Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • HavocS

    senior tag

    válasz Bencom ™ #68 üzenetére

    Figyelj, én most megfogadtam, hogy 2007-ben igyekszem pozitív lenni mint a proton :) és eddig tök jól bevált. Egyszerűen már tényleg nem bírtam, hogy néha direkt azért hallgattam olyan zenét/néztem olyan filmet, hogy csak még mélyebbre süllyedjek, közben meg simán történtek körülöttem jó dolgok is, csak nem vettem észre. Egyszerűen csak lazítani kell megtanulni, találni pár apró örömöt, legyen az egy szép zene, egy jó film, vagy akár egy pc-s játék, mindegy... én is eléggé művészbeállítottságú vagyok (zenész vagyok, meg fényképezni szeretek, főleg természetet), szóval gondolom, ilyesmi mozgat téged is. Mondjuk alapvető különbség, hogy én csak emiatt lettem depressziós, alapvetően nem vagyok az.

    Viszont a legnagyobb alapszabály az MSN-es csajozás hosszú ívben elkerülése mellett: ne is foglalkozz olyan csajokkal, akik sok fejfájást okoznak. Cerebellum nagyon jól leírta, gondolj bele, hogy tudnál mellette így élni hosszútávon. A másik, hogy depis csajjal beszélgetés-panaszkodás-meghallgatás soha nem fog (rendes) kapcsolathoz vezetni, mert vagy ő szűri le az írásodból, hogy nem vagy mentálisan stabil, vagy fordítva, és jön a klasszikus ''legyünk csak barátok''. Kell ez? Nem kell. Az embereknek segíteni, meghallgatni őket szép dolog, és kell is, mert nősz a szemükben, de panaszkodásra nem lehet kapcsolatot építeni, mert csak elijeszted a másikat (ugyan esetedben erről nem volt szó, ezt csak úgy leírtam)...
    A távolság részét már nem is kommentálom, nálam kb. 1 óra út férne bele egy kapcsolatba, és ez nem az önzés része, hanem a józan észé. A távolság megöli a kapcsolatokat...

  • HavocS

    senior tag

    Én mindig is a kis gyámoltalan, szomorú, jellegzetesen depressziós lányok iránt vonzódtam. Úgy gondoltam, fel tudom őket vidítani, és akkor minden milyen jó lesz. Aztán tavaly január 13-án (péntek 13 ofkorz) egy csaj, aki fülig szerelmes volt belém, ki akarta nyírni magát, és msn-en tartottam benne a lelket egész éjjel, mikor végül meggondolta magát, aztán így is jöttünk össze. Utána következett másfél hónap hitegetés, meg két hónap ''járás'' (mert ezalatt sem történt az ölelkezésen kívül semmi), majd végül kijelentette, hogy már nem úgy szeret, de azért én vagyok neki a legfontosabb. Miatta egy másik lányt elhajtottam, aki viszont egy életvidám, aranyos kiscsaj volt. Aztán persze én lettem depressziós, a mai napig nem sikerült teljesen feldolgoznom. Azóta azt mondom, inkább hagytam volna meghalni (amit persze úgyse tett volna meg), ha valaki ennyire hülye, az ne az én életem csessze el. MSN-en nagyon szeret mindenki panaszkodni, a lányok meg különösen imádnak az életükkel fenyegetőzni, az ilyenekkel azóta szóba se állok. Inkább az egyedüllét mint az állandó idegbaj.

Új hozzászólás Aktív témák