Ilyenkor célszerű első körben másik USB 3.0 porton is kipróbálni az eszközt és a másolást. Illetve ha asztali PC a gazda hardver, akkor az előlapon lévők helyett inkább a hátlapon lévő portokon. Aztán szükség esetén akár másik USB 3.0 kábellel is, ha van rá lehetőség. Azt nem írtad, hogy pontosan milyen operációs rendszerrel használod a külső házat, de valószínűleg valamilyen Windowszal. Azoknál általában csatlakozási problémáknál (pl. hibás kábel, csatlakozó és aljzat nem megfelelő illeszkedése) és az eszköz hibája (pl. szektorhibás merevlemez) miatt szokott átmenetileg kifagyni a fájlkezelő, a külső meghajtót használó egyéb programok, vagy rossz (extrém) esetben akár maga az operációs rendszer.

[ Szerkesztve ]

Ha már USB 3.0-s a külső ház, akkor nyilván nem normális a max. 30-40 MB/s, az USB 2.0-s sebesség. HDD-vel pl. ilyen értékeket kellene tudnia USB 3.0-n, SSD-vel pedig még többet. Illetve az előbb linkelt hozzászólásra adott válaszban le van írva, hogy SSD-vel akár az USB 3.0 szabvány maximuma is elérhető vele. Ami a gyakorlatban egyébként nem 625 MB/s, hanem 450 MB/s, ami pl. ebben a hozzászólásban is részletezve van.

A mostani problémánál a lényeges részleteket viszont nem írtad le, vagyis pontosan hogyan tesztelted az adatátviteli sebességet, milyen operációs rendszerrel, milyen hadveren (gépen), az utóbbinál pl. asztali PC esetében előlapi / hátlapi portokon történt-e a mérés stb. De amúgy maga az USB 3.0 kábel hibája az adatkapcsolati és eszközfelismerési gondok mellett akár sebességproblémát is okozhat (példa). Tehát célszerű lenne másik USB 3.0 kábellel is kipróbálni a külső házat, vagy venni hozzá egy másikat, ha jelenleg nincsen. Akár egy olcsóbb kábel is megteszi, de ha minőségi kell, akkor pl. a Delock és a Belkin kábelek jöhetnek szóba. Korábban más az előbbit vette, illetve ajánlotta itt a topikban. De azért túl drágát sem feltétlen érdemes venni.

[ Szerkesztve ]

Mármint az USB Device Tree Viewer programra célzol gondolom. Annál az eszköz mellett a H = Hi-Speed (USB 2.0), az S = SuperSpeed (USB 3.0). Ha nálad az előbbi, akkor USB 2.0 módban működik és csatlakozik a külső ház, azért max. 30-40 MB/s az adatátviteli sebesség. A Windows 10-nél egyébként natív USB 3.0 támogatás van, legalábbis az Intel és VIA alaplapi vezérlők esetében. Valamint elvileg az USB 3.1 Gen 2 is adott. Ha az eszközkezelő nem jelez problémát az USB-vezérlőknél, szükség esetén a megfelelő külső driverek telepítve vannak, akkor az úgy elvileg oké. De egyébként az adott OS-ben lévő esetleges hibát úgy lehet egyszerűen kizárni, ha leteszteled az eszközt másik operációs rendszerrel is. Ami lehet akár pl. egy pendrive-ról bootolt Live Linux is, ahol az újabb verzióknál szintén adott a natív USB 3.0 és USB 3.1 Gen 2 támogatás. Ha Linuxon is ilyen lassú a sebesség, akkor még inkább esélyes az USB 3.0 kábel hibája. Rossz esetben ugyan lehet akár a külső házé is, de ilyen probléma általában inkább a kábel hibája, valamint a hardver- és szoftverkörnyezet miatt szokott lenni.

Ha a szintetikus teszthez a CDM-et használtad, annál egyébként számít a program verziója és beállításai mellett még az is, hogy mennyire van leterhelve (telemásolva) a meghajtó, mennyire töredezett rajta a fájlrendszer. A maximum értékek általában akkor jönnek ki inkább, ha teljesen üres, vagy csak kevés adat van rajta, pláne HDD-knél. Illetve a merevlemezeknél még akkor, ha nem, vagy csak kevésbé töredezett rajtuk a fájlrendszer. Viszont pl. a HD Tune akár még jobban telemásolt és töredezett állapotban is kb. azt a szekvenciális olvasási sebességet mutatja, amit "gyárilag" tud a háttértár. Az írási sebességet viszont csak particionálatlan meghajtón lehet vele tesztelni, legalábbis HDD-k és SSD-k esetében. De ha jelenleg tényleg USB 2.0 módban működik a külső ház, akkor mondjuk gyorsabb úgysem lesz, a HD Tune is megáll majd 30-40 MB/s körül.

A tv amúgy tényleg nem lényeges most, ha csak USB 2.0 portok vannak rajta. Na meg azoknál a 2 TB feletti, illetve a GPT partíciós séma szerinti lemezek kezelése sem minden esetben támogatott.

[ Szerkesztve ]

Ha bebizonyosodik, hogy a kábel rossz, akkor elvileg lehet garanciális cserét is kérni. Viszont ilyenkor normál esetben általában kompletten cserélni szokták az egész terméket, vagyis az egyéb tartozékokkal együtt. Aminek ráadásul lenni szokott X hetes, vagy rossz esetben akár X hónapos átfutási ideje. De azt, hogy a vásárlás helyén ez pontosan hogyan megy, megoldható-e külön csak a kábel cseréje, azt már ott kellene megérdeklődni. Valamint itt a fórumon a garancia kérdés, fogyasztóvédelem topikban. Ha a boltban kicserélik azonnal csak magát a kábelt, akkor úgy oké. De ha csak kompletten és eltart a szokásos ideig, akkor nem feltétlen érdemes vele vesződni csak a kábel miatt. Ezért volt említve másik lehetőségként egy másik USB 3.0 kábel beszerzése.

[ Szerkesztve ]

Azt nem írtad pontosan hogyan tesztelted Linuxon az írási sebességet, de ha tényleg 130 MB/s volt, akkor bizonyára USB 3.0 módban működött a külső ház. Vagyis ez alapján elvileg nem hibás ilyen szempontból, nem szimplán csak USB 2.0-s sebességre képes. Valamint ebből kiindulva az új kábel és a gépen lévő port sem lehet az, mivel akkor nem tudott volna ennyit. Viszont az, hogy nem minden porton ismeri fel az OS a külső merevlemezt, nem éppen normális. Csatlakozási probléma lehet nemcsak a kábel, hanem az aljzat (port) hibája miatt is, ha pl. az érintkezők megkoptak, vagy esetleg deformálódtak. De akkor mondjuk az USB 3.0-s pendrive sem működne rendesen.

Egyébként meg az a gond, hogy nem ismertek bizonyos részletek és így nem egyszerű a hiba pontos okát kideríteni. Vagyis, hogy a Windowsoknál a szükséges driverek telepítve vannak-e, nincs-e valami elállítva a rendszerben / BIOS-ban, más USB-s tárolóeszközök ugyanabban a hardver- és szoftverkörnyezetben megfelelő sebességgel működnek-e USB 3.X portokon stb. Ha csak a Sharkoon külső ház nem, akkor első körben az eszközillesztő eltávolítását meg lehetne próbálni pl. a gépházban, majd utána újraindítani a rendszert és újracsatlakoztatni az eszközt. Ha nem használ, akkor meg pl. az ITT említett egyéb módszereket. Vagy esetleg újratelepíteni a Windowst, ha máshogyan nem megy.

Egy másik lehetőség meg a külső ház (garanciális) cseréje, ha végképp nem sikerül megoldani a problémát. Aztán az mondjuk más dolog, hogy mennyire indokolt és jogos, ha nemrég sikerült vele 130 MB/s adatátviteli sebességet elérni USB 3.0-n, de mindegy.

[ Szerkesztve ]

Magát az alvó módot a gazda hardvernek, illetve a rajta lévő OS-nek, valamint jelen esetben a külső háznak is támogatnia kell firmware szinten. Azt, hogy esetedben az előbbinél milyen beállítási lehetőségek vannak a tiltáshoz, értelemszerűen pl. a Raspberry Pi topikban kellene megkérdezni, valamint a különféle hdparm parancsokra rákeresni. Ebben a topikban inkább az utóbbi lehet aktuális, vagyis magánál a külső háznál tiltani a készenléti állapotot firmware szinten. De ahhoz egyrészt tudni kellene, hogy pontosan milyen chip és firmware van benne, meg azok függvényében megoldható-e egyáltalán. Másrészt ezt az opciót inkább csak akkor indokolt választani és akkor is csak saját felelősségre (!), ha máshogyan nem sikerül megoldani, valamint biztosan a végleges tiltás a cél. De amúgy akár alternatív módon is lehet mérsékelni a sok leállást, kikapcsolást. Például mindig legyen valami olvasási / írási művelet a merevlemezen és akkor akkor nem fog alvó módba váltani. Vagy csak akkor legyen bekapcsolt és csatlakoztatott állapotban a külső HDD, ha ténylegesen használva van és ne "üresen", inaktív állapotban legyen "lógatva" a készüléken hosszú ideig (pl. napokig). Ami egyébként akkor még nem is feltétlen lenne baj, ha közben végig készenléti (alvó) állapotban maradna. De ha valami ezalatt állandóan felébreszti és emiatt rendre felpörög, majd utána X perc után megint leáll, akkor úgy már igen.

Egyébként a Start/Stop Count a felpörgések / leállások száma szokott lenni a SMART-ban, míg a Drive Power Cycle Count a bekapcsolások / kikapcsolások száma. Tehát a 2 nem teljesen ugyanaz, de az értékük általában hasonló, vagy bizonyos esetekben akár még megegyező is lehet. Viszont legyen akármelyik is, a lényeg most az, hogy az a 295 db indulás / leállás eleve nem sok. Az pedig, hogy 2,5 hónap alatt mennyire reális, függ a tényleges üzemidőtől is. De amúgy itt az X 1000-es / 10 000-es érték az, ami soknak számít és adott esetben akár még kritikus is lehet a mechanikára nézve. Tehát jelenleg különösebben nincs min aggódni és a Purple amúgy is az átlagosnál strapabíróbb merevlemez.

[ Szerkesztve ]

Ezzel az AXAGON EE35-XA3 külső házzal valóban nincsen itt a topikban tapasztalat, max. az ADSA-ST dokkolóval van. Ránézésre amúgy hasonló az AXAGON, mint a Kolink HDSUB3U3, amivel vannak itt tapasztalatok (példa), de hogy pl. a belső kialakítása, a HDD rögzítési lehetősége stb. milyen, az nem derült ki. Bár a gyártó weboldalán azt írják, hogy csak bele kell tolni a HDD-t a külső házba és utána a külső zárófedéllel rögzíteni, de hogy az mennyire oké úgy, nem tudni. A célra viszont elvileg megfelelhet és maga az alumínium külső ház, Type-B fizikai aljzat, billenőkapcsoló, alvó mód, leválasztás utáni leállítás, UASP, TRIM stb. támogatása is nyilván előnyös, sőt az utóbbi extrának számít és SSD-knél jól jöhet. Így összességében pedig egyáltalán nem tűnik rossznak, sőt. De mivel itt nincsen vele konkrét tapasztalat, ezért más egyebet nem nagyon lehet róla mondani.

Egyébként jó a P300-as sorozat, de az 7200 RPM-es, ellenben az ilyen passzív hűtéses külső házakban elsődlegesen inkább 5400 RPM-es HDD-t javasolt használni. Aztán a router, a rajta lévő firmware esetében célszerű utánajárni annak, hogy biztosan kezel-e USB-n 3 TB-os HDD-t, illetve GPT particionálási stílus szerinti lemezt. Maga az AXAGON külső ház az oké, annál írja is a gyártó weboldala, hogy nincsen ilyen téren korlátozva, jelenleg nincsen reális limit.

[ Szerkesztve ]

Az oké, hogy olcsóbb, de egy 7200 RPM-es HDD valamivel jobban melegedhet az 5400-asnál, ami egy passzív hűtéses USB-s külső házban azért nem teljesen mindegy. Igaz, az már az adott külső háztól + a HDD-től is függhet, hogy milyen mértékben és mennyire bírja, meg azért az 5400-as típusok is melegedhetnek, de egy 7200-as rendszerint még inkább. Aztán ugyanakkor zajosabb is lehet egy 5400-asnál, ami szintén számíthat. Ha nem lesz olyan sokat használva, akkor még csak-csak elmegy a + melegedés, de ha pl. 0-24-ben a routeren fog lógni és csaknem folyamatosan pörögni (alvó mód / kikapcsolás nélkül), akkor már nem feltétlen. Az intenzívebb melegedéshez pedig nem kell róla mindenáron programokat, vagy OS-t futtatni, elég ha állandóan megy a torrent, az átlagosnál magasabb (pl. nyáron) a szobában a hőmérséklet stb.

Aztán amúgy meg olyan SATA HDD-t veszel és teszel abba a külső házba, amilyet akarsz. Bár az 5400-as fordulat mellett hivatalosan a valamivel nagyobb tartósság és a + 1 év gyártói garancia a Red / Purple mellett szól, de ha annyira a P300 kell az olcsósága + a valamivel nagyobb adatátviteli sebessége miatt, hát akkor legyen az, a te döntésed. Ha netán a kelleténél jobban melegedik majd a külső házban, akkor meg szükség esetén lehet aktív hűtést adni neki pl. egy ventilátorral, vagy esetleg ezzel a módszerrel.

[ Szerkesztve ]

Az ehhez hasonló, szintén 4-lemezes, de csak USB 3.0-s IB-3640SU3 külső házról készült itt a topikban korábban egy teszt. Az ottani eredményeken viszont nem az látszik, hogy feleződnének a sebességek. Igaz az nem derült ki, hogy egyszerre, vagy külön-külön történt-e a mérés. De az adott illetőnél érdeklődhetsz ez ügyben, ha gondolod. Egyébként meg, mivel jelen esetben 1 db USB 3.X porton keresztül történik a tárolóeszköz működése és JBOD módban külön-külön vannak kezelve a benne lévő HDD-k, ezért reális lehet, ha egyidejű használatnál megoszlik a porton a sávszélesség és ennek megfelelően az adatátviteli sebesség. Ha támogatná a külső ház a különféle RAID módokat, azoknál lenne reálisabb a HDD-k párhuzamos használatánál az olvasási / írási sebesség szinten tartása, avagy akár növekedése. Továbbá maga a külső ház hiába USB 3.1 Gen 2-es, ha az adapter és a gépen lévő port csak USB 3.0-s, mivel ilyenkor az utóbbi sebességén fog működni. Valamint ha a külső ház támogatja az UASP-t, ellenben az adott OS nem, akkor az még tovább redukálhatja a tempót.

[ Szerkesztve ]

Ha az AXAGON ADSA-ST kétlemezes dokkolóra célzol, akkor igen, van vele itt a topikban tapasztalat. Igaz némi kontraként adatkapcsolati probléma volt az illetőnél, de az valószínűleg csak az USB-kábel hibája / elmozdítása miatt. Valamint Windowson NTFS fájlrendszernél a jogosultsági probléma csak beállítás kérdése volt. Viszont magára a dokkolóra nem volt különösebb panasz.

Arról már többször volt szó ebben a topikban is, hogy az ilyen eszközöknél az elsődlegesen támogatott hardver- és szoftverkörnyezet = PC, Mac & desktop OS. Ettől függetlenül működhet gond nélkül akár máshol, pl. okostévéhez csatlakoztatva is, de egyrészt ez nem garantálható olyan mértékben, mint az előbbi esetben. Másrészt a pontos információk és a tényleges tapasztalatok felől ez esetben a TV & Audió fórumkategória megfelelő topikjában is célszerű érdeklődni. Valamint ha 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású HDD-vel lesz használva a dokkoló, akkor az ügyben is, hogy a 2 TB feletti és ehhez kapcsolódóan a GPT particionálási séma szerinti lemezeket biztosan kezeli-e a tévé. Maga a dokkoló egyébként igen, valamint pl. PC-n az aktuális Windowsok és Linuxok is.

[ Szerkesztve ]

Az a Kolink külső ház passzív hűtéses, amiben tartós, intenzív terhelés, meg magasabb környezeti hőmérséklet hatására egy 5400 RPM-es HDD is jobban melegedhet az átlagosnál. A P300 viszont eleve 7200-as, vagyis annál pláne nem meglepő a melegedés, illetve a 46 °C.

Ez az EH-35BSII külső ház nem éppen mai darab és nem valószínű, hogy USB 2.0-n megfelelően kezelne 3 TB-os, vagy annál nagyobb tárolókapacitású HDD-t. Inkább SATA/eSATA csatlakozásnál lehet reálisabb, de egyrészt ilyenkor is lehet gond, ha mondjuk USB-n másfajta szektorméret szerint lett particionálva a HDD. Másrészt normál esetben eSATA csatlakozónak kellene lenni a külső házon, nem ilyen közvetlen és egyben szokatlan SATA csatlakozási lehetőségnek. Az eSATA csatlakozó viszont eleve más fizikai kialakításra, olyan kábellel max. akkor lehet értelme próbálkozni, ha a gazda oldalon (gépen) is van olyan port. De amúgy nem feltétlen kellene ezt erőltetni csak a sebesség miatt, mert USB 3.0-s csatlakozásnál azért a Kolink külső házban sem lehet lassú a HDD. Ha nincs a gépen USB 3.0 port, max. akkor lehet értelme. Meg a Kolink legalább rendesen kezeli a 3 TB-os HDD-t és a bootolásba sem zavar bele, bár az utóbbi akár USB-n is előfordulhat. Mármint ha előtte csatlakoztatva van a külső ház és úgy történik a gép indítása, az OS bootolása, mert amúgy a futó OS alatt csatlakoztatva / leválasztva nyilván nem.

[ Szerkesztve ]

A külső házakhoz képest a dokkolókkal amúgy is kevesebb itt a topikban a tapasztalat és mindig jól jön az utóbbiakról egy-egy újabb beszámoló, teszt. Ha ilyen részletes és korrekt, akkor pedig természetesen pláne helyet kap az összefoglalóban is.

A tesztben szerepló modell egyébként már csak az USB 3.1 Gen 2, valamint a Type-C fizikai interfész, továbbá USB-n a TRIM (UNMAP) támogatása miatt is érdekes. Akik SATA3-as SSD-vel (is) akarják használni, azok számára ideális lehet.

Köszönjük!

A leírtakból csak annyi derült ki, hogy egylemezes külső ház kell és olyan, ami fektetve is használható, valamint gyárilag kikapcsolt / külön tiltható alvó móddal. Viszont ezeken kívül más nem, mint pl. a rendelkezésre álló anyagi keret és az összefoglaló információs táblázatában feltüntetett egyéb jellemzők. Először ezeket kellene tisztázni, utána lehet annak megfelelő külső házat ajánlani. De egyébként ott van az összefoglaló, ahol említve van több konkrét példa is beszámoló, teszt, információs táblázat formájában, valamint pl. ebben a korábbi hozzászólásban is.

Az alvó mód működésénél pedig lényeges lehet az is, hogy milyen környezetben, milyen gazda hardveren és operációs rendszerrel lesz használva a külső ház. Ha PC, Mac & desktop OS, akkor ott szükség esetén könnyű a működését befolyásolni, ami egy másik válaszban szintén le van írva.

A célnak elvileg akár ez a külső ház is megfelelhet, viszont konkrét tapasztalat nincsen vele itt a topikban. Illetve ugyanazt tudom rá mondani, amit korábban.

Az előbbi miatt arról sincsen biztos információ, hogy kezeli-e a HDS. Viszont a SMART támogatása az ilyen külső házaknál kb. alap szokott lenni és Windowson rendszerint a CDI, HDS stb. programok is kezelni szokták őket.