Hirdetés

Keresés

Aktív témák

  • bambano

    titán

    válasz #95904256 #85 üzenetére

    Ezzel már offtopic vagyok, ha jól sejtem... sorry.

    A kérdés nem az, hogy a legrégebbi vagy a legritkábban használt lapokat teszi-e ki a swap-re, hanem hogy egyáltalán kitesz-e bármit is.

    A linux kernel úgy gondolja, hogy annak nulla értelme van, hogy egy programkódból két teljesen azonos szektortartalom keletkezzen (hogy két példányban legyen a vinyón, egyik példány az eredeti helye, ahonnan betöltődött, a másik példány a swap), ezért a linux egyáltalán nem pakol ki ilyet a swap-re.

    Egész egyszerűen kihajítja a fenébe, majd ha megint kell, akkor betölti az eredeti helyéről.

    Tehát konkrétan:
    - nem teljesen értelmes oprendszer: betölti diszkről a programkódot és a libeket, ezeknek foglal egy szép nagy adag ramot, és összelinkeli. Majd ha helyhiány van, akkor kipakolgat a swapre (amit helyesebb lenne page-nak nevezni, mert ez nem swappelés), ha megint van hely és kell a lap, visszatölt a swapről.

    - linux: pontosan tudja, hogy a futtatni való program és a szükséges libek melyik része az, amit readonly módban is be lehet tölteni, melyik része az, ami változik (pl. a linkelési infók változhatnak, de a lib nagy része nem), és azt csinálja, hogy a nem változó részeket közvetlenül összerendeli a ram és a diszk között. A változó részeket meg összerakja ugyanúgy, ahogy mások. Ha memóriát kell felszabadítani, mivel tudja, hogy mely lapok nem változhattak, tudja, hogy pontosan ugyanezen lapok hol laktak eredetileg a diszken, ezért ezeket a lapokat nem vési ki a swapre, hanem kihajítja a kukába, és legközelebb nem a swapről, hanem az eredeti helyéről tölti vissza. Így spórol a swapen levő hellyel meg a swap írási területekkel is.

    A diszk-memória összerendelés az majdnem ugyanaz, mint az fread(), de mmap()-nek hívják. Egyes helyeken az fread is lehet mmap.

Aktív témák

Hirdetés