Nem szívesen, hosszú és meglehetősen gázos történet. Inkább megpróbálok megnyugodni és felhívok 1-2 jó barátot.

Ha nagyon érdekel esetleg MSN: nofene_@freemail.hu

Oks. Msn-en nem kereslek most fel, mert lelkiismeret-furdalásom van amiatt, hogy még nem tudok szinte semmit a két nap múlva bekövetkező fizikavizsgára.

I am having fun staying poor.

Hát igen, ez nagymértékben vígasztal. Így máris happy vagyok...

[Szerkesztve]

[ RIOS Release 5 – multiportal engine by Panther ]

a Veszprémi Egyetemen van elég sok csaj? mert akkor ott fogok továbbtanulni

amúgy nálunk a BGF-PSZFK-n kb. 65-70% a lányok aránya

EÜ főiskolán meg kábé 90-95%, de csak ezért nem megyek oda tanulni, a végén még elájulnék, amikor békát kell boncolni.

és pont ilyen helyen vannak elsöprő többségben?

Ez ám az indok. Egyik volt ismerős-csaj is ilyenre jár, igen jó csaj. Gondolom, a többi se rossz.

I am having fun staying poor.

Minőség?

Intel & ATI

Átlagos, de ugye a nagy számok törvénye alapján van néhány igen szemrevaló fehérnép. (Illetve volt, én régebben jártam arrafelé, még a 90-es évek közepén)
Egyébként ha már a nők miatt akarnék valami szakot elvégezni, biztos akad még néhány olyan -nem egyészségügyi- kar, ahol túlnyomó többségben vannak a nők, csak találgatok, de szerintem jópár természettudományi vagy bölcsészkar lehet ilyen, vagy talán a tanárképző. A műszaki szakok a vegyészek kivételével elég rossz arányokkal rendelkeznek.

Tanárképző, az igen. Én egy gyakorló suliba jártam. Hát olyan ''kis''tanárnénik jöttek, hogy ihaj. A Jelszó: nyíregyházi Főiskola.

I am having fun staying poor.

nem tudom már ki írta itt a topikban, hogy elég annyi a szerelemhez, ha megfog valami a másik tekintetében.....ha látsz valamit a szemében, vagy nem is tudom hogy kéne fogalmazni. engem sokszor egyetlen mosoly vagy egyéb gesztus, vagy akár testtartás is el tud ragadni, de komolyan. biztos idétlenségnek tűnik, de valahogy mégis ez a jó érzés....az meg valahogy kiábrándít, hogy a sok plázabuzi babaarcú cicamica fél mázsa szemfestékkel, tarka-barka frizurával és fegyvernek minősülő műkörmökkel próbálja felhívni magára a figyelmet...én mindig is azt szerettem és értékeltem egy lányban, ha ''egyszerű'', olyan értelemben, hogy nem mutatja többnek magát, mint ami! és ugyanakkor megfog benne valami, valami apró dolog.....na ekkor irtózatosan be tudok csavarodni a barbibabákon meg inkább elmosolyodok....nem attól lesz szebb és több valaki, hogy fanatikusan követi a ''divatot''.....mindenki legyen önmaga, az előző barátnőmbe is pont ezért szerettem bele.....mert az volt, aki, nem több és nem is kevesebb, erényeivel, hibáival együtt szerettem, mint még soha senkit. jól esett, ha örömet tudtam neki okozni, és örültem, ha boldognak láttam. mint már egyszer írtam, a szerelem (szerintem) a legönzőbb és a legönzetlenebb dolog is egyszerre. Önzetlen, mert bármit megadnál annak, akit szeretsz, és ''önző'', mert azért is bármit megtennél, hogy ezt az érzést fenntartsd. Sajnos most nincs senkim, de remélem hamarosan újra átélhetem ezt a fantasztikus érzést. Nem csak magamért, hogy én legyek boldog, hanem azért is, hogy mást is azzá tudjak tenni.

Első gondolat: Ejj, derék gondolatok!!!

Második gondolat: Akadnak ilyen emberkék, hát akkor biztos az ellenkező nem tagjai közül is.

Harmadik gondolat: Szegény ördög, elvesztél...

Most az érzelmi bioritmus szinuszgörbém a ''gerintctelen gecc fickó'' kategóriás sávba lendült, és azon gondolkozok, még utoljára megfektetem a kvázi lánykát, aztán csá. Itt vannak bennem az ilyen, hogyismondjam: ''Újszövetségi Krisztus dumák'': szeresd ezt meg azt meg dobjál vissza kenyert. Javítsatok ki meg kövezzetek meg, de az Ószövetségben mi van?: szemet szemért.

És most hátbaveregethetem magam mert homlokegyenest saját magamat megcáfoló gondolatokkal vagyok tele. Az élet szép totyikba kéne egyet kurjantanom.

[Szerkesztve]

nem tudom mi van velem, valahogy most így hajnali 1 táján nagyon elromantikáztam
hogy mi lenne ha.........ha lenne valakim

lassan a háromezredik hozzászóláshoz közeledve mi, férfineműek már sokféleképpen, sokszínűen és sokféle hasonlattal mefogalmaztuk, milyen az, amikor szerelmesek vagyunk, mit jelent ez nekünk, mit érzünk, mit teszünk, hogyan viselkedünk, hogyan fejezzük ki........milyen az, amikor kell nekünk valaki......kíváncsi vagyok, hogy ugyanezek milyen formában tevődnek fel egy nő agyában....hogy vajon álmodozik-e otthon egyedül, hogy van-e fogalma róla, hogy mennyire képes a férfi szeretni, ha TÉNYLEG szerelmes, hogy vajon ő mire gondol, ha szüksége van valakire, hogyan vetül ki rá, ha szerelmes

''Akadnak ilyen emberkék, hát akkor biztos az ellenkező nem tagjai közül is.''

abszolút egyetértek!

azt akartam ezzel éreztetni, hogy vajon ugyanezek a dolgok számítanak-e az ellenkező nemnek??? vagy ők teljesen más dolgokat ítélnek hangsúlyosnak? mert nyílvánvaló, hogy nem vagyunk egyformák

'' Szegény ördög, elvesztél...''
ezt értsem úgy, hogy szép dolog, amit írtam, de ezzel sajna nem jutok előbbre?
mert ha erre gondolsz, igazad van

Csak néha elfog az az érzés, hogy a másik oldalon is vannak dögivel (majdnem) pont ilyen gondolkodású és problémákkal küszködő egyedek, csak valahogy mégis elnézünk egymás mellett, és nem vesszük észre ami nyilvánvaló lehetne...

Fogalmam sincs. Ki így, ki úgy, mindig más, ezért szép, és ezért nehéz, meg sorolhatnám.

Én is el szoktam romantikázni ilyenkor. Aztán valaki megteccik, megpróbálom elhívni valahova, erre elhajt a fenébe. Aztán depresszió magasfokon, aztán megint romantikázás.
A másik amivel kiakasztanak a csajok az az inkább maradjunk továbbra is barátok, minthogy legyen köztünk valami.(feltéve ha eddig csak barátok voltatok).
Kérdem én: mi lehet a baj abból, ha több is lehetne köztünk, mint barátság???

Ejj, de gyors vagy

Igen, de ha figyelmes vagy, akkor látod, hogy több szálon futok egy ideje. Lehet a kedveském tudathasadást idézett elő.

Erre megint csak így tudnék válaszolni: lehet, hogy nem jutsz, mert fos a világ, de lehet, hogy Tiéd lesz a legnagyobb jutalom.

Erről nem tudom hogy, de eszembe jutott egy kép három sírhatntról. A feliratok:

Vagy itt.

Itt nyugszik a világ legjobb itt ap iros hol a piros játékosa.

Vagy itt.

na bekapcsolódom én is egy kicsit a beszélgetésbe.

nálunk a 150 fős szakon kb 15 srác van, a többi lány.

ebbe én is belegondoltam már.....hmmm......bizonyára vannak, efelől nincs kétségem, örülnék neki, ha ilyesvalakivel hozna össze a sors.
valakivel, akiben megtalálom önmagamat, akit öröm és jó érzés boldoggá tenni, akivel azonos frekvencián ver a szívünk (húúúúú )

Konzumnő szakra jársz vagy mi?

Commodore 16, 16Kb memória, 90 perces kazetta, távirányítós szines tévé...

Azért az sem mindegy, ki - milyen közegben mozog. Mások a lehetőségek, ha a suli/munkahely tele van nőkkel, és más, ha csupa kan vesz körül. Nem véletlen, hogy felmerült többekben a gondolat, hogy vajon milyen suliba - milyen szakra érdemes elmenni, ahol nem férfiuralom van, és ez egyáltalán nem hülye ötlet.

ezen sokszor én is kiakadok....nyílván azzal, hogy jelezzük egy barátságnál komolyabb kapcsolat iránti igényünket, nem akarunk rosszat, legalábbis én belül tudom, hogy akinél próbálkozok, azért megtennék bármit, hogy össze is jöjjön a dolog.

meg a közgázon. a közgázos sulikban a feltevések ellenére nagyon sok csaj van.
mint nálunk is. én az ÁVF-re járok, és itt 95% a csajok aránya, ami megdöbbentő, hiszen az ember azt gondolná, hogy a közgáz valahogy férfi szakma, nem?

persze, sok az üres fejű buta liba, akik apucitól kapott menő autókkal járnak suliba, meg félméteres műköröm, stb., de sok értelmes, illetve értelmes/vicces, és található néhány értelmes/vicces/aranyos lány is.

nekem komolyan fontos....a kedélyállapotomat / hangulatomat is befolyásolja, hogy a környezetemben milyen a nőneműek aránya....na ezért nem leszek én soha katona

Most BTK-n vagyok, és tényleg nagy a nők aránya, bár nagyrészük elvont és fura - ami nem lenne rosz... Egy bizonyos fokig. A már fentebb említett a könyvem a párom probléma befigyel...

Ráadásul nekem nem sok választásom maratt, ti. ez a szakom bebukott, úh. marad jövőre a progtervmat. Báááár, ott is látni emberkéket, azontúl pedig ott a kollégium!!! Bizony.

nekem a BGF-PSZFK-n már a 70% is elég meggyőző volt, képzelem milyen lehet, amikor sétálsz a folyosón, és körbenézvén 10 emberből 9 csaj

hajjaj, de hasonló a sorsunk!!

Pontosan. Egyik barátom, meg barátnőm (baráti barátnőm egy éve járnak együtt, és nagyon jól megértik egymást. Épp azért jobb egy ilyen kapcsolat szerintem, mert ismerjük egymást, elpanaszoljuk egymásnak búnkat, bánatunkat (ha igazi barát, akkor tuti). És ezáltal tök jól kijövünk egymással, meg közel kerülünk egymáshoz. Sajnos az én baráti társaságomban (a fent említett kivételen kívül) az a tendencia uralkodik, hogy az ilyen kapcsolatnak nincs értelme, mert mit szólnak hozzá a többiek (kérdem én: ki nem sz*rja le?Mi érezzük jól magunkat és kész), 2: az ilyen kapcsolatnak nincs jövője (ha így indulunk neki biztos nem lesz, de lehet ez másképp is, akár a Prince Of Persia: Warrior Within-ben, ahol végül mi alakítjük a sorsunkat , tehát ez csak rajtunk múlik). A 3. meg hogy miért azt néztem ki magamnak, akit kinéztem (ez nem tudom miért fontos, amikor a kiszemelt is még egyedülálló). Szóval már kétségbe vagyok esve.

hát jó érzés, az biztos. a suli elején, 2,5 éve, mi fiúk együtt ültünk. aztán mostanra alig vagyunk együtt, szétszóródtunk az előadóban a csajok között.

az más lapra tartozik, hogy én csak nézegetem a csajokat, mert 7 éve van bartánőm, és nem szándékozom megcsalni, elhagyni. az igazság az, hogy ebbe a kapcsolatba rengeteg energiát fektettem, összecsiszolódtunk rendesen, ismerjük egymás minden gondolatát, mozdulatát, butaságait.
ha ezt felrúgnám, kezdhetnék mindent elölről. meg különben is szeretem.

Nagyon helyes döntés. Útálom azokat, akik hetente váltogatják a csajaikat. És a fura dolog az, hogy ezek az emberek bárkit megkapnak maguknak. Én (aki mellesleg egy rendes srác, aki elhiszi elhiszi, aki nem az nem) egy, ismétlem EGY rendes barátnőt szeretnék, és ez sem jön össze...

''kérdem én: ki nem sz*rja le?Mi érezzük jól magunkat és kész''

erről van szó....ha ez megnyugtat, az én baráti társasgomban (de nyugodtan mondhatjuk, hogy a környezetemben) is ez a teória a mérvadó, de én inább úgy vagyok vele, hogy ha kell, inkább tartsanak különcnek, minthogy elszalasszak egy jó lehetőséget (és ezzel saját magamnak tegyek rosszat).

Engem méginkább aggaszt az, hogy előbb lesz ötösöm a lottón, minthogy megtaláljam az igazit
lehet, hogy csak én vagyok pesszimista, de azt tudom magamról, hogy nagyon válogatós vagyok.....ami viszont általános érvényű, hogy egy ''egyszerű'' hétköznapi lányt keresek, akiben az egyszerű, hétköznapi jellemet lehet szeretni, hiszen magam sem vagyok több és jobb az átlagnál.

Kissé ismerős a helyzet. Amikor fősulira jártam, az EÜ főiskolára járt a barátnőm, és pont akkor voltam sok nő között (rendszeresen átugrottam meglátogatni), amikor nem volt rá szükségem. Aztán sajnos elváltak útjaink, és azóta sem volt még olyan sok lehetőségem, mint akkor lehetett volna.

Hasonló a helyzetem nekem is. Én sem a szőke plázacicákat szeretem, de mégsem akaródzik barátnőm lenni.Mert aki nekem tetszik, annak én nem kellek (ha nincs barátja akkor sem, de ilyenkor legalább egy próbát megérne, mivel nem vagyok egy rossz srác...), vagy pedig olyanok próbálkoznak nálam, akik nekem nem jönnek be. Hihetetlen.

akár én is írhattam volna ezeket a sorokat.....miért van az, hogy a nőfaló, érzéketlen idiótáknak mindig összejön.....én nem akarok ilyenné válni, hogy nekem is összejöjjön, és utána elmondhassam magamról, hogy ''bizony én már ott tartok, hogyha akarom, akkor hetente leváltom a barátnőmet''...bár ez esetben talán nem is lehet barátnőről beszélni
igazából azokat a csajokat sajnálon, akiket ilyenekkel hozz össze az élet, és aztán ezek alapján általánosít, és alakítja ki véleményét az ellenkező nemről

Nahát. Nahát. Mivel nem volt jobb dolgom, és továbbra is érdekel, mi vezérlhette a kvázikát, elővettem legelső levélkéit, és érdekes dologra bukkantam, nem is tudom, akkor hogy siklottam ily könnyedén el felette... Talán mert akkor még csak barátként tekintettem rá. De ez érdekes egy mondat tőle. Tudom, idézni mástól beleegyezése nélkül bunkóság, de ez akkor is khm...

''Nem azért feküdtem le valaki mással, mert nem szeretem a barátomat, csak ez is egy új kihívás, és tudni akartam, tényleg úgy van-e, ahogy a barátom mondja, s nem csak azért mondja, mert velem jár, de elégedett vagyok, mert tényleg úgy van, s már más is mondta rajta kívül!''

Pff.

[Szerkesztve]

egyre kevesebb a hétköznapi lány. ha körbenézek az évfolyamon, hát tényleg sok nő van, de a nők 90%-t csak nézni jó, együtt élni vele évekig sztem maga a pokol. manapság kevés csaj van, aki nem iszik, nem dohányzik, nem jár 10cm-s cipőben, csizmában, 5cm-es körme van, fél kiló smink, és persze hatalmas igények.

ráadásul a mai fiatal csajok többsége öcsém szavaival élve ''korhatáros''. öcsém 17 éves, és az ő korosztályában a csajok 90%-a nem áll szóba 20 évnél fiatalabb sráccal. ezt én is tapsztaltam, mert az osztálytársai közül néhány csaj az én osztálytársaimmal járt gimiben. (több, mint 3 év van öcsém, és köztem)

hát igen, ugyanez történik velem is.....akinek én kellek, az nem kell nekem (ez nem azt jelenti, hogy lenézem, csupán azt, hogy nem lennék képes úgy szeretni, ahogy azt egy komoly kapcsolattól elvárhajta az ember, erőltetni meg sose szabad, pláne egy párkapcsolatot, annak mindig rossz vége lenne szvsz), aki meg nekem kell, annak meg én nem kellek....valahogy úgy érzem, hogy lógok a levegőben

Na, ez a korhatáros dolog meg végképp kiakaszt. Fel tudnám kötni magam az ilyenek miatt.
A negyedik dolog amiért egy csaj nem akar velem járni, az az hogy nem vagyok 22 éves, nincs sok lóvém, meg autóm.
Ez a korhatáros dolog viszont nagyon is igaz sajnos...
Az egyik barátomnak (lány) 16 éves korában lett 22 éves pasija, és most 18 múlt a barátja (aki még mindig ugyanaz) 24 éves.
Na most ha belegondolok, akkor egy 24 éves pasi mit akar?? Ő már nem igazán jár bulizni meg stb.. de a csaj meg ugényli ezt. A csávó esetleg már családot szeretne (nem gyerket, hanem csak egy igen hosszú távú kapcsolatot). Ennek a csajnak meg ez az első kapcsolata.

na az ilyenektől undorodom

a hétköznapi lányok meg fogynak sajna, de szerencsére időről tapasztalom, hogy még mindig lehet találni, csak nem hardcore diszkóban meg piáldákban kell kereseni őket (ez amúgy sem az én világom), mert az nem való egy ''hétköznapi'' lánynak.....

de értitek ugye, hogy a hétköznapi alatt nem az ''ugyanolyan beképzelt plázaliba vagy, mint a többi'' hozzáállást értem, hanem azt, amit fentebb már említettem.

Ez a korhatáros dolog régebben (10 éve) is így volt, az elsős csajokat tudtuk szédíteni a középsuliban, amikor már mi, mint nagy, felnőtt 3-osak voltunk , de az elsős osztálytársaikkal nem foglalkoztak.

egy barátom sokáig nőfaló típus volt. havonta váltogatta a barátnőit, sokszor 2-3 vasat tartott a tűzben. ez ment 3-4 évig, aztán megnyugodott, kiélte magát, és most egy 4 éve tartó kapcsolatban él. sztem a menőcsávók 90%-ának benő a fejelágya, de ismerek olyat is, aki közel van a 40-hez, de még mindig falja a nőket.

én teljesen más típus vagyok. nem vágytam igazán arra, hogy sok nőt kipróbáljak.
a jelenlegi párom volt nekem az első mindenben, együtt nőttünk fel gyakorlatilag.

A mi történetünk címe lehetne az, hogy ''Az első csóktól a házasságig''. talán.
én 14 voltam, ő 12,5 mikor összejöttünk. gyerekek voltunk még, de visszagondolva úgy emlékszem, hogy a kezdettől fogva komolyan gondoltuk a kapcsolatot, akár egy életre szólónak is. mindezt gyerek fejjel! durva, nem?

voltak nehéz időszakok, és kétszer szakítottunk is. ekkor mindkettőnk ismerkedett másokkal is (szexuálisan nem), de végül mégis egymásra találtunk egyik napról a másikra. kezdem azt hinni, hogy a sors egymásnak teremtett bennünket.

Én sem nézem le az ilyen embereket, de nem tudnék nyugodt szívvel járni velük. A másik meg a kor. Most megtehetném, hogy elkezdek járni egy 14-15 éves csajjal, de nem akarok pedofil lenni...
Egyszer mondjuk majdnem összejött egy hasonló korú csajjal, de ő gondolkodásban valahogy a 20-on éveseket is megelőzte, és ez tetszett meg benne. Elég sok rossz történt az életében és ezért ''megedzette'' az élet.