Új hozzászólás Aktív témák

• #68 Eddie141 senior tag

  Új Válasz 2008-02-22 16:30:00 #68

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Eddie141

  senior tag

  Végig olvastam a cikked. Érdekesnek találtam, bár azért a cím alapján valami komolyabb megfontolásból íródott, vagy inkább dokumentáltabb cikkre vártam. Nem vált be, de mégis jó volt a cikk. Sajnos a vége felé, már gondlkoztam, megéri-e végig olvasni. Végül jól döntöttem. A tanulság:
  "Hogy mi a tanulság? Talán csak az, hogy becsülni kell az életet amíg van! Mert szó szerint bármikor véget érhet. Becsülni kell, de nem csak a sajátot, a másét is, mert az is egy ugyan olyan élet mint a tiéd!"
  Teljesen igazad van. És gyönyörűen fogalmaztad meg. Én is a te kategóriádba tartozom, aki sokat gondolkodik az ilyesmin. Véleményem szerint ez meg is látszik a viselkedésemben, a közvetlenségemben más emberekkel szemben, és a tiszteletemben az élet iránt.
  Ám abban nem értek egyet veled, hogy az életnek nincs értelme. Hisz jó esetben ,és most nem speciális esetekre gondolok, felneveled gyermekeid, találsz egy esetemben nőt, hölgyek pedig egy férfit, akikkel le élik életüket, vagy egy pár boldog évet. Életednek viszont akkor, és csakis akkor van értelme, ha alkotsz valami maradandót, valamit amire büszke lehetsz, és fennmarad a jövő számára. Nem egy műalkotásra, egy könyvre, esetleg egy új fajta üzemenyagra. Inkább az utódokra gondoltam.
  Ha képes vagy azt elérni az életedben, bármien áldozat árán is, hogy egy embert adtál ki a kezeid közül, mikor elengeded útjára, akkor mondhatod, volt értelme annak amit tettél!
  Ha megalapozod azt, hogy képes legyen magától problémákat megoldani, vagy akár azt megisméteni, ha jól csináltad, amit te tettél, az már valami, amit felmutathatsz.
  Természetesen egy élet akkor is lehet tartalmas,"értelmes" ha az ember más célt tűz ki maga elé, hosszú távon, és eléri azt! Céltaláanul bojongva, mint a mai fiatalok akiknek nem mutatnak egy irányt, egy utat amin járhatnak tűnhet az élet értelmetlen dolgonak. Aki ebbe beletörődik, az vagy megnyomorodva, szomorúan és egyhangúnan éli végig az életét, vagy feladja a küzdelmet, és idő előtt meghal. Mi az hogy idő előt? Szerintem az idő előtt kifejezés olyasmit jelenthet, hogy egy 20/30 éves fiatal, teljesen a létra aljáról szemlélődve már csak egy kiutat lát, mégpedig az ön károsítást. Egyre többen halnak bele/nyomorodnak meg a kábítószerek hatásaitól, és egyre többen próbálják ki mind a lágyabb mind a kemény drogokat az ifjuságból...
  Viszont létezik egy másik "fajta" ember is. Azt aki képes az apróbb örömökből létezni, és képesek fenntartani a morálját, az jól csinálja.
  Szeméyes példa:
  Előző héten szombaton idultam Pestre. El szerettem volna adni a teleszkópomat a bivajomból[ami nem jött össze hála a vevőnek ] és vásárolni szeretem volna egy N73-mast. De legfőbb célom a meghívásom teljesítése volt, hiszen aznap hivatalos voltam egyik legjobb barátom szülinapjára, Dunaharasztira.[ennyi előzmény elég lessz]
  Nem jutott ülő hely a buszon, tehát beáltam a középső ajtóba, és a válaszfalnak támaszkodva néztem kifelé az ajtó ablakán.Alapból egészen jókedvűnek, és viccelődősnek tartom magam, ám aznap valami miatt elég rosszul kezdődött a napom.
  Mikor Alsónémedi előtti erdőhöz értünk, megláttam azt a gyönyörű fény/árnyék játékot , ahogyan a nap beszűrődött a rügyező fák között, a földön pedig meg-meg csillant az avar. Egyből elfogott egy megmagyarázhatatlan, jóleső érzés. ÉLEK! És szép az élet. Természetesen ehez nagyban hozzájárul, hogy szeretem a munkám, szeretem az iiskolám, és szerencsére nagyobb anyagi gondjaink sincsenek. Rájöttem, hogy [tűnhetnek gyerekesnek is az érveim] szeretek reggelente úgy felkelni, hogy van egy célom, amit a nap végére elérek, szeretem azt az érzést, ami elfog amikor ránézek szerelmemre, szeretem azt amikor beszélgetek vele[még beteljesületlen szerelem, remélem nem sokáig kell kiírnom a még szócskát ] szeretem amikor PH!-n megvédenek, amikor felfedezek egy alapvető összetartást, de az is szerepet jácik, hogy jól esik az embernek, ha egy barátja, esetleg több is mellé áll, segíti, esetleg én segítem őket. Szerencsére nekem ebből is sok jutott. Ezzel az írásommal semmiképp nem dicsekedni szeretnék. Mindenképp csak arra szeretném rádöbbenteni az olvasót, hogy mindaz mellett, hogy óriási problémái vannak az embereknek, és nekünk is van nem egy/1,5 hónapja váltak pl el a szüleim háttér információként elmondom/ azért lehet kapaszkodni az életben biztos pontokba. Egy jól eső érzésbe pl...
  Mindemellett meg kell említeni a vasárnapi esetet, amikor a kisfiú éppen az annyának dicsekedett egy számítógépes játékban elért eredményével, mikor hirtelen minden előzmény nélkül össze esett és meghalt. Szörnyű, és szörnyű belegondolni, hoy ez bármeik közeli ismerőssel, netalántán családtggal megtörténhet. Valahogy, abba nem gondolok bele, hogy velem is, így előzmény nélkül megtörténhetne. Abban sem maga az a mivolt bántana, hogy én velem mi történt, hanem az, hogy mit hagytam magam után. Azt amit te most itt leírtál, hogy becsülni kell az életet, és másét is, énmár ilyen fiatalon, sőt már régebben rájöttem. Éppen ezért, mert felkészületlenül nem érhet semmien esemény, én mindig úgy köszönök el a szüleimtől reggelente, hogy elmondom mennyire szeretem őket. Mégis megtörténhet, hogy pont mikor valami apróságon összekapunk, és valami helyre hozhatót mondok valameiküknek, akkor történik baj. És egy apró probléma hirtelen vállik helyrehozhatatlanná.
  Egyszer halottam egy bölcsnek tűnő mondást:
  Próbáld meg úgy leélni életed, hogy mikor oda kerülsz a végén, hogy visszatekints rá, még mindig izgalmasnak találd
  Igyekszem....
  De apróbb célokat is ki kell tűznie magának az embernek. Például nekem amit most zártam le, pár hónapja az volt, hogy gyüjtöttem és dolgozgattam, hogy legyen egy igazán jó számítógépem. És jó érzés volt, hogy hajtott egy motiváció.Természetesen ez is ember függő. De semmiképp ne próbáljátok céltaláanul bojongva leélni az életeteket. Lehet hogy egy darabig menni fog, de hamar beleun az ember.
  Nagyon bele lendültem , pedig csak annyit szerettem volna közölni veled, hogy jó az írásod, és a tanulságot szerintem tökéletesen megfogalmaztad! Még tudnák írni sokat, de inkább összegyűjtöm magamban és egyszer énis írok valami iylesmit!
  Grat az íráshoz! És gondolkozz el azon is ha úgyérzed van értelme, amit írtam Köszi!

  El lehet a véleményemet fogadni, kritizálni is lehet, ám azt mindenképp becsülni kell, hogy 17 éves fejjel gondolkodom már így a dolgokról!

Új hozzászólás Aktív témák