Új hozzászólás Aktív témák

• #6986 cucka addikt Peter Kiss #6985

  Új Válasz 2011-08-01 13:43:30 #6986

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  cucka

  addikt

  válasz Peter Kiss #6985 üzenetére

  Utána néztem az 'inherit' módú View-gyártásnak, ez sokkal jobban tetszik, mert könnyebben és szebben valósítható meg
  Ebben nem értek egyet veled

  jelentik az alját, ezeket még nem használtam, van-e valami hasznos megjegyzés hozzájuk?
  Amit a php manuálban ír, az elég.

  /felhasznalok/felhasznalo/bombadil_toma/edit
  Ilyen url-ek helyett a hasonló struktúrát javaslom:
  /felhasznalok/felhasznalo/edit/123
  ..ahol a 123 a felhasználó id-ja. Ennek oka, hogy framework szinten elég nagy szívás biztosítani, hogy a felhasználó neve az url-ben egyedi legyen, az azonosító viszont mindig az.

  M "mappa" nem lenne lényeges az area-ba, hiszen a Model az egész rendszerben megtalálható, de esetleg lehet valamilyen örökléses csavart betenni, ha arra van szükség.
  Sem M, sem V mappára nincs igazán szükség. C és V mappákban lehet minden area-nak külön mappája, azon belül pedig a kontroller osztályok és template-ek. Szerintem így a legegyszerűbb.

  Autoload-ra tudsz mutatni valami hardcore-abb példát?
  Perpill nincsenek nálam a fileok. Olyat tudok, amiben két mappában keres (framework szint és application szint) és cache-eli az eredményeket. Nem tudom, ez elég hardcore-e?

  Nálam a Controller azért kapja meg az action nevét a konstruktorban, mert már ekkor létrejön egy View objektum, aminek tudnia kell, mit renderel. Ez azért szükséges megint, hogy minél több mindent tudjon megvalósítani magától a rendszer (action végén csak return $this->_view van).
  A view objektumot elég akkor példányosítani, amikor használod. Itt egy folyamatábra, hogy kb. mi történik:

  1. alkalmazás inicializálás, konfiguráció
  2. a routing kitalálja az url-ből, hogy milyen kontrollert kell meghívni
  3. a routing meghívja a kontroller ősosztály runAction függvényét
  4. a runAction meghívja a kontroller megfelelő action függvényét a megfelelő paraméterekkel
  5. az action megcsinálja a dolgát, majd meghívja a kontroller ős render függvényét
  6. a kontroller ős render függvénye létrehozza a view objektumot, megfelelő paraméterekkel
  7. a kontroller ős meghívja a view objektum render függvényét
  8. a render függvény eredménye kikerül az stdout-ra, megjelenik a weboldal, öröm, boldogság

Új hozzászólás Aktív témák