Új hozzászólás Aktív témák

• #383 mokapici csendes tag haunty #379

  Új Válasz 2009-09-17 22:28:08 #383

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  mokapici

  csendes tag

  válasz haunty #379 üzenetére

  hogyne érdekelne...de nekem nem játszódott le ez a videó, hiába kattingattam rá...jó ez a webhely is! köszi

• #381 commendator csendes tag haunty #379

  Új Válasz 2009-09-17 17:55:22 #381

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  commendator

  csendes tag

  válasz haunty #379 üzenetére

  Nekem is megvan es nagyon jo, tortenelmi film. A szamik tortenelem ota fenallo egyetlen lazadasat mutatja be, az 1859-es kautokeino-i lazadast. Ma is Kautokeino a szami kozpont Altat leszamitva. Letezik egyebkent szami foiskola es szinhaz is.
  Meg kell meg emlitenem Pandy Pal nevet, az alabbiakat a wikipediabol masoltam ki nektek :

  1905. augusztus 7-én született Gyulán.[2] Apja, Pándy Kálmán (1868-1945) orvos, anyja egy Aino Maria Edvardintytär Hjelt[4] (1881-1936)[5] nevű finn nővér volt. Gyerekkorát Erdélyben töltötte, de gyakran megfordult a finn rokonoknál is. Katonai pályára került, lovastiszti és gazdasági tiszti tanulmányokat folytatott, majd belépett a határőrséghez. Az 1930-as években orvosi okok miatt el kellett hagynia a határőrséget. Az orvosok tanácsára, miszerint környezetváltozásra van szüksége, a finn rokonok hívására 1936-ban, anyja halála után a finnországi Petsamóba költözött. Elvett egy finn nőt és finn állampolgárságért folyamodott, amit akkor a rendőrség elutasító véleménye miatt nem kapott meg. A téli háborúban önkéntesként szolgált, amiért 1941. február 14-én a finn köztársasági elnök állampolgárságot adott számára. A második világháborúban finn-német összekötőként szolgált, amiért mind a németek, mind a finnek kitüntették.[2] A háború után Inariban (Kultalahtiban) telepedett le. A háború alatt elhunyt a felesége, így újból megnősült, elvette a falu tanárnőjét. Kezdetben erdőmunkálatokkal tartotta el a családját, majd idegenvezető és fordító lett. Amíg a turistákkal foglakozott, a számik megengedték neki, hogy ő is számi módra öltözködjön. Idővel Európa több országába is elment, hogy Lappföld idegenforgalmi szépségeire felhívja a figyelmet. Lappföld-követnek is nevezte őt a sajtó. Idegenvezetőként hét nyelven beszélt. 1936 óta csak egyszer járt Magyarországon, 1968-ben. 1986 szeptember 24-én hunyt el Inariban.[2]

  Ugyhogy, Eszakra Magyarok!

Új hozzászólás Aktív témák