Aktív témák

• #76 james aktív tag Szalma #75

  2003-02-20 23:30:29 #76

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  james

  aktív tag

  válasz Szalma #75 üzenetére

  ''Előfordulhat, hogy olyan jó formája volt, hogy egy ''összeszorító'' hullámfrontot alakított ki maga körül, ami feloldódott a minimális fenntartási sebesség elérése után.''
  
  Ez elvben elképzelhetőnek tűnik, bár elég fura dolog. Sajnos ehez a területhez nem igazán értek. Arról már hallottam, hogy nagy sebességeknél a gázok folyadékszerüen viselkedhetnek és az örvények és hullámfrontok is sok különleges hatást okozhatnak Ámbár a domború felületeknél inkább szívó hatás szokott képződni, pl. repülő szárnyak. Ugyanígy a hátulsó víz és légörvények is többnyire szívóhatással bírnak, ezért szokták a járműveket áramvonalasra tervezni.
  
  Közben az is eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha a meteor nem összetapad hanem éppenhogy széthullik darabjaira. Azaz hagyományos módon lassúl és olvad ill. párolog az alsó légrétegekig de lényegesen nem veszít tömegéből. Azonban itt hirtelen szétesik apró darabokra, amelyek már sokkal könnyebben párolognak el mert sokkal nagyobb felületen érintkeznek a levegővel. Ezek az apró meteor darabok azután nagynyomású gözzé alakulnak át és ez okozza a robbanást. Az esetlegesen becsapódó darabok, pedig nem okoznak hatalmas krátert és lényegében nyomot sem hagynak...
  
  Tulajdonképpen egy laza szerkezetü oriás hógolyó is igy viselkedhetne, ha egy kellően vastag szilárd kéreg veszi körül, aminek elégése után széteshetne a belső lágy mag.
  
  Nem tudom van-e ennek realitása?

• #74 james aktív tag Szalma #69

  2003-02-20 21:15:22 #74

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  james

  aktív tag

  válasz Szalma #69 üzenetére

  ''Hmmm... Nem kötözködésből, de ami létezhet a fizikai szerint, az valószínűleg létezik is, csak még nem találtunk olyat.''
  
  Ezzel tulajdonképpen egyetértek. Ez a megismerhető világ elvi végtelenségén alapul. Ennél valamivel eretnekebb az az elképzelés, hogy létezhetnek olyan fizikai törvények is, amelyeket még nem ismerünk. Ez pedig a megismerés folyamatának elvi végtelenségéből következne.
  
  A hógolyós modell különben jó. :)

• #73 james aktív tag Den #68

  2003-02-20 20:42:31 #73

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  james

  aktív tag

  válasz Den #68 üzenetére

  Tulajdonképpen az kiszámítható, hogy a jégmeteor képes ekkorát robbanni, ezt írtam is. Amit nem tudok igazolni az az, hogy mért robban fel a pálya végén, becsapódás nélkül, ahelyett, hogy folyamatosan elgözölögne vagy becsapódna. Nekem úgy tűnik, hogy a teljes mozgási emergiájának kb. 80%-át 20 km felett egyenletesen adná le mintegy 80-200 km hosszú pályán, nem pedig robbanásszerüen a föld felett. Tehát csak ebben látok ellentmondást.
  
  Szalma ''kéregbe zárt jég'' elmélete tulajdonképpen elég hihető. Ugyanakkor a robbanás elötti pillanatokban a kérget belülröl a teljes 100 Megatonna (mozgásienergia) robbantóereje feszíti!!! Létezik-e ilyen erős kéreg, ami ekkora energiát ilyen kis helyen (d=100m) meg tud tartani?
  
  Tehát az a kérdés, mi okozza azt, hogy a jégtömb a lassulás közben, nem adja le a mozgási energiát (nem párolog), ehelyett növeli belső energiáját (nyomás). A pálya végén pedig egyszerüen kipukkad mint egy ''kazán'' :) amit egy hidrogénbomba fűt. ???

• #67 james aktív tag Den #66

  2003-02-20 13:26:57 #67

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  james

  aktív tag

  válasz Den #66 üzenetére

  ''De egyébknt ez elmélkedés azon hogy létezhet-e egy jelenség, amiről tudjuk hogy létezik. Ha a számítások azt mutatják hogy de mégsem létezik, akkor hiba van a számításokban.''
  
  Természetesen lehet, hogy hibás a számítás, bár ezek egyszerü fizikai elveken alapulnak. Különben, amit írsz az a ma divatos hagyományos tudományos megközelítésnek az ellentéte. A hagyományos megközelítés a számítások és a fizikai törvények felsöbrendüségében hisz, ami nem illeszthető be az ismert keretrendszerbe az nem létezik... Pl. UFO, parajelenségek, stb. :)
  
  Ettöl függetlenül persze lehetséges, hogy valamilyen általam nem ismert elv is szerepet játszik a robbanásban (különösen, hogy nem vagyok fizikus :) ). Pl. nagy sebességeknél és hőmérségleteknél az anyagok elég furcsán tudnak viselkedni. Volt egy olyan ''kisérlet'' is (de erre nem emlékszem elég jól), hogy jégből készült puskagolyót lőttek különböző tárgyakba. Itt mintha a jég (persze lehet bármilyen más puha anyag is) jóval keményebben viselkedett volna, mint alacsony sebességeknél, azaz pl. simán átviszi a nála sokkal keményebb üveget vagy vasat. (közben nyilván melegedik is, de nem olvad el)
  
  Az elgözölgtetés is felvet pár problémát, mert nagy része 100 km és 20 km közötti tartományban történne meg, ahol elég elacsony a légnyomás és a forráspont, emellett hatalmas a sebesség.
  
  Szalma felvetése is érdekes, azaz a masszív burokba zárt illékonyabb belső rész, ami egy idő után szétveti a burkot. Ennél az a kérdés merül fel, hogy képződhet-e ilyen meteor természetes úton?
  
  ''Megpróbálom megkeresni, azt a felvételt ami a grönland felett felrobbanó meteort mutatja.''
  Erre kiváncsi lenék.

• #64 james aktív tag Szalma #47

  2003-02-19 22:51:29 #64

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  james

  aktív tag

  válasz Szalma #47 üzenetére

  Kicsit utána néztem az eredeti problémának. A 0,0004 s tényleg képtelenség, nem is tudom, hogy számoltam ki... A továbbiakban eszközöltem pár számítást, remélem ezek már pontosabbak:
  
  A meteor sebessége elvileg bármekkora lehet és ezen a V négyzet miatt elég sok múlik. Egy tipikus meteor sebesség 40 Km/s és ez már elég tetemes. Ekkora sebességgel érkező és 100 méter átmérőjü (viz) jégtömb hozzávetőlegesen akkora mozgási energiával bír, mint egy 100 Megatonnás hidrogénbomba. Ez elvben elég a Tunguz robbanáshoz is.
  
  Ettől függetlenül van még pár kérdéses dolog. A teljes mozgási energiának csak kb. 1/4-ed része melegíti fel a belépő testet a többi a légkörben áramlik szét. A jégtömb nulla fokra való felmelegítése, felolvasztása, elgözölögtetése és a gőz további felmelegítése színtén hatalmas energiát emészt fel. A végeredmény 500 000 tonna nagyjából 3000 fokos gőz. Azonban ebből még nem következik a robbanás. Az orosz ürkatatás szerint a belépő kabint a legnagyobb hőterhelés 50-20 Km között éri mivel ekkor csökken a belépési sebesség 6,2 Km/s-ről 0,9 Km/s-re. Szerintem oriás meteort még senki sem vizsgált a légkörbe érkezéskor, de feltehetően ő is hasonlóan fékeződne. Tehát a teljes hőterhelés a belépés szögétől függően 50-400 km hosszúságban éri a meteort 2-30s időtartam alatt de legintezíivebben a korai, földtöl távoli szakaszban. Elvben a jégtömb folyamatosan olvad ez idő alatt és párolog hasonlóan az orosz ürkabinok hőpajzsához. Ugyanakkor az sem biztos, hogy teljesen felolvad a becsapódásig. A tapasztalat szerint a több tonnás meteorok már le szoktak érni a földfelszínre és az ilyen 100m nagyságrendü meteorok már tekintélyes krátert robbantanak ki.
  
  Mindenesetre az nem látszik indokoltnak, hogy 10-20 másodperces lassulás és olvadás után egyszer csak felrobbanjon az egész meteor a földfelszíntől párszáz méterre. Ekkorra ugyanis már tömegének legnagyobb részét elvesztette. A kiáramló gázok is főleg a felső 20 Km feletti légrészben terjednek szét ezért a földfelszínen kevésbé okoznak károkat.

• #44 james aktív tag

  2003-02-18 01:16:06 #44

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  james

  aktív tag

  Hali
  
  Most tekintsünk el az ürhajó elmélettől, bár szerintem ez sem valószínütlenebb, mint a hatalmas meteor elképzelés. Ez utóbbi is csak több tizezer százezer vagy egymillió évente fordul elő szerencsére. :)
  
  Arra lennék kiváncsi a hatalmas jégtömb mitől robbanna fel? Ehhez valami olyasmi kellene, hogy az egész tömeg egyszerre alakuljon át extrém magas nyomású és hőmérségletü gözzé. Ugyanakkor a jég meglehetősen sok hőt képes elnyelni jó szigetelő és nehezen olvad. Lehetséges, hogy a légkörbe érkezés (kb.) 0.0004 másodperce alatt anyi hőt kapjon ami a megfelelő tőmeget elgőzölögteti, úgy hogy nagyjából csak az első homlokfelület érintkezik a levegővel?

Aktív témák