Ugyan úgy, ahogy a 64kb rendszermemória is bőven elég mindenkinek, ugye?

Az M.2 SSD-kkel kapcsolatban nekem elsősorban nem is a PCI-E 3.0 4x nyers sávszélessége tűnik érdekesnek (bár abból sem lehet baj, ha látványosan nő az elméleti szekvenciális sebesség), hanem az, hogy kiesik egy extra réteg, így csökkenhet az elérési idő, de főleg, hogy ezzel együtt lecserélhetik az AHCI-t NVMe-re, amivel elvileg még jobban kiaknázhatóan az SSD-k előnyei.

Én inkább úgy látom ezt a kérdést, hogy a SATA SSD csak egy szükséges gyermekkor volt, ami áthidalta a létező HDD-k és új jövevény SSD-k közti átmenetet. A SATA-s SSD vezérlők lehetővé tették, hogy a régi, HDD-kre kitalált alaplapi vezérlőkkel is használhass SSD-ket, ami költséghatékonyabb, kényelmesebb volt, mint ha rögtön alaplapot is kellett volna cserélni, főleg mikor még maga az SSD is csak egyfajta teszt volt, hogy vajon beválik-e otthoni környezetben ilyen formában. Viszont előbb-utóbb ideje volt bevezetni egy csatlakozót, ami az SSD-khez való. Most már itt az ideje az M.2-t is rátenni az alaplapokra, illetve felkészíteni őket NVMe SSD-ről történő bootolásra is.

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."

ezeknek az új csatolóknak sebesség szempontjából szerintem akkor lesz majd jelentősége ha végre nvme protokollra állnak át az ssd vezérlőknél

szóval most ott vagyunk hogy megvannak a fizikai csatolók (m.2 és sata express) de az ssdk illetve alaplapok még hiányoznak(nvme), mert a mostani ssdk sata express vagy m.2 pcie alapú verziói a szekvenciális sebesség emelésén kívül semmit sem értek el ezt meg nem veszed észre általános felhasználás során

majd ha a random sebességek jelentősen emelkednek akkor lehet majd érezhető sebességnövekedést tapasztalni de ahhoz kell az nvme és az új vezérlők amik alapjaikban arra vannak fejlesztve

"Az internet olyan, mint az MTV: annak idején az MTV nagyon trendi volt, aztán hirtelen elavult” - Prince

Nem járnál jobban. Lehet szekvenciálisban jobb a V300, de elég kicsi SSD, és megbízhatatlan széria. Mindenképpen jól tetted, hogy attól szabadultál. Gondolom azért rendszermeghajtóra nem sok mindent fogsz szekvenciálisan másolni, betöltési időkben meg lesz olyan gyors, mint a V300. NVMe-re meg mehet szekvenciális nagy fájlok másolása, írása, az pont arra való, hogy azt gyorsítsa minél nagyobb mértékben.

Megnéztem én is, a lapod az M.2-nél x4 PCIe sávot támogat, és a PCIe-ből 3.0-ás verziót, tehát teljes sebességgel kéne mennie annak az NVMe SSD-nek az M.2 foglalatban. Ahogy a drivereket nézem a képről, az is stimmel, szerintem a Xeon PCIe Controller felelős érte, és az fent is van.

Megnézve a benchmark eredményeid, a szekvenciális értékek közel van a max. sávszélhez, azt nem tudom, hogy a többi miért ilyen alacsony. Ilyen eredményeket kéne kapnod (óvatosan kell összevetni, mivel ez még régi verzióval készült, a tiéd pedig már az új CDM-mel)

Annyi még rémlik, hogy fel kell rakni a Samsung Magiciant, és abban valami TurboCache vagy milyen opciót be kell kapcsolni, állítólag úgy futja ki a maximális sebességét.

Egy dolog még a múltkori kollégának, aki az NVMe-s és SATÁ-s meghajtókat akarta összevetni: az egy dolog, hogy az NVMe gyorsabb, de az csak addig szokott tartani, míg ki nem fogy a cache-ből, aztán hosszú távon vagy a NAND chipek és/vagy a throttling miatt visszaesik SATA3 közelébe a sebessége azoknak is. Szóval elég visszafogottan kell örülni, mikor a tesztek ilyen 3 GB/sec szekvenciális értéket hoznak ki, mert az hosszú fájlműveleteknél nem tartható. Persze ha az ember olyan fájlműveleteket hajt végre, amivel nem fut ki a cache-ből, akkor valóban gyorsabb lehet szekvenciális műveletekben, mint a SATA meghajtók.

[ Szerkesztve ]

Na, most még egyszer nekifutottam, de sehol nem írják, hogy támogatna M.2 SSD-t. A kézikönyve is csak M.2 card-ot emleget. Melyik az a másik M.2 PCIe SSD, ami megy benne? Konkrétan melyik típust próbáltad?

Tényleg nem értem, mert először azt írod, hogy nem látja a BIOS, de aztán azt is írod, hogy adattárnak tudod használni (tehát mégis csak látja akkor, legfeljebb bootolni nem tud róla), csak lassú. Egyébként a 800 MB/s-es átvitel az tipikusan az PCIe 3.0 x1 korlátja, ami nem tudja az x4-es SSD-t kihajtani.

Ezért szoktuk a milyen SSD-t vegyek topikban is felhívni a figyelmet, hogy nagyon meg kell gondolni az NVMe SSD, valóban szükséged van-e akkora szekvenciális sávszélre, megy-e a lapodban/notidban, ha egyáltalán igen, milyen sebességgel, illetve tud-e bootolni róla. Kb. 10 emberből 8 csak szív vele, meg a többségükről kiderül, hogy amire használja, arra egy SATA3-as is elég lenne.

Minden mehet az SSD-re, fusson arról minden. Torrent is. Mit állítottál amúgy?

A 14 mp-es bootidő kicsit gyenge, elvileg az SU800-zal is lehetséges 10 alá bemenni, de lehet a Win7 miatt ennyi nálad. Win10-zel lehet gyorsabb lenne. Minimállinuxszal le lehet menni 3-4 mp környékére egy gyengébb TLC-s SATA3 SSD-vel is (illetve még az alá is be lehetne szerintem menni, mondjuk NVMe-s SSD-vel, de ez azért nem játszik, mert Linuxnál van egy alsó limit, amit kitesz az, amíg a kernel detektálja az eszközöket, ezen nem lehet tovább gyorsítani). Szóval függ az OS-től, de attól is, hogy milyen erős gépben van. Ha ugyanis gyengécske a gép, nem tudja kihajtani azt a sebességet, amit az SSD tudna menni, hiszen az SSD fog a lassabb hardverekre várni. Ez nem a szekvenciális értékeket érinti, hanem a random értékeket inkább. Nem véletlenül van a kérdőívben a Milyen SSD-t topikban az a kérdés, hogy milyen gépbe lesz. Ez ugyanis nem csak azért fontos adat, hogy milyen csatolójúnak kell lennie, hanem a kihajtás miatt is.

Abban igazad van, hogy pár másodperc alatt bootoló SSD-nél nincs értelme már sem az alvásnak, sem a hibernálásnak, hiszen olyan gyorsan bootol a rendszer, hogy feláll kb. annyi időből, mint amennyiből a gép feléledne a másik kettővel, és legalább az ember tiszta lappal kezd, nincs az, hogy valami beragadt, vagy frissítésnek hiányzott az újraindítás.

Néhányan a hibernációhoz azért ragaszkodnak, mert nem kell megnyitogatniuk az általuk használt programokat, és azokban a fájlokat, amikkel dolgoznak, de pl. a linuxos grafikus felületek tudnak friss boot után is mentett sessiont visszaállítani, így ez is max. Windowson lehet indok (esetleg még Mac-en, de ebben nem vagyok biztos).

(#30839) Mankó: negatívum nincs, bajt nem csinálsz vele, az SSD élettartamát nem érinti. Nyugodtan kapcsold be, ha van elég RAM-od, de gyaníthatóan nem fog semmi érezhető pluszt adni, inkább csak memóriapocsékolásnak jó.

[ Szerkesztve ]

Igen, bepaliztak. Persze nem ért tragédia, mert van egy gyors SSD-d, amit feltehetőleg csak nem használsz ki teljes egészében. Nem vertek vele át, mert az az SSD tényleg több pénzt ér, de csak annak, aki ki tudja használni. Ha már megvetted használd, semmi bajod nem lesz belőle, nem romlik meg, nem visz el a mentő vagy ilyesmi. Ezzel nem csak te vagy így, átlag felhasználó, aki csak OS-t futtat rajta, játszik, böngészik, nem futtat olyan szoftvereket, amik sokat olvasnak, írnak szekvenciálisan, ahol ki tudna jönni az ilyen gyorsabb SSD-k előnye. Az én felhasználásom is csak átlag felhasználás, abból áll, amiket felsoroltam, plusz pl. virtuális gépezek, meg többet fordítók forráskódot linuxozás miatt, de én sem tudnék profitálni egy NVMe SSD-ből, emiatt a jövőben sem tervezek beszerezni.

Nem azt írjuk, hogy egy SATA3-as SSD gyorsabb lenne, hanem csak azt, hogy oprendszer futtatásakor, bootidőben, böngészésnél, vagy játékoknál nem éreznéd semmivel lassabbnak. Cserébe meg olcsóbb lett volna, vagy ugyanezért az árért kaptál volna kétszer ekkora tárterületet, és kapásból lett volna 250-275 gigás SSD-n plusz helyed két-három nagyobb játéknak (amit nem kéne lassú HDD-ről futtatni), ami sokkal nagyobb előrelépés lett volna a szekvenciális benchmarkeredményeknél. Persze ha pl. sokat vágnál videót, azzal ki lehet használni az NVMe-set is, de mind ilyen spéci felhasználásról van szó, amit átlag felhasználó nem vagy nem sokat futtat.

Azt is mindig leírom, hogy ennek a paradoxonnak, miszerint a lassabb SATA2-SATA3 SSD sem tűnik lassabbnak átlag felhasználásnál, az az oka, hogy az SSD-k sebessége elért egy olyan küszöbszintet elérési időben és random írásban, olvasásban, mikor már nem a háttértár sebessége a szűk keresztmetszet, hanem a rendszer egyéb része (tipikusan CPU, GPU), emiatt hiába növeled tovább a háttértár sebességét, nem hoz gyorsulást, mert a gyorsabb SSD nem tudja kifutni magát, várnia kell a lassabb hardverekre, míg azok feldolgozzák a tőle kapott adatokat. Emiatt van az, hogy ha RAM-ot, ramdrive-ot használsz programfuttatásra, az is benchmarkok alatt hiába sokkal gyorsabb (5-10 GB/sec értékeket is hozhat simán) nem csak a SATA3-as SSD-nél, hanem az NVMe-seknél is, mégse fogsz gyorsulást tapasztalni, ha van elég RAM-od, akkor próbáld csak ki, nem töltődnek be róla a programok gyorsabban. Elsőre tényleg hihetetlennek hangzik, mikor először olvastam, először én is azt hittem, hogy bullshit, biztos nem igaz, csak beszívott, aki kitalálta, csak akkor hittem el, mikor ramdrive-ot használva meggyőződtem róla, hogy tényleg így van.

De ugyanilyen az is, amikor valaki túl sok RAM-ot vesz, abból sincs baj, csak pénzpocsékolás, egy szinten túl ha nem használod ki, akkor egy része csak ott áll üresen, kihasználatlanul, és nem gyorsít már tovább semmin, nem lesz jótékony hatása (hacsak az nem, hogy a kihasználatlan részt befogod cache-nek, ramdrive-nak, de akkor meg ugyanabba a bottleneckbe ütközöl bele, amit fentebb írtam). Ebbe pl. én estem bele nemrég, tanultam is belőle. Vagy ha túl brutál videókártyát veszel egy gyengébb gépbe, vagy csak alacsonyabb felbontáson játszol, vagy csak régebbi játékokkal, akkor nem tudod teljesen kihajtani, az is felesleges lehet (míg erősebb gépre nem ruházol be, vagy nagyobb felbontásban nem játszol újabb játékokkal). Ezért kell egy konfigot kiegyensúlyozni aszerint, hogy mire fogod használni, és ahhoz szabni a hardverek ár/teljesítménymutatójának az arányát.

Nehogy azt hidd, hogy ez olyan evidens, hogy csak neked újdonság. Még olyanok is beleesnek ilyen csapdákba, mint Linus a YouTuber, a linuxtechtips csatornáról. Mostanában nézem a Scrapyard wars szériáját, ahol két csapatra oszlanak a kollégáival, és házi versenyt rendeznek, hogy x pénzből (ilyen 500-1500 közötti USD-ről vagy CND-ről van szó) ki tudja kihozni, használtan összeguberálni a jobb gamer PC-t. Mindkét csapatnak ugyanannyi pénze van, ebbe a keretbe kell beleférni, és 2-3 napjuk van rá, hogy megvegyenek mindent hozzá, összerakják a gépet. Na már most pont Linus az, aki rendszeresen amiatt kap ki (legtöbbször csak kicsivel), hogy nem jól osztja be a pénzt, hajlamos feleslegesen erős CPU-t vagy túl sok RAM-ot venni, miközben a másik csapat több pénzt hagy erősebb videókártyára, és mivel benchmarkeredményekkel döntik el kié a legjobb gép (amiből csak az egyik benchmark CPU benchmark, a többi a GPU-függő inkább), ezért az erősebb VGA lenne a döntő, mivel az hoz több fps-t vagy pontszámot. Hiába van nagyon benne a témában a fószer, hajlamos erőltetni a feleslegesen túl sok magos dual Xeonos meg 16-32 giga RAM-os fétisét olyan helyzetekben, amikor nem annak lenne értelme, mert adott felhasználásnál nem javít a sebességen. Bár ahogy nézem, ahogy haladnak az epizódok, már felismerte ezt a hibáját, de még mindig látszik a gondolkodásmódján, hogy vissza-visszatér ehhez az ösztönéhez, nehezen tudja megállni. Lehet az ő magánfelhasználásánál az erős CPU-t, sok memóriát preferálja, azért indul ki mindig ebből.

Ezt a részt nem a te SSD-dre értettem, hanem általánosságban. Tegyük fel az SSD 550 megával másol másodpercentként és ennyivel is ír, mert átkötöd SATA2-es portról SATA3-asra és így már nem fogja limitálni a csatoló sávszélessége. Ezt alapból nem tudod kihasználni, hiszen ha HDD, ODD-ről, hálózatról másolsz rá, akkor a forrás sebessége bekorlátozza az átvitelt jóval alacsonyabb értékre, az SSD hiába tudná nagy ütemben fogadni az adatokat, ha a lassabb eszközökre várakozik, és ugyanez fordítva, ha az SSD tolná az adatokat a lassabb eszközöknek. Így csak akkor tudod ezt kihajtani, ha rendszer RAM-ból (benchmarkok így működnek), másik SSD-ről, vagy SSD-n belülről írsz, olvasol róla NAGY fájlokat szekvenciálisan, akkor semmi nem korlátoz, és az SSD ki tudja magát futni. Tehát az egész átlag felhasználásnál elméleti, ritkán előforduló szenárió. Ezt nem hajlandó érteni néhány ember, jön büszkélkedni, hogy milyen fasza NVMe-s SSD-t vett, 3800 MB/sec szekvenciális olvasás, 3300 MB/sec írás, még a screenshotot is bekeretezik ilyen antik aranyozott képkerettel. Persze kihajtani nem tudja, ha kicserélnénk neki egy SATA2-es SSD-re (max. ilyen 280 MB/sec átvitel), átlag felhasználásánál nem is venné észre az érzékelhető valós sebesség alapján. A gyártók persze trükkösen mindig a szekvenciális értéket tüntetik fel, azt sugallva, hogy fontos, ennek meg könnyű bedőlni. Főleg, ha még előtte nem használtál SSD-t.

Ezt a videót linkeltem már párszor. Akinek nem jó az angolja, tekerjen 4:47-hez, ott elkezdi mutogatni a néni háttérben futó Feladatkezelőt, mikor nagy játékok töltenek be, és mutatják, hogy mindössze 4-20-170-200 MB/s történik az olvasás az SSD-ről, hiába tudna 3800 MB/sec-is olvasni szekvenciálisan, meg 1300 MB/sec-kel 4K randomban. Hasonló történik bootkor is. Nem véletlen, hogy SSD-ket összevető teszteken Win10-es bootidőnél mérnek 10 vs. 11 másodpercet friss telepítésű, meg 20 vs. 21 másodpercet rommá belakott rendszernél, magyarán az NVMe előnye elenyésző mértékben jön ki ilyenkor, már pedig ez tapasztalható átlagos felhasználásnál. Ilyenkor is ez a kicsi különbség nem a klasszikus átviteli értékek miatt van, hanem az NVMe-nek századannyi az access time-ja, meg megnövelték a kötegelt feldolgozásnál a lemezművelet várakozási sorát és párhuzamosan végrehajtható lemezműveletek számát (que). Ez kicsit javít is az eredményeken, de ilyen elenyésző gyakorlati előnyért erősen vitatható az a felár, amit az NVMe-sekért kérnek, meg az a szopás velük, hogy egy csomó régebbi lap nem kezeli őket normálisan, meg melegednek és extra hűtést igényelnek.

Ráadásul NVMe-nél van egy alattomos csúsztatás is, amit PH-s tesztek is kimutatnak, lásd az Samsung 960-as SSD-ket tesztelő cikket. A trükk ott van, hogy ezek saját DDR3 RAM cache-el vannak felszerelve fizikai szinten. Így benchmarkok alatt látod ezt elképesztően káprázatos 3800/3300 MB/sec-es átvitelt, az ember nyála elcsöppen, de ha tartósan kínzod, mondjuk 100 GB-nyi lemezművelettel, akkor egy rövid idő után a RAM cache telítődik, és a történet beesik SATA3-as szintre, 500-600 MB/sec környékére, a NAND cellák nem bírnak többel menni. Ugyanígy visszaesik a sebesség, ha throttling lép fel túlzott melegedéskor. Tehát az egész csak odáig mutatvány, hogy ha szekvenciális műveletek végzel, de csak egy bizonyos mérethatárig, ez a kettős megszorítás meg lényegében az egészet elméletivé teszi átlag felhasználáskor, hiszen ilyenkor vagy nem történik szekvenciális művelet, vagy csak nagyon kevés, vagy történik, de akkor a forrás sebessége korlátoz, vagy a hatalmas adatmennyiség miatt telítődik a cache. Így jutunk el oda, hogy az egész lényegében marketingfogás, hacsak nem valami speciális felhasználással ki tudod hajtani, mondjuk videóvágás, vagy RAW képek editálása (amikor nagyobb mennyiségek íródnak ki egyes manipulációs műveletek között, de nem túl nagy terjedelmben).

Erre még mindig azt mondja néhány ember, hogy ki tudja kerülni ezeket a korlátokat, mert mondjuk 2 NVMe-s SSD-je van, és mivel nolifer, ezért egész nap oda-vissza másol a kettő között, szigorúan ügyelve, hogy ne fogyjon ki a cache. Csak aztán rájönnek, hogy szépeket álmodtak, mikor megébreszti őket a párnacihára kifoly, kihűlt nyáltócsa, és látják, hogy az egész továbbra sem gyorsabb, mert a két gyors SSD betelíti a PCIe busz sávszélességét, és már egymást korlátozzák, nyomnák kifelé az adatot, de több nem fér ki a csövön.

Vagy ugyanígy játéknál, az NVMe-s SSD tolná az adatokat a 1300 MB/sec-kel a procinak, de a CPU még mindig az előzőleg kapott adatokon rágódik a GPU-val együtt, nem tart ott, hogy kész van és tudná fogadni a következő adatpakkot.

Ezért írtam, hogy az igazi pofont itt kapják a HDD-k, és ezen a ponton mindegy milyen RAID-kötetként vannak összekötve, meg hány tányérosak, milyen adatsűrűséggel, ennek a közelébe nem tudnak menni. Ezt a szintet akkor sem tudná a HDD hozni, ha fizikai cache-ből tolja ki az adatot, max. csak RAM cache-ből, de az ilyen benchmarkok szándékosan úgy mérnek, hogy a fizikai cache, meg a szoftveres cache még véletlenül se befolyásolja az eredményeket.

Átlag NVMe-s SSD-knél 0,020-0,035ms. Intel Optane-nél bemehet kicsivel 0,010 ms alá. DDR3-DDR4 RAM-nál 0,000010-0,000020 ms, de ott access time helyett latencyként emlegetik. Persze van egy szint, ami alatt nem számít, mert bottleneck hatás lép fel. Sajnos a gyártók ezt az adatot nem is adják meg legtöbbször, a szekvenciális írással, olvasással próbálják elbűvölni a vásárlóközönséget. Gondolom az látványosabb, a MB/sec több embernek mondd valamit, mint a 4K IOPS, meg a ms-ok.

[ Szerkesztve ]

Igen, CDM-ben 4×-es a diffi, amivel a valagunkat kitörölhetjük, szép mangás meg minden, csak épp a valósághoz nincs sok köze. Nézd meg az ATTO-t, ami sokkal életszerűbben mér, ott már csak 2,5× körül van csak, de ha tovább mennénk a tényleg valós felhasználás felé, de még mindig ott maradva, hogy a szekvenciális átvitel számítson, akkor még annyi sem lenne a különbség. Nagy marketing-szemfényvesztés az egész, mert ami tényleges diffi van közöttük, azt te nem nagyon fogod érezni, még akkor sem, ha egyébként az NVMe-t ki tudod használni, 1-2 speciális alkalmazással, arról ne is beszélve, hogy még utóbbi esetben is random read lesz többségében, amit használsz belőle.

Sőt, ha kellően nagy fájlokkal nézed szekvenciálisan, akkor egy idő után vagy throttlingol a meghajtó, vagy kifogy a DDR-cache, és visszaesik a sebessége SATA3 környékére, mivel a NAND chipek kb. annyit bírnak csak, ha a cache nem segít alájuk. Nyugodtan teszteld mindkettőt, mikor ilyen 40 gigás virtuális lemezképfájlokat mozgatsz közöttük, bár akkor meg biztosítanod kell, hogy a forrás másik végén is olyan meghajtó van, ami bírja ezt a 2-3 GB/sec tempót, és mivel ennyi RAM-od nincs feltehetőleg, ezért egy másik SSD-ről méred, aminél meg az olvasási sebesség fog limitálni.

Az a helyzet, hogy az NVMe meghajtók szekvenciális sebesség előnye semennyire nem érezhető normál felhasználás esetén(pld játék futtatása).

Alátámasztani nem tudom semmivel, de szerintem amit win10 kiír az nem mérvadó érték a válaszidőre.

Szerinte a Te esetedben az átviteli sebesség lehet érdekes. Azt próbálnám ki, hogy ismert olvasási sebességű meghajtóról másolnék nagy file.t pld Total Commanderrel és az átviteli sebességet nézném.

[ Szerkesztve ]

Xiaomi Redmi Note 4 | Topping A30, D30

Én úgy vélem, hogy rendszer alá felesleges NVMe.
Persze arra költöd a pénzed amire akarod:-).

A video vágást úgy csinálnám, hogy van egy forrás diszk(nyers anyag). Meg egy cél diszk(vágott anyag). Ekkor lehet kihasználni az NVMe magas szekvenciális sebességét.
Ez a gondolat van mögötte.

[ Szerkesztve ]

Xiaomi Redmi Note 4 | Topping A30, D30

Sziasztok!

Ma egy Samsung 970 Pro SSD-re váltottam, amit be is szereltem az alaplapom M.2 slotjába. (Alaplap: ASUS Z170 Pro Gaming Aura)

Ez az első NVMe SSD-m, eddig SATA M.2 volt. Elvileg 3000 MB/s feletti szekvenciális olvasási sebességet kellene tudnia, de a Samsung Magician benchmark szerint 8-900 MB/s a max. Ugyanennyi az írás is.

Az egyik furcsaság, amit észrevettem, hogy a Samsung Magician 1 sávot ír az interfacehez, pedig az alaplapom leírása szerint támogatja az M.2 PCIe x4-et.:

A firmware is a legfrisebb, ahogy a képen is látszik. Az OS Windows 10 Pro 1809-es, szintén minden update telepítve. A BIOS-ban nem találtam olyan beállítást, ami ezt okozhatná. Feltételezem ha "rosszul" szereltem volna be az SSD-t, el se indult volna a gép vagy nem ismeri fel a BIOS se a háttértárat. Az utolsó dolog, amivel próbálkoztam, az NVMe driver feltepítése, de ezután se lett gyorsabb: [link]

Mi lehet akkor a gond? Tudtok segíteni?

Előre is köszönöm!

[ Szerkesztve ]

Kipróbálhatod őket másik gépben, de szerintem nincs baj az alaplapoddal. Olcsó SSD-eid vannak, nincs rajtuk elég cache, ezért lassulnak be szekvenciálisan. Viszont ez nem olyan nagy tragédia, mert átlag felhasználóként SSD-ről SSD-re nem hinném, hogy sokat fogsz másolni nagy fájlokat, vagy nem fogsz olyan progit használni, ami nagy fájlokkal dolgozna. Nyilván, aki ilyeneket csinál, annak nem ajánlottak ezek a belépő szintű SATA3 SSD-k, azoknak Samsung 850 Pro, 860 Pro vagy NVMe-s SSD ajánlott. De átlag felhasználáshoz simán elég lehet egy A400 szintű is.

Külön kitérnék még a játékokra. Azok látszólag nagy fájlokból állnak. De a szekvenciális sebesség mégse annyira számít játékoknál, és ennek az az oka, hogy a betöltött nagy fájlokat szép fokozatosan fel kell dolgozni a CPU-nak, GPU-nak, és emiatt az SSD bottleneckbe, limitbe fut. Lásd videó, amit már sokat linkeltem.

(#35001) csixy: a játék az pont mindegy az SSD-nek. Nem rövidíti az élettartamát, ha játszol. Az, hogy kibírja-e 3 évig, az nem attól függ, hogy mennyit írsz rá. Ha selejtes darab, akkor mindenképp meg fog degleni. Nekem is van SU650-em, igaz én még akkor vettem, mikor nem lehetett tudni a szériahibájáról, valami fél éve vettem 15k-ért itt külföldön, de csak külső meghajtónak használom OS-ek tesztelésére és telepítők kiírására.

[ Szerkesztve ]

Kihasználtad valaha az nvme nagyobb szekvenciális sebességét?
Ha nem, akár tárhely > elméleti sebesség.

Tartóssága nem ismert, de az XG5 egy jó SSD, elég kedvező kritikákat és visszajelzéseket olvastam róla eddig külföldi oldalakon. Kicsit drága, de ha jó áron hozzá tudsz jutni, akkor vehető. A Samu 960/970-es szériánál kicsit lassabb, de nem számottevően, kb. 10% különbség szekvenciális átvitelnél.

Melegedni mindegyik NVMe melegszik, hogy kell-e rá extra hűtés, az attól is függ, hogy mennyire jól szellőző házba, gépbe kerül.

Spéci driver nem kell neki, a Win10 fel fogja tenni hozzá a szükséges általános NVMe drivert.

Kicsit tényleg alacsonyabb a gyártói értékektől, de annál a régebbi AMD-s lapnál annak is örülni kell, hogy megy az AHCI+TRIM. Ezt a kicsi eltérést nem fogod megérezni a használat során.

(#37280) Novver: ezek az értékek maximálisan rendben vannak, ez az 1 terás modell különösen gyors, gyorsabb, mint a 250-500 gigás. Azt előre szoktuk írni, hogy a legtöbb mindenben nem lesz gyorsabb tőle a rendszer, csak speciális felhasználás esetén, pl. a nagy fájlmásolások során igen, az tényleg 6×-ra gyorsul. Persze ez nem meglepetés, a papírforma érvényesül. Meg nem mintha a 970-essel mellé lehetne nyúlni, még az Evo-val sem, nem hogy a Pro-val, nem véletlenül borsos az ára. Az lenne meglepő, ha ennyi pénzért gyopár lenne. Ettől gyorsabb csak az Intel Optane, de az is csak papíron meg benchmarkok alatt, ott is főleg random lemezműveleteknél, meg elérési időben, szekvenciális sebességnél az is beleütközik a PCIe 3.0 x4 sávszéllimitbe. Ezek a felső kategóriás NVMe-k már kimaxolták azt, amit ez a csatoló tud, erre majd csak a PCIe 4.0-ások tudnak rálicitálni.

[ Szerkesztve ]

A fastbootot nem a BIOS-ban kell nézni, hanem a Win10 beállításai között, az energiagazdálkodásnál, mit csinál a bekapcsológomb résznél ott alul, Gyors indítás a magyar neve. Amúgy normális, hogy az NVMe nem bootol gyorsabban a sima SATA3 SSD-nél. Vagyis gyorsabban bootol, de olyan kevés tized másodperccel, hogy ha nem stopperrel méred, nem érzékeled. Ezt egy csomószor leírtuk már itt a topikban, csak sokan nem hiszik el. Azt látják, hogy 3000 MB/sec-et tol át szekvenciális átvitelben, és ennek alapján azt gondolják, hogy akkor a bootidő is 6× jobb lesz. Nem lesz.

A második mérés sem lassabb, igaz kicsivel kisebb számokat kaptál, de ez %-osan olyan kicsi beingás, hogy mérési hibahatáron belül van. Ennek ennyit kell mennie, ennyi a max, amit ki tud magából préselni. Szekvenciális műveleteknél már így is a SATA3 a limitáló tényező. Firmware-t meg mindenképp megéri frissíteni, akkor is, ha minimális lassulást hozna, és még akkor kell, mikor nincs teli adattal az SSD.

Szabadon hagyni ilyen 500-4000 GB-os SSD-ken már nem nagyon kell. Ez a hagyjuk 10%-ot, meg kapcsoljuk ki a hibernációs, vegyük kisebbre a lapozófájlt trükkök még 32-120 gigás SSD-ken voltak fontos, azokról gyorsabban elfogyott a szabad hely, jobban kellett vele gazdálkodni. Annyi, hogy ne használjad mindig 100%-ra betelítve, néha lehet, ideiglenesen, csak ne legyen állandósítva, ha elfogy a hely, csinálsz rajta egy keveset. Ennyi.

Egyébként nem is teker rosszul ez az EVO, ha figyelmesen megnézed a 4KQ1T1 értékeket (CDM mérések utolsó sora), akkor látod, hogy abban hozza az NVMe SSD szintjét, és átlag felhasználásnál ezek az értékek számítanak, nem az erősen párhuzamosított 4K meg a szekvenciális értékek, azok csak speciális felhasználásnál jöhetnek ki. Ergo sem a bootidő, sem a programok, játékok betöltési ideje nem gyengébb rajta érezhetően.

Az SSDOK meg a legtöbb SSD infós progi nem kezeli az NVMe SSD-ket.

Amit még megnézhetnél az az, hogy az SSDOK szerint a partícióeltolás nem jó néhány partíciónál, „incorrect on some partition (GPT)”, itt nyomj rá a Details gombra.

RAID 0-nál ha szétszeded a tömböt, az mindenképp adatvesztéssel jár. Előtte menteni kell.

[ Szerkesztve ]

Igazából még nem vettem meg, de azért ebbe a topikba írok, mert már eldöntöttem, hogy ilyet veszek, csak még nincs fizikailag nálam.

Az a "probléma" vele, hogy itt a Prohardveres teszt a Plusról:

Ez a szekvenciális értékeket leszámítva mindenben alulmarad az általad linkelt sima EVO-tól (bár lehet mert ott 16GiB a tesztméret). Plusz a jelenlegi 850 EVO-m eredménye pedig ez (ugyanúgy 5 lefutás, 16GiB tesztméret):

És még itt is magasabb a 4KiB Q1T1 olvasás, mint az EVO Plusnál.

"SMART-ot azert nem jelez a CDI mert ez egy NVMe SSD."
Itt a TRIM-re gondoltál SMART helyett, nem?

[ Szerkesztve ]

Igen, a Plus-on több rétegű a 3D NAND (amit olcsóbb legyártani) de amiket teszteket néztem eddig, nem marad el lényegesen a sima EVO-tól és annyival olcsóbb is. Meg igazában ha nem az EVO-val hasonlítgatod a sebességét, akkor önmagában még mindig nagyon acélos, az NVMe-s mezőny jobbjai között van.

Az a 29 MB/sec-es 4KQ1T1 read nagyon kevés, 70-hez kéne közel lennie. Annyival nem kéne gyengébbnek lennie az EVO-tól. Én a neten találtam olyan CDM-es mérést, ami 970 EVO Plus-ra 55 MB/sec-es 4KQ1T1 readot mutatott. Az meg nem marad el sokkal a 970 EVO ~70 MB/sec-es értékéhez képest.

Illetve lehet azért ilyen kevés, mert 16 gigás volt a tesztméret, de akkor meg 970 EVO is lemegy 70 alá.

Az meg hogy a 850 EVO-nál 4 MB/sec-kel többet kaptál nem jelent semmit. olyan kicsi ingadozás, hogy mérési hibahatárnak tekinthető. Ilyen eltérésnél nem éri meg vele foglalkozni. Egyébként meg az NVMe lényege a magas szekvenciális elvitel, és ebben a 970 EVO Plus is domborít elég rendesen.

[ Szerkesztve ]

Így van. Szervereknél, mikor sok kis random lemezművelet van, azokat a szoftver is már kötegelni szokta, akkor van nagy queue depth és thread szám. Tehát nem egyenként füstölteti az SSD ezért a NAND-ot, hanem kötegelve, párhuzamosítva + triple cache-eléssel történik (OS cache, esetleg egyéb szoftveres cache, SSD DRAM cache, NAND cache).

4KQ1T1-ben minden SSD lassú, még a csúcs NVMe-k sem nagyon hoznak 70-100 MB/sec-nél többet. Meg a sok kis random írás az a műfaj, ahol már a proci, RAM órajel, meg sok minden más is számít.

A fio össze-vissza mér mindent. Kezdjük ott, hogy ha tényleg cache-elt random írást mérni, akkor ilyen min. 200 MB/sec körül kéne indulnia a számoknak, ahogy az ATTO is csinálja, meg a CDM. Ugyanis az SSD a cache-elt random írást pont azért gyűjti be a cache-be, hogy aztán onnan kvázi szekvenciálisan írja ki.

[ Szerkesztve ]

De azt nem érted, hogy az alkalmazásnak nem kell biztosabbnak lennie az írást illetően, mint az OS-nek. Nem véletlenül vannak benne az OS-ben az absztrakciós rétegek. Ez már nem a 80-as évek, ahol DOS alatt muszáj volt kiírni mindent, hogy biztosan a lemezen legyen, és közvetlenül elérni a hardvert. Mind az SSD-be, mind a modern OS-ekbe, mind a modern fájlrendszerekbe van beépítve mechanizmus adatvesztés és power loss ellen.

Ez a 16 KB-os blokkokban írás is hülyeség, még egyenkénti írásban is, mivel a legújabb QLC-s SSD-k már 32 KB-os blokkmérettel rendelkeznek, meg törlésnél nem is lehet blokkot törölni, csak egy egész lapot, ami meg több megás. Sőt, az NVMe protokoll is arra épül, hogy minél több lemezműveletet lehessen párhuzamosítani és sorba állítani, ha elkezdesz egyenként írogatni, akkor elveszted ezt az előnyt.

Konzumer SSD-knél a legjobb, amit vehetsz, az a Samsung 970 Pro. Drága, de még megfizethető, ettől nincs gyorsabb. Vagyis vannak már PCIe 4.0-ás SSD-k, de azok is max. szekvenciálisan nincsenek a PCIe 3.0 által korlátozva, random lemezműveletekben azok sem gyorsabbak a 970 Pro-nál.

SATA-sban a leggyorsabb a 860 Pro, de az majdnem annyiba kerül, mint az NVMe-sek. Az s3700-at ismerem, de azt nem tudom, hogy a p-s miben különbözik. Utánanézhetnék, de olyan mélyen nem érdekel, nem tervezek ilyet venni, és a topikban sem nagyon keresnek ilyen felhasználásra SSD-t.

Láttam róla der8auer YouTube-videót, ahol tesztekben kimutatták, hogy a PCIe 4.0-ás NVMe-k egyelőre parasztvakítás kategória. Csak szekvenciális sávszélben gyorsabbak, és akkor is nagyon rövid időn belül throttling miatt visszaveszik a teljesítményüket, annyira melegednek még extra hűtéssel felszerelve is. Összességében még lassabbak is hosszú távon, mint a jobbfajta PCIe 3.0-ások. De jó lenne tisztázni, hogy mire veszed, milyen felhasználásra. Ezt nem győzöm hangsúlyozni, hogy ne a marketinganyagok szekvenciális számainak bővkörében élj. Ha pl. csak játszol, akkor hiába is veszel 4000+ MB/sec-es SSD, vagy tolod 10000+ MB/sec RAMdrive-ról, egy dekával gyorsabban nem fog már indulni semmi program, játék. Ha életed első SSD-je, ne az ilyen marketingadatokra menjél rá. Inkább a drága NVMe SSD árából vegyél 1 darab 2 TB-os SATA3 vagy M.2 SATA SSD-t, vagy két darab 1 terás SATA3-ast, számolgass melyik jön ki olcsóbbra. Ugyanis ilyen mai 70-100 gigás játékoknál a dupla tárhely többet jelent, mint az, hogy 3000+ vagy 5000+ MB/sec-es sávszélt tudó SSD-t veszel-e.

Ha meg elitizmus a cél, úgyse használod ki, de neked elvből a legeslegjobb kell, a pénz nem számít, akkor Intel 900p a leggyorsabb. Azon nem Flash NAND van, hanem Optane memória. Árban húzós, a legtöbb helyen csak a 960 gigásat kapni, aminek 400-500k között mozog az ára, de ha ilyen pénz nem számít projektre égetünk el, akkor gondolom belefér még. Annyi előnye is van a 900p-nek, hogy kapható PCIe-kártya formátumban, és így nem foglalja le az M.2 csatikat, később azokba is tudsz extra SSD-ket tenni.

Sokkal megbízhatóbb a Samsung. Nem véletlenül drágább, nem csak a márkanevet fizeted meg. Eleve a NAND sokkal gyorsabb rajta, az egész meghajtó kvázi egy nagy 3D MLC cache-ként viselkedik. Mondom, ne tévesszen meg, hogy az Aorusnak nagyobb szekvenciális végsebesség van megadva, ez csak azt jelenti, hogy mikor elindítasz egy nagy fájlírást/olvasást, akkor az Aorus az első perc körülig lehet nagyobb ideiglenes tempót nyom le, de aztán elkezd szép fokozatosan belassulni, a cache elfogyásával kijön a NAND gyengesége, meg a vezérlő is tűz forró lesz addigra, és lecsavarja a sebességet, míg a 970 Pro igaz, hogy kicsit alacsonyabb ideiglenes sebességen nyit (-1 vagy -2 GB/sec), de azt végig tartja kb.-re és összességében előbb fog végezni az óriási adattömeggel, ergo az átlagsebessége jobb.

Abban meg ne is reménykedj, hogy majd olyat találsz, ami 1) gyors, de 2) nem melegszik. Ilyen csak a mesében van, a fizika meghazuttolásával. Amelyik NVMe valóban gyors, az mind melegedik is, mint a fészkes fene.

Persze tőlem veheted az Aourust, biztosan nem egy rossz SSD különben, ezt nem is állítom, de ilyen 4K-8K vágására inkább való a 970 Pro, sokkal optimálisabb, szinte ilyenre tervezték.

Linus Tech Tips YouTube-csatornán láttam egy videót, ahol AMD-s gépre felvarázsoltak Hackintosht, igaz ott valami virtuális gépes móka is volt. Ja, az szívás, ha amiatt Intelnél kell maradni.

Ezt a lábakon változtatást nem tudom értelmezni. Főleg, hogy nem Mac-et használsz, hanem normál Intel PC-t, abba teljesen jó bármilyen M.2 NVMe. Ezeket a PM/SM Samsung SSD-ket nem csak az Apple használja, hanem lényegében minden nagyobb brand gépet gyártó cég felhasználja a termékeiben.

Az 500 vs. 3000 MB/sec sem érezhető, mert átlag felhasználáskor a felhasználók 99,99%-a nem végez olyan műveletet, ami nagyobb szekvenciális lemezműveleteket igényelne. Akkor érezhető ez a különbség, ha speciális felhasználásod van, és sokat dolgozol nagy fájlokkal. Akkor viszont ég és föld különbséget jelent.

Van olyan felhasználás, ahol kijön a különbség. De az átlag felhasználóknál nincs ilyen felhasználás. Ez a poén benne. Még fotószerkesztésnél sem annyira, mert ahhoz akár RAM drive-ot is használhatsz, ha van elég RAM, meg ott a CPU is nagyon számít.

Az NVMe előnye tipikusan olyan felhasználásnál jön ki, ahol vagy nagy fájlokkal történik a munka, pl. videóvágás, virtuális gépek. Esetleg nagyon sok apró, de jól párhuzamosított lemezművelet, pl. nagyon forgalmas SQL szerver.

Nem kell ahhoz feltétlen Facebookozni. Aki böngészésre, filmnézésre, játékra használja a gépet, meg office-ozásra, annak nem jön ki ez az előny. Még 100 gigás játékoknál sem, pedig ott azt hinnéd, hogy nagy fájlokat töltöget be, de mégse gyorsabb. Ugyanis mikor tölti be a nagy fájlt, azt a CPU-nak, GPU-nak fel kell dolgozni, ki kell tömöríteni, RAM-ba és VRAM-ba tenni, ez meg bottleneck-hatást idéz elő, máshová tevődik át a szűk keresztmetszet, nem a háttértár sebessége lesz korlátozó. Ezért van az, hogy az NVMe előnye játékokban is általában minimális, annyi, hogy egy játék 20 mp. alatt tölt be, míg SATA SSD-vel 21 mp. Ez pedig nem indokolja a felárat az NVMe-ért, ha átlagos felhasználásra veszed. Csak az a baj, ahogy te is, sokan bedőlnek a marketingadatoknak, hogy 6-szor annyi a szekvenciális sebesség, és akkor mindjárt az lebeg a szemük előtt, hogy minden 6× olyan gyorsan tölt be. Egyáltalán nem.

Illetve NVMe kihajtásánál a CPU is fontos, ahogy írtam, és sokaknál már ez a pont is hibádzik. De még SATA SSD-nél is előfordul, hogy ha régebbi vagy gyengébb gép, akkor nem tudja kihajtani. Ezt is figyelembe kell venni, mielőtt az ember rohan NVMe-t venni.

Anno engem is meglepett, mikor először olvastam, hogy az NVMe nem gyorsabb. Pedig nincs is NVMe-m, de kipróbáltam RAM drive-val, ami az NVMe-nél is többszörös sebességű, és tényleg beigazolódott, hogy nem segít átlag felhasználásnál.

Hackintoshon próbálj ki valami RAM drive szoftvert. Attól függ, hogy mennyi szabad RAM-od van, és mekkora fotókkal dolgozol, meg hány réteg és művelet mélységben.

Egyébként azzal sincs baj, ha te látod a különbséget. Csak akkor meg kell győződni, hogy nem placebóhatásról van-e szó. Ha nem, akkor használd egészséggel. Csak másokat ne beszélj rá, hogy gyorsabb, mikor nem az. Ezért nem szoktunk NVMe-ket javasolni nagy árkülönbözetnél, csak speciális felhasználásnál. Viszont ha kellően kicsi az árkülönbözet, akkor miért ne, jó az NVMe, néha van, aki azért is beszélünk rá, mert csak ilyen 2-3 ezer forint különbség van, és ha nem is használja ki, mert nem spéci a felhasználása, annyi árkülönbözetet megérhet, gondolva a jövőre.

Meg NVMe-nek meglehet az előnye sebesség nélkül is a SATA-hoz képest. Pl. nem kell neki kábel, nem hagyják a felhasználók véletlenül IDE vagy RAID módban, nincs az, hogy nem megy a TRIM, stb.. Ezt is figyelembe vesszük, ha SSD-t ajánlunk. Fordítva is igaz, az NVMe-nek megvan a hátránya is, nem minden lappal kompatiblis, melegedhet, így extra hűtés kellhet rá, nem kompatilibis régi OS-ekkel, stb.. Ez egy elég sok tényezős játék, nem úgy van, hogy 500 vs. 3000 MB/sec, és akkor mindenkinek az utóbbit ajánljuk, mert a több az jobb.

Ez ugyanolyan, mintha egy gépet kitömsz baromi sok RAM-mal, egy szinten túl az sem gyorsít. Vagy pl. hiába is veszel 6-8 helyett 16-64 magos procit, sok felhasználásnál már az sem gyorsít, ha nem tudod kihajtani, pl. a legtöbb játék, meg 1-2 magra írt szoftver ráadásul nem hogy jobban nem fut ezeken a sok magos procikon, de még rosszabbul is teljesít, mert kisebb a turbó órajel, meg a Windows ütemezője egy szinten túl egyre nehezebben adminisztrálja normálisan a sok magot, szálat. Tehát a több nem mindig feltétlen a jobb mindenkinek. Ezért az adott gép hardvereit mindig az adott felhasználásra kell súlyozni, így pl. aki játszik, és magas felbontásban, meg nem a high frame rate-re gyúr, pl. nem annyira a bika procira kell mennie meg az NVMe-re, mint inkább az erős GPU-ra meg a nagy tárhelyes SATA-sra. De aki pl. renderelésre használja a gépet, az egyből hasznát veheti a baromi sok magnak meg az NVMe-nek.

Szerintem nem inkompatibiltás (bár nem zárható ki), hanem az a Goldencsoda ennyit tud. Ha biztosra akarsz menni, vegyél Samsungot. Drága, helyenként overkill, de mellényúlni nem lehet vele, hacsak nincs régi AMD-s lapja valakinek.

(#39843) ledgeri: épp most akartam én is linkelni ezt a videót. Persze semmi új nincs benne, ezt minden topikoldalon leírjuk, hogy átlag felhasználásnál nem lesz érezhető a különbség, csak az a baj, hogy a gyártók marketingrészlegei annyira bevadították az embereket ezzel a 3-4-5 GB/s-es mesés szekvenciális értékekkel, hogy ebbe vannak belevakulva, és mikor írod nekik, hogy ez nem számít, akkor nem hiszik el.

Amit még a Linus videó alapján kihangsúlyoznék: SATA és NVMe meghajtókon belül is sok a szórás. Sokszor egy prémium SATA gyorsabb tud lenni, mint egy belépős NVMe, konzisztensebb sebességet tud, jobb random IO-t. Szóval az adott gépet, felhasználást, anyagi keretet kell nézni, nem azt, hogy valami NVMe legyen. Ugyanez az igazság az MLC-nél is. Mondom, ha valaki MLC fetisiszta, tudok neki linkelni jóféle kínai noname MLC-s SSD-t, ami leselejtezett TLC NAND-ot használ MLC módban, olyan szar lesz használni, hogy el fogja bőgni magát, persze sokáig nem kell szenvedni vele, mert pár hónapon belül tönkremegy. De legalább lehet döngetni a cicit, hogy nem ilyen ócska TLC, mint a Samsung, Crucial meg WD, hanem emelcé öcsém.

Alvasási értéket hozza, tehát a bios beállítást kizárnám. Ott is turkáltam már + volt downgrade / upgrade de semmi változás. De a CrystalDiskInfo szépen mutatja a 4x es pci e -t.
Inkább nekem is a Trim gyanús, hisz random 4K ban beelőzi a szekvenciálisat ami azért több mint furcsa.

NTFS DisableDeleteNotify = 0 (Disabled)
ReFS DisableDeleteNotify = 0 (Disabled)

OS oldalról elvileg OK.
Van rá más mód h leellenőrizzem?
NVME drivert honnan tudok szerezni ? elvileg ez már built in a win 10 ben ..
A samsungos nem megy fel hisz nem samu.

[ Szerkesztve ]

---- Elméletileg, az elmélet és a gyakorlat egy és ugyanaz. Gyakorlatilag nem.----

Szekvenciális másolás alatt nem melegszik, egyszerűen nem terheli meg, kicsit se. Jó kis random-ot neki...

Jut eszembe... Kicsit optimalizáltam a hűtés felépítést és az NVMe SSD-k elhelyezését a notiban(nincs extra hűtés vagy pad alatta) és kaptak egy spéci bordát a Sabrentek. Egész jól sikerült (csak emlékeztetőül, hogy honnan is indultam, 81°...)

Jut eszembe 2... A CrystalDiskMark8 elég jó lett... Nincsenek nagy változások de sokkal jobban testreszabható minden, és van már default beállítás profile az NVMe-nek...

[ Szerkesztve ]

A döntésképtelenség legnagyobb akadálya, ha túlságosan nagy a tudásbázis...

??? te mit olvasol??
bemásolom akkor:

M.2-es SSD-ből sokféle létezik, de leginkább az alábbi típusokkal találkozhatunk:
- SATA3 vezérlő két bevágással ellátott csatlakozás (Type B+M) (Ezek a betűjelek függetlenek a fenti képtől, csak a csatlakozóra vonatkoznak.)
Akkor érdemes ilyet venni ha:
- kábeleket, helyet akarunk spórolni.
Sebességben nem nyerünk semmit, mert ugyanakkora, mint a sima SATA3-as SSD-ké. Az alaplapod vezérlőjétől függően viszont ezek a konnektorok osztozhatnak a lapod többi („hagyományos”) SATA3 csatlakozójával a sávszélen, de egyes lapok le is tilthatnak egy hagyományos SATA3 portot. Sok SATA-s eszköz használata esetén ezt érdemes az alaplap leírásában ellenőrizni.
- AHCI vezérlő, PCI-E interface; létezik (Type B+M) PCI-E x2 és (Type M) csatlakozású
- NVMe vezérlő, PCI-E interface; egy bevágással ellátott csatlakozás (Type M)
Akkor érdemes ilyet venni ha:
- ki tudjuk használni és szükségünk is a magas szekvenciális sebességre, pld videóvágás napi szinten.
- kábeleket, helyet akarunk spórolni.
Sebességben nem nyerünk semmit, mert oprendszer alatt nem észrevehető a sima SATA3-ashoz képest a tesztprogramokban mérhető sebességkülönbség. Játékbetöltések esetén 1-2 másodpercet nyerhetünk csak.
Melegedéssel számolni kell e típusok esetén, ezért vagy eleve hűtőbordást vegyünk vagy csak jól szellőző házba tegyünk.
Meg kell említeni, hogy az AHCI vezérlős típusok relatív rövid ideig voltak kaphatóak, kihaltnak tekinthetők.

Az összefoglalóban van

Vagy moddolt BIOS-t tudsz a laphoz keresni, vagy Clover bootmanagert lehet még használni.

De még mielőtt óriási köröket futnál vele, használd pár napig így háttértárnak, telepíts rá játékokat, programokat, meg fogod látni, hogy kb. semminek a betöltődése nem fog gyorsabbnak érződni. Az ne tévesszen meg, hogy a benchmarkok sok giga/sec átvitelt mérek, az a szekvenciális átvitel, és bár az is számít, de inkább csak fájlmásolásnál. Ezt csak azért javaslom, mert úgy látom nem vagy képben.

Egyébként fura ez a lap, mert 4. genes Core i-s lapokon szokott lenni NVMe-támogatás, 1-3. gennél nincs.

SATA kábelt elég nehéz megtörni, mivel vastagok szoktak lenni. De legyen. A fotók, telepítők, 100-500 megás videók már nem apró fájlok, azok az 1 mega alattiak, főleg 1-4K-s fájlok lennének. Amiket te írsz, azok a fájlok majdnem szekvenciális kategória.

Ha meg tényleg workstationbe kell 1200 oldalas doksit renderelni, akkor viszont hiba volt fél terás SSD-t venni, meg visszavágott sebességű SX6000 NVMe-t. Arra min. 860 Pro-t, meg 970 EVO Plus-ot vagy 970 Pro-t lett volna érdemes, min. 1 terás méretben.

Nem mintha a 860 EVO-val meg az SX6000-rel gond lenne, átlagos felhasználás, böngészés, letöltés, filmnézés, irodai szoftverek, játék, stb., az is eléggé olyan szintre kihatják a lemezműveleteket, hogy elérnek kb. egyfajta bottleneck hatást. Átlag felhasználó keveset másol/ír sok adatot. Inkább csak olvas. Ez utóbbit azonban még egy alsó kategóriás SU650 is kiszolgálhatja, ha épp sikerül nem szériahibás darabot venni (általában a legtöbb szériahibás SU-ból, az SU800 az egyedüli kivétel).

Az SSD-nek meg nem kell megmondanod, hogy a szektorfoglalásokat pakolgassa minden 2-3 hétben, mert erről a vezérlő saját maga gondoskodik, garbage collection keretében átrendezgeti néha a cellákat, hogy egyenletes legyen a fáradás, meg TRIM-elt szektorokba összevon olyan szektortartalmakat, hogy gazdaságosan kitegyenek egy egész NAND lapot, cserébe felszabadítja azokat a cellákat, ahol az átmozgatott adatok eredetileg voltak, legközelebbi írásnál így azok fognak fáradni újra. Ezt már a gyártók a vezérlőben implementálták, neked csak használni kell az SSD-t, mintha HDD lenne, nem kell semmilyen kímélő meg optimalizáló praktikát bevetni. Minden lehet rajta ugyanúgy, mintha HDD lenne, egyedül a defragot nem éri meg használni rajta.

Szia.

Elöljáróban megjegyezném: a válaszom feltételezi, hogy a Samsung 850 PRO SSD-d az SATA interfészen csatlatlakozik.

Ha van fizikai hely a gépedben, tartsd meg a 850 PRO-t és használd továbbra is boot meghajtóként (azaz oprenszer tárolásra), legyen szó akár a mostani konfigodról, vagy később ha már alaplap + proci + ram kombót cseréltél.

Bootoláskor a legtöbb időt a hardver inicializáció veszi el, illetve a oprendszer rengeteg kisebb fájlt és programot tölt be (gondolj a különböző szolgáltatásokra, konfigora, DDL-ekre, stb.), így a szekvenciális olvasási sebesség kevéssé játszik. Bootolási időben a két SSD közt minimális lesz a különbség. Ezt egyszerű belátni, hiszen egy Windows 10 olyan 1,5 - 2GB közti RAM-ot eszik boot után (minden egyéb progi nélkül), ami még egy SATA III SSD-nek is max 3 - 4s kellene hogy legyen ideális esetben, de mégsem annyi. Az NVME talán egy picit gyorsabb lehet, de pont mindegy lesz neked hogy 9s vagy 8s a boot idő.

Ha már az oprendszer egyszer be van töltve akkor pedig már alig nyúl az SSD-hez, minden a RAM-ban van ami kell amíg csak fut a gép, így csak további program- és adatbetöltéskor számít ezek után az SSD sebessége.

VLC, MidnightCommander, meg egyéb segédprogramok amik nem túl nagyok mehetnek továbbra is majd a SATA SSD-re, a nagy játékok, meg egyéb éhes dolgok (pl. ha videót szerkesztesz és hasonlók) meg menjenek az új NVME meghajtódra. Ott érezhetően számítani fog a gyorsabb tároló.

Ez annyira elterjedt praktika, hogy adatközponti környezetben is jobb helyeken a boot meghajtó valami olcsóbb SATA SSD, mert a boot idő nem számít (valamint ritkább esemény) és a drága NVME SSD-n meg csak a többnyire permanens adatok vannak tárolva (adatbázis, különféle cachek, stb.), ahol számít az elérési és betöltési idő, hiszen nem lehet mindent RAM-ban tárolni, és így jóval gyorsabb a szolgáltatás.

Nem utolsó sorban a PRO meghajtóknak elég jó az élettartama, szóval használd amíg megy, minél több ideig használod annál jobb vétel volt (azaz annál tovább dogozik neked az elköltött pénzed). SATA interfészen úgy sem fogsz tudni gyorsabb tárolóra cserélni, max nagyobbra.

Remélem ez egy kicsit segít dönteni.

___________________/\_____________\0/_______

Köszönöm a kiegészítést, való igaz, temp állományok és a swap használat esetében valóban az SSD-hez fog nyúlni az oprendszer. E mulasztásért elnézést kérek; mivel Linux alatt a /tmp az tmpfs alatt van, így az ideiglenes fájlok mind RAM-ban landolnak, ezért nem gondoltam át teljesen a Windowsos esetet (igen, igen, jó kifogás sosem rossz ).

Azonban az eredeti válaszom továbbra is áll, az NVME meghajtó még ezzel a kitétellel sem fog érdemben segíteni az oprendszer mindennapi sebességét illetően*. Ennek okát főleg a sok kis méretű műveletben kell keresni.

Temp esetén 10-100kB-os, maximum pár MB-os, nagyságrendben vannak az állományok, például a Te esetedben is 84kB-os átlagméretről beszélhetünk, míg swap esetén 4kB-os memória pagek írása és olvasása lesz a műveletek döntő többsége. Ezekre az esetekre nem igazán vonatkozik az SSD max írási sebessége, amit ugye tipikusan benchmarkok úgy mérnek mint 60s-ig tartó, szekvenciális művelet. A valós teljesítményhez közelebb fognak állni 4k random I/O, a queued 4k, illetve a 4k mixed I/O sebességek, az pedig SATA III-on it átmegy általában.

Temp állományoknál még figyelembe kell venni az oprenszer cachelési mechanizmusát is (mondjuk ezt csak Linux alatt ismerem mélyreható részletességgel, de a Windowsban is van ilyen), ami annyit tesz, hogy a fájlrendszer nem azonnal írja ki az állományokat a hátértárra, plusz van batchelés, meg egyéb trükkök, amivel elfedik a késleltetést illetve a RAM és háttértár sebesség különbségét.

Miután azonban geckowize kolléga Windows felhasználó, ez a kiegészítés a teljes válaszhoz hozzátartozik! A fenti okok miatt azonban továbbra is bátran használhatja a 850 Pro-t mint boot meghajtót.

Kollégának abban is igaza van, hogy amennyiben kevés RAM, akkor nem a gyorsabb swap a megoldás, hanem a több RAM. Jómagam is ezt a stratégiát követem, így gyakorlatilag a gépem sohasem swappol, de hozzátenném ebben az esetben a Windowst használó emberek hozzászólásai mérvadóbbak lesznek az enyémnél, hiszen valószínűleg más stratégiát alkalmaznak a rendszerek.

*Ez alól kivételt képezhet a hibernálás, főleg sok RAM esetén.

___________________/\_____________\0/_______

Megint hoztam egy érdekes témát:
H310-es alaplapok sokszor csak gen 2.0x2-es NVME slottal vannak szerelve, ami max 10GBPS-t tud, de gyakorlatban inkább csak 6.5-8, tehát max 800-900 Mb/s szekvenciálisan.
Ezzel semmi gond nincs.

Viszont az iops és write elérési idők terén hogy lehet ennyire rossz?
Az számíthat hogy a win10-es x299-es alaplapból kiszedett NVME újratelepítés és internet nélkül lett rádugva a 310-re? Tehát semmilyen driver sem lett aktualizálva a h310-es csipset és sata környezethez? Csak gyors teszt miatt 1 bekapcsolásig lett járatva.

Ami zavar az a real world teszt alatt a write értékek bezuhanása Q1T1 és IOPS során, no meg a mikrosec write idő.
Mert így gyakorlatilag a nagy file másoláson kívül kb annyit tud mint egy kimaxolt SATA 6GBPs, amiről tudjuk hogy a gyakorlatban inkább csak 4,4 GBps (rémértem evo 860-ra).
Az volt a feltételezésem hogy ezeket az értékeket nem kéne hogy annyira befolyásolja a generációs különbség, tehát hogy a szekvenciális adatokon kívül nem veszít a tempóból.

Gen3.0x4-PEAK

Gen2.0x2-PEAK

Gen3.0x4-REAL-world

Gen2.0x2-REAL-world

[ Szerkesztve ]

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Ez a téma kicsit túl van hype-olva.

Egy picit, ja! De ugye a hype épp azokat célozza, akik csak annyit látnak, hogy tyűűű 6x-os sebességű az NVMe SSD, mint a Sata3, woooow! Az, hogy milyen esetekben és pontosan milyen sebbességekre vonatkozik ez, az nem számít, így a galád access time meg sustained, szekvenciális kifejezések úgyse mondanak semmit.

Minden szimpatikus és egyéb teszt helyett konkrét használat alapján történő tapasztalás meg igen érdekes tud lenni!

Van 3 notebook,

1- HP Elitebook 8570p, ebben i7-3520M proc és 12GB RAM van, nincs dVGA
2- Dell Precision M4700 i7-3740QM proc 16GB RAM és Quadro K2000M dVGA
3- Lenovo Thinkpad A475 AMD PRO A10-8730B proc 8GB RAM és Radeon R5 Graphics

1-ben Sata3 van, 860 EVO 1TB
2-ben Sata3 van, WD Blue 3D 500GB (Sata2 optibay-ben!)
3-ban M.2 PCIE van, Samsung PM981 250GB (kb Samsung 970 EVO OEM verziója)

No most, aki tudja, hogy az operatív hardverösszetevőkön múlik a gép gyorsasága, önmagában az SSD-n nem annyira, szóval az nem lepődik meg, hogy a 2-es gép kb 4x olyan gyors normál általános használatkor, mint a 3-as gép!

Mivel kérdező ft arra kért, ne szóljak hozzá többé, így neki nem írhatom le a reakciómat, mikor irodai környezetben lévő gépbe Samsung 980-at akar mégis.....csakis NVME! Mi más?

[ Szerkesztve ]

Az olcsó kategóriában mind az lesz.

Te csak az szekvenciális sebességet nézted sajnos.

Az A55 egy fapados SSD.

Persze van értelme, ezek pl adattárolásra jók, olvasás rendben, ott nincs lassulás, írásnál viszont igen.

Én is erre használok egy Patriot Burst-öt.

Drágább modellek Dram cache ahogy írtam.

Vagy olcso NVME modellek HMB.

[ Szerkesztve ]

EAGET 1TB SSD review - https://logout.hu/bejegyzes/graphics/eaget_s600_1tb-os_ssd_aliexpressrol_kihagyhatatlan.html

Nekem se rémlett, hogy bármit állítottam volna benne illetve a négyzetekben se tűnt fel a képed alapján, hogy más van benne. Mentségemre szolgáljon, hogy 1 éve raktam fel a progit, azóta hozzá se nyúltam.

Ezért volt furi, hogy milyen brutál különbségek vannak, nem csak a szekvenciális hanem a random részen is.

Hogy ne legyen ez annyira off, mint amennyire, hoztam, hogy milyen FW van a meghajtón:
Model:
WD Blue SN570 NVMe SSD
Firmware Version:
234110WD

A kis házi-szerveremben OS frissítéskor már nem elég a 8Gb RAM, de van benne egy szabad PCI-e 3.0 2x M.2 slot (SATA SSD-t már nem fogad, mert tömve vannak a SATA portok, és osztoznak, illetve csak 2 sávja marad más PCI-e kártyák miatt), a rendszer SSD pedig egy régi SATAII X25M (ami mai szemmel nem túl gyors), így gondoltam ideális lesz bele swap lemeznek egy Optane M10 16Gb, ami manapság borravalókért megy (postával együtt 2000Ft volt volt), ami pont PCI-e 3.0 2x (mint ha pont ide találták volna ki ).

Gondoltam, hogy mielőtt berakom a Linux-os gépbe, letesztelem Windows-on is, hogy muzsikál, ha átrakom rá a pagefile-t egy 980 Pro-ról, letiltom a RAM jó részét, és benchmark-olok.
Nos, katasztrófa. 12Gb RAM-al és 13.6Gb pagefile-al Blender-ezve a 980 Pro-ra lapozva gyakorlatilag észre sem lehetett venni, hogy lapozgat a Windows, a renderidő is majdnem ugyan annyi volt, mint 32Gb RAM-al. Az M10-re lapozva a render teszt elején (mikor betöltögeti a cuccait) megállt a videólejátszóban a kép és később sisteregni kezdett a hang, a renderidő ~15%-al nőtt.

Nagyon úgy tűnik, hogy lapozás a szekvenciális sebességen bukik el, nem a randomon. Legalább is Windows 11 alatt. Mert randomban hasonló az M10.
Gondolom, hogy a lapozhatónak ítélt RAM tartalmat szekvenciálisan írja ki lemezre a Windows, amiben ~27x gyorsabb a 980 Pro. Aztán ha olvasni már esetleg random olvas vissza (mert csordultig rakott RAM-al csak annyit olvas vissza, amennyit épp muszáj), ott már csak ~1.58x gyorsabb az M10.
Na mindegy, 2000Ft nem volt pénz érte ~0 percesen, az X25M-től mindenképp gyorsabb és tartósabb (375TBW vs. 7,5TBW, szóval ez tuti nem kopik el soha).

Az M10-en nincs kapcsolgatható write cache, de on-board RAM chip se (mondjuk ettől még van olyan SSD, amin nincs külön RAM, csak ami a vezérlőbe van integrálva, mégis ki/be kapcsolgatható ez a Windows opció - bár lehet, hogy ott semmit sem csinál...).
Ezért mértem le a 980 Pro-t is letiltott cache-el.

Érdekes, hogy mennyire beszakad a 980 Pro-n a írási sebesség a cache nélkül, pedig biztos SLC módban írta ki a teszt adatait (4x1 Gb elvileg még akkor is marad SLC cache-nek, ha már szinte dugig van, de nincs).
Ezek szerint azt a 4Gb fedélzeti RAM-ot nem csak FLT lookup és readahead cache-nek használja, hanem számottevő mennyiségű "piszkos" adatot is tart benne íráskor?

Ami még eszembe jut erről a 2000Ft-os M10-ről, hogy olcsó kínai NVMe->USB átalakítóval csinálni lehet belőle egy olcsó, de gyors pendrive-ot: nyáklap, zsugorfólia, hő és kész.

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."

Mert amúgy ez a lexar sem tűnik egy rossz darabnak.

Egész jónak tűnik, egy szolid PCIe 4.0 teljesítményű, ár/érték arányban teljesen jó NVMe SSD! Érdemes ezt a review-et végigbogarászni, hogy ne okozzon meglepetést, előfordulhat 80+ celsius is nagyobb szekvenciális írásnál, de kezeli az eszköz rendesen!

Lexar NM710 1 TB Review

[ Szerkesztve ]