Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • JetiRulez

    őstag

    válasz RootRulez #28 üzenetére

    A víz keringése a radiátorban engem megnyugtat.
    Volt itthon egy Daewoo képcsöves tévé valamikor fél éve. Az jó nagyokat tudott reccsenni, miközben kihűlt.
    Meg mikor nagymuternál aludtam, sose tudtam megszokni a gázkályha hangos pattanásait.

  • JetiRulez

    őstag

    válasz bullseye #26 üzenetére

    Kíváncsiságból visszanéztem ide. Mióta végeztem a szakiskolával, nem voltak ilyen "para jelenségek". Úgy látszik mostmár sikerül elkerülnöm, hogy stresszelődjek.

    "Az Én ágyam, az Én váram!" stratégia nekem is bejött valamennyire.
    Már jó ideje rádió és tévé nélkül alszom el.
    A szobai tükrömet viszont nem akasztottam vissza azóta se. Ez már beidegződés, még ha nem is volt tükrös incidens.

    Még az vált szokásommá, hogy nagyon sokat káromkodok itthon. Így belül valahogy úgy érzem, hogy semmilyen "jelenség" nem árthat nekem, ha mocskosul lehordom őket mindennek. Furcsa mi? :)
    De k*a anyázás még egyszer sem csúszott ki a számon. Jobb a békesség.

  • JetiRulez

    őstag

    válasz h.adam.92 #23 üzenetére

    A horrort és a természet feletti tartalmú műsorokat Én is kerülöm ezért. Az utóbbi hónapokban már nem haluzok ilyesmit. Vége a sulinak, vége a stressznek. :))

  • JetiRulez

    őstag

    szablya: Van a szobámban egy kisebb falitükör, azt befordítottam, hogy ne láthassak olyat, ami nem illik a környezetembe.

    Dany007: Betöltöttem a 19-et, bár nem tudom ez mennyire számít ebben a témában. De most, hogy így mondod, lehet mégis a fájdalomtól tartok, csak rosszul fejeztem ki magamat, de nem zárom ki a halálfélelmet. Volt egy ilyen incidens még valamikor kis koromban, hogy muter mesélte nekem az esti mesét, én meg minden előzmény nélkül elbőgtem magam, hogy "még nem akarok meghalni". Lehet, hogy valami olyan volumenű műsort nézhettem előtte a tévében (már nem emlékszem).
    A hangok meg csak a szokásos éjszakai zörejek (a szekrény recsegés, stb.) és mint mondtam, a fantáziám beindul (mondjuk áthallatszik a szomszéd szobából az ágy reccsenése) és már bele is éltem magam, hogy valami illetéktelen személy járkál ott.

    nem_tom: Nehéz bejutni. Ebből meg az derül ki, hogy te nem ismered a saját házunkat, illetve a telket. Különben te is tudhatnád, hogy ide mennyire könnyedén be lehet jutni.

  • JetiRulez

    őstag

    Mr.Csizmás: Lehet az okozója a stressz is. Ugyanis minden lelki bántalmamat és egyéb dolgokat inkább lenyelek és igyekszem ügyet sem vetni rá. Talán ki kéne eresztenem a fáradt gőzt? (Valamit jól szétzúzni.)

    Zolaash: A szellemekről olyan véleménnyel vagyok, hogy nem állítom, de nem is tagadom a létezésüket. Majd, ha látok egyet, akkor változik a véleményem.
    És addig ok, hogy diletációs zajok, de még pluszban ráflesselek, hogy esetleg vaki be akar hatolni a lakásba, vagy már be is jutott.

    Kareszovics: Füldugóval én sem boldogultam a szívdobogás miatt. Meg, ha hosszú ideig halálos csönd van, az említett zörejek nélkül, percről percre egyre erősebben cseng a fülem. Akkor már legalább a rádiót bekapcsolom.

    Alapvetően nem szoktam horrorfilmeket nézni. Még attól is nagyot tudok ugrani, ha az iskolában valamelyik pihent agyú brahiból hirtelen ráteszi a kezeit a vállamra. Máris támadóállásba helyezkedek, aztán persze lehordom mindennek az illetőt.
    A társaság néha megvan a cicám személyében, de inkább ki szoktam rakni az udvarra éjszakánként, mert szokása hajnali 4-től egészen addig keltegetni, míg fel nem kelek.
    Közben gondolkodtam a dolgon és arra a következtetésre jutottam, hogy én valamilyen oknál fogva a haláltól félek a legjobban. Azért lehetnek ilyen képzelgéseim, mert rettegek attól, hogy valaki váratlanul az életemre tör. Nem tudom mi válthatta ki, mert nem volt még halálközeli élményem...tudtommal.

Új hozzászólás Aktív témák