A médialejátszón történő használat pont egy lényeges részlet, ami az előbb lemaradt. Ahol nyilván azt kellene első körben tisztázni, hogy csak a médialejátszónál áll fenn az említett probléma, vagy a dokkolót a laptophoz, az azon lévő Windows 10-hez csatlakoztatva is. Ha pl. csak az előbbinél, akkor nyilván nem a dokkoló, hanem a médialejátszó, az azon futó OS a probléma forrása. Ahol az utóbbi annyira nem lenne meglepő, számtalanszor volt arról szó ebben a topikban is, hogy az ilyen eszközök elsődlegesen támogatott hardver- és szoftverkörnyezete = PC, Mac & desktop OS.

Az AXAGON ADSA-ST dokkoló pedig ugye eleve kétlemezes dokkoló, ami nyilván kezel is egyszerre 2 db HDD-t, illetve mindegyik külön-külön meghajtóként jelenik meg (JBOD módban) az OS-ben. Valamint már többen vettek ilyet itt a topikban és nyilván tudták egyszerre 2 db HDD-vel is használni (példa). Vagyis értelemszerűen nem az van, hogy az eleve kétlemezes dokkoló csak 1 db HDD-t tud kezelni. Max. akkor lehet ilyen, ha pl. gyári hibás példányt fogtál ki és az egyik slot nem működik. De azt írtad, hogy külön-külön kipróbálva működik mindkettő foglalatban a HDD, vagyis akkor elvileg nem lehet hibás az egyik. Vagy még akkor, ha esetleg nem bír egyszerre 2 db HDD-t meghajtani, gyenge a tápegysége. De ez elvileg megint nem lehet gond, ha eleve kétlemezes dokkolóról van szó, meg ha mindkét merevlemez rendben elindul és felpörög, bár az utóbbiról nincs pontos információ.

"Mindkét merevlemez 1Tb-os és WIN10-el partícionált, egyenként mindegyiket kezeli"

Az nem derült ki, hogyan lettek inicializálva, vagyis MBR/GPT séma szerint történt-e. Ami azért lehet lényeges, mert a GPT-t nem minden médialejátszó, okostévé stb. készülék, illetve azokon futó futó OS kezeli. De ha külön-külön állítólag biztosan mindkét HDD-t kezeli a médialejátszó, akkor elvileg nem ez lehet a gond.

[ Szerkesztve ]

Volt arról szó már ebben és másik topikban is, hogy RAW esetén mi a teendő, mik lehetnek a kiváltó okok, stb. Ahogyan arról szintén, hogy a gépben (SATA) / külső házban (USB) inicializált és particionált főleg 2 TB+ | GPT HDD-k oda-vissza történő cserélgetése esetén milyen gond lehet, de az az említett Chieftec külső házat nem érinti az egyes beszámolók alapján.

Vagyis akkor nyilván nem a dokkoló, nem is a benne lévő HDD-k, hanem egyértelműen a médialejátszó, az azon futó OS a hiba forrása, ahogyan azt sejteni lehetett. Illetve nem véletlenül volt említve a megfelelő működés és kompatibilitás szempontjából elsődlegesen támogatott környezetként a PC, Mac & desktop OS, ott nyilván nem okoz gondot egy kétlemezes dokkoló, az abban lévő 2 db HDD megfelelő kezelése.
Aztán hogy a médialejátszó miért nem képes a megfelelő kezelésre, azt már a TV & Audió témakategória megfelelő topikjában (pl. DUNE médialejátszók topicja) kellene tovább fejtegetni.

[ Szerkesztve ]

"The last USB you connected to this computer malfunctioned, Windows does not recognize it"

Ha rákeresel, visszaolvasol, akkor korábban már volt szó itt ilyen problémáról, ahol állítólag a gyári hibás külső ház volt a probléma forrása, amit annak garanciális cseréje megoldott. Viszont ha esetedben a dokkoló rendben működik másik gépen, másik operációs rendszerrel, akkor nyilván nem lehet hibás. Valamint a Windows 10-zel való inkompatibilitás sem reális, amikor a gyártó weboldalán eleve fel van tüntetve a támogatott operációs rendszerek között, meg az ilyen eszközöknél amúgy is kb. alap a különféle Windows-verziók támogatása.
A topik téma-összefoglalójának gyakran ismételt kérdések fejezetébe vannak az említett problémához kapcsolódó kérdések-válaszok, valamint ez előbb linkelt esetnél javasoltak is kipróbálhatók. + Ha már az eszközkezelőben elakad a detektálás, akkor az ottani hibakód alapján célszerű megpróbálni a leírásban javasolt megoldást. Valamint az OS topikjában említett egyéb módszereket is attól függően, hogy esetedben melyik aktuális, ami a leírtakból nem derült ki.

"Valószínűleg valami szivatós firmware hibáról van szó, de nem sikerült sehogy sem frissített firmwaret találni hozzá."

Egyrészt a firmware hibája normál esetben nem igazán reális, illetve nem lenne szabad olyan szinten, hogy egyáltalán ne kezelje az OS a dokkolót/külső házat. Meg egy ilyen eszköz amúgy is PnP (Plug and Play), vagyis csak csatlakoztatni kell és működik. Illetve pont ezért rendszerint manuálisan külön letöltendő és telepítendő speciális drivert sem igényel, max. az első csatlakoztatásnál megtörténik a Windowsban az eszközbeállítás és kész.
Másrészt a firmware frissítése bizonyos esetekben valóban megoldás lehet, de arról számtalanszor volt szó itt a topikban, hogy eleve kockázatos művelet és csak saját felelősségre javasolt. Ha az eszköz (dokkoló) gyártója közvetlenül nem biztosít ehhez megfelelő firmware-t, hanem külső forrásból beszerzett firmware-rel történik, akkor meg pláne.

"Ezekután bedugtam egy vinyót, bekapcsoltam...és nem látja a vinyót "

Ez a kijelentés Windows esetében max. akkor helytálló, ha sem eszközkezelőben, sem a lemezkezelőben / tárolóhelyeknél nem jelenik meg az eszköz, jelen esetben a dokkoló, illetve az abban lévő HDD. Ellenkező esetben viszont nyilván helytelen. Illetve az szintén, ha csak a fájlkezelőben történő megjelenés alapján van állítva, ahol eleve csak a meghajtóbetűjellel rendelkező kötetek, lemezek jelennek meg.

[ Szerkesztve ]

Ha másik gépen, másik operációs rendszerrel rendesen működik az a dokkoló, akkor nyilván nem ment tönkre, nem hibás, nem feltétlen kell újat venni. Inkább az előző válaszban leírt dolgokat kellene kipróbálni, letesztelni, tisztázni. Valamint ha a nálad telepített Windowsnál van gond és más nem megy, akkor max. újra kell telepíteni, de nem egyből a dokkolót kell lecserélni. Az utóbbi akkor indokolt, ha máshol, illetve sehol sem működik rendesen. De végül is a te dolgod, ha mindenáron másik dokkolót akarsz venni és használni, tegyed.

"A gyártó közben chipsetet váltott, Prolificről Norelsysre. A Prolifices verziónál nem feltétlenül adott a Windows 10 támogatás. Amúgy persze kellene működnie, hiszen a Prolific maga is Windows 10 kompatibilisként jellemzi az adott chipsetet, de mégsem működött. Tehát hiába linkeled a termék oldalát, ha egyszer a belső tartalom más."

Igen, azt olvastam, meg nem újdonság, hogy időnként váltogatják a gyártók a chipeket és ezt esetlegesen elfelejtik feltüntetni, frissíteni a termék adatainál. De az ORICO 6518SUS3 dokkoló esetében ez nem feltétlen volt így, mivel ugyan a gyártó weboldalán szerepel az egyik képen a Norelsys NS1066 chip, de az eleve csak USB 3.0 - SATA2 típusú. Viszont az említett dokkoló USB 3.0 + eSATA, amihez eleve a Prolific PL2773 chip passzol, az reális. A Norelsys / egyéb chip az USB 3.0 only, vagyis a 6518US3-V1 modellnél lehet reális, ami egyébként simán működik Windows 10-zel is az alábbi videó alapján. A megfelelő kompatibilitás pedig elvileg a Prolific vezérlős változatnál is adott Windows 10 esetében, vagyis nálad inkább az lehetett a gond, hogy a gépedre telepített Windowsnál nem stimmelt valami. Az meg ugye nyilván nem feltétlen egyenlő azzal, hogy magával a rendszerrel nem kompatibilis az eszköz, az abban lévő chip.

"Az USB kábel lecserlését, illetve a WiFi kikapcsolását azon oknál fogva elvetettem, hogy már fent, legelőször is kizártuk a hardveres hibát, hiszen másik oprendszeren működik a rack. A WiFis történet számomra kifejezetten hihetetlennek hangzik, de nem megyek bele, ha nektek ez bevált, akkor javasoljátok nyugodtan továbbra is."

Nem feltétlen, mivel az USB-kábel csatlakozója míg pl. "A" gép USB-portjában, aljzatában lehet megfelelően illeszkedik, addig "B" gép esetében már nem teljesen és ezért az esetleges csatlakozási, érintkezési probléma miatt az OS sem fogja felismerni az eszközt. Nem újdonság ez sem, illetve ezért is javasolt ilyenkor szükség esetén mozgatni, kicsit kihúzni, majd visszadugni a csatlakozót a portban, több porthoz csatlakoztatva is kipróbálni az eszközt, akár másik USB-kábellel is, stb.
Az USB 3-0 - Wi-Fi / Bluetooth interferencia nem ismeretlen jelenség, meg hogy zavarhatják egymást, több leírás is van erről. Példák: [link], [link], [link], [link].

"A hibakódot még régebben ellenőriztem, abból sajnos semmilyen értelmes következtetést nem lehetett levonni. "

Az eszközkezelős hibakódoknál eleve ott van a Microsoft weboldalán a leírás, magyarázat, javasolt megoldás, stb.

"Pedig biztosan erről van szó. Egyszerűen Windows 10 (pontosítok: valószínűleg Windows 8.1) alatt valószínűleg változott az USB eszközök incializálási rutinja. Szimplán a korábbi Windowsok és az egyéb operációs rendszerek megbocsátóbbak az USB protokoll kezelésében, ezért működött eddig egyáltalán az eszköz."

Nem rémlik olyan hír, információ, ami ezt megerősítené, meg amúgy sem feltétlen reális. Valamint ha az eszköz gyártója eleve feltünteti a támogatást az újabb Windowsokra vonatkozóan is, akkor szintén nem. Illetve egy ilyen USB 3.X dokkolónak, külső háznak normál esetben nyilván patent működnie kell az újabb Windows 8.1, 10 rendszereknél is, sőt az utóbbiak eleve fejlettebbek a különféle USB-s funkciók kezelése, támogatása terén, pl. Windowsoknál UASP támogatás is csak azoknál van.
Esetedben inkább a nálad telepített Windowsnál lehetett valamilyen driveres / egyéb probléma, de az végül nem derült ki, hogy pontosan mi. Illetve a kulcsszó a nálad telepített rendszer lehet, mert azt általánosan kijelenteni, hogy adott Windows-verzió egyáltalán nem kezeli, nem kompatiilis egy adott eszközzel/vezérlővel, nyilván csak akkor lehet, ha sehol máshol sem működik. Ellenben az ugye nem lett kipróbálva másik gépen, másik W10 rendszerrel, vagy akár a meglévőn egy frissen telepítettel.

"Főleg, hogy miután megrendeltem az új dokkolót megpróbáltam a maradék firmwareket is ráflashelni, mert miért ne? Azóta sajnos az eszköz immáron csak papírnehezék, ami várható eredmény volt."

Igen. várható volt, ha nem megfelelő a firmware, az ahhoz való tool és a vezérlő párosítás. Ebben a topikban is volt már példa korábban ilyen "téglásításra", ami után kb. kuka az eszköz. Vagy esetleg még a garanciális csere lehet opció, de ugye hivatalosan ilyenkor az sem feltétlen, ha a felhasználó által végzett nem kívánt módosítás okozta az eszköz tönkremenetelét, nem pedig a rendeltetésszerű használat mellett bekövetkező gyári eredetű meghibásodás. Többek között ezért is csak saját felelősségre javasolt a firmware házilagos frissítése, módosítása.

"A teljesség kedvéért: eszközkezelőben szépen látszott a rack, sőt még fájlkezelőben is megjelent cserélhető D meghajtóként, amit megnyitva kiírta, hogy nincs benne lemez. Amikor beletettem a lemezt ez nem változott. Megnéztem a lemezkezelőben is, ott sem volt lemez"

Ugye eredetileg még arról volt szó, hogy nem ismerte fel a Windows rendesen, hiba volt az eszközkezelőben, majd a firmware frissítése után ez állítólag változott. Ahol ha utána az eszközkezelőben oké volt minden és nem volt hibakód, akkor normál esetben nyilván a lemezkezelőben / tárolóhelyeknél is meg kellett volna jelennie az eszköznek, illetve a belehelyzett HDD-nek. Viszont mivel eleve külső forrrásból való, ki tudja mennyire oké firmware lett rátéve, ezért ilyenkor nyilván nem zárható ki az okozta hiba sem. Sőt, eleve esélyes, ha végül sikerült is egy ilyen firmware-rel téglásítani a dokkolót.

De már mindegy, nem fog kiderülni, hogy pontosan mi volt a gond, ha téglásítva lett a dokkoló és közben másik lett vásárolva helyette. Ahol most ugyan nem lett leírva, de az AXAGON ADSA-ST dokkoló vélhetően megfelelően működik, annál nem áll fenn az adott hardver- és szoftverkörnyezetben az említett probléma. Ha esetleg igen, akkor az meg szintén csak azt erősítené, hogy a gépeden lévő Windowsnál nem stimmel valami, mivel másoknál megfelelően működik, akik itt olyat vettek.

[ Szerkesztve ]

Az nem ismeretlen jelenség, hogy egyes hardvereknél (nem mindegyiknél) gondot okozhat a rendszerindításnál az előtte csatlakoztatott, vagy csatlakoztatva felejtett USB-s tárolóeszköz, sőt akár még az OS telepítésénél is. + Ha jelen esetben magával az adapterrel, vagy a hozzá csatlakoztatott HDD-vel gond van, pl. szektorhibás az utóbbi, akkor az csak tetézi a problémát.
Lehetséges megoldásként ilyenkor célszerű megnézni a BIOS beállításait, ott pl. a bootolási opciókat, ahol a Windowst tartalmazó HDD/SSD meghajtót javasolt beállítani elsődlegesként az USB-s eszközről történő bootolást helyett, stb. + Ha BSOD történik, akkor az ottani hibakód, információk alapján meg lehet próbálni beazonosítani az azt kiváltó okot és arra megoldást keresni. Vagy egy másik és kézenfekvő megoldás akkor bekapcsolni, csatlakoztatni az USB-s tárolóeszközt, ha már bebootolt az OS, jelen esetben a Windows, nem pedig még előtte, nem a rendszerindítás előtt csatlakoztatni. Sőt, egy USB-s tárolóeszköznél az alapértelmezett használat a már működő OS alatt történő csatlakoztatás és eltávolítás.

"Erről az Axagon adapterről szeretnék rendszert indítani, és az ezen keresztül való
boot-olás nem megy normálisan, pedig képes rá."

Akkor azt kellett volna már az előző hozzászólásban egyértelműbben leírni, hogy az ehhez csatlakoztatott HDD/SSD meghajtóra akarsz Windowst telepíteni és arról bootolni, vagy a már meglévő SATA-s telepítést USB-n csatlakoztatva bootolni. Ugyanis ez esetben eleve más a helyzet, ahol ha nem Windows To Go szerinti telepítés történt így kivitelezve, vagy utólag nem lett átkonvertálva a helyi telepítés WTG-re, akkor nem meglepő, ha az eredetileg SATA-n telepített Windows nem bootol USB-ről és BSOD-ot dob. Ráadásul a Windows To Go hivatalosan Windows 8-tól támogatott, vagyis a Windows 7-nél amúgy is kérdéses a megfelelő működése és eleve inkább a Windows 10-nél opció az ilyen használat.
Maga az AXAGON ADSA-FP3 adapter egyébként valóban támogatja a csatlakoztatott HDD/SSD meghajtókról való rendszerindítást, de ahhoz Windowsok esetében nyilván teljesülni kell az előbbi feltételnek is, vagyis a Windows To Go szerinti telepítésnek, vagy az utólagos átkonvertálásnak.

[ Szerkesztve ]

Ha kicsit visszaolvasol, akkor épp nemrég volt itt olyan eset, ahol a médialejátszó és a tévé a kétlemezes dokkolónál csak egy db HDD-t tudott kezelni. Valamint az ilyen készülékeknél a 2 TB+, illetve a GPT partíciós séma szerinti lemezek kezelése is sokszor bizonytalan, egy részük ezeket sem támogatja megfelelően. Illetve nem véletlenül volt ebben a topikban is többször leírva már, hogy az ilyen USB-s tárolóeszközök elsődlegesen támogatott hardver- és szoftverkörnyezete = PC, Mac & desktop OS.

Tehát a lényeg esetedben is elsődlegesen a médialejátszó és a tévé, azok mit kezelnek, mit és meddig támogatnak, stb. Ami felől értelemszerűen a TV & Audió témakategória megfelelő topikjában kellene érdeklődni, nem itt. Ha ez megtörtént és ismert, hogy pontosan mit kezelnek, mit támogatnak az említett készülékek, akkor lehetne itt tovább fejtegetni a dokkoló kérdését, meg hogy 1 / 2 / 4 db lemezt kezelő típus legyen-e. Az IB-3640SU3 4-lemezes dokkolóval egyébként van itt a topikban tapasztalat, de ha esetedben a médialejátszó és a tévé az előbb linkelt esethez hasonlóan szintén csak 1 db HDD-t tud kezelni, akkor azokhoz nyilván nem sok értelme lenne ilyet venni, használni.

[ Szerkesztve ]

A téma-összefoglalóból kivágott képen pont nem látszik az, ami az alábbi hozzászólás alján. Vagyis hogy pl. az USB 3.0 szabvány kb. 450 MB/s körüli szekvenciális maximuma egylemezes tárolóeszköz esetében nyilván csak SSD-vel érhető el, HDD-vel nem, mivel az utóbbi rendszerint eleve nem tud akkora adatátviteli sebességet. Azaz ha esetedben HDD van abban a Sharkoon külső házban, akkor egyáltalán nem meglepő a max. 193 MB/s. Meg ráadásul a fájlmásolás sebessége eleve kéttényezős, a forrás- és a célmeghajtó sebességétől is függ. Ahol pl. még SSD-nél sem minden esetben lesz olyan gyors, mivel ha nincsen az SSD-nél DRAM cache, akkor a fájlmásolás sebessége eleve belassulhat, amiről az egyik társtopikban is volt szó. Célszerűbb ezért első körben inkább egy szintetikus tesztet lefuttatni az adott külső meghajtó sebességének teszteléséhez, ahol USB 3.0 | UASP | SSD felállásnál kb. ilyen értékeket kell tudni az említett Sharkoon külső háznak is.

[ Szerkesztve ]

Egyrészt itt az sem derült ki, hogy a RaidSonic kínálatában pontosan melyik külső házról van szó. Aztán hogy az említett jelenség fennáll-e másik gép és/vagy másik operációs rendszer esetében is, vagy csak a jelenleg használt hardver- és szoftverkörnyezetben.

Másrészt a leállításra vonatkozóan a leírtak kissé ellentmondásosak. Ha rendre 3-4 perc után történik, akkor az a készenléti állapot, más néven alvó mód lehet, aminek működése elsődlegesen a külső háztól, annál az USB-chip firmware-től, annak beállításától függ. Erről, illetve a működéséről Windowson szemléltetve korábban az egyik társtopikban is volt szó, valamint ebben a topikban szintén. Ahol pont az a lényeg, hogy X perc teljesen inaktív állapot után válthat a külső ház alvó módba, ellenben aktív állapotban, azaz aktív lemezművelet (olvasás / írás) mellett nem. Ha esetedben igen, akkor az eleve abnormális, aminek az oka lehet a Windows energiagazdálkodási beállítása pl. ebben és ebben a hozzászólásban szemléltetve, de maga az USB-s tárolóeszköz hibája (példa) is. Illetve más az, ha egy idő után készenléti állapotba vált az eszköz, valamint megint más, ha random megszakad az adatkapcsolat. Az utóbbi okai a téma-összefoglaló gyakran ismételt kérdések fejezetében, valamint pl. ebben a hozzászólásban is részletezve vannak.

Egyébként a napi 20 db indulás / leállás bár lehet kicsit több a napi megszokottnál, de önmagában azért még nem feltétlen annyira vészes, attól még nyilván nem fog tönkremenni ott azonnal a HDD, meg pláne nem rövidebb távon. Max. inkább hosszabb távon és több ezres / tízezres számnál lehet élettartam-rövidítő tényező. De ha ez gond számodra, akkor ott van pl. a HDS és annál a lemezek leállásának akadályozása funkció, aztán utána nem fog leállni a külső HDD, hiába támogatja firmware szinten az alvó módot. Az meg a másik, hogy az indulások / leállások számától függetlenül is tönkremehet maga a HDD, megjelenhetnek rajta szektorhibák stb., valamint pl. egyes konzumer modellek a szokásos 2-3 éves gyártói garancia lejárta után röviddel a tervezett elavulás jegyében.

[ Szerkesztve ]

Maga a készenléti, vagy más néven alvó állapot nyilván nem rendellenesség, az normális, ha támogatja a külső ház és az OS. Ahol az előző válaszban linkelt hozzászólásban szemléltetve van a működése Windowsnál, illetve hogy a Windows energiagazdálkodási beállítása max. akkor érvényesül, ha kisebb a külső ház firmware-rében lévő értéknél, + ha megegyező azzal. Aztán arról is volt szó, hogy normál esetben az alvó módnak X perc inaktivitás után kell érvénybe lépnie, nem aktív lemezművelet közben, az utóbbi abnormális. Valamint alvó állapotból fel kell ébrednie az eszköznek, ha az OS, vagy egy program hozzáférést intéz, ami Windowsnál lehet pl. a fájlkezelő megnyitása és ott a külső meghajtó tartalmának tallózása, fájlok megnyitása. Ha esetedben nem ébred fel, nem pörög fel a benne lévő HDD, vagy éppen teljesen eltűnik a rendszerből, amit csak az eszköz fizikai újracsatlakoztatása / eszközkezelőben USB-vezérlő (vagy USB-gyökérhub) letiltása és újraengedélyezése old meg, akkor az szintén abnormális.

[ Szerkesztve ]

A felhasználó által külön telepítendő driver alapból nem is szükséges, mivel egy ilyen eszköz eleve PnP (Plug and Play), vagyis csak csatlakoztatni kell és működik. Max. az első csatlakoztatásnál megtörténik a Windowsban az eszközbeállítás és kész, ami után normál esetben nem kell újraindítás.
Firmware általában nem, vagy csak nagyon ritkán és kifejezetten indokolt esetben (hibajavítás) szokott lenni a külső ház gyártójának weboldalán. Az egyes információk alapján az IB-351STU3S-B külső ház Prolific PL2773 chipes, amihez az előbbi okán max. külső forrásból lehet drivert vadászni. De a firmware piszkálása, frissítése eleve csak indokolt esetben és csak saját felelősségre javasolt, külső firmware használatánál meg pláne! Ahol az intelem pont aktuális, mivel nemrég másnak sikerült "téglásítani" egy ilyen vezérlős dokkolót itt külső forrásból származó firmware-rel.

Az nem derült ki milyen HDD van a külső házban, de a fejparkolást annál sem feltétlen kell piszkálni, pláne ha a gyárilag megadott 300 / 600 ezres névleges limitnek a közelében sem jár. De ha annyira a mérséklése / tiltása a cél, akkor a HDS-nél az előzőleg említett lemezek leállásának akadályozása, valamint az APM átállítása arra is jó lehet. Viszont véglegesen tiltani firmware szinten lehet a fejparkolást, amihez általában a HDD gyártójának saját szoftvere kell, ami a belső merevlemezekkel foglalkozó topik összefoglalójában részletezve van. De azt SATA-s csatlakozásnál javasolt használni, nem USB-n.

[ Szerkesztve ]

Itt nem derült ki, hogy a S.M.A.R.T. "lekérdezése" milyen OS alatt és milyen programmal történt. Ami azért lehet lényeges, mert korábban az egyes Linuxoknál is volt példa arra, hogy nem minden USB-chip esetében működött ez, ellenben Windowson a HDS programmal igen. De még a HDS-nél is néha előfordult, hogy nem, vagy csak részlegesen működött a S.M.A.R.T. adatok kiolvasása, ellenben a CrystalDiskInfo programnál nem volt ilyen gond. Ezért is érdemes ilyenkor többféle diagnosztikai programmal ránézni a külső meghajtó állapotára, illetve azoknak is lehetőleg az aktuális, legújabb verziójával, nem egy X évvel régebbi muzeálissal. Valamint akkor lehet azt mondani, hogy az adott USB-s tárolóeszköznél nem támogatott a S.M.A.R.T., ha többféle OS és program alatt kipróbálva egyáltalán nem működik, + akár az eszköz gyártója is megerősíti ezt a specifikációban.
A HDS-nél egyébként van külön kompatibilitási lista is az USB-s tárolóeszközökre vonatkozóan: [link], [link]. Ha ott szerepel a dokkoló, illetve a VID-PID azonosítja nem támogatottként, akkor a HDS nyilván nem fogja kezelni. De akár még az is változhat egy újabb programverziónál, illetve erre való a "Teszt riport küldése a fejlesztőnek" opció, ami a kompatibilitásnál is említve van.

Egy ilyen USB 3.0-s dokkolónál, külső háznál egyébként rendszerint kb. alap szokott lenni a S.M.A.R.T. támogatása, sőt akár pl. az USB 3.1 Gen 2 típusoknál is az alábbi blogbejegyzés alapján. Ha kétlemezes dokkoló kell, akkor egy másik válaszban említve van olyanra pár példa, amelyeknél általában szintén adott a S.M.A.R.T. támogatása.

[ Szerkesztve ]

"JBOD: ami egybefűzi a 2 vinyót és 1-nek láttatja. Ha kiesik az egyik, akkor elvész az összes adat. (Én így tudom)"

Lehet akár ilyen is, meg olyan, ahol a JBOD-nál külön-külön lemezként vannak kezelve a HDD-k. Például a 4-lemezes IB-3640SU3 az utóbbi kategória, amiről beszámoló/teszt is készült itt a topikban.

"SINGLE. Tehát adott egy 2 HDD-s Rack, amibe tehetem ezt a 2 HDD-t és elvileg külön látja őket és nem befojásolja az egyik a másikat. Ha az egyik tönkremegy, akkor a másik még megmarad? Jól gondolom?"

Igen, Single módban rendszerint külön-külön lemezként vannak kezelve a HDD-k egymástól függetlenül. Az IB-3620U3, IB-RD3662U3S, IB-RD3662-C31 külső házaknál ez a gyártó weboldalán is fel van tüntetve, illetve a "JBOD (Single)" és a "SINGLE" kifejezések erre utalnak.

"Érdemes e megvennem egy ilyen Racket? (USB 3.0; 3.1A-C)?"

Ha biztosan nem kell RAID támogatás és feltétel a 2 HDD egymástól független kezelése, akkor nyilván adja magát a JBOD (Single) megoldás. De kétlemezes használatnál a RAID sem feltétlen végleg elvetendő, amiről itt a topikban is volt szó korábban, ahol az ajánlott IB-RD3662U3S modellnél van a RAID 0, 1 mellett JBOD (Single) mód is.
USB 3.1 Gen 2 vezérlős és Type-C fizikai interfészes kétlemezes külső házat meg nyilván akkor érdemes venni, ha van/lesz a gazda hardveren (gépen) olyan típusú USB-port, valamint ki is lesz használva az az adatátviteli sebesség HDD/SSD RAID megoldással. Ha nincsen, akkor úgy viszont nem sok értelme van, meg HDD-hez, pláne Single módban használva eleve overkill még az USB 3.0 szabvány maximuma is.

[ Szerkesztve ]

Ha a CrystalDiskInfo, annak aktuális (8.4.2) verziója rendben kezeli, ki tudja olvasni a dokkolóban lévő HDD-k állapotinformációit, akkor nyilván támogatott a dokkolónál a S.M.A.R.T. Viszont az nem derült ki, hogy milyen USB-chip van venne, mi a VID-PID azonosítója stb., hogy állítólag még a HDS, annak legújabb 5.61-es verziója sem kezeli. Már ha próbálva volt azzal egyáltalán, mert többek között ez sem derült ki a leírtakból. Meg ha a HDS esetleg tényleg nem kezelné, akkor lehet, sőt célszerű riportot küldeni a fejlesztőnek és jó esetben egy újabb programverziónál már támogatott lehet a dokkoló.

[ Szerkesztve ]

Az AXAGON EE35-XA3 külső háznál a gyártó weboldalán (eleve azt kellene nézni) világosan le vannak írva az alábbiak.

• Támogatja a 3,5 hüvelykes SATA III / II / I merevlemezeket, kapacitástól függetlenül.
• Megfelel a Serial ATA 2.0 specifikációnak (SATA/300), legfeljebb 3 Gb/s átviteli sebességgel (300 MB/s).
• Megfelel a Serial ATA 1.0 specifikációnak (SATA/150), legfeljebb 1,5 Gb/s átviteli sebességgel (150 MB/s).
• A tok teljes sávszélességét / átviteli sebességét az alkalmazott SATA/300 interfész határozza meg (elméletben 3 Gbit/s).

Vagyis a külső ház nyilván kezel SATA III / II / I merevlemezeket egyaránt, max. USB 3.0 - SATA 3 Gbps alapú chip van benne. De az utóbbi is egylemezes kivitelben max. egy SATA3-as SSD-nél téma adatátviteli sebesség szempontjából, mivel a SATA3-as HDD-k jellemzően még a SATA2 szabvány elméleti (300 MB/s), illetve gyakorlati maximumát (~ 260-28X MB/s) sem képesek teljes mértékben kihasználni. Tehát egy SATA II / III HDD-hez ilyen szempontból nyilván bőven jó lehet ez a külső ház is. Ha esetleg SSD-vel akarnád használni, akkor lenne értelme olyannak, amiben SATA 6 Gbps alapú USB 3.0 chip van, mint pl. a Sharkoon Swift Case Pro. De egy 2,5" / M.2 SATA SSD-t alapesetben nyilván azon méretszabványnak megfelelő külső házba téve szokás használni, nem 3,5"-osban.

[ Szerkesztve ]

Igen, most ugyanaz lett bemásolva oda is, de attól még elsődlegesen mindig a gyártó weboldala a mérvadó, mivel az ilyen-olyan webáruházakban esetlegesen előfordulhat, hogy a termékről feltüntetett adatok hiányosak és/vagy pontatlanok, tévesek.
Igen, megfelelhet, mivel nyilván kezelni fogja a külső ház a SATA3-as HDD-t is, aminek az adatátviteli sebességéhez elég lehet a SATA 3 Gbps alapú USB 3.0 chip, le van írva az előző válaszban.

[ Szerkesztve ]

Ewent külső házat és IDE/SATA-USB adaptert már vettek, használnak itt a topikban egyesek. Viszont ilyen márkájú dokkolóval még nem nagyon van tapasztalat, de már volt szó itt említés szintjén az EW7014 modellről egy másik válaszban.

"Gondolom simán kéne neki mennie"

Elvileg igen. Viszont arról többször volt szó itt a topikban, hogy az ilyen eszközök elődlegesen támogatott hardver- és szoftverkörnyezete = PC, Mac & desktop OS, elsődlegesen ott garantálható leginkább a megfelelő kompatibilitás és működés. Illetve korábban volt itt olyan eset, ahol a Raspberry Pi-n történő használat is felmerült, ahol le van írva többek között az is, hogy ilyenkor célszerű a készülék topikjában, azaz a Raspberry Pi topikban is érdeklődni a konkrét tapasztalatok felől, mások milyen dokkolót, külső házat használnak hozzá, stb.

[ Szerkesztve ]