Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz kenwood #111 üzenetére

    "a termeszet torvenyei es az intelligens,tudatos beavatkozas mellett leteznek meg egyeb *****....."

    Őszintén mondom.
    Ez a megfogalmazás egy isten vagy egy tudatos teremtő létezését várja el.
    De ez nem működik és nem is működhet tartósan. Nem lehetséges egy konkrét cél meghatározása, Több baj is van vele. Mi van ha elértük? Mi van ha megvalósíthatatlanná válik?
    Az evolúció tele van zsákutcával. A komolyabb mutációk döntő többsége megszületni sem képes. Használatlan képességeket erősít és szükséges képességeket gyengít vagy szüntet meg.
    De. Egy kis mutálódás segíthet a környezeti változásokhoz alkalmazkodni.
    A bacik ellenállóvá válnak. Egy állat alkalmazkodik a potenciális élelem forrásokhoz. ....
    Hacsak az emberiség fejlődését nézed, a tejfogyasztáshoz alkalmazkodás jól mutatja a folyamatot. Szükség volt egy gén módosulására, átvettük. A folyamat még ma sem zárult le.

    Nem lehet valami ideális célt kijelölni. Az erőforrások biztosítása miatti terjeszkedés is csak egy eszköz, de nem egy idealizált cél. A világegyetem működésének vannak törvényei. A működési folyamatokat nevezzük így. De ez sem tervezett, "Csak" kialakult.

    Néhány évtizeddel ezelőtt gyűrűzött be hozzánk a tudatos tervezés ideológiája. Alapjaiban hibás elgondolás.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz kenwood #105 üzenetére

    "Az elet celja egyertelmuen a terjeszkedes. Azonban tok nyilvanvalo, hogy van egy altalunk meg nem ismert ero, ami szabalyozza."

    Pontosan ismerjük az erőt. Úgy hívják, hogy a rendelkezésre álló erőforrás.
    Ha egy szigeten él egy állat, ami kizárólag egy növénnyel táplálkozik, akkor billegő egyensúly alakul ki.
    Ha elszaporodik a növény, elszaporodik az álla. Ekkor fogy a növény majd az állat is. kezdődik a következő kör.
    Ha az állat új erőforrást tud felhasználni, akkor növelni tudja a populációját. Ezzel együtt képes teljesen felélni az eredeti erőforrás növényt.
    A növények is képesek alkalmazkodni. Kellemetlen ízűvé vagy mérgezővé válhatnak.
    Önszabályzó folyamatok billegő, ám mégis stabil egyensúlyt tartanak.

    Az orvosaink egy időben minden betegséghez antibiotikumokat írtak fel a betegnek. A betegnek sem volt jó, a baktériumokat mutálódásra kényszerítettük. Ma már rezisztensek a legtöbb antibiotikumra.
    Vissza állt az egyensúly a bacik oldalára billenve.

    "Szandekosan irtam erot, mert szerintem ez nem egy tudatos,gondolkodo entitas,hanem valami szamunkra egyelore nem "felfoghato dolog",amely fenntartja az egyensulyt."

    Jól látod. Ezt inkább ne feszegessük.

    "Ott peldaul az tortent, hogy addig szaporodtak,mig vegul feleltek a sziget teljes eroforraskeszletet,es "osszeomlott a tarsadalom."

    Ezért, illetve erre írtam, hogy a terjeszkedés a megoldás. Az erőforrások felélése nem terjeszkedés, hanem túlszaporodás. A billegő egyensúly megbontása.
    Számunkra az első körben a Föld jelenti a Husvét-szigetet. A második körben a Naprendszer. Ha nem tudunk tovább lépni feléljük az erőforrásainkat. A terjeszkedés további előnye a populáció csökkentése, ami előnyös a környezetünkre.

  • totron

    addikt

    válasz kenwood #105 üzenetére

    A terjeszkedést inkább tudom útként értelmezni, terjeszkedni minden létforma tud (valameddig-koppanásig), nem túl fantáziadús. Ha persze igaz az út a lényeg/a cél, akkor nem is lehet több kérdés. Lehet, hogy csak elme- és létezéskönnyítő elem a végpontok, checkpointok keresése.
    Vannak akik azt mondják, hogy egymással jót tenni egyfajta lényege az egésznek (ha már emberek vagyunk vagy mi). Ennek papíron ellent mond az eleve adott versenyhelyzet (és egyre inkább fog). Érzelmi pallérozottság és létfeltétel szemben állnak végső soron, ettől nyilván még bántani nem kell egymást menet közben (ez sem mindenki fejében evidencia).

    A másik emlegetett lényeggyanús elem a felfedezőtudat és igény a fejlődésre. Ezt is tudom üdvözölni. Nem egy népsport, kevesek sikerélménye a kutatás, nem is túl sokra tartott tulajdonképpen, de nagy előrevivő tényező, természetesen időről időre leárnyékolva alantasabb, önös érdekkörök által.

  • totron

    addikt

    válasz kenwood #99 üzenetére

    Elém elég elém tenni egy piros gombot, leszek az, aki megnyomja, szívfájdalom nélkül és még csak nem is érezném feltétlenül elhamarkodottnak azt a nyomást. A 9000-ről jut eszembe, hogy a kisgyermek is gonosznak érzi a szüleje racionális, de adott esetben kellemetlen döntését. Jó dolog az önmegkérdőjelezés, de sokan egybe mossák a gondviselés igényével - még ha ténykérdés is, hogy egyértelműen önsorsrontóak vagyunk, tehát legyen is felettünk kontroll/könnyítés, de ne is, lebegjen ott valami, ami azért leszabályozható, ha mégsem tetszik, itt tartunk most az GPT-like rendszerekkel is - esetleg keverve egy finom kis Stockholm-szindrómával és már is nehéz kibogozni a tutit.

    Felmerül még párhuzamban a tudatosság-tudattalanság és a gépi korlát problematikája is: valójában a jelen problémái közül melyikre/miért vagy a jövőre vonatkoztatva miben bízva erőltetünk akár egy AI-t, illetve ha bajos döntéseket hoz, miért engedtük szabadjára azon az elégtelen szintjén akkor. Általában kell egy isten, ha technológiai, akkor olyan. Felismerjük-e amikor még mindig önmagunkra reflektálva cselekszünk, döntünk és mikortól kezdődik új fejezet, vagyis egy emberi érdekekkel nem kibélelt, azoktól elkülönülő és önálló döntésről mikor beszélhetünk.
    Létezik-e egyáltalán bármi is ami nem mi vagyunk - minthogy mi tárgyaljuk és alakítjuk a tárgyalást és tárgyalni valót magát is - és ha igen, fel tudjuk-e azt fogni vagy csak azt hisszük - nagy torzító elem az egó. Lásd a nyitókérdést is, lehet kötözködésnek is értelmezni, de jó irányba mutogat: felülről érdemes nézni egy problémát, több szempontból értelmezni, kiszakadni a napi, ránk vonatkozó rutinból. A köznapi, egymás közti értésben sem kevés segítség az ilyen hozzáállás. A megélhetés folyamatos harcai persze elnyomják az ilyen szellemi huncutságokat.

  • stellaz

    veterán

    válasz kenwood #95 üzenetére

    "Ha mondjuk 5 ev mulva egy becsapodo egitest,vagy egy virus kiirtja az emberiseget,akkor mi van ?"

    Az nekünk nem lesz jó. És akkor ezzel már kaptál is egy választ. De ezen túl a tudás, a világ megismerése is nagyon fontos, sőt.

    Az ipari fejlődést viszont én nem feltétlenül sorolom a fejlődések közé, pl hiába kényekmesebb autóval közlekedni, ha végül állok a dugóban, szennyezek, nagyon drága és mindezt előre lehetett is látni, akkor ez nem fejlődés, hanem erőforrás pazarlás.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz kenwood #95 üzenetére

    "Neked az miert lenne jo, ha mondjuk 100 ev mulva sokkal fejletebb lenne az emberiseg,tarsadalom ?

    Ha mondjuk 5 ev mulva egy becsapodo egitest,vagy egy virus kiirtja az emberiseget,akkor mi van ?"

    A második kérdés egyben válasz is az elsőre.
    Már tettünk egy próbát, hogyan lehet egy égitest pályáját módosítani, elkerülő útvonalra állítani. Sikeres volt.

    Ha 100 év múlva sokkal fejlettebbek leszünk talán már távolabbra is el tudjuk vinni a fejlett életformákat.

    Ha az életnek célja van, akkor az a terjeszkedés. Ha ezt nem vagyunk képesek elérni, akkor megyünk a süllyesztőbe a dínók után.

    Szerintem a cél felvállalható az esetleges sikertelenség következménye tudatában. Egy teljesen biztos. A megszületni nem akaró babajelöltre biztos halál vár az anya méhében. A Föld is egy anyaméh, el kell hagynunk egyszer. Felkészülni és elkezdeni a terjeszkedést még ma, a legjobb megoldás.
    A Földtől és a Naprendszertől elegendő alapanyagot kaptunk. Ha csak "úgy" feléljük, nekünk garantáltan reszeltek. Be fogjuk adni a kulcsot. De a dínóknál rosszabbak vagyunk, ők meghagyták a szükséges készleteket. Mi már nem adunk esélyt az utánuk jövőknek. Ez így jobb lenne?

  • totron

    addikt

    válasz kenwood #97 üzenetére

    A 90 éves bácsika is tervezi a gyümölcsös megújítását, ilyen az alapösztön. Amit persze szépen kigyomlált a fogyasztói társadalomság adta szellemi nihill, de alapvetően az ember tervez. Aztán lehet, hogy tényleg én élek buborékban tényleg és a fogyasztóiság előtt is az ösztönszint ment csak többségében (nem az őskorra gondolok). Az említett kérdésfeltevéseket kifejezetten szeretem, de ebben a kontextusban a kitartottak gondolatiságát tükrözi nekem, meg becsapódás előtti 5 percre való ez a minek. Mondom mindezt nihilistaként, hehe.
    Ami az embernélküliséget illeti, azt a felállást teljesen elfogadhatónak tartom (a legtöbb emberben ezen a ponton kezd el csak igazán kapálózni az egó).

  • totron

    addikt

    válasz kenwood #95 üzenetére

    Vagy nem értelek vagy nyugtass meg, hogy fiatal vagy. Szeretem az apokaliptikus forgatókönyveket, de olyan, mint jóérzés, konstruktív létezés fogalmai nincsenek előtérben nálad?

Új hozzászólás Aktív témák