Szóval az van, hogy a mechanikus óra megbízható, mindig működő, precíz szerkezet. Ja, amíg megy.

Ha évtizedekig áll, akkor meg majd odaadják neked, hogy keltsd életre

Meg ráadásul ez két darab, a kommersznél kommerszebb orosz Slava órát jelentett, ráadásul a 80-as évek közepi (elvileg) verziót (pedig ami nekünk otthon volt, az már a körtalpú, piros gombos, és az ennél régebbi kellett legyen, mert a 80-as évek elején már megvolt, szóval fura, hogy ez a régies design újabb lenne). Felhúzva fel volt, de nem járt.

Gyerekkoromban szereltem utoljára ilyesmit, de csak szét (nem azt a zöldet, annál értékesebbet ) . Nem lett jó vége

Szóval szétszedni nem olyan nehéz. Meg hát részletes leírás van hozzá. Mi baj lehet

Mert ugye szokás szerint a telefon alaplapja pakolódott át egy használható (távolról sem jó) kijelzőre adatmentéshez. Nem igazán fotóztam... Úgyis van itt remek videó a műveletről.

Alkoholt befolyatva a hátlap résébe az szépen lejött. (Furcsa, hogy alig látni, hogy beszivárog, meg feloldja a ragasztót, de amúgy meg simán lejön a hátlap így is.) Ilyenkor meg lehet emelni tapadókoronggal, vagy alányúlni késsel (én utóbbit szoktam, bár kevésbé szép a végeredmény). Annyira kell vigyázni, hogy az RF szalagkábel ne sérüljön, ami hátulról nézve a jobb oldalon van. Az alaplapot takaró fekete műanyag, amiről a NFC antenna is lóg, érintkezőkkel csatlakozik, szóval nincs extra csatlakozó, le lehet emelni.

Az alaplap jobb szélénél van egy fekete csavar, ez is szokásos a Samsung dolgoknál. Az alján a műanyag burkolatot egy alaplapkijelzőcseréhez le se kell venni. (Szokásos, ott van a fő hangszóró, az egyik mikrofon, az USB, meg egy antenna.
Az alaplapon azt a 3 csatlakozót az alján felpattint, a kamerákkal együtt kivehető (óvatosan, nem érdemes megfogni a kamerát), és mehet át másik kijelzőre.

Petakpa1 akart a laptopjára 2023-as UEFI CA certeket tenni. Nem lett jó vége. És már ez is furcsa, mert semmi nem indokolta, hogy a gép a certek hozzáadása után fekete képernyővel haljon meg. Pedig a Secureboot, Surestart ki volt kapcsolva Live Linux alól lett futtatva sbctl parancs, ami a Secureboot beállítására szolgál, pl. cert updatere. Na itt került hozzám a gép hogy EEPROM íróval próbáljam meg helyretenni. A típus 2025 végével EOL lett, hiába Windows 11 kompatibilis (8.gen Intel), ez a cert nincs meg neki a legutolsó UEFI-vel sem.

UEFI 2023

A 2023-as UEFI Certificate of Authenticity azért szükséges, mert a Secureboot bevezetésekori 2011-es cert lejárt idén nyáron.
A Secureboot maga ugye arról szól, hogy a gépen csak tanúsított, piszkálatlan oprendszer futhat. Tehát a EFI ellenőrzi a saját kulcsa alapján, hogy a bootloader aláírása (certificate-e) megfelel-e, majd a loader a kernelt. Ha a loader kulcsa újabb (azaz a EFI nem ismeri) akkor nem engedi elindulni, mert ez ugyanaz az eset, amikor valami ismeretlen kulcsot akarna használni. (Ezek ugyanolyan aszimmetrikus kulcsok, mint a SSL vagy a SSH-hoz használhatóak, tehát a publikus kulcsot kell az UEFI-nek tárolni, azzal ellenőrzi a gyártó által kiadott aláírást a loaderben.) A lejárt kulcs használata azért gond, mert 10 év alatt az akkori algoritmussal előállított kulcsot már visszafejthették kevésbé jó szándékú szereplők, ugyanúgy, mint SSL certeket.
A Microsoft hamarosan nem fogja használni a 2011-es certet a Windows bootloaderében (jelenleg még ott van benne a 2011 és a 2023 is, legalábbis 25H2-ig mindenben), így azokon a gépeken, amiken UEFI update vagy kézi úton nem került be a kulcstárolóba a 2023-as kulcs, nem fog elindulni a Windows Secureboottal (úgy néz ki, hogy ami régebbiről van upgradelve, azokban is ott marad a 2011-es cert, de kérdés mi lesz, ha újra lesz telepítve egy újabb verzióval). És ki tudja mikor majd csak azzal fog elindulni, Rufus ide vagy oda. (Gondolom a kompromittálódott kulcsokat is azért nem sietett a MS visszavonatni, mert sok gép ledöglött volna tőle, de így már semmit nem ér az egész, csak macera.)
Tehát a Secureboot amúgy nem hülyeség (sokféle támadás ellen valóban véd, pl ha valami megmókolja a kernelt, bootloadert... szóval ilyen módon egy malware sem tud perzisztenciát elérni), de szokásos MS logika szerint nem tűnik úgy, hogy a 10-es évek elején valaki átgondolta volna, mi lesz, ha lejár a cert (meg sok minden mást se).
Amúgy a kulcsok maguk a CA (a certificate, amivel a Microsoft bootloader eredetiségét lehet igazolni), PK (Platform key, amivel a HW platformét), KEK (Key exchange key). A CA a db nevű adatbázisba kerül, a többi OS kulccsal (pl. a Linuxon MOK-nak nevezettel), a dbx adatbázis pedig a visszavont kulcsokat tartalmazza.

Van ugye ez a 17-70-em. Ez ugye egy első változatú 17-70, arra se emlékszik senki, hogy volt ilyen, ami nem Macro, nem OS, nem HSM, csak 17-70. (Amúgy DC.) Nekem meg mefelel, mert olcsó, és tkp. ha jó a mechanika, akkor jó a képe is. A 2017-es javítás óta használtam, némi macera volt még, de utána nyitva is teljesen jó képet adott egészen 2025-ig. Akkor már 3,2 volt a nyitott fényereje, ami fura egy 2,8-as obitól. Utólag összerakva, már korábban is furcsa volt, hogy 62mm a gyújtótáv 70-en is, de végülis működött.

2026 elején rászántam magam, hogy akkor vagy ez megjavítódik, vagy lesz valami helyette. Véletlenül pénz is volt.

Közben megkérdeztem pár ismertebb fotóscucc-javítót, hogy mi baja lehet, a zoom kódfésűjére tippeltek. Főleg hogy pl. a zoom+fókusz érzékelő szalagkábele ebben nem mozog, így nem tud megtörni. (Itt kiderült, hogy a zoom kódfésűje tényleg nem jó, mert szétment az a műanyag, ami tartja, és maga a fésű sem rugózik már, így hol érintkezett, hol nem, a zoomgyűrű lötyögésétől függően. Visszakókányoltam ragasztóval, pákával, de nem lett jobb. Néha 3,2 volt a fényerő nyitva, néha 4, de 17mm-en pl. soha nem volt 2.8. )

Indíték

Nagyon régóta nem játszom, főleg azért, mert vagy 25 éve nincs olyan gépem, amin aktuális játék elmentek volna. Amikor elfutottak, akkor se volt túl fényes a dolog Retro vashoz hely nincs, meg amúgy is igen ritkán lenne használva.
Mostanra viszont van egy elég jól használható host gépem, amin virtuális gépeket tudok futtatni, azon hely van, elfér egy DOS... Win98... WinXP meg amúgy is volt már, mert sok régi hardver teszteléséhez jól jön... Meg hely... Ezek olyanok, hogy pár giga az egész, elfér. Azok a játékok, amikkel 2000 körül és előtte nem játszottam, meg elmennek ma már bármin. Lássuk

A környezet

Ez ugye az a virtuálhost/NAS gép, amin az adataim is vannak, meg a virtuális gépeim is. Debian Testing, rajta Qemu/KVM, szokásos Gnome asztali környezet. i5-8600, 32GB RAM (mindegy, ezek a dolgok nem kérnek sokat ) , 2x4TB HDD az adatoknak, 750GB SSD (most éppen) meg 500GB HDD (itt fetrengett, backupolni pont jó ) a virtuálgépeknek. Általában úgyis csak egy VM fut, pont ezek a régiek azok, amiket lehet valamivel együtt tolni, mert van elég erőforrás . Videokártya a hostban nincs, de ha lenne se számítana sokat.

Említett obi is kidobás elől lett megmentve. A kis karc a frontlencsén nem nagy dolog, az már nagyobb baj volt, hogy egyáltalán nem mozdult a blende. (Ez amúgy azért Electric, mert a blende állását vissza tudja jelezni a váznak, így fókuszálás közben nincs behúzva a blende, csak exponálás előtt rántja be a váz, mint a modern tükrösökön. 70-es évek végi ez a cucc is )

Nosza, nézzük meg, hogy kell szétszedni.

...na jó, ezt biztos nem csinálom meg, mert az eredmény egy működésképtelen objektív lenne

De azért bele kéne nézni, hátha...

Szóval az alja levehető 3 csavarral. Miután a videó felét áttekertem, ezt nem tudtam, így mindent kicsavartam Kezemben maradt a blende-tekerő gyűrűig minden Viszont azt lehetett tudni, hogy ezzel még nem állítódik el semmi, csak a visszafele legózás lesz nehezebb, szóval lehetett nyomozni.

Na jó, nem igazi CAD. Objektum-orientáltságról olvasgattam, amikor szembe jött az egyik első csírája az objektumoknak, ami egy korai CAD kísérlet kapcsán volt emlegetve.

A Sketchpad nevű kísérletről van szó , ami pár évvel a fényceruza megalkotása után jutott eszébe Ivan Sutherlandnek. Ez 1963. Régóta léteztek vektoros megjelenítők, de videoterminálok még éppen nem, általában még sornyomtatós (de billentyűzetes) terminálok előtt ültek a számítógépek operátorai. (Rosszabb esetben lyukszalag volt használatos.) Az egyes alakzatok olyasmi módon voltak kezelve, mint később az objektumok p. a C++-ban, tehát lehetett őket sokszorosítani, stb., örökölték az eredeti tulajdonságait. Az egyes elemek közötti összefüggéseket is lekezelte, vonalak szögét, ilyesmit.

(A videóban Alan Kay beszél, aki szintén elég ismert, a Smalltalk révén)

Került egy ilyen TV, a kidobás elől menekítve. Gondoltam, élvilágítású LED TV, csak nem akkora para LED-eket cserélni benne, mint amiben hátulról világítanak... na, ez baromi tévedés volt A jelenség az volt, hogy bekapcs, tökéletes fehérség az LG logóval, aztán egy pillanatra a "Nincs jel" és sötét. Sok mindennek tűnt, de nem LED hibának.

LED hiba volt

Hátlap nélkül

Szóval van a hátuljában pár kiló csavar. Azokat ki, aztán lerángatni a hátulját, ami lemez. Aztán...

A fém keret egy része már lent, a fel felé látszanak a kijelzőre menő szalagkábelek

... levenni a front keretet is. (Kikötni a hangszórókat, kikötni az előlapi kezelőpanelt.) Leszedni a talp felfogatása mögötti két masszív lemezt. Az alsó alatt van a T-Con, arról a két szalagkábelt lekötni, ami a kijelzőre megy.
Aztán leszedni a fém keret darabjait a kijelző körül (megint darabonként 3-4 csavar). A fém idomokat érdemes megjelölni, hogy hol voltak a műanyag kereten, mert ugyan rosszul nem lehet összerakni, de egy ideig legózik vele az ember, mire sikerül

"Mennyivel sárgább?" - Ez volt a kérdése barátnőmnek.

Konkrétan torta borításának színezése volt a probléma, miszerint ha valamilyen színű cukormáz/fondant/marcipánból kell még azonos színű, ahhoz nehéz utólag azonos színt kikeverni. Ehhez szeretett volna valamilyen eszközt, ami megmondja, hogy egy szín egy másiktól mennyire tér el. Aztán megvalósult valami, ami részben jó a meghatározott célra (Természetesen az alkalmazás specifikálása ennyiben ki is merült, szóval mai napig nem tudom, mi is lenne az, amire szükség van, vagy pl. hogy kéne ezt vizualizálni )

Alapvetően arról szól a dolog, hogy telefon kamerájával egy *valamit* lefotózva, az alkalmazás a kép közepét kivágja, a pixelek színét átlagolja, majd egy másik kép hasonló módon előállított értékeivel össze lehet ezt hasonlítani. Nyilván ez is egy házi feladat szintje egy mai programozás kurzuson

Az E-PL1 stabilizátora márpedig elromlik, ezt az információt sok helyen megtalálhatjuk. Mondjuk enélkül is használható a gép. Nekem csak az ok derült ki,de megoldani nem álltam neki. Majd kiderül, miért

Szóval volt egy szép E-PL1, amit sok egyéb dologgal együtt vettem, erre viszont nem volt szükségem. A stabilizátort meg akartam próbálni megjavítani, mert rosszabb már nem lesz. (Itt derült ki, hogy a sajátomon sem működött soha a stabi, pedig azt hittem, dolgozik )

Le a hátulja

A gép szétszedése nem volt nehéz (a sajátomon cseréltem egyszer kijelzőt, pár csavar körben ki a házból, egyben lejön a hátulja, két szalagkábel, paff). A szenzort egyben ki lehet venni az egész stabilizátorral, stb. egy fémlapon. Óvatosnak kell lenni, mert alatta van jópár alátét, azokat oda kell visszarakni, ahonnan kijöttek, mert azok hézagolják a szenzort síkba. A szenzor kábelét ki se kell húzni (a többit igen), az egész egység kiforgatható oldalra. A gép teteje meg az EVF csatlakozó alól nehéz kiakasztani, és az egyik motor kábele miatt óvatosnak is kell lenni.