Új hozzászólás Aktív témák

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz #51736960 #39 üzenetére

    +1, Ha nincs szükség valami fizikai beavatkozásra (fogorvos, sérülések, törések, sebészet, stb.), akkor nem sokat ér az ember az orvosokkal.

    Bőrgyógyászat nagyon jó példa. Ugye vagy elmész államira, vagy elmész magánorvoshoz.
    Ha elmész államihoz, akkor totál hidegen fogja hagyni az orvost, hogy meggyógyítson, úgyis a magánrendeléséből él, illetve neki mindegy, hogy mit gondolsz róla. Szóval felír valamit, hogy ne mondhasd hogy nem foglalkozott veled, jó eséllyel valami olcsóbb cuccot, gondolván, hogy úgyis azért jöttél államira és vártál x hetet / hónapot, mert nincs magánra pénzed, akkor gyógyszerre se lesz. Ha már nagyon sokadszor mentél vissza és kiakadsz, hogy miért nem tud meggyógyítani, akkor megkapod, hogy "sajnos önnek ilyen a bőre" (konkrét idézet, ekcéma volt az is, nem saját, de közeli rokon).
    Ha elmész magánorvoshoz, akkor ő abból él, hogy a kezelésekért és látogatásokért fizetsz. Tehát nem érdeke, hogy meggyógyítson, az az érdeke hogy időnként visszajárj hozzá, legalább kontrollra / gyógyszerfelírásra, jobb esetben valami kezelésre is.
    Jó eséllyel mindkét esetben valami kenőcsöt fogsz amúgy is kapni, ami természetéből adódóan hatástalan, mivel a bőrnek pontosan az a lényege, hogy megvédje a szervezetet mindentől, így meg fogja védeni a kenőcstől is. Helyileg lehet valamit nyugtat / segít, de ezzel a problémát nem oldottad meg.

    Nyilván vannak lelkiismeretes orvosok, akik mindent megtesznek azért, hogy meggyógyulj, de ez ritka, mint a fehér holló, és jó eséllyel az ő kezeik is meg vannak kötve, mert a gyógyszeripar se arra van beállva, hogy a beteg meggyógyuljon véglegesen. Egyszerűbb és az ipar számára hosszabb távú megoldás csak a tüneteket kezelni.

Új hozzászólás Aktív témák