Tehát az "A" és "C" 4Kn szektorméretet használ USB-n, ellenben ha a "B", "D" és "E" tárolóeszköz csak 512n és 512e típusút támogat, akkor az utóbbiakban nyilván nem lesz közvetlenül hozzáférhető az előbbiekben inicializált és particionált 2 TB+ HDD. Illetve itt az is lényeges, hogy az említett probléma általában > 2 TB | GPT felállásnál jellemző, ellenben ≤ 2 TB | MBR lemezek esetében nem (példa). Az a régi Samsung HDD pedig ugye csak 1,5 TB-os és vélhetően MBR séma szerint lett particionálva, meg az még nem 512e Advanced Format, hanem 512n típusú lehet. Vagyis a most leírtak értelmében vélhetően ezért nem kezeli megfelelően pl. a "B" külső ház az "A" és "C" tárolóegységben particionált 3 TB-os és 4 TB-os HDD-ket, ellenben a 1,5 TB-osat igen.

A kézenfekvő megoldás továbbra is az lenne, ami az előző válaszban már említve volt. Vagyis USB-n egységes szektormérettel (pl. 512 bájt logikai) rendelkező külső házakat/dokkolókat használni, szükség esetén beállítani a megfelelőt a firmware-ben. Vagy másik megoldásként nem variálni összevissza a HDD-ket az adott külső házakban/dokkolókban, hanem mindegyiket azzal használni, amelyiknél nem jelentkezik az említett probléma. Vagyis ha pl. az egyik külső ház/dokkoló 4Kn-es, akkor az abban inicializált és particionált 2 TB+ HDD-t nyilván nem rakjuk át egy másik olyanba, ami 512e alapon kezeli, mivel akkor az utóbbiban nem lesz közvetlenül hozzáférhető és használható a HDD, max. csak törlés és újraparticionálás után.

Ha a médialejátszó kezeli USB-n a 2 TB+ HDD-ket, valamint a GPT partíciós sémát és/vagy az MBR 4Kn megoldást, akkor nyilván kellene a 3 TB-osat és a 4 TB-osat egyaránt. Ha egyazon külső házban/dokkolóban, vagy ugyanolyan szektorméretet használó modellben lettek inicializálva és particionálva a HDD-k, akkor meg szintén. Ha nem, ellenben PC-n gond nélkül működnek, akkor az már egyértelműen a médialejátszó hibája, korlátja lehet. De ez az ilyen készülékeknél mondjuk annyira nem meglepő, már az jónak számít, ha kezelik egyáltalán a 2 TB+ és a GPT partíciós séma szerinti lemezeket.

[ Szerkesztve ]

1. 30 perc után vált alvó módba, lásd az egyik előző válaszban már linkelt hozzászólásban leírtakat.

2. Igen, külön kezeli JBOD módban a HDD-ket, lásd ugyancsak az egyik előző válaszban már linkelt hozzászólásban leírtakat. Az pedig adja magát, hogy ilyenkor a használaton kívüli HDD-k leállnak, készenléti állapotba (alvó módba) váltanak X perc teljes inaktivitás után. Feltéve, hogy nincsen zavaró tényező, ami ezt meggátolná, lásd egy másik válaszban leírtakat.

Azért, mert egyrészt a gyártóknak egyszerűen nem szokása bizonyos információkat megadni a specifikációban. Másrészt előfordulhat egy adott külső ház/dokkoló akár többféle vezérlővel, firmware-rel is, eltérő logikai szektorméretet használva, vagyis már csak ezért sem egyszerű egységes információt megadni ezekről. De ez a 4Kn megoldás amúgy már kikopóban van, meg a legtöbb gyártó rendszerint amúgy is csak a GPT partíciós sémát nem támogató OS-ek miatt szórakozott ezzel, lásd pl. a már nem támogatott 32 bites Windows XP esetét. Ennek (4Kn) köszönhetően az XP is kezelte pl. a 8 TB-os külső HDD-ket MBR alapon (példa), illetve ilyenkor egész pontosan 16 TiB a limit. Plusz ezzel a megoldással a FAT32 fájlrendszer 2 TiB korlátja is kitolható 16 TiB-ra, ezzel is játszadoztak egyes gyártók a nagy kompatibilitás jegyében.

Azért nem mindennapos gond, mert egyrészt a 4Kn megoldások már kevésbé jellemzők, lásd az előbb leírtakat. Másrészt korántsem mindenki pakolgatja ide-oda a HDD-ket egyik külső házból/dokkolóból a másikba, vagy éppen veszi ki a PC-ből és utána teszi a külső házba/dokkolóba, vagy éppen fordítva. Ha az adott HDD-t többnyire csak egy bizonyos külső házban/dokkolóban használják, akkor úgy nyilván nem okoz gondot a szektorméret, mindegy hogy 512e / 4 Kn alapon kezeli-e a külső ház/dokkoló USB-n.

Az előző válaszban le van írva, hogy a "B" esetében valószínűleg mi okozhatta a problémát. Ahol a "többé már nem olvassa a 3 és 4TB-seket" gondolom a közvetlen hozzáférésre vonatkozik, mert amúgy normál esetben magát a fizikai lemezt nyilván ki kellett listáznia az OS-nek, majd törlés és újraparticionálás után annak újból használhatónak kellett lennie.

[ Szerkesztve ]

Attól, hogy az "A" és "B" látszólag ugyanolyan külső ház, még lehet eltérő a bennük lévő chip és firmware, attól függően a szektorméret kezelése USB-n. Ha az utóbbi megegyező, mindkettő esetében ugyanazt mutatja ugyanannál a HDD-nél az fsutil fsinfo ntfsinfo parancs, akkor lehet érdekes. De még akkor is ott van az, hogy ha azok gyárilag készre szerelt külső HDD-k (nem külön vett külső ház + HDD), akkor alapesetben nem arra valók, hogy utólag tetszőlegesen cseréljék bennük a HDD-t, lehetnek amiatt gondok. Az viszont nem meglepő az előzőleg leírtak értelmében, hogy ha USB-n az adott külső házban van inicializálva és particionálva a HDD, majd utána ugyanott használva, akkor nyilván nem lesznek gondok a logikai szektorméret miatt. Ahogyan értelemszerűen akkor sem, ha olyan másik külső házban/dokkolóban történik ez, ami ugyanolyan szektorméret szerint kezeli USB-n a benne lévő HDD-t.
Nem teljesen világos, hogy pontosan milyen belső nyílásra célzol a "D" és "E" dokkolóknál. De amúgy különösebben nem kell ezzel foglalkozni, ha gyárilag okkal olyan, valamint ha alapvetően megfelelően működnek és a HDD/SSD meghajtók fizikai csatlakozása is rendben van a foglalatoknál.

[ Szerkesztve ]

Erre továbbra is azt tudom mondani, hogy ha pl. a PC, az azon futó Windows most gond nélkül kezeli a "B" külső házban lévő HDD-t, ellenben a médialejátszó nem, akkor az már az utóbbi, az azon lévő OS hibája, hiányossága lehet. Azt pedig értelemszerűen inkább a médialejátszó felől kellene megközelíteni, annak a témának a megfelelő topikjában (pl. ezek valamelyikében) érdeklődni.

[ Szerkesztve ]

Köszönjük a beszámolót!

Igen, az ilyen dokkolók általában külön-külön meghajtóként kezelik a 2 db HDD-t és a linkelt modell közvetlen klónozásra is képes. A HDS felőli támogatás pedig általában rendben szokott lenni. Viszont ha az árakat nézzük, akkor hasonló jellemzőkkel a nemrég egy beszámolóban említett AXAGON olcsóbb, mint a Sharkoon. Az utóbbi áráért már pl. ilyen USB 3.1 Gen 2-es kétlemezes dokkolót lehet venni.

Elsődlegesen nyilván azokat a külső házakat, amelyekkel itt a topikban van tapasztalat, lásd az összefoglalóban, illetve pl. az ebben és ebben a válaszban felsoroltakat. Ezek közül pár kivételével a legtöbb pedig a hazai boltok kínálatában is megtalálható.
Az általad linkelt webáruházban viszont pont másmilyen külső házak vannak. Ha nem felel meg az előbbi és mindenképpen az ottani kínálatból akarsz választani, akkor ránézésre és a gyártó weboldalán lévő jellemzők alapján (mivel konkrét tapasztalat itt nincsen azokkal) pl. az AXAGON EE35-XA3 nem tűnik rossznak és az ára is kedvező. Másik lehetőség az ottani kínálatból meg pl. a két EVOLVEO (TiNY 4 és TiNY 5), valamint az ICY BOX IB-366-C31 attól függően, hogy USB 3.0 / USB 3.1 Gen 2 interfészes, USB-A / USB-C fizikai csatlakozós, normál / tool-free kivitelű, nyomógombos / billenőkapcsolós, olcsóbb / drágább külső ház kell-e.

[ Szerkesztve ]

Valójában mind a kettő külső ház külső tápos, hálózati áramforráshoz (konnektorba) kell csatlakoztatni őket a működéshez. Max. annyi a trükk, hogy az 3599U3 esetében a gyártó weboldala alapján állítólag maga a tápadapter be van építve a külső házba és különálló elem a tápkábel. Ahol ha a beépített adapter tönkremegy, akkor elvileg lehet cserélni kompletten az egész külső házat, ellenben különálló tápadapternél - mint amilyen az 3588US3-V1-nél van - csak azt az elemet kell. Tehát ilyen szempontból tényleg előnyösebb lehet az utóbbi külső ház. Ellenben egyes jellemzők (pl. max. 16 TB-os HDD kezelése, UASP + TRIM/UNMAP + alvó mód támogatása) terén viszont az előbbi.

Konkrét tapasztalat itt a topikban viszont ezekkel az ORICO külső házakkal nincsen, max. némelyik említés szintjén került szóba korábban. A 3569S3 modellel viszont van, arról készült beszámoló is. Valamint még azokkal a külső házakkal van, amelyekre az előző válasz elején volt utalás, hivatkozás. Ettől függetlenül viszont akár válaszható a most említett két ORICO közül is valamelyik, de konkrét tapasztalat híján max. a gyártó weboldalán lévő információk, esetleg külsős tesztek (ha vannak) alapján lehet elemezni, rangsorolni.

[ Szerkesztve ]

Ha olvastad a téma összefoglalót, valamint itt a topikban a legutóbbi kérdéseket - válaszokat, akkor láthatod, hogy említve van több olyan ajánlott külső ház, amik a hazai boltok kínálatában is megtalálhatók. Valamint olyan modellek, amelyekkel bár itt nincsen konkrét tapasztalat, de elvileg szintén számításba jöhetnek. Továbbá ha olyan külső ház kell, amelyiknél biztosan oké a 8-10-12+ TB-os HDD-k kezelése, akkor arra is vannak példák, többnél fel van tüntetve a gyártó weboldalán az erre vonatkozó névleges limit (példa), sőt némelyiknél a mai HDD-k tárolókapacitására vonatkozóan nincs is limit megadva (példa).

A mellékelt screenshoton eleve 2 külön fizikai lemez van, illetve az azokon lévő partíciók, ahol a 848 MB-os lehet a Windows helyreállítási partíciója (WinRE) a rendszermeghajtón (lemez 0). Vagyis nem világos, hogy a kettőnek mi köze van egymáshoz.
Egyébként meg tippre lehet az MBR/GPT szerinti inicializálást nem sikerült elsőre eltalálni - ahol a 4 TB-os HDD-nél alapesetben eleve a GPT kell - és ezért MBR alapon max. 2 TB lett használható a 4 TB-os lemezterületről. Vagy ha eredetileg a PC-ben SATA-n lett inicializálva és particionálva a 4 TB-os HDD, majd utána átrakva a külső házba, akkor meg az lehet a gond, amiről pl. ebben a hozzászólásban van szó. Azaz ez esetben az adatok lementéséhez vissza kell helyezni a HDD-t az eredeti környzetbe (PC-be). Majd utána a külső házba tenni és ott újrainicializálni, újraparticionálni, stb. Bár az érdekes, hogy egy korábbi teszt szerint az illetőnél az utóbbi nem volt gond, állítólag kezelte a külső ház a SATA-n inicializált és partíciált 2 TB+ | GPT lemezeket, ahogyan fordított esetben a PC is. Vagy lehet mégsem, mert a "lehet inicializálni windows alól vagy a rackben is" nyilván evidens és pont az lenne a lényeg, hogy ne kelljen újból.

Ha a routerbe akarsz a jelenlegi helyett nagyobb tárolókapacitású 2,5"-os HDD-t tenni és fizikailag tényleg max. 9,5 mm magas fér bele, akkor az 2 TB-ig opció, lásd a belső merevlemezekkel foglalkozó topik összefoglalójában az ajánlott modelleket. Ahol az említett célra akár egy normál típus is megfelelhet, nem feltétlen csak a WD Red, ami 2,5"-os fizikai méretben amúgy is max. 1 TB-ig opció. Valamint gyárilag sem olyan, hanem az említett ST1000LM024 merevlemez van benne. Ha esetleg 15 mm magas is szóba jöhet és kezel 3-5 TB-os merevlemezt a router, akkor meg lásd az alábbi blogbejegyzés elején felsoroltakat.

Ha inkább 3,5"-os USB-s külső HDD-t vennél, raknál össze külső házas megoldással, akkor azt alapesetben nyilván USB-n kell a gazda hardverhez csatlakoztatni és úgy használni. Vagyis nem az említett buherálós megoldással, azt ha lehet, akkor inkább hanyagolni kellene. Valamint azért is, mert ha 4K-felbontású HD-filmek lejátszása a cél, akkor ahhoz amúgy sem feltétlen szükséges akkora adatátviteli sebesség, akár egy 5400-as külső HDD és USB 2.0 csatlakozás is elég hozzá. Ez korábban az egyik társtopikban ki volt tárgyalva. A mekkora lenne az adatátviteli sebesség a routerhez csatlakoztatva kérdésre meg lásd válaszként az alábbi cikkben említett értékeket, ahol inkább a Wi-Fi-s felállás lehet a szűk keresztmetszet.
A célra az említett Sharkoon külső ház megfelelhet, ahogyan akár más modellek is, lásd az előző kérdéseket - válaszokat. A router, valamint az azon lévő Tomato firmware esetében viszont esetlegesen kérdéses lehet, hogy biztosan kezel-e USB-n 4 TB-os külső HDD-t, illetve GPT partíciós séma szerinti lemezeket. Ami felől értelemszerűen azon téma topikjaiban kellene érdeklődni, ahogyan a 4K HDR filmek lejátszásával kapcsolatosan is a tényleges tapasztatatokról.

[ Szerkesztve ]

Nyilván külső HDD-re is lehet torrentezni, alkalmas ilyen célra. Viszont nem árt, ha a külső HDD-nél kellően stabil a tápellátás (3,5"-osnál elvileg ez adott a külső tápadapternek köszönhetően) és USB-n az adatkapcsolat, valamint a külső ház hőelvezetése megfelelő (alumínium, akár szellőzőnyílásokkal ellátva), hogy a benne lévő HDD ne melegedjen túl. Ha gyakori és hosszas, vagy akár nagyüzemi, közel 24/7-es torrentezés a cél, akkor meg pláne. Továbbá főleg az utóbbi esetben az sem, ha a HDD akár az átlagosnál tartósabb, kifejezetten folyamatos üzemre tervezett, lásd a belső merevlemezekkel foglalkozó topik összefoglalójában az ajánlott modelleket.
Adatátviteli sebesség szempontjából maga az USB 3.0 interfész és csatlakozás egy külső HDD-nél általában eleve nem jelent szűk keresztmetszetet, pláne UASP módban nem, mivel a szabvány maximumát rendszerint csak külső SSD-vel lehet kihasználni. Vagyis az eszköz felől egy egylemezes, 3,5"-os külső HDD-nél USB 3.0-s felállásnál maga a külső házban lévő HDD sebessége lesz a szűk keresztmetszet. A torrentezésnél pedig többek között nyilván az internetkapcsolat sebességétől is függ, hogy mennyivel lehet letölteni a külső HDD-re.

[ Szerkesztve ]

Ha egylemezes külső ház kell, akkor pl. azok jöhetnek szóba, amikről nemrég volt szó. Ha többlemezes, akkor meg lásd az ennél és ennél az esetnél leírtakat.
A szolgáltatásoknál nem teljesen világos mire célzol, de ha működés szempontjából az egyes jellemzőkre, akkor lásd az ezen és ezen hozzászólásokban leírtakat. Ha többlemezes külső ház kell, akkor azoknál még a különféle RAID módok támogatása lehet kérdés, amit szintén el kellene dönteni, hogy van-e rá igény, vagy sem (elég a JBOD külön-külön kezelve a HDD-ket).

A Sharkoon QuickPort Combo eleve csak USB 2.0-s, a Sharkoon QuickPort Combo USB 3.0 az USB 3.0-s változat. Ahol az utóbbinál ugyan nincsen megadva információ a max. HDD-tárolókapacitás kezelésére vonatkozón, de az USB 3.0-s típusoknál általában megoldott a 2 TB+ HDD-k támogatása. Aztán vannak egyéb gyártók kínálatában is ilyen univerzális IDE/SATA - USB 3.0 dokkolók, mint pl. a StarTech UNIDOCKU33. Annál írják a specifikációban, hogy a 6 TB-os HDD-k kezelése rendben (tesztelve), ami vélhetően a SATA-s típusokra vonatkozik. Valamint még pl. eBay és társai online piacterek kínálatában is vannak ilyen univerzális dokkolók.

Másik megoldás egy IDE/SATA - USB 3.0 adapter, mint pl. az Ewent EW7016, amiről készült itt a topikban teszt. Valamint ilyen van a Sharkoon kínálatában is DriveLink Combo USB 3.0 (+ V2) néven. Igaz ezeknél nincsen megadva, hogy max. mekkora tárolókapacitású HDD-t kezelnek, de USB 3.0, illetve modernebb vezérlő alapon általában működni szokott a 2 TB-nál nagyobbak kezelése. Ha olyan modell kell, amelyiknél megadják, akkor adott pl. az alábbi Ugreen, amelynél névleges limitként 4 TB, illetve 6 TB van megadva.

[ Szerkesztve ]

Akkor érdemes dokkolót venni, ha pl. a HDD-k gyakori és minél egyszerűbb, gyorsabb cseréje, valamint 2,5"-os és 3,5"-os fizikai méretű HDD-k használata, sőt akár IDE és SATA csatolós modellek használata is cél, amely utóbbi témáról épp nemrég volt szó. Plusz a kétlemezes dokkolóknál - amikről szintén volt szó - a közvetlen klónozási funkció is előny lehet, bár az megoldható az adott operációs rendszernél külön programmal is, Windows esetében pl. ezekkel.
Ellenkező esetben viszont egy 3,5"-os HDD-hez megfelel egy standard, egylemezes 3,5"-os külső ház is a célra, amiről konkrét példákkal szintén nem olyan régen volt szó.

[ Szerkesztve ]

A külső ház hibája alapesetben akkor jöhet szóba, ha nem működik megfelelően, nem pörögnek fel benne a HDD-k, egyáltalán nem ismeri fel, nem kezeli az OS külső háttértárként, stb. Ellenkező esetben viszont nyilván nem feltétlen reális és helytálló a kijelentés. A jelen hibához meg max. akkor köthető, ha kizárólag csak ennél a külső háznál áll fenn a jelenség és más USB-s tárolóeszközök csatlakoztatásánál egyáltalán nem. De ez esetben is célszerű másik USB-porthoz, akár másik USB-kábellel csatlakoztatva is kipróbálni, valamint lehetőség szerint másik gépen (laptopon), másik operációs rendszerrel is az eszközt. Ha máshol is fennáll a probléma és kizárólag csak az említett Sharkoon külső ház USB-s csatlakoztatásánál (eSATA-n nem?), akkor lehet azt mondani, hogy az lehet a hiba okozója. Ha nem, akkor az adott laptopnál, OS-nél nem stimmel valami, ami ugyan összefüggésben lehet a külső ház csatlakoztatásával, viszont nem feltétlen jelenti azt, hogy az utóbbi alapból hibás lenne.

[ Szerkesztve ]

Igen, akár egy dokkoló is megfelelhet az említett célra, valamint jobb választás lehet akkor, ha az előző válaszban leírt dokkolóspecifikus előnyök is számítanak. Huzamosabb használatnál és intenzív terhelésnél pedig nem meglepő, ha melegedik az USB-s tárolóegységben lévő HDD. Ilyen téren pedig általában egy külső ház sem jobb annyival, annál is passzív hűtés van. Valamint azoknál is a full alumínium és az akár szellőzőnyílásokkal is ellátott modellek hővezetése a jó, ellenben a teljesen zárt, műanyag típusoké nyilván kevésbé. Plusz nyilván magától a HDD-től is függhet, hogy melyik mennyire melegedik, ahol ilyen téren az 5400 RPM-es, kevesebb lemeztányérral szerelt modellek előnyösebbek lehetnek.

[ Szerkesztve ]