Aktív témák

• #137 guga Közösségépítő

  2006-01-05 04:39:42 #137

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  ''Meggyőződésem (tapasztalatom), hogy nem csak kétféle szélső helyzete van a viselkedésnek, nemcsak porig alázatos illetve felfuvalkodott emberek vannak, hanem a normál eloszlás szerint a többség tisztában van a világban elfoglalt helyével, esetlegességével, korlátaival, végességével. Isten - aki a kereszténység szerint mindenkit szeret - ezeket mégsem, vagy kevésbé?''
  
  Üdv! Isten számára egyetlen nagyon fontos dolog van, hogy üdvözülj, ez szimbólikusan hitből történik Jézus vére által, valóságosan pedig Isten azt szeretné ha ugyanaz a lélek és bölcsesség lenne a te szívedben is, mint Isten és Jézus szíve.
  
  Jn 5,30
  Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét.
  
  Jn 6,38
  Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.
  
  A történet kedvéért, ha most Isten téged vagy bárki mást kérne meg a fórumról, hogy hirdesse az Evangéliumot, akkor az lenne belőle, mint láthatod az összes hozzászólásodat
  
  Amikor Isten valakit megaláz, annak érdekében, hogy üdvözüljön az így fest:
  
  4. Mikor pedig megszünt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra.
  5. És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót.
  6. És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk.
  7. Intének azért társaiknak, a kik a másik hajóban valának, hogy jőjjenek és segítsenek nékik. És eljövén, megtölték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsülyedének.
  8. Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!
  
  Láthatod, hogy Péter sokat munkálkodott, nyilván tapasztalt halász volt. De sikertelen, biztos nagyon elvolt keseredve emiatt, hogy hiába megy ki a tengerre nem fog semmit.
  Az, hogy Péter sikertelen és elkeseredett ember lett és hogy nem fogott semmit, azaz hiába munkálkodott, ez is Isten munkája volt. Azt a célt szolgálta, hogy ne tudjon önmagában megbízni, hanem Jézus szavában bízzon. Isten ezt minden ember életében legalább egyszer megteszi. Halálunk után nem lesz kibúvó, hogy én nem tudtam róla, hogy van Isten, nekem nem hirdetett senki Evangéliumot.
  Ha erre lenne lehetőség, akkor nem csak mennyország és pokol lenne, hanem egy harmadik hely azoknak, akik ugyan bűnösök, de nem hallották az Evangéliumot.
  
  Tudod rengeteget lehet csűrni, csavarni a szavakat a magunk javára a saját elménk elgondolása szerint. Azonban ha valaki Istentől kegyelmet kap, Isten munkálkodik az életében és megtapasztalja, akkor a mutató ujj ott a szájon.
  
  Én nyertem feleséget, két gyermeket és olyan munkát az úrtól, amit reggel 5h-tól este 10h-ig örömmel végzek és teher a hétvége, mikor pihenhetek. Nem a pénteket várom, hogy lejárjon a munkaidő és nem nyögök fel hétfő reggel. Mindezt Isten munkálkodta értem, tőle kaptam, ez az Ő dicsősége. Egyszer az én életem is sikertelenné vált. Hosszú ideig kínlódtam s Isten olyan szívet adott, hogy kerestem Őt s hagyta magát megtalálni, elküldte hozzám az egyik lelkészt s általa üdvösséget nyertem s mindent, amit leírtam.
  
  Láttam feljebb írtad, hogy általában senki nem tesz említést arról ha valaki csak leéli az életét, dolgozik és senkinek nem okoz fájdalmat, azaz egy átlagember. Nos ilyen Isten szempontjából nem létezik, de nem is hagyja említés nélkül. Ha megnézed a tékozló fiú példázatát, akkor ott említést tesz a bátyjáról, aki pont ilyen ember. De van egy alapos probléma. Hiába él az apja mellett, hiába tesz meg mindent, amit az apja kér s hiába dolgozik becsületesen. Ember szempontjából semmi kivetnivalót nem találhatunk benne, ám a példázatban mégsem azt látod, hogy az apjának ez örömet okozna és megjutalmazza. Sokkal inkább azt a fiát jutalmazza meg, amelyik elvitte a háztól a vagyonát, elherdálta, elitta, elkurvázta és most jön haza tépetten s megalázottan.
  Egyszerű, a kisebbik fiú azért ment el otthonról, mert nem volt egy szíve neki és az apjának, nem az apja bölcsességével használta a vagyonát. Csak testben volt jelen az apja mellett nem lélekben, az apja hiába tartotta volna maga mellett erőszakkal. A bátyja is ott volt végig az apja mellett és keményen s becsületesen dolgozott, de ez is helytelen volt. Ugyanis ebben az állapotában jutalmat kellett volna kapnia az apjától, nem kegyelmet.
  
  Van még erre egy jó példázat a Jákób és Ézsaú példázata, ahol Ézsaú volt az első szülött és Ő is keményen dolgozott s mégis Jákób volt az, aki áldást nyert az apjától, mert Ő nem önmagában bízott, hanem az anyja szavában.
  
  Az Isten előtt nem erény, hogy valaki leéli az életét úgy, hogy dolgozik és nem zavar senkit, meg becsületes. Az ilyen embernek nem Isten szívére és kegyelmére van szüksége, hanem fizetségre. Isten pedig elsősorban a saját szívét és bölécsességét szeretné adni s kegyelmet, de mindaddig ez lehetetlen, amíg bűn van a szívedben.

Aktív témák