Az eltérő logikai-fizikai szektorméret miatt lehet, amiről már többször volt szó itt (példa) és a Captiva külső háznál is volt már téma. Ahol esetedben a Captiva USB-n a leírtak alapján 4Kn (4Ke), míg a Kolink USB-n és a PC SATA-n 512e szektorméret szerint kezeli a HDD-t, azért az eltérés.

Ez értelemszerűen attól is függ, hogy pontosan milyen jellemzőknek - lásd pl. a téma összefoglaló információs táblázatában - megfelelő külső ház kell és mekkora tárolókapacitású merevlemez lenne belerakva. Ha olcsó, akkor az említett két külső ház általánosan megfelelhet a célra az itteni tapasztalatok alapján, + a nemrég kitárgyalt Kolink és akár az alábbi blogbejegyzésben lévő LC-Power is. Ha olyan ami biztosan kezel kimondottan nagy tárolókapacitású HDD-ket, akkor meg lásd egy másik esetnél leírt, linkelt modelleket.

"Kamera rendszerekhez szoktam 3,5-es satás HDD-ket venni és kellene egy külső tok amivel a laptopomra köthetem és tesztelhetem őket."

Itt azt is fixen el kellene dönteni, hogy biztosan egy standard külső ház (példa) kell-e, vagy a teszteléshez és egyben a HDD-k gyakori cserélgetéséhez nem-e lenne praktikusabb inkább egy (kétlemezes) HDD dokkoló (példa), sőt akár egy IDE / SATA - USB adapter (példa).

[ Szerkesztve ]

Lásd egy másik esetnél leírt, linkelt modelleket, ha olyan külső ház kell, ami biztosan kezel 18 TB-os HDD-t. A "rezgés/hangcsillapítás" kérdésre külső ház specifikusan lásd pl. az ebben a válaszban leírtakat, ahol a működési zaj másrészt nyilván magától a külső házba tett HDD-től is függhet, utóbbi mennyire halk vagy éppen hangos működés közben.

[ Szerkesztve ]

Igen, a firmware frissítésével engedélyezhető és tiltható egyaránt, amihez van a téma összefoglalóban útmutató ASMedia - ha az egyes korábbi információk és a fizikai szemrevételezés alapján még mindig ASM1053 chip van abban a külső házban PID: 55AA azonosítóval - specifikusan is.
Ahol az is le van írva, hogy kizárólag csak opcionálisan és csak saját felelősségre alkalmazandó a firmware frissítése!
Egyébként az, hogy az nBASE n-Drive EH35ND3 külső ház nem támogatja a készenléti (alvó) módot + az OS-ben a szoftveres leválasztás utáni leállítást, egy korábbi információ, ami azóta már lehet változott, az újabb gyártású példányokban már lehet nem is AMS1053 chip van, stb.

A leírtakból az nem tejesen egyértelmű, hogy csak tervben van az nBASE n-Drive EH35ND3 külső ház vásárlása, vagy már meg lett vásárolva. Ha az előbbi és feltétel a készenléti (alvó) mód + az operációs rendszerben a szoftveres leválasztás utáni leállítás támogatása, akkor értelemszerűen eleve olyan külső házat célszerű venni, ami gyárilag támogatja azon funkciókat - lásd az információs táblázatban - és szükség esetén nem utólag kell piszkálni a firmware-t.

[ Szerkesztve ]

Az a 2 TB egy korábban megadott és azóta "beragadt" érték lehet, lehet korábban csak akkora tárolókapacitású HDD-vel tesztelte a gyártó ezt a külső házat és azért adta meg a 2 TB-ot limitként. Hasonlóan mint ugyanezen gyártó egyik 2,5"-os külső házánál, ott 500 GB van a dobozra írva, aztán mégis simán kezelte a tesztelésnél a 2 TB-os és utólag kipróbálva a 4-5 TB-os HDD-ket is. Na meg az előző válaszban linkelt hozzászólás alapján egy másik fórumtagnál eleve 3 TB-os HDD volt akkor a 3,5"-os nBase EH35ND3 külső házban, vagyis az is szemlélteti, hogy nyilván nem 2 TB a limit. Az információs táblázatban erre vonatkozóan az "N/A" meg ugye pont az előbbi miatt is van, ahol nem adja meg a gyártó a termék weboldalán naprakész (mostanában tesztelt) információként a tényleges limitet, sőt lehet éppen ennél a külső háznál sincs ilyen limit a mai HDD-k tárolókapacitásához viszonyítva, erről is volt már szó itt.

Nem minden külső házhoz mellékelnek gyárilag hosszú USB-kábelt ami bizonyos esetekben valóban hátrányos lehet, de a rövid kábel önmagában még nem hiba, meg ha azzal megfelelően működik az eszköz, + szükség esetén lehet igény szerinti akár hosszabb kábelt is vásárolni külön, stb.

Apropó működés, az nem derült ki a leírtakból hogy ténylegesen ki lett-e próbálva a külső ház, kezelte-e az X TB-os HDD-t, maradt-e ASMedia ASM1053 chipes vagy már másmilyennel szerelik, készenléti (alvó) mód működése változott-e, stb. De ha azóta másik lett helyette vásárolva, akkor már mindegy.

A jobb webáruházakban külön fel szokták tüntetni, ha az adott termék már felbontott mert másik vásárlónak 1x már eladták aki később visszaküldte, ahol ilyenkor akár X%-os árkedvezményt is szoktak adni az ilyen termékre, stb. Ha esetedben ez nem történt meg, nem volt sehol feltüntetve, akkor elvileg pláne lehetne reklamálni, + ugye belföldi online vásárlásnál 14 napig amúgy is indoklás nélkül el lehet állni utólag a vételtől.

Köszönjük a beszámolót!

[ Szerkesztve ]

Windowsoknál a lemezkezelő csak a detektálás egyik része, elsődlegesen az a lényeg, hogy az eszközkezelőben megjelenik-e a külső meghajtó, az utóbbinál nincs-e esetleg hibakód, stb. Na meg ha tényleg 2 TB lenne a limit ennél a külső háznál, akkor másnál nem kezelte volna a 3 TB-os HDD-t, valamint ha már a 3 TB-osat kezeli, akkor ennyi erővel elvileg egy 4 TB-osat vagy akár nagyobb tárolókapacitásút is kellene.
+ Ha van rá lehetőség, akkor tesztelésképpen javasolt másik USB-porton - asztali PC-nél elsődlegesen a hátlapon lévő porton - és másik USB-kábellel, valamint másik PC-n és másik OS alatt is kipróbálni az eszközt. Ahol ha nincsen másik asztali PC vagy laptop, akkor a másik OS lehet pl. egy pendrive-ról bootolt HBCD PE vagy Linux Live rendszer is, amik telepítés nélkül kipróbálhatók.

Jó esetben már a VID és PID azonosítók alapján is lehet következtetni a chip pontos típusára, lásd a linkelt példát, ahol a HDS programot használták, de Windowsok esetén pl. az eszközkezelőben is megtekinthető. Viszont a legbiztosabb módszer a fizikai szemrevételezés, ha van rá lehetőség, akkor elsődlegesen az utóbbi javasolt.

[ Szerkesztve ]

Oké, de a nem működött nem derült ki, hogy a 4 TB-osnál pontosan mit jelent. Mármint mi volt Windows esetén az eszközkezelőben, ott nem-e volt hibakód, másik USB-kábel és asztali PC-nél hátlapi USB-port esetén valamint másik hardver- és szoftverkörnyezetben történő kipróbálásnál mi volt, stb. Ahol az eszközkezelő azért is lényeges, mert ott alapesetben akár üresen, HDD nélkül is meg kell jelennie magának a külső háznak. + Ha az adott külső ház nem kezeli megfelelően a 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású HDD-ket, az nem feltétlen úgy működik, hogy akkor egyáltalán nem ismeri fel a Windows semmilyen szinten az eszközt, hanem pl. felismeri csak éppen a HDD tárolókapacitása nem fog stimmelni a lemezkezelőben, a HDS program is figyelmeztető üzenetet jelenít meg erről, stb., lásd ezen és ezen példákat.
A HDD-k tárolókapacitásának kezelésére vonatkozó 2 TB-os limit inkább a régebbi, USB 2.0-s külső házaknál - mint az előbb linkelt példában lévőnél is - szokott lenni, ellenben az újabb típusú vezérlővel és firmware-rel szerelt USB 3.X modelleknél általában adott a 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású HDD-k megfelelő támogatása és kezelése. Amelyik USB 3.X külső háznál esetleg mégsem, akkor az manapság, az egyre növekvő tárolókapacitású HDD-k korában - ahol már régen nem téma ilyen téren a 2 TB-os, mivel kapható jelenleg akár 20 TB-os is - elég nagy hiányosság és eleve problémás lehet.

Az előző válaszban linkelt kompatibilitási lista alapján a VID: 152D, PID: 0578 azonosító JMicron vezérlőre utal, USB 3.0 alapon lehet akár pl. a JMS578 is. Vagyis akkor változás történt a korábbi VID: 174C, PID: 55AA azonosító és ASMedia ASM1053 chip állapothoz képest.

LC-Power LC-35U3 Sirius rack

Ha olcsó USB 3.0-s külső ház kell, akkor az LC-35U3-Sirius megfelelhet a célra, bár annál is akad pár kevésbé előnyös jellemző, lásd a linkelt blogbejegyzésben leírtakat. + Ez a külső ház a blogbejegyzés alapján 3 TB-os HDD-t simán kezelt és elvileg akár nagyobb tárolókapacitásút is kellene, az adatlapján egész pontosan 4 TB-ig írják a támogatást, de ugye az előzőek értelmében az lehet csak névleges és nem feltétlen tényleges limit.
Ha olyan külső ház kell, ami biztosan kezel nemhogy 4 TB-os, hanem akár 14 TB-os vagy még nagyobb tárolókapacitású HDD-t is, akkor meg lásd egy másik esetnél említett modelleket.

[ Szerkesztve ]

Aminek ugye lehet több oka is, lásd nem olyan régen egy másik topikban leírtakat, ahol a RAW kötet és annak javítása amúgy is Windows specifikus téma, illetve adatmentéses ha az utóbbi a cél.
Igen, lásd az előbb linkelt topikban az alábbi kérdésre adott válaszban leírtakat.

Értelemszerűen fixen el kellene dönteni, hogy a HDD-k két külön vagy egyazon tárolóeszközön belüli használata-e a cél, tartósan egy külső házba szerelve vagy a gyakori meghajtócsere igénye miatt inkább egy dokkolóba téve, stb., majd annak megfelelően választani egylemezes külső ház (példák) / kétlemezes külső ház (példák) / kétlemezes HDD dokkoló (példák) / egyéb megoldások közül.

[ Szerkesztve ]

Lehet a RAW-nak több oka is, a Windowsban a megfelelő szoftveres leválasztás hiánya csak egy a több közül, a másik USB-s tárolóeszköz és a dokkoló közötti eltérő logikai-fizikai szektorméret, valamint USB-n csatlakozási / érintkezési probléma, stb. miatt is lehet ilyen gond. Ha a dokkoló hibája miatt lenne - ilyen problémát itt eddig mások nem nagyon említettek - , akkor viszont elvileg rendre produkálnia kellene az előbbiektől függetlenül is, ezért is lehet lényeges adatmentés után ennek tesztelése.

Nem szimplán csak újraformázni célszerű ilyenkor a HDD-ket az úgymond tiszta lappal történő kezdéshez, hanem a dokkolóba téve törlés (bővebben) után először újrainicializálni - 2 TB feletti (és akár alatti) tárolókapacitásnál értelemszerűen GPT szerint - , majd újraparticionálni és újraformázni (bővebben).

[ Szerkesztve ]

Az USB-hub megint plusz hibalehetőség lehet, lehetőleg közvetlenül a PC USB-portjához csatlakoztatva kellene tesztelni és használni a dokkolót, sőt asztali PC-knél elsődlegesen a hátlapon lévő portokhoz, mivel az előlapi portoknál előfordulhatnak ilyen-olyan anomáliák.

De hisz le lett írva előzőleg (+ a másik topikból linkelt esetnél is), hogy nem szimplán formázni kellene a HDD-ket, hanem teljesen törölni, majd újrainicializálni + újraparticionálni + újraformázni a dokkolóba téve, lehetőleg közvetlenül a PC illetve laptop USB-portjához és ne USB-elosztóhoz (hub) csatlakoztatva, Windows esetén használni a fizikai eltávolítás (USB-kábel kihúzása, dokkoló kikapcsolása) előtt a hardver biztonságos eltávolítása opciót, stb.

Ha esetleg olyan példányt adtak el újra amit más már visszavitt, akkor persze hogy nem most hallják először. Ha a dokkoló hibája, akkor az valószínűleg gyári hibás példány - aminél adott a garanciális csere lehetősége is - lehetett és nem feltétlen általánosan jellemző hiba, mert az utóbbi esetben akkor mindenki tapasztalta volna aki olyan dokkolót vett és használt, ellenben ilyet eddig pl. ebben a topikban sem említettek kollektíven az érintett tulajok.

Ha másik kétlemezes HDD / SSD dokkoló kell, akkor lásd egy másik esetnél leírt, linkelt modelleket, + a téma összefoglalóban lévő egyéb példákat.

[ Szerkesztve ]

• Az USB-s tárolóeszköz kikapcsolása, abban a HDD automatikus leállítása attól is függhet, hogy maga a tárolóeszköz (dokkoló) firmware szinten támogatja-e ezen funkciókat, illetve pl. a Windowsban a hardver biztonságos eltávolítása funkció javasolt alkalmazása és az adatkapcsolat fizikai megszakítása (USB-kábel kihúzása) után.
• Plusz akár az adott hardverkörnyezettől is függhet az előbbi, mármint hogy a PC kikapcsolása után az USB-portok is kikapcsolnak-e, vagy továbbra is aktívak maradnak pl. töltési céllal, lásd a BIOS / UEFI erre vonatkozó ezen és ezen beállításait.
• Egyébként nem véletlenül szokott lenni az ilyen külső tápadapteres külső házakon és dokkolókon fizikai tápkapcsoló (billenőkapcsoló), azzal lehet alapesetben áramtalanítani, teljesen kikapcsolni magát a tárolóeszközt (dokkolót) és egyben a benne lévő merevlemezt.

• A szabályosságra vonatkozóan elsődlegesen az a lényeg, hogy a fizikai eltávolítás előtt az operációs rendszerből is megfelelően legyen eltávolítva szoftveresen az USB-s tárolóeszköz az ilyen-olyan problémák elkerülése érdekében (bővebben), lásd pl. Windowsok esetén a már említett hardver biztonságos eltávolításának használatát. + Értelemszerűen akkor, ha már nem villog az állapotjelző LED, vagyis nincsen aktív lemezművelet a HDD-knél, amit pl. ezen leírás jól szemléltet.
• A HDD esetében az az optimális, ha szépen, egyenletesen leáll és kikapcsol az előbbi leállítási parancs hatására, ellenben ha még működő állapotban a billenőkapcsolóval a tápellátás hirtelen megszakítása miatt áll le, akkor az utóbbi kevésbé, bár egy mai merevlemeznek az utóbbit is ki kell bírnia.

[ Szerkesztve ]

• Ha Windows 10 alatt eleve megfelelően működik mindkét dokkoló, ki lehet olvasni az állapotinformációkat illetve a SMART-ot, valamint az ADSA-SN modellnél az UNMAP (TRIM) is működik, ellenben az említett Linux rendszernél nem, akkor nyilván Linux illetve Manjaro specifikus a probléma, nem pedig dokkoló specifikus. Vagyis ez esetben nem feltétlen megoldás egy másik dokkoló használata, mert lehet annál is ugyanúgy jelentkezne.
• Linuxok esetén pl. terminálban a smartctl parancs általános formában nem minden esetben kezeli megfelelően az USB-s meghajtókat, nem minden esetben tudja kiolvasni az állapotinformációkat, egyes típusoknál szükség lehet a -d és akár egyéb kapcsolók használatára is (bővebben).
• USB-s külső meghajtóknál az UNMAP (TRIM) működésénél szintén az előbbihez hasonló lehet a helyzet az egyes Linux disztribúcióknál, szükség lehet az fstrim használatához némi tákolásra, lásd más példáját (pont EE25-XA6 külső háznál), ami a Manjaro Linux topikban is le lett írva.

[ Szerkesztve ]

Értelemszerűen fixen el kellene dönteni, hogy most standard külső ház (példa), (kétlemezes) dokkoló (példa), vagy IDE / SATA - USB adapter (példa) kell-e, ahol 3,5"-os HDD és 2,5"-os SSD használatához nyilván az utóbbi kettő a praktikus.
Ahogyan azt is, hogy évi 1-2, azaz meglehetősen ritka használatnál érdemes-e egyáltalán pl. adaptert / dokkolót venni, vagy ha megoldható, akkor nem-e célszerűbb inkább kölcsönkérni arra az időre egy ismerőstől.

A csak USB-s tápellátású SATA - USB adapterek értelemszerűen 2,5"-os SATA HDD és SSD meghajtókhoz valók, ellenben ha 3,5"-os SATA HDD is csatlakoztatva lesz az adapterhez, akkor értelemszerűen olyan kell, amihez mellékelnek külső tápegységet (ilyen), az előbb is ezért direkt olyan lett linkelve példaként.
Lásd a topik téma összefoglalójában lévő beszámolókat, teszteket a különféle IDE / SATA - USB adapterekről.

[ Szerkesztve ]