenis akart tengeri flottat, a Bismarck-osztaly tervezese meg titokban, 1933-34-ben elkezdodott, joval a Scharnhorstok elott. Nem is az angolok ellen keszult, hanem a francia es olasz csatahajok ellen, de mikor Anglia belepett a haboruba, kenytelenek voltak bevetni oket az angol kereskedelmi hajozas ellen - ami persze egyebkent tenyleg marhasag, a vilag (akkor) legjobb csatahajoival bananhajokat hajkuraszni. Erre a celra egyebkent a csunya ikrek sokkal jobban megfeleltek, kisero cirkalok es rombolok ellen siman gyoznek, a sebesseguk pedig lehetove teszi a csatahajok eloli menekulest - ahogy majdnem megtortent a Scharnhorsttal is 43 karacsonyan.

"...A Scharnhorst és a Gneisenau el is menekültek amikor meglátták egy konvoly mellett a Ramillies-t..."

Igen, meg elfutottak a Renown elol is. Mas kerdes, hogy miert. Ahogyan irtad, parancsuk volt a tengernagyoknak, hogy ellenseges nehez hajokkal csata csak akkor vallalhato, ha nincs mas lehetoseg. Pelda: a csunya ikrek 1940 juniusaban Marschall tengernagy parancsnoksaga alatt Norvegiahoz hajoztak, hogy lojek a harstadi kikotot. Mivel az angolok mar korabban kiuritettek a helyet, a tengernagy nem loveti a semmit, hanem a partok elott cirkal, hatha elkap 1-2 visszavonulo angol hajot. Igy akadt horogra a Glorious, az Ardent es az Acasta. A gyozelem utan Mrschallt azonnal kivagtak a flottabol. Lutjens a Dania-szorosban nem is akart visszaloni az angolokra, a tuzparancsot Lindemann adta ki.

"...Megcseréled a két nemzet nevét, és megkapod a saját véleményed..."

Ez fail. A vilag legjobb csatahajoi az Iowak voltak, minden ketseget kizaroan - noha nagyon kivancsi lettem volna egy olyan tengeri utkozetre, amelyben ok sebzest osztanak es sebzest kapnak. Ellenben sem a japanoknak (minosegi acel hianyaban), sem az angoloknak (know-how hianyaban) nem volt sem a Bismarckkal, sem az Iowakkal osszemerheto osszemerheto hadihajoik. Nem allitom, hogy a Bismarck nem volt mentes hibaktol, de az ellenfelei gyengebbek voltak nala. Az egyetlen dolog, amiben az europai kortarsai megeloztek, az a tuzvezetes volt. Miutan az utolso csataban gyakorlatilag az egyik elso sortuz elvitte a kozponti tuzvezeto allast, a nemet hajo nem tudott talalatot elerni az angol hajokon. A nemetek nem ismertek fel a radar jelentoseget, igy sem a felderitesuk, sem a tuzvezetesuk nem epult erre.

[ Szerkesztve ]

https://www.coreinfinity.tech

Hű, mennyi foteladmirálisunk lett.