Vért adni félévente egyszer lehet csak. Nincs szó arról, hogy havonta 3-4 deci. (Ha csak nem a nőkre gondolsz, akik egyébként is adóznak havonta a vérükből, de az nem annyi...) Nem egy nagy procedúra ez az egész: bemész, megvizsgálnak, leveszik, eszel hazamész. Én nem szoktam szédelegni, nem véraláfutásos a kezem, hiszen akik a vért veszik, már gyakorlott nővérek, s nagyon rutinosan csinálták nekem eddig mindig, még akkor is, ha a vénám nagyon mélyen van, és vastag a bőröm. Szóval nekem nehéz megtalálni a vénámat, de még nem okozott gondot soha. Előtte inni kell, utána enni, akkor nincs szédelgés, meg rosszullét, vagy ilyesmi.
Nyilván csontvelőt nem veszit el az ember nap mint nap. De ez nem olyan, mintha a szivedet kérnék átültetésre. Újratermelődik, és életet mentesz vele! Biztos vagyok benne, hogy nem egy egyszerű, fájdalommentes beavatkozás, de a cél ez esetben szvsz szentesíti az eszközt.
Senki nem fog megkövezni, ha nem mész el donornak. MIndenkinek magának kell eldöntenie, hogy vállalja-e vagy sem.
Egyébként a fertőzésekről annyit, hogy a 21. században élünk. Nem kötelező egy vidéki kórházba bemenned. Mehetsz egy olyanba is, ami számodra szimpatikus, és ugy gondolod, hogy ott a higiéniás feltételek jobban teljesülnek.

Eljön majd az idő, mikor együtt alszik a bárány és a farkas. Igaz a bárány nem alszik majd valami jól.