Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • válasz joghurt #24 üzenetére

    Rosszul érzed. A VT-2000 egy kísérleti jármű volt. Az volt a cél, hogy a 2 fős, jármű mélyébe száműzött személyzet tud-e hatékonyan harcolni az adott technikai szinten. Nem is volt fegyverzet rajta.

    Az elektron-optikai rendszerek sérülékenysége amúgy régóta vesszőparipája sokaknak, de alapvetően itt nincs úgy a nap alatt - a régebbi harckocsiknál ugyanez volt a periszkópok esete, ha a periszkópot megrongálták, akkor az adott periszkópot használó személy (sofőr, irányzó, parancsnok) "megvakult".
    A harckocsik esetén általánosan ez úgy működött, hogy az irányzónak van egy fő célzó optikája, ami a tűzvezető rendszer szerves része. Van egy másodlagos, tartalék optikája, ami arra jó, hogy azért a tűzvezetés lehetséges legyen, ha az elsődleges optika megsérül:

    Itt látható egy T-80BVM tornya, a jobb oldali "nagyobb" házban a Szoszna-U tűzvezető rendszer optikája, mellette balra a kékes színű pedig a tartalék optika:

    Two neighbors on the T-80BVM: "Sosna-U" on the right and double sight on the left

    Na, ettől miben is tér el az, ha a személyzet a jármű testében van, és EO/IR optika képét látja maga előtt?
    Semmiben...

    A kérdésed pedig itt kap még egy árnyalatot: mit keres egy kézigránát dobás távolságra egy katona egy harckocsihoz?
    Nos, ez a városi hadviselés kategóriája, már pedig azt már sok hadsereg sok háborúban megtanulta, hogy városi hadviselésnél eléggé darwin-díjas az, hogy magában kóricáljon egy harckocsi. Ideális esetben a gyalogsággal közvetlenül együttműködve mennek, a gyalogság az épületeket takarítja, a harckocsi pedig a megerősített pozicíókat tudja semlegesíteni gyorsan és hatékonyan (magyarul: szétlő minden épületet, ahol egyértelműen ellenség van).

    Файл:Merkava-Mk-4-Barak-0018.jpg — Вікіпедія

    Ha meg arról van szó, hogy jajj, de hát a "harckocsi elpusztítható", igen, nincs lelőhetetlen repülőgép, nincs elsüllyeszthetetlen hajó, nincs sérthetetlen harckocsi. Ha fogsz egy kellően nagy mennyiségű robbanóanyagot, és azt sikerül úgy beásni, hogy egy harckocsi mellett fel tudod robbantani, akkor még a világ legjobban védett harckocsija is megadja magát...

    r/tanks - First confirmed destroyed Merkava Mk4 in Gaza, the newest Mk4 "Barak" variant. It ran over a massive IED, likely a dud MK-80 series bomb (250-2000 lbs). The driver survived with minor burns to his neck, the rest of the crew (in the turret) died
    r/tanks - First confirmed destroyed Merkava Mk4 in Gaza, the newest Mk4 "Barak" variant. It ran over a massive IED, likely a dud MK-80 series bomb (250-2000 lbs). The driver survived with minor burns to his neck, the rest of the crew (in the turret) died
    r/tanks - First confirmed destroyed Merkava Mk4 in Gaza, the newest Mk4 "Barak" variant. It ran over a massive IED, likely a dud MK-80 series bomb (250-2000 lbs). The driver survived with minor burns to his neck, the rest of the crew (in the turret) died

  • joghurt

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Cifu #23 üzenetére

    Azt jól érzem, hogy a VT-2000 jellegű csodáknak nem kell átütni a páncélzatát, hanem elég csak kb. egy kézigránát a kilógó, védtelen érzékelők megrongálásához, és így a teljes gép megvakításához, azaz harcképtelenné tételéhez?

  • válasz wednesday #20 üzenetére

    Én arra lennék kíváncsi, hogy a harckocsik majd milyen evolúciós utat fognak bejárni, mert kihalni nem fognak csak átalakulnak idővel.

    Sok sikert ennek megjósolására. A cikkben látható, hogy már az 1970-es években is voltak kívül elhelyezett löveges tornyok, és akkor is már kísérleteztek személyzet nélküli toronnyal, de ehhez képest ma nagyjából a T-14 az egyedüli "hadrendbe állt" harckocsi típus, amelynek a személyzet nélküli tornya van. A "hadrendbe állt" idéző jeles.

    Ez a német VT-2000 kísérleti jármű, amely azt tesztelte, hogy mennyire reális 2 fősre csökkenteni a harckocsi személyzetét, és hogy a személyzet csak elektron-optikai eszközök segedelmével irányítsa a harckocsit.

    Tank for two Kampfpanzer Versuchsträger 2000 (VT-2000)

    Hasonló program volt az US Army / Darpa részéről is, pár éve Izrael is elindult erre...
    A marketingszöveg az "Iron Vision" volt, hogy a harckocsi személyzete a sisakkijelzőre vetített képen amerre néz, az arra irányuló kamerák képét megkapva "keresztülllát" a harckocsi testét, és 360°-os képet kap folyamatosan a környezetről.

    What's with the glacial rate of Israeli content addition - Machinery of War  Discussion - War Thunder — official forum

    Ez egy 8 évvel ezelőtte marketing videó az Iron Vision-ról...

    Talán lassan most már eljut a valóságig is a rendszeresítése...

    Szóval megmondani mi lesz itt X év múlva? Kb. üveggömbbe nézés kategória.
    Volt idő, amikor arról szólt, hogy nem löveg kell, hanem páncéltörő rakéták. Volt idő, amikor arról volt szó, hogy majd a sima csövű lövegek + a nyíllövedék határoz meg mindent.
    Az 1980-as évek és 90-es évek eleje arról szólt, hogy a modern páncélzatok leküzdéséhez már nem elég a ~10-12MJ torkolati energia, ezért 140-152mm-es kaliberre kell váltani. A logout írásban főleg a szovjet oldal van említve, de ez nyugaton is így ment, a Leopard 2 KWS III egy 140mm-es Rheinmetal lövegről szólt, az US Army pedig szintén 140mm-es löveget szerelt egy kísérleti Abrams CATTB változatra:

    140mm XM291 Abrams and NPzK Leopard 2 comparison (1269x741) : r/TankPorn

    Jött a hidegháború vége, és "hallgatólagosan" mindenki elengedte a 140 - 152mm-es kaliberű harckocsiágyút, mert az egy fegyverkezési versenyt okozott volna (nekik 140 - 152mm van, nekünk meg csak 120-125mm? Elfogadhatatlan!).

    Ezért nekiálltak a meglévő kaliberű lövegekből kihozni a legtöbbet, fejlődött a metallurgia, fejlődött a ballisztika, fejlődött az anyagtechnika, és hosszabb csövű löveggel szerelt harckocsik jelentek meg, hatékonyabb nyíllövedékek jelentek meg, stb. Ezekkel sikerült megint egy szintet lépni...

    Közben egyre inkább oda jutottak a hadseregek, hogy passzív páncélzat már kevés, ezért kell az aktív védelem (APS), mint a Trophy. Csak az drága. Tehát évekig halasztották a hadrendbe állítását. Persze, tesztelték a Trophy-t az Abramson is, de megrendelni nem rendelték meg. Aztán 2022 után egyszer csak újra előkerült a téma, és hirtelen máris lett erre is pénz...

    M1A2 SEPv3 with Trophy APS

    Ez amúgy nem új, az Abramson hosszú ideig nem volt ERA blokk, majd jött az Iraki megszállás, és hát a városi harcokban az alap páncélzat elégtelen volt, hiszen egy oldalról beérkező PG-7V gránátot se tudott megállítani, amiből lett ugye nagy blama...

    Úgyhogy gyorsan rendeltek az Izraeliektől egy rakat ERA blokkot, és felszerelt azokat, hogy a test elégtelen oldalirányú védelmét kezeljék...

    Ugyanezt a britek is megcsinálták. Szemből a "lower glacis" páncélzaton átütött egy páncéltörő rakéta... Hát gyorsan oda raktak egy tonna reaktív, később nem-reaktív páncélblokkot...
    This is why the Challenger 2 needs... - Tanks. Being tanks. | Facebook
    Exclusive footage on how the Tank Armour on Challenger 2, Leopard 2 and  Abrams M1A2 works - YouTube

    Abrams" for the city: a set of TUSK

  • cog777

    senior tag

    válasz TheOddReddie #21 üzenetére

    Nem egeszen ugy pusztulnak a cikk szerint amit linkeltem az ukrajnai haborus topikban. Jobb tervezes miatt nagy reszuk javithato es a legenyseg kiszallt beloluk elve vs ledobja a sok tonnas tornyot 1 talalt utan es a legenysegbol puding lesz.
    Egyszeruen az orosz harckocsik tervezesenel nem volt szempont a legenyseg tulelesi eselye.

  • TheOddReddie

    csendes tag

    Az tény, hogy a lőszer nem egy szerencsés pozicióban van elhelyezve az Orosz tankokban, de a Leopárdok ugyan úgy elpusztulnak a drónoktól, mint a T-szériás tankok.

    "Leopard 2 tank catches fire along with crew after drone attack":
    https://files.catbox.moe/75dq5r.MP4

    A lényeg, hogy a tankok legyen szó akármilyenről, jelenleg esélyük sincsen a drónok ellen.
    De hát mit is lehet várni egy Ukrajnai háború topic-ban résztvevőtől :DD

  • wednesday

    őstag

    válasz Cifu #15 üzenetére

    Köszi a választ!

    Igen, egyszerűbb lenne a hatékony csapatlégvédelmet tolni, aminek dedikáltan ez lenne a feladata, mint egy mindenes harckocsit fejleszteni.

    Én arra lennék kíváncsi, hogy a harckocsik majd milyen evolúciós utat fognak bejárni, mert kihalni nem fognak csak átalakulnak idővel. Ahogy mondjuk a lovasság szerepe is változott az évszázadok alatt. Persze a lovasság megszűnt idővel (vagy átvette a helyét egy gépszörny :) ), de az 2000 év alatt zajlott le. Most még nem tartunk itt a páncélosok terén.

    Ez a páncélzat felhasználás is abból indult ki, hogy eddig, mindig szemből érkezhetett a legnagyobb veszély.

    Meg hol húzódik a határ a minőség és a mennyiség között? Én úgy érzem a harckocsi egy szimmetrikus háborúban, még mindig (inkább) mennyiségi kérdés és mindig is fogyóeszköz volt, amit pótolni kell.

  • válasz Dare2Live #18 üzenetére

    A fizikai páncélzat újragondolása semmi esetben sem de a terjedőben lévő APSek köv iterációja mért nem megoldás/részmegoldás

    A fő probléma, hogy mások a paraméterek. Az APS-ek első generációja a beérkező páncéltörő rakéták leküzdését kapták feladatuk ((mint a Drozd, Arena, Iron Fist vagy a Trophy), ezek olyan 60 - 600 m/s sebességgel beérkező rakéták leküzdésére szolgálnak. Tehát egy PG-7 gránát (RPG-7-ből kilőve) vagy egy TOW és hasonló szintű veszélyforrásokkal szemben nyújtanak védelmet.

    active protection system Coverage - Breaking Defense

    A második generáció, mint az Iron Fist vagy az Afganit a nyillövedékek ellen is adnak bizonyos szintű védelmet, tehát akár az 1600-1700m/s sebességű vélpontok ellen is hatátosak lehetnek.

    Na most az APS elhárító töltetei ilyen célok ellen vannak kitatálva. Ezért van az, hogy pl. az Trophy vagy az Iron Fist APS (képen lent a torony jobb felső részén a két egymás feletti csővel rendelkező kis torony) is csak 2 elhárító töltettel bír egy oldalon.

    Elbit Systems Iron Fist - EDR Magazine

    Egyfelől nem túl esélyes, hogy egy irányból 2-nél több pct. rakéta rövid időn belül beérkezne, másfelől egy ilyen rendszer relatíve drága, és hát nem könnyű (zömmel pár száz kg pluszba a radarokkal és elhárító töltetekkel együtt). Tehát erre még rádobni plusz tölteteket nem nagyon akarnak.

    Pont ezért nem is igazán akarja senki keverni a kettőt. A rádió irányítású drónok ellen az elektronikus hadviselés az elsődleges - zavarni kell a drónt vezérlő jelet és ez megoldja a problémát. Ilyenek most is hadszíntéren vannak, egyes elemzések alapján 2023-ban a rádióirányítású drónok 80%-át már EW-vel zavarták meg és küzdötték le. Ez valamelyet javult az ellen-ellentevékenységgel (pl. több frekvenciát használó rádióvezérlés), de továbbra is ez az elsődleges anti-drón eszköz.

    Exclusive: Secret Russian Volnorez Anti-Drone Electronic Warfare System  Discovered By Ukrainian Troops

    Az optikai kábellel vezérelt drónok ellen ez persze nem opció, ezek ellen inkább géppuska vagy gépágyú lenne az ideális...
    Én inkább ezeket tartom a drón-védelemre alkalmas hard-kill (tehát kilövést célzó) megoldásnak...

    Szerintem elég szerencsétlen használt árat újjal összevetni

    Az volt a kérdés, hogy milyen áron lehet most beszerezni egy ilyen harckocsit. Erre válaszoltam.

  • Dare2Live

    félisten

    válasz Cifu #15 üzenetére

    "Szóval nem, itt nem a páncélzat újragondolása a megoldás a kis drónok ellen... Hanem a megfelelően felszerelt és feltöltött egységek..."

    A fizikai páncélzat újragondolása semmi esetben sem de a terjedőben lévő APSek köv iterációja mért nem megoldás/részmegoldás? Persze kombinálni kell csapatlégvédelemmel de én magában a csapatlégvédelemet nem tartom elégségesnek a jelenlegi drón fejlődési ütem mellett. Gyorsak, elképesztően manővereznek, ha kell méteres magasságban mennek....

    "üzem- és harcképes használt T-72B ára olyan 750.000 - 1.000.000 dollár körül mozog"

    Szerintem elég szerencsétlen használt árat újjal összevetni. Volt már 1euroért is eladva Leo2... csak a lőszer/support...
    A hidegháború elképesztő tank... készleteit az Ukrán háború teljesen feléli/felélte. Ha vége lesz nem lesz mit reaktiválni de ha marad is valami az kelleni fog Oo/NATOnak. Evvel megszűnik/megszűnt a HH utáni zizikért lehet reaktivált tankot... venni korszak.

  • válasz Glaz-dozfhut #16 üzenetére

    Egy üzem- és harcképes használt T-72B ára olyan 750.000 - 1.000.000 dollár körül mozog, persze nagyban függ a politikai háttértől az, hogy mibe is fog pontosan kerülni.

    Az üzemeltetése azért (is) macerás, mert a pótalkatrészek pótlása nem olyan egyszerű, vagy például a hozzá való (modern) lőszereket kivel gyártatod le (kitől vásárolsz). Eleve valóban modern lőszer nem is nagyon van az adott löveghez.

    Egy modern harckocsi ára komplett támogatással most olyan 20-35 millió dollár körül mozog. Lengyelország nemrég további 180 darab Dél-Koreai K2-őt vásárol 6.2 milliárd dollárért, vagyis darabját cirka 34 millióért (180 darabot már korábban megrendelt). Persze itt pótalkatrészekkel, különféle ellentételezések, Lengyelországi központok kialakítása is az ár része, de ebből le lehet szűrni, hogy milyen nagyságrendekről beszélhetünk.

    Polish Army K2 Tank

  • Glaz-dozfhut

    őstag

    Nem tudom mennyire köztudott- nekem fogalmam nincs - de milyen áron lehet beszerezni egy olyan elavult harckocsit? Nem mintha nekem kellene, csak el tudjam helyezni értékrendben. Gondolom a működtetese ugyannyi hosszú távon felszereltségtől függően.

  • válasz wednesday #8 üzenetére

    Ez hosszú téma és sajnos most csak kevés időm van kifejteni...

    A klasszikus páncélelosztás lényege, hogy azért alapvetően harckocsi vs. harckocsi küzdelemre készülnek. Egy harckocsitól elvárás, hogy egy ellenséges harckocsi találatát túlélhesse, ahhoz pedig elvárás a vastag frontpáncélzat. Itt már évtizedek óta nem tömör páncélzatról beszélünk, hanem réteges páncélzatról, amelynek az elmozduló belső elemei folyamatosan "anyagot" nyomnak egy kumulatív sugár vagy nyíllövedék útjába. De ehhez is irtó nagy fizikai méretek kellenek, hogy azért 12-15MJ energiát el tudjanak oszlatni, ezért van az, hogy egy modern harckocsi frontális toronypáncélzata, vagy a testén az orrpáncélzat már 1 méter vagy a feletti hosszúságú...

    OcmuCTL.png
    A probléma az, hogy már ~14-16 MJ energiát kellene így eloszlatni a modern 120mm L/55 lövegeknél, ez pedig már vállalhatatlanul nagy méreteket és persze tömeget jelent. Erre jött a B terv, amit már évtizedek óta tervezgetnek: a toronyba nincs személyzet, őket a testbe "száműzik", kapnak elegendő páncélzatot, hogy túlélhessék a találatot szemből is, viszont a toronyra már nincs ilyen vastag páncélzat szerelve - ott alapvetően aktív védelemre térnek át. A T-14 esetén ez az "Afganit" rendszer lenne, amely kis méretű elhárító rakétákat indít a beérkező lövedék útjába, és eltéríti, kibillenti, ha nyíllövedék, és elműködteti, ha kumulatív vagy formázott töltet. Ezek a hengeres vetőtölteket a torony alján lévő hengeres tárgyak, a tornyon körbe pedig AESA radarok vannak, amelyek érzékelik a veszélyforrásokat és a megfelelő irányba lévő töltetet aktiválja (szükség esetén pedig elforgatja a tornyot, hogy a megfelelő irányba nézzen valamelyik töltet).

    A személyzet pedig (az ismert adatok alapján) ilyen vastag páncélzat mögött ül (az elülső részen reaktív páncélzat van, amelyet szintén a radarrendszer alapján a tökéletes időben működtetnek el, azért van mögötte ilyen nagy tér, hogy a nyíllövedéknek legyen "helye" elfordulni, eltérni az egyenestől, hogy aztán a vastag páncélzatba már ne "egyenesen" csapódjon be:

    Kép

    Most térjünk vissza az drónveszélyre....

    A mostani orosz-ukrán háború fő tanulsága, hogy a hadseregek nagyjából mindenhol elhanyagolták a közellégvédelmet. Hajdan, amikor még a csapármérő repülőgépek közvetlenül támadták volna a harckocsikat, egy szovjet harckocsizó ezred általában egy szakasz Shilka önjáró gépágyút és egy szakasz Sztrela-10 vagy OSzA közellégvédelmi rakétakomplexum kíséretét élvezte. Ezeket egy járműbe ötvözték, ez lett a Tunguzka, 2x 30mm-es gépágyúval és 2x 4 légvédelmi rakétával.

    Russian "TUNGUSKA-M" 2K22M Gun Missile Air Defense System

    Normálisan négy-nyolc ilyen ment volna minden ezredhez, tehát ideális esetben minden harckocsiszázadhoz jutott volna 1-2 db. Csakhogy a szovjetunió széthullott, pénz nem volt. Ezért ez nem valósult meg. Ha a támadóékeknél lennének ilyen járművek, illetve fejlesztettek volna rajtuk, hogy a kis méretű célfelderítés és leküzdés jobb eséllyel valósulhasson meg, esélyesen némileg jobban teljesíthettek volna anno. De nem volt ilyen. Pedig amúgy az Orosz hadsereg már tapasztalt volt a drónokkal végrehajtott (illetve általuk elszenvedett) támadások kapcsán, ugyanis ezeket nem Ukrajnában vetették be először, hanem Szíriában.

    Weaponised drones threatening Russian military presence in Syria |  Abdulrahman al-Masri | AW
    Russian military warns of more terror attacks with drones after assault in  Syria - Xinhua | English.news.cn

    Csak persze Szíriában nem voltak olyan tömeges és jól szervezett drón egységek, mint Ukrajnában...

    Hozzáteszem nem csak az Oroszok építették le a közellégvédelmet, hanem mindenki. Az US Army anno a nehéz páncélos zászlóaljaiban minden Bradley szakasz (4 jármű) egyik járművét M6 Linebacker verzióra cserélte. Ez olyan Bradley, amelynél a TOW páncéltörő rakétákat Stinger légvédelmi rakétákra cserélték le, a tűzvezető rendszert pedig légvédelmi célokra optimalizálták.

    M6 Bradley Linebacker | Weaponsystems.net

    Csakhogy Afganisztánban és Irakban nem volt semmi légi veszély, viszont a mindenféle megerősített fedezékek ellen, meg a VBIED (járműre szerelt improvizált robbanószer) ellen a TOW hasznosabb volt, tehát a Linebacker változatokat visszalakították sima M2A3 változatra...

    A többi ország meg eleve nem is vásárolt komolyabb önjáró gépágyút, ami erre a célra ideális lenne (mint a német Gepard, amelyek nagy részét a Német hadsereg is kivonta...). Pedig amúgy a fegyvergyártók készültek, csak senki se vette ezeket...

    DRACO 76mm multipurpose weapon station | Thai Military and Asian Region

    Szóval nem, itt nem a páncélzat újragondolása a megoldás a kis drónok ellen... Hanem a megfelelően felszerelt és feltöltött egységek...

  • KROK640

    nagyúr

    válasz Ghoosty #5 üzenetére

    Létezett több duplacsövű harckocsi is, de a hátrányai miatt nem terjedt el

  • Ghoosty

    őstag

    válasz joghurt #12 üzenetére

    Persze, nem elsődleges, de azóta találtam prototípus fázisig eljutott 2 löveges harckocsikat. Pl 1974-75 körüli Versuchsträger 1–2-t. Bár tény, hogy ez forgó torony nélküli, de azt mutatja nekem, hogy van kellő hasznossága a dupla lövegnek.
    Nyilván mivel nem valósult meg, így a hátránya nagyobb.

  • joghurt

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Cifu #10 üzenetére

    A földrajzi helyek kisbetűsek (pl. "budapesti"), tulajdonnév részeként viszont a Gépgyár is nagybetűs. Valamivel jobban zavar, hogy épp az orosz-ukrán konfliktus kapcsán az ukrán települések orosz nevét használod.

    @Ghoosty: És a páncéltörő löveg nem gépkarabély, hogy a tűzgyorsasága legyen az elsődleges. Eleve erősen korlátozott, hogy mennyi lőszert tud magával vinni. Az írás tekintélyes része épp ezek elhelyezési problémáiról szól.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz antiapaladin #7 üzenetére

    Köszi az infót, rosszul kerestem, de most már találtam. Meg magyarázatokat is, hogy miért nem.
    Máshol is az szerepel, amit leírtál. Egy része az én fejemben is ez volt, de valószínűleg nem egy ok, hanem az összes együtt túl sok.
    A nyomaték, amit ergoGnomik említett eszembe se jutott, pedig teljesen jogos. Ha nem középen van a cső, annak erős forgató hatása van a toronyra.

  • válasz Ghoosty #5 üzenetére

    Mi előnye van a dupla csőnek?
    Nagyobb tűzgyorsaság, cserébe jóval nagyobb tömeg.
    Egy hadihajó esetén ez belefér, egy harckocsi terén nem annyira.
    Egyébként voltak két löveges harckocsik, pl. a Brit Churchill vagy a Francia Char B2 szériában, illetve a német Maus-nak is két különböző kaliberű lövege volt a tornyában.
    Amire Te gondolsz, hogy azonos kaliberből két löveg. Na ezt tűzérségnél próbálták ki az oroszok, ahol ugye egy járművel duplázható az adott időn belüli tűzcsapások száma. De aztán úgy döntöttek, hogy elég lesz ehhez egy cső per jármű... :DDD

  • wednesday

    őstag

    Remek cikk!

    Arra lennék kíváncsi, hogy a jövőben milyen fejlesztések lesznek a harckocsikon.

    A klasszikus megoldás eddig, hogy a frontpáncél és a torony (torony front része) a harckocsi legerősebb pontja. De én el tudnom azt képzelni, hogy a frontpáncélt inkább "elosztják" a tank többi részére.

    Most mekkora eséllyel kap szemből egy lövést egy páncélos? És mekkora eséllyel bárhol máshol (tető, hátulja stb)?

    Ha szemből kapna egy lövést, akár egy elavultabb kaliberű ágyútól, akkor így járt, de erre van most a kevesebb esély a drónok korában.

  • antiapaladin

    csendes tag

    válasz Ghoosty #5 üzenetére

    Volt pár prototípus.
    Viszont a két csőhöz nagyobb torony dukál, ha azt "rendesen" akarod páncélozni, az jócskán nagyobb tömeget jelent, a nagyobb tömeghez nagyobb motor kell azonos manőverező képességhez ami nagyobb testet jelent aminek megint tovább nő a tömege azonos páncélvédettség elérésekor.
    Plusz a két ágyúcső visszarúgásának erejéhez kell méretezni mindent ami önmagában is egy tömegnövelő szempont.
    Kb.
    A duplázott tűzsebesség előnye jóval kisebb mint a hátrányok összessége.

  • ergoGnomik

    tag

    válasz Ghoosty #5 üzenetére

    Szerintem egyszerűen nagyon nem köszönné meg a torony hajtása a lövéstől ébredő nyomatékot.

    "Elszeparál", lengyel Leopard-2A5 lesüllyesztett pozícióban link vagy kép helyett szöveg képként, "Thailand", nem ezt szoktuk meg tőled, Cifu. :( Mindemellett persze remek olvasmány! (thumbsup)

  • Ghoosty

    őstag

    Tök jó volt olvasni, köszönöm a cikket.
    Játékokban rendszeresen látni dupla-csövű harckocsikat.
    Viszont olvasva a cikket, meg rövid keresés után is azt láttam, hogy még terv szinten sem létezik ilyen megoldás.
    Mi ennek a valódi oka?
    (Ötleteim nekem is, vannak, hogy a valóságban miért nincs, de kíváncsi lennék mi a fő ok.)

  • válasz morcosharcos #1 üzenetére

    Ha a németekre gondolsz nem, ők Wolframkarbid magot használnak (az uránt bizonyos politikai okokból mellőzik). Amúgy kb. mindenhol ez a helyzet, pl. az USA vagy Oroszország is saját célra használ szegényített urán magvasat, exportra meg ad wolframkarbidot.

  • morcosharcos

    őstag

    Azok a páncéltörő nyíllövedékek szegényített uránból vannak vajon?

Új hozzászólás Aktív témák