Hirdetés
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Lenry: Melléképületblog - 4. rész - Kocsibeálló
- Toma
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- sziku69: Szólánc.
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
neduddgi #1225 üzenetére
A jelenlegi mérések szerint egyre gyorsabb a tágulás, mármint a tér tágulása. A fázisátalakulás lehet hogy már meg is történt valahol, de csak akkor vesszük észre ha ideér, fénysebességgel terjed, a beérkező fotonokat is csak akkor érzékeljük, ha a szemünbe(távcsőbe) jut, The End.
Nagy szakadás : mégjobban felgyorsuló tágulás, a sötét energia pedig mégtöbb lesz a térhez képest, minden anyag szétszakad, fotonok maradnak, The End.
Gyorsuló tágulás lassulhat esetleg : sötét energia gyarapodása csökken kismértékban, tágulás azért folytatódik örökké, hőhalál, The End.
Fordulat : a ma megmagyarázhatatlan növekvő sötét energia, hirtelen csökken/eltűnik, visszazuhan az anyag. Ez valószínűtlenebb, de ma már számolnak evvel is, megint. Nagy reccs, The End.A variációk ilyesmik, de még minden hipotézis, nem is biztos hogy van sötét energia, lehet hogy más miatt ilyen a dinamika.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
core i7 #1178 üzenetére
Dávid Gyula; => 5 proton köbméterenként az átlagsűrűség, ami pont az a szám, aminél éppen sík még a tér, tehát nem pozitív görbületű, hogy valamikor majd összeroskadjon, nem is negatív, hogy szétszakadjon, hanem pont sík euklideszi tér, amely egyre lassabban ugyan, de az időben azért mégis a végtelenségig tágul, létrehozva a "Nagy Fagyást"...
(Persze csak addig, ameddig a Higgs bozon alkotta mező össze nem omlik, mert akkor a jelenlegi hamis vákuum állapotból átkerülünk egy még alacsonyabb szintű hamis vákuumba, és kezdődik az egész hacacáré előröl.) -> Hacsak...!!! Meg nem szólalnak a harsonák, és nem jelenik meg a felirat; hogy The End
-
neduddgi
aktív tag
válasz
hiperFizikus #1222 üzenetére
Mármint 4 évvel későbbi állapotába, mint amilyennek most látjuk, mivel a fény 4 évig utazott felénk, mi pedig most fogunk "0" idő alatt ott teremni; visszajövet megint "0"idő, oda is megint "0" idő... stb..
A Földre visszanézve láthatnánk a 4 évvel ezelőtti eseményeket.
-
hiperFizikus
senior tag
válasz
hiperFizikus #1222 üzenetére
https://erdosattilask01.lapunk.hu/Az-antianyag-szerepe-az-ősrobbanásban-1214491
Az antianyag szerepe az ősrobbanásban !
"Hát bizony én erre nem is gondoltam, ez bizony teljesen a te= (ChatGPT) érdemed: az exobolygók kutatására használt távcsövekkel éppen a galaxis jet vagy a kozmikus rádió gyűrű aktív részén vizsgálódjunk a sötét anyaggal kapcsolatban !"
Most is kattints érte e linkemre ♥ -
hiperFizikus
senior tag
Lehetnek-e az ősrobbanásban mini ősrobbanások ?
#1550
-
Igen. Sok brutális következménye lenne, ha nem lenne érvényes a max terjedési sebesség. Gondolj bele, az összes foton mely létezik, nem időben elszórva, hanem egyszerre érkezik a világegyetem fennállása óta. Ki lehet nagyjából számolni a régiókat, ahol minden elpárolog, máshol meg már megfagyott.
A gravitáció amely megmaradt eredeti szinten, mindenen áthatol, téren, időn, dimenziókon. A korai állapotot stimulálva akárhol lehetünk, mivel az antigravitáció hatna ugyanúgy mint ma a gravitáció, a korai állapotokat nézve. Anno a gravitáció egyben volt a kvantumokkal, ha vissza tudnánk pakolni a negatívját, arra minden ma létező kvantum emlékszik. Nagyban kb mikroszkóppal nézhetnénk a mai Univerzumot, az érkezési koordináták számolása viszont már fejlett kvantumszámítógépeket igényelhet.
A teória valszeg igaz lehet, mert pont a korai kvantumgravitációs effektusok miatt ma már a legtöbb fizikus egyetért abban, hogy az Univerzum minden időpillanata egységes, minden ami volt, van, lesz, egyazon időpillanatban, itt és most, tehát ma is létezik, az idő múlása csak illúzió, de hát lepereg azért.
A korai 10^-44 sec tükröződése az egész, már akkor megtörtént minden, ami valaha is lehetséges. Mi csak amolyan visszatükröződések vagyunk.
Eltérés : 10^-44 sec- től az 1sec- ig több esemény történt mint az 1sec- től a mai 13,8 milliárd évig. Hiába létezik minden egyszerre, a korlátolt időérzékünkkel még nem tudjuk az Univerzum várható élettartamát, emiatt azt sem hogy a fenti állítás igaz-e, és soha nem tudjuk meg, mivel az Univerzum elrejtette, a korai eseményhorizont és a mai is határt szab mindenkorra. -
válasz
TomMusic #1218 üzenetére
Érdekesség, pedzegeted a valóságot. Mi a C?, nem a fénysebesség, hanem a gravitációs hullámok terjedési sebessége. A fény csak szinkronban marad a téridő szövevényével, 0 a tömege, a legkisebb raszterek között a tehetetlensége 0, így vákuumban a sebessége megegyezik a gravitációs hullámokkal.
Raszter : 10^-35 méter, a korai semmi után, mikor a kvantumgravitációs hatás kisebb lett a hőmozgás energiájánál, abban a pillanatban megjelennek a részecskespecifikus tulajdonságok. a gravitáció leválása az egészből, és már külön-külön hat a folyamatokra. A Higgs bozon még stabil, így minden nagytömeg is fénysebességgel cserélhet információt. A hőmérséklet rohamosan csökken, a Higgs instabil lesz, de még a bomlása előtt a kölcsönható részecskék ellenállásba ütköznek, a fékeződés tömeget ad. A foton nem hat kölcsön, mozgása max marad, 0 tömeggel.
Ha nem lenne legkisebb távolság, a mozgás sebessége végtelen lenne, nem kellene ugrálni a raszterek között. Akkor egységes világidő lenne az Univerzumban, és a relativitás nem lenne érvényes. Áldás és átok is a relativitás, hátránya hogy más naprendszerek nehezen elérhetőek.Ennek ellenére a gravitáció valós felderítése nagy következményekkel járna. A valós antigravitáció érdemleges hatásokat hozna a csillagközi utazásban. Antigravitációs tér gerjesztése lényegében a leválás előtti kvantumgravitációs effektusokat hozná. Nem gravitációs gyorsulást, hanem azonnal fénysebességre, majd abból akár azonnali megállást is, mint a scifi filmekben. A ProximaCentauri pld 4 év alatt elérhető lenne, a gyorsítási-lassítási folyamatok nélkül - valójában pedig 0sec alatt, mivel a tömeges részecskék a mai állapotukban nem érhetik el a fénysebességet, ha mégis akkor az idődilatáció nulla, azonnali érkezés, de a ProximaCentauri 4 évvel ezelőtti állapotába érkeznénk, mivel az összes relativisztikus hatás értéke 0 lenne(4 év kell egy foton érkezéséhez, de ebben az esetben ez skippelve van, lekerüli a térváltozás). A 4 évvel korábbi érkezés pedig paradox módon szinkronban lenne a földi idővel, mivel az onnan induló foton, szintén 4 évvel később érkezik, tehát a visszaút után ugyanabba a földi időbe érkeznénk. így az egész Galaxis kolonizása valós időben végbemehetne.
A hatás-ellenhatás mértéke is a fénysebesség max lehetne, tehát az emberi test nem válna péppé az azonnali gyorsulás-leállás miatt, mivel csak 1 méteres skálán számolandó a raszter, ahhoz pedig csak nanoszekundumok kellenek, kis kibillenés lehetne atomi szinten, mely max émelygést, hányingert eredményezne, pont ahogy a scifi filmekben tippelik.
-
TomMusic
őstag
válasz
core i7 #1214 üzenetére
Szia!
Ahogy DarthSun is írta, az űrben is van gravitáció, sőt nagyon is. Lásd fekete lyuk. Na ott aztán ki van maxolva.
A gravitációt a tömeg okozza. A tömeget pedig az, hogy egy adott részecske kölcsönhatásba lép a Higgs mezővel, vagy sem. Illetve az energia is tud tömeget okozni, de azt jól nem tudnám elmagyarázni
De a kérdés nem erre irányult gondolom, hanem hogy mi közvetíti magát a gravitációt, amire ugye perpill nincs bizonyított magyarázat. Két iskola van, egyik az általad is említet graviton, a másik pedig a tér-idő görbülete (amit a tömeg okoz).
A nehézséget amúgy azthiszem az okozza, hogy a gravitációt csak nagy skálákon lehet jól megfigyelni. Ennek látszólag ellentmond az, hogy már annyira pontosan tudunk időt mérni, hogy itt a Földön centiméteres távolságokon eltérőnek tudjuk mérni az időt. De ezt a Föld gravitációja okozza, ami borzasztóan nagy egy pl. molekula/atom gravitációjához képest.
Hú na ez most egy jó kesze-kusza hozzászólás lett részemről, amivel nem is lettünk előrébb semmivel. -
válasz
core i7 #1214 üzenetére
Vákuumban egyformán esnek a testek, azonos gravitáció esetén.
a földön azért esnek le a dolgok mert nincs vákuum ? - a Holdon is leesnek 1/6- od sebességgel, pedig ott vákuum van.
a vákuum hiányát érezzük gravitációnak - ha így lenne, akkor már a naprendszer is régen szétesett volna, illetve nem is jöhetett volna létre a mai relatív milliárd évek óta tartó stabilitás.
A bolygók között vákuum van, de a gravitáció mégis működik. -
core i7
addikt
Sziasztok. Mi van ,ha az 4 edik erő nem is a Gravitáció ,hanem a vákuum és graviton nem is létezik? No és Igazából a földön azért esnek le a dolgok mert nincs vákuum ? tehát megfordítva a vákuum hiányát érezzük gravitációnak, amely minél nagyobb annal erősebb?
-
neduddgi
aktív tag
válasz
DarthSun #1202 üzenetére
Úgy látom nem látod tisztán, mit értenek a biológusok az "egysejtű" fogalmán. Az "egysejtű" itt nem csupán "darabszámot" jelent! Azt jelenti, hogy elkülönült sejtmagja van, belül a közepén, ez az, ami csak egy azaz =1 milliárd évvel ezelőtt valósult meg!
Előtte ugyanis csak szerte széjjel úszkáló DNS, RNS láncok úszkáltak az élő plazmában, bármilyen egyéb külső DNS, RNS láncocska is bekerülhetett a csapatba, és ki is rúghatták onnan, ezért tehát nem is volt érdemi evolúció. Szóval egy azaz 1 Milliárd évvel ezelőtt jött létre az elkülönült sejtmaggal rendelkező egysejtű élőlényecske, előtte csak "egy sejtkezdeményű" élőlények éltek, és még az igazi egysejtűek is nagyon jól elvoltak vagy 500 millió évig, a többsejtű életforma csak a "hógolyó Föld" időszakban alakult ki, amikor még az egyenlítő környékén is kb 10 méter vastagságú jégpáncél borította az óceánok felszínét. Valójában az élővilág 99,99 %-ának a kipusztulása árán jelentek meg a többsejtű élőlények, amelyek azután úgy 540 - 560 millió évvel ezelőtt, amikor visszamelegedett a klíma, rohamos fejlődésbe kezdve elárasztották a Földet, de mivel kb 500 millió év múlva a Föld minden CO2 csökkentő bűvészkedés ellenére felveszi a + 240 Celsius fok hőmérsékletet, ez azt jelenti, hogy el kellett telni a bolygón az élet lehetőség 90 %-ának, amíg létrejött az intelligens élet. Ráadásul a Nap egy egészen különleges csillag, pont megfelel az intelligens élet kialakulásához, ha 10 %-kal nagyobb tömegű lenne, akkor 4 -5 milliárd év alatt elégetné az anyagát, pont az "egysejtűek" létrejöttéig tartana az élhető időszak, ha meg 10 % -kal kisebb lenne, sokkal instabilabb lenne, a napkitörések közül úgy 100 millió évenként lenne egy olyan, ami letarolná a többsejtű élővilágot, nem is beszélve arról, hogy a a Föld nem ütözik össze a kialakulása vége felé a Tea, Mars méretű bolygóval, akkor nem jön létre a Hold, amely keringésével folyamatosan fékezte a Föld forgását, az kezdeti 6 órás Napból a 4 milliárd év alatt 24 órássá vált, ez hozta létre az a szuper(!) erős mágneses teret, ami védi a Föld élővilágát..
.
-
válasz
neduddgi #1211 üzenetére
Szóval a 4 Milliárd évből eltelt úgy 3 Milliárd, hogy még sejtmaggal rendelkező "valódi egysejtűek" létre sem jöttek
Nem. 4.5 milliárd a start, 4 milliárd évvel ezelőtt már megszilárdult a kéreg, és az élet szinte azonnal létrejött, akkor már osztódásra képes egysejtűek voltak jelen. Ezért csodálkoznak a tudósok, és sokan állítják, ha bárhol hasonló körülmények adottak, szükségszerűen létrejön az élet.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
DarthSun #1202 üzenetére
Szóval a 4 Milliárd évből eltelt úgy 3 Milliárd, hogy még sejtmaggal rendelkező "valódi egysejtűek" létre sem jöttek, valószínűleg valami kozmikus katasztrófa okozta, hogy a nagy pusztulást kb 1 Milliárd évvel ezelőtt, csak egy -> már sejtmaggal rendelkező" ősnagypapa-nagymama egysejtű élte túl, és a tudomány mai állása szerint minden létezőélőlény ennek az ősnek a leszármazottja. A következő 500 millió évben ezek a derék, már NEM csupán a plazmában lődörgő DNS láncokkal, hanem elkülönített sejtmaggal rendelkező egysejtű lényecskék élték a világukat, amíg nem jött egy újabb kozmikus katasztrófa, a Vénuszba csapódott az Oort felhőből egy akkora aszteroida, hogy a Vénusznak eltűnt a szilárd felszíne, és a annyi por került az űrbe a Vénusz és a Föld között, hogy a Napsugarait megszűrte, és létrejött a "hógolyó Föld", ahol még az egyenlítőn is több méter vastag jégréteg borította az óceánt, csak a víz alatti vulkáni kürtőkben, és esetleg Izland, megy Yellowstone parkhoz hasonló vulkáni kürtőkben maradhatott mag az élet, ekkor alakult ki a "majdnem teljes kipusztulás" árnyékában a többsejtű élet! -> Ami azután, miután eloszlott az "árnyékot adó porfelhő", meg a működő vulkánok is CO2-t löktek a légkörbe, robbanásszerűen kezdett fejlődni, és ennek a fejlődésnek a motorja az OXIGÉN volt, mivel a több a 10 millió év alatt a Földet borító jégpáncélt bombázva apránként csak kilökdösték a H2O-ból a hidrogén atomok protonjait, és az Oxigén benn maradt a jégben, és amikor olvadásnak indult a jég, beindult a rohamos evolúció, oxigén nélkül az állati /és emberi lét elképzelhetetlen. Csakhogy...!!! -> Az élet kialakulásakor a CO2 kb 10 % volt a légkörben, ma meg már csupán 0,04 %...! Az utolsó falatot rágjuk, ma már +70 %-kal nygobb a "Napállandó%, mint 4 milliád éve, de a 0.04%-ot már nem csökkenthetjük a végtelenségig, mert a növényeknek szüksége van rá, de ha meg picikét is növeljük, elpusztulunk a klíma katasztrófában. Ha nem történt volna az ipari forradalom, akkor is maximum 500 millió év lenne hátra az élővilág számára a Napállandó folyamatos növekedése miatt, az pedig a Napban lévő Hélium-Hidrogén aránytól függ, amibe nincs beleszólásunk. Szóval az egész, életre lehetőséget adó idő 75 %-ban még "valódi" egysejtű élet sem volt a Földön, 11 %-ban víg egysejtűek éldegéltek, újabb 10 % a Dinoszauruszok világa volt, => tehát az életre alkalmas idő 96%-a eltelt emlősök nélkül... Az elmősök65 millió éve is simán megvolt az emberré válás nélkül a 65 millió évből csak az a 10 millió év faragott a fán élő majmok egy csapatából embert, amikor az India kontinens Ázsiába csúszásakor felgyűrődtek Kelet-Afrika hegységei, ennek része a tenger szintje alatt szintén felgyűrődött Madagaszkár, az ekkor síkságra kényszerült szerencsétlen majmok utódai a mai emberek, és hogy ez mekkora kétesélyes küzdelem volt, arra bizonyíték az, hogy a DNS vizsgálatok szerint a ma élő mind a 8 Milliárd ember őse ugyanaz az 1000 túlélő majmocska
...! Egy 50 tagú csimpánz falka DNS változatossága nagyobb, mint a 8 Milliárd emberé...!
-
hiperFizikus
senior tag
válasz
5150head #1203 üzenetére
https://www.youtube.com/results?search_query=Michio+Kaku
Szórakoztatóan ad elő fizikát
_______________________________________________________________
És ajánlhatom magamat is :
https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-zaccos-es-katyvaszos-univerzum-reszlet-1-1214251
-
5150head
senior tag
válasz
DarthSun #1206 üzenetére
Szerintem félreértesz, vagy én nem fogalmazok teljesen tisztán.
Szóval amikor azt írom, hogy nem én vagyok a célközönség, akkor arra gondolok, hogy nem magam részére, hanem a kiscsaládom részére keresek ismeretterjesztő filmeket (nem scifit)
Mivel az általam említett sorozatokat "elkoptattuk" ezért keresek ezekhez hasonlót. -
5150head
senior tag
válasz
DarthSun #1204 üzenetére
Köszönöm. igen ismerem.
Amatőr észlelő vagyok, MCSE csatornáját, Kiss László csatornáját, meg még jópár itthoni és külföldi csillagászattal, repüléssel és űrkutatással foglalkozó csatornát figyelek.
Ezekből kitalálható, hogy nem én vagyok a célközönség, ezért írtam nyomatékosítva, hogy kifejezetten ismeretterjesztő filmeket/sorozatokat keresek. -
5150head
senior tag
Sziasztok!
Csillagászattal, a vilegegyetem működésével és ehhez kapcsolódó témákkal foglalkozó dokumentum filmeket/sorozatokat keresek.
Amiket eddig pörgettünk:Cosmos - Carl Sagan
Cosmos - Neil deGrasse Tyson
How The Universe Works
Into the Universe with Stephen Hawking
Morgen Freeman a féreglyukon át
Hobbym a csillagos ég - Kulin GyörgyEzekhez hasonló ismeretterjesztő műveket keresek, akinek akad ötlete szívesen veszem! Köszönöm
-
válasz
neduddgi #1199 üzenetére
Ezt csak most olvastam ismét, előtte felületesen.
Az Univerzum minden pillatata, a múlt, jelen és a a jövő is egyidejűleg létezik, az idő múlása számunkra csak illúzió, részben a termodinamikából, az entrópiából levezethető.
Ha az Univerzum minden pontjára tehetnénk egy megfigyelőt, akiknek a fénykúpjaik természetesen különbözők, a közeliek kicsit, a távoliak jobban. Mátrixba betolnánk, összeadnánk, akkor a relatív össz idődilatáció közel 0sec lenne(Plank időhöz konvergál, a legkisebb időlépték, amit az Univerzum szövete képvisel 10-44 sec), tehát az ősrobbanás és az univerzum késői vége is ugyaniit és most, mindenhol jelen van.szerk : a fénykúpok azért vanak így a jelenlegi pontunkhoz képest, mert a megfigyelt távolságot a relatív idővel is be kell szorozni, minél távolabbra nézünk, annál régebbi időpontokat látunk, a távolabbi megfigyelők fénykúpjai tehát elfordulnak a távolság függvényében, tehát ezt is bele kell venni az Einsten egyenletekbe, megfelelő perdület már negatívot tesz hozzá az egészhez. A meghatározást a jelenlegi helyzetünkhöz számoljuk, de bele kell venni a belátható Univerzum összes pontját -kvantumszámítógép előnyben. Amig az Általános relativitáselméletet meg nem cáfolják, addig igaz a feltevés.
-
Állítólag az élet nagyon hamar létrejött a Földön. 4.5milliárd év a geológiai kezdet, a biológiai meg csak 4 milliárd. 500millió év az valószínűségben igen kicsi, tehát ebből sok tudós azt feltételezi, hogy ahol adottak hasonló feltételek, ott szükségszerűen létrejön az élet. Van benne valami, de korántsem ilyen egyszerű.
Ősvizek+vulkanikus meleg tócsák keveredtek. Hártyás bevonatú maszlag, mely tele lehetett preorganikus részben szerves vegyületekkel(mint pld a húsleves tetején a zsírkörök). A millió évek variálták ezeket, létrejöhetett az osztódás, amely kémiailag nagy szimmetriákat követelt, de alapanyag volt bőven hogy ugyanolyan leves jöhessen létre. Bitang nagy szerencse kellett hogy annyi szimmetria legyen, ami már folyamatosan ismétlődött, kis eltérésekkel, talán a kis eltérések változása hozta, szintén millió évek alatt, hogy kialakult egy "emlékezet", ami így működik fennmarad, a többi felodódik, elenyészik. Innen már az első RNS mindössze 100millió év(kezdetleges vírusok, melyek más szerves anyagot forgatnak a szaporodásukra), aztán a DNS nem tudni mikor.
Folytatódott még kb 3.5 milliárd évig(képzeld el ha tudod), közben nagy katasztrófák, pld a hógolyó Föld, de az egysejtűek azt is túlélték. Aztán 500 millió éve a tengerekben a megmaradt egysejtűek hirtelen(pár millió év alatt), robbanásnak indultak, kialakultak a soksejtű szervezetek, melyeket meg egy közeli(8000 fényéven belüli) gammakitörés nagyrészt kipusztitott, kb 400millió évvel ezelőtt. Az egyensúly nagyon rövid, pár millió év alatt megint helyreállt, a vízi élőlények ontották az oxigént, a légkör változására meg fokozatosam kimásztak a növények, majd az állatok a szárazföldekre. Fejlődött minden 60millió évvel ezelőttig, aztán egy 10km- es aszteroida a mai mexikói öbölbe...kicsi földalatti kezdetleges emlősök maradtak, miután elült a vihar, ezekből fejlődtünk ki mi, ahhoz már csak 55millió év kellett.A fentiekben meséltek nagyon kis valószínűséggel jöhetnek létre, el lehet képzelni hogy kb 1/100milliárd is lehet a valószínűségi ráta, akkor mégis milyen csoda hogy itt vagyunk most
Ha hozzávesszük a kozmológiai valószínűséget, akkor ezt még nyugodtan beszorozhatjuk 100- al. -
repvez
addikt
Üdv!
Nekem csak egy kérdésem lenne, hogy arraq van valahol bármi tanulmány vagy info, hogy az élet kialakulását a földön vagyugy általában, hogy magyarázzák?
Ugy értem, hogy mindig azt mondják, hogy a viz jelenléte szükséges , hogy élet legyen ezért keresik minden bolygon.
DE arról nem hallottam még semmit, hogy azok az mikrobák, egysejtuek stb a legaprobb élölények hogyan keletkeztem ?
Mi keleltt hogy összeálljon hozzá?
tehát ha teszem fel 3 különbözö anyag találkozott és oldodott fel a vizben és ez alkotott egy egységet utána , akkor az valahogy replüdukálható lenne , hogy azt a 3 anyagot összekeverik és megvizsgálják, hogy mi lesz.Persze ehhez gondolom több 100000 év is kellett mire a feltételek adottak lettek, de miután végbement azután a reprodukcio már kevesebb idő volt gondolom, hogy tudjon osztodni mielött az élettartama lejárt az első sejtnek.
-
neduddgi
aktív tag
[link]
Roppant érdekes lehetőséget vet fel a cikkben említett tény. Először is; a valóságos, fizikai tér a húrelmélet legkiterjesztettebb verziója szerint 24 dimenziós, és ebben az időben is előre - hátra is lehet mozogni...
Az a felismerés, hogy az univerzum tágulásával párhuzamosan a fekete lyukak tömege, mérete stb., is párhuzamosan nő, még akkor is, ha a környezetükben láthatóan nincs meg azaz anyagmennyiség, amiből táplálkozhatnának; - táplálkozhattak volna ,- felveti azt, hogy a mi Univerzumunkon kívüli forrásból származik a sötét energia, ez tágítja a teret, de igazából leginkább az üres teret, hiszen maguk a galaxisok nem tágulnak, csak a közöttük lévő távolság nő. Az pedig, hogy a világunk miért három dimenziós, az következik; Gorelik: Miért Három Dimenziós A Tér? munkájából, azért, mert bonyolult struktúrák tartósan csak három dimenzióban hozhatók létre kettő vagy egy dimenzió esetén visszazuhan egy középpontba, négy, vagy több dimenzió esetén a nem tökéletes egyensúlyi feltételek esetén egy dimenzióval kisebb tulajdonságú darabokra szakad, egészen a három dimenzióig, amely egyedül képes arra, hogy struktúrákat hozzon létre tartósan. -
-
core i7
addikt
Sziasztok valami nem stimmel ezzel a bolygó keletkezéssel Úgy vélem a Gázóriások Holdjai Igazából mind bolygók amelyeket befogtak. Pár bolygónak sikerült rengeteg gázt begyüjtenie (valószínüleg gáz sávban lehettek vagy nagy tömegük volt vagy is-is) Így váltak gázóriássá majd befogták a többi bolygót amelyek most holdak lásd titán europa charon enceladus. Valószínüleg rengeteg protobolygó gyúródik össze a fiatal naprendszerben
-
válasz
Naturalist #1194 üzenetére
Ilyesmi, de még korántsem teljes, kíváncsian várjuk a fiatal fizikusok felfedezéseit, még kb 20 évet kell várni hogy az anyagi világ(realizmushoz tűnő, de valódi elmélete) leírása, a relativitás+kvantumgravitáció egyesítése megszülessen. Mely természetesen fajunkat elvezeti az anyagi világ legmélyebb titkainak megértéséhez, ahol már szinte istenekként variálhatunk, feltéve ha túléljük a mostani önpusztító háborús és klimakatasztrófára vezető törekvéseinket.
-
válasz
neduddgi #1192 üzenetére
Logikusnak tűnő gondolat, bár a problémára sztem csak részleges magyarázatot ad. DGy professzor is mondja hogy egyszerűen csak el kell fogadni hogy a semmiből keletkezett valami, jobbat a tudósok sem tudnak egyelőre. Valamint az Univerzum egészére nem érvényes az energiamegmaradás törvénye, csak a lokális objektumokra. A tágulás, és a sötét energia növekedése, negatív taszító hatása, a gravitációval szemben, ma már elfogadott tény, ez is pld ha nagy léptékben nézzük, sérti az energiamegmaradást.
A témához kapcsolható Asbóth János előadása is, aki a 22- es Nobel díj 3 tudósát is követi, az összefonódott részecskék távolhatása. Ez az első méréssel is igazolt tény, mely kilóg Einstein Relativitáselméletéből, bár nyilván az általa leírt téridőre épülő mechanizmusok remekül működnek a mái napig, pld a GPS is hibásan működne, ha nem szinkronizálnák a relativisztikus eltérésekkel.
A 3 Nobel díjas viszont igazolta hogy a lokális realizmus sérül, a mindenkori megfigyelő fénykúpján kívül is van kapcsolat a helyi téridő koordinátákkal, mintha a téridő folyamatosan felfeslene, emiatt tűnik úgy hogy a részecskék léteznek, és azt az érdekes következtetést is mondja, hogy a részecskék valójában "nem vannak", nehezen érthető, érdemes megnézni az előadást. -
core i7
addikt
Sziasztok most nézem a galaxis tele van csillagközi gázzal. Ezt nem -e lehetne felhasználnia egy űrhajónak útja során. Üzemanyagként? Így egész úton biztosítva lehetne az üzemanyag. Vagy ez annyira ritka közes ,hogy beszélni se éri meg róla?
-
neduddgi
aktív tag
válasz
core i7 #1178 üzenetére
Dávid Gyula előadása szerint "szinte darabra pontosan 6 db proton per köbméter" ami viszont éppen határesete annak, hogy sima sík az Univerzum, mert ha ez a szám nagyobb, akkor "nagy reccs" folyamatában később újra összeomlik, ha kisebb, akkor (a szökési sebességet túllépve) szétszakad, de így viszont egy örökké tartó, bár egyre lassuló tágulással a végzete a "NAGY KIHŰLÉS" lesz...
-
neduddgi
aktív tag
válasz
core i7 #1173 üzenetére
Minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. Az is lehet, hogy azért látunk az Univerzum szerkezetében hatalmas üres tereket a hálószerűen összefonódó látható és csupán gravitáció által érzékelhető sötét anyag szövedéke között, mert a fény, az üres vákuumban sokkal gyorsabban mozog, nem a távolság a nagy és óriási, hanem aki áthalad rajta, annak kezd roppant gyorsan járni az órája, ezért hiszi azt "ezer éveken át utazva", hogy óriási távolságokat járt be.
-
válasz
hiperFizikus #1184 üzenetére
Minden +elmélet csakis pozitív hatással lehet a tudomány fejlődésére. Igazolása-megcáfolása egy lépéssel közelebb visz az igazsághoz. A végső elmélet azonban nagyon távol van, vagy nem is megismerhető, a kutatást éppen ez viszi előre, emberi tulajdonság az ismeretlen felderítése. Ha mindent tudnánk és nem lenne felfedeznivaló, unalmassá válhatna az élet.
-
hiperFizikus
senior tag
válasz
DarthSun #1183 üzenetére
"Érdekes elmélet."
Igen az, egy nagyobb és meglehetősen bonyolult elmélet egyik fejezete ! - én találtam ki .
A linkjét elküldtem emailban Dávid Gyulának:
, de megijedt a radikális, ill. szokatlan volta miatt, és azt válaszolta nekem emailban, hogy el se fogja olvassa, nehogy plágiummal vádolhassam: sajnálom, bár már régebben volt ♥
-
válasz
hiperFizikus #1182 üzenetére
Érdekes elmélet. Küldd el Dávid Gyula mesternek, ha még nem tetted.
A Bigbang előtt nem volt semmi, tér hiányában a vákuum sem. Emiatt a Neutrinó is csak később keletkezhetett.
Visszatérve korábbi gondolatomhoz - minden meg nem cáfolt elmélet igaz lehet(nyilván a Tiéd is). Namost, ha a nagyon kicsi időintervallumban előfordult fázisátmenet(Gut felfúvódás elméletben is játszik), akkor nem lehet tudni hogy a Bigbang előtt volt-e megelőző fázis. És továbbmenve megkérdezhetjük hogy a megelőző fázis honnan van, vagy annak az elődje honnan van...és így tovább.
Belegondolva semminek nem szabadna létezni, főként a ma látható bonyolult Univerzumnak sem. -
hiperFizikus
senior tag
válasz
DarthSun #1181 üzenetére
A vákuum nem a semmi, mert a vákuumnak fizikai állandói vannak !
Az ősrobbanás oka az, hogy a vákuum disszipáció mentessége pillanatszerűen megszűnt egy időre !
Nem a semmiből hanem a láthatatlanból: a neutrínó tenger elégé láthatatlan ahhoz, hogy semminek tűnjön !
https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-molekularis-vakuum-1213509
-
válasz
Naturalist #1180 üzenetére
Végülis...tényleg nem lehet tudni. Ha helyes, avagy akár közelít a valósághoz, a ma elfogadott Bigbang elmélet, akkor legalább három kérdés nem megválaszolható.
-mi volt előtte, volt-e egyáltatalán valami ?
-hogyan keletkezett a semmiből valami ?
-mitől, milyen okból indult el az egész ?
Azután már a koraitól egészen a mai Univerzumig már levezetik a fizikusok a történéseket, melyek hihetően is hangzanak. -
válasz
core i7 #1178 üzenetére
Nem. Ha nincs tér, nincs semmi, vákuum sem. Lényegében kell hogy legyen téridő, ez egy szövedék, szerkezete van, deformálódhat(pld nagy gravitáció esetén). Az anyag és a téridő összekapcsolódik, egyik sem létezhet a másik nélkül. Az vákuum pedig a nagyon kevés anyag a térben, de tökéletes vákuum nem létezik, mindíg jelen van valamennyi részecske, ha más nem akkor a véletlenszerűen felbukkanó-eltűnő részecskepárok.
-
válasz
core i7 #1176 üzenetére
A Bigbang előtt nem volt semmi, a tér és az idő vele együtt keletkezett, amíg nincs anyag vagy egyáltalán részecskék, addig nincs értelme egyikről sem beszélni, tehát tér hiányában semmilyen vákuumállapot sem létezett. Az idő múlását pedig a térben végbemenő változások hozzák létre.
Nem tudják a nagy koponyák sem, egyszerűen azt mondják hogy el kell fogadni hogy a semmiből is keletkezhet valami, jobb magyarázat egyelőre nincs.
A túlhűtött vákuum pedig egy korai fázisátalakulás eredménye, még a mperc törtrészében valamikor átcsapott egy korábbi állapot, ez eredményezte a mai állapotokat.
Hogy mennyire "szellemvilágban" élünk, arra jó hasonlat, ha a ma látható Univerzum összes anyagát szétkennénk egyenletesen, a rendelkezésre álló térben, akkor mindössze köbméterenként 1-2 proton jutna, ilyen jó vákuumot a legjobb berendezésekkel sem tudunk előállítani. -
válasz
core i7 #1174 üzenetére
Minden elméleti hipotézis helyes lehet, amíg a gyakorlatban meg nem cáfolták. Ha Planck bácsinak igaza van, akkor a téridő raszteres, tehát az anyagi világban létezik a legkisebb időszelet és a legkisebb térpont. A foton csak ezek között mozoghat, ugrálhat, tehát véges idő, véges térpontok között pattog. Ezért lehet állandó a sebessége az Bigbang környékén és a mai 13,8M éves univerzumban is.
A vákuum amúgyis relatív, nem tökéletes, a legnagyobb mértékű pedig ahogy mondod, az intergalaktikus térben. De... mindenhol jelen van a részecskepárok felbukkanása, melyek a vákuumból kölcsönzik az energiát, pillanatra felbukkannak, majd eltűnnek. Ezek ugyanúgy hatással lehetnek a legkisebb raszterpontok közötti max sebességre, mint akár a normál földi körülmények, avagy akár a feketelyuk belsejében, az eseményhorizonton belül. Bár utóbbiról a tudósok is úgy nyilatkoznak, hogy nem tudjuk, elképzeléseink vannak...
Vákuumenergia : létezése ugyan kísérleti jelleggel is bizonyított, de valszeg egy megfagyott vákuumban van a mai univerzum. Magas nyugalmi energia, mely a legkisebb térpontok közötti minimális potencia gödrében van. Alagút effektus játszhat, az idő kiszámítása lényeges. Asszem a protonbomlás is valami 10x30- adikon év kb, tehát nem tudni mikor fog átütni, a túlhűtött nem mozgó víz is megfagy egy pillanat alatt, bármilyen külső behatásra. X idő után biztos, de még becslések sincsenek, lehet hogy az univerzum egész jövőbeli ideje is kevés lesz hozzá.
Módosíthatja : a még kezdő húrelmélet. Ebben a Planck minimális értékek módosulhatnak, egészen más lehetőségek jöhetnek. Gond csak az, hogy a mai számítási teljesítmény kevés ehhez, de kellene az egységes micro(kvantumgravitáció), és a macro kozmológia egyesítéséhez.
Ma még csak a klasszikus kvantumelmélet és a relativitás van egyesítve, és ez sok-sok kísérlettel igazolja hogy Einstein papa mekkora koponya volt. Tehát csak a kvantumgravitáció(Bigbang 10-44 msec korban, ill előtte) a kérdés, lehet hogy a következő generációs kvantumszámítógépek majd megoldják, persze megfelelő operandusokkal, amit a jövőbeli fizikuspalánták táplálnak bele. -
core i7
addikt
válasz
DarthSun #1169 üzenetére
No és mi van akkor ,ha Nem a szökési sebesség nagy ,hanem vákuum túl kicsi. Ezért ragad a fekete lyukban a fény mert nincs ami szállítsa. Nem Gyanús ,hogy az egész világűr egy hatalmas nagy vákuum!? Na és ebben a vákuumban az űrben gyorsabban tellik az idő mint az égitestek vagy azok közelében?
Ahol anyag van / nagy gravitáció ott az idő lelassul és a vákuum is sokkal kisebb mint az űrben. Viszont ,ha a vákuumban fénysebességgel megyünk utazunk a jövőben mi van ,ha az idő nyila az időgép az univerzum ideje is a Vákuum<----->Anyag eggyüttesének játéka
-
core i7
addikt
válasz
neduddgi #1170 üzenetére
Na és mi van akkor ,ha a fénysebessége jelenleg is nagyobb mint 300ezerkm/s csak az intergalaktiukus térben ahol majdnem tökéletes a vákuum. Elvégre ott sosem mérték. Minnél nagyobb a vákuum annál gyorsabban száguld a fény , csak ,hogy a Galaxisunkban Naprendszerben földön sok az anyag nagy a Gravitáció.
-
neduddgi
aktív tag
Ha mégis kiderülne, hogy a gravitáció nem a fény sebességével terjed, haem gyorsabban, esetleg annyival gyorsabban, hogy mi már a planck-idő mértékével mérve is végtelennek látjuk, akkor az azt jelenti, hogy a kvantum fizika mögött is egy mégy bonyolultabb szerkezetű réteg húzódik, amelyben a húrelmélet "elemi" húrjai is,még összetettebb további szerkezettel rendelkeznek.
-
válasz
neduddgi #1170 üzenetére
Néha felhozzák, majd elvetik ezt. Kb olyan 10 éve volt valakinek ilyen elmélete, egy darabig érdekesnek tartották, aztán elvetették, majd nemrég megint fontolgatják.
A legtöbb tudós mostanában a felfúvódás elméletet(Alan Guth inflációs elmélete) fogadja el, melyben a fény sebessége nem változott, viszont a nagyon korai szakaszban, 10−36. mp től 10−32- ig a tér tágult a fénynél gyorsabban. Megoldja a horizont problémát - csak bizonyos távolságot látunk be, mivel ezen határ felett nem volt ideje a fénynek ideérni 13,8 millárd év alatt sem, valamint a horizonton kívüli rész soha nem kerülhetett kapcsolatba a látható világegyetemmel, tehát nem keveredhetett vele, nem alakult ki egyensúly, emiatt teljesen más lehet. Kipattanhatott más buborék, buborékok halmaza, melyekben teljesen mások az alapvető állandók - multiverzum. Megoldja azt a problémát is hogy miért pont olyanok a részecskék és a kölcsönhatások a világegyetemünkben, amit tapasztalunk, ami miatt létrejöhetett az élet. Mivel végtelen számú világegyetem létezik, végtelen időben, egyszercsak kénytelen az egyik felvenni pont azokat a tulajdonságokat, melyeket a sajátunkban tapasztalunk. -
neduddgi
aktív tag
Viszont van olyan elmélet is, amely szerint a fény sebessége az univerzum születésekor nagyobb is lehetett, mint amit a az "utóbbi" 13 milliárd év megfigyelései alapján állandónak vélünk...
-
válasz
core i7 #1167 üzenetére
Én csak a tudósok véleménye alapján mondom a ma elfogadottat. A fény terjedési sebessége a vákuumban a legnagyobb persze, de ott állandó 300000 km/sec. Fekete lyuk közelében és az esemény-horizonton belül is ennnyi, csak a fekete lyuk tömegvonzása olyan nagy hogy a szökési sebesség lesz nagyobb, mint a fénysebesség, ezért nem jön ki belőle a foton sem, tehát fekete.
Persze legtöbbször a körülötte levő akkréciós korong fénylése elárulja a helyzetét.Idődilatáció - nagy tömeg közelében alaposan belassul, de a vákuumban normálisan telik, nem gyorsul fel sztem a sokszorosára pld a földinek. A Földi idő csak kismértékben tér el az űrbélitől, mivel a Föld tömege relatíve kicsi. Jelentősebb időlassuláshoz relativisztikus tömeg kell, fekete lyuk, neutron csillag, vagy ehhez hasonló nagy tömeg.
-
core i7
addikt
válasz
core i7 #1167 üzenetére
Ez egy olyan kérdést vet fel bennem ,hogy vaalójában a fény a fotonok sebessége terjedése Igazából a vákum/minnél kevesebb anyag érdeme. Tehát a fényt valójában a vákum hajtja!? Meglehet oltári nagy baromság de érdekes. Mert minnél nagyobb a vákum annál gyorsabb és ez a max 300ezer/sec es végsebessége azt jelentheti ,hogy a vákum amelyet az univerzum tágulásának tulajdonítok ilyen erős?
-
core i7
addikt
Sziasztok. A fény vákumbeli sebessége ahol a leggyorsabban tellik az idő nyila. Ott a fény a leggyorsabb. Ahol égitestek vagy anyag van Tehát. Anyagi közegekben kisebb a vákuumbelinél. Nem lehet ,hogy a fektelyukak azért feketék Mert valójában rettenetesen belassítják a fényt? Magyarán minnél nagyobb a tömeg vagy a gravitáció a fény annál lassabb ennek ellenkezője minnél kevesebb az anyag/gravitáció minnél nagyobb a tiszta vákuum annál gyorsabb. !? Magyarán a fény egyeltalán nem tud kiszökni a fekete lyukból mert belassul. külső szemmel legalábbis ezt látjuk. Régóta foglalkoztat az ,hogy a Vákuum főleg a tiszta vákuum amely az intergalaktikus térben van. Gyorsító pályaként hat. akár űrhajókra is. Mert az idő vákkumban zero gravitációval tellik leggyorsabban. Igaz az idő relatív de egy fekete lyuk közelségéhez képest
-
core i7
addikt
Sziasztok. Azon gondolkodtam. Létezhet-e az,hogy az Intergalaktikus térben ahol abszolút semmi tömeg semmi sötét anyag nincs ,semmiféle gravitációs vonzás ,mint például egy naprendszerben vagy csillagközi térben ahol a csillag és a galaxismag tömegvonzása érvényes. Tehát létezhet-e ,hogy abszolúte nem tellik az idő. Vagy épp ellenkezőleg. Extrém gyorsan. (pl feketelyuk lassabban tellik vs föld ahol szintén lassaban mint a világűr ,de nem úgy ,mint a feketelyuk közelében) Tehát ,ha kiszabadulnánk a galaxis tömegvonzásából.Mi várhat ránk az intergalaktikus térben!? Ugye ez a rész áll legközelebb a tökéletes vákumhoz, itt a legritkább az anyag sűrűsége. Az anyag pedig hatással van a téridőre tömege révén
Valójában arra is gondoltam ez az Intergalaktikus tér. Ez a majdnem teljes Vákuum tágíthatja az Univerzumot. Mert Elég érdekes ahol anyag van ott sötét energia és az idő is másképp tellik mint ebben a térben. Tehát az Ősrobbanás lehetett egy Vákum miatt!?
-
neduddgi
aktív tag
-
neduddgi
aktív tag
válasz
szmörlock007 #1101 üzenetére
-
neduddgi
aktív tag
válasz
kpityu2 #1125 üzenetére
Az még hagyján, de soha nem tudná, hogy mennyi az idő. Ugyanis egy 1 méter átmérőjű körön körbesétálgatva állandóan 13 centiméterenként másik időzónába kerülne... az pedig már egyenesen szédítő lehetőség, hogy a Vasárnap.Hétfő vonalon ide-oda lépegetve 1 egész nappal lenne öregebb, vagy fiatalabb. Stipi - stopi levédem az időgépem működési elvét;
Minden Jog Fenntartva...!!! -
Jó régi posztra reagáltál, valamint akinek válaszoltál 7 éve már be sem lépett.
A tér tágulhat gyorsabban a fénynél, korai inflációs szakasz a mp töredékében, valamint manapság az Univerzum nagyon távoli területe, amely így ki is kerül a kauzalitásból. A lokális anyagi, tömeggel rendelkező testek nem mozoghatnak fénynél gyorsabban, esetleg megközelíthetik, de el nem érhetik. Legalábbis a jelenlegi tudástár szerint. -
My_Air
friss újonc
válasz
Old Death #32 üzenetére
És mi van ha mégis? Mert ugye a tér az gyorsabban tágul, mint a a fény, ugyanis, ha nem lenne gyorsabb, akkor nem lenne hova eljutnia a fénynek, meg a részecskéknek, meg az anyagnak. Ugye minél gyorsabban haladsz a térben, annál lassabban haladsz az időben. Tehát ha eléri valami, (bármi) a fénysebességet, (jelen esetben maga a tér) akkor megáll az idő. De!, ha gyorsabb vagy, akkor szerintem az idő visszafelé kezd el ketyegni, és..... Most itt tartok
(én ennek bizonyítására keresek hozzá értő fizikust, akivel megosztom az érte járó Nobel díjat.
-
válasz
neduddgi #1149 üzenetére
Persze, ezt nem tudjuk sajnos hogy mi van az eseményhorizonton belül, hipotézisek vannak. Kozmológai filmben szerepelt is, hogy egy hipotetikus megfigyelő, aki nem esne szét, mit tapasztalna a horizonton belül. Persze csak találgatások, talán a legnagyobb rejtély, kétséges hogy valaha is megtudjuk mi van odabent. A relativitás viszont valóságos, tehát a "krumplihéj" környéki gravitáció és az idődilatációk még leírhatók.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
DarthSun #1148 üzenetére
OK, ebben biztos igazad van, csak megjegyzem a teljesség kedvéért, hogy a "0" való osztás után kapott végtelen általában azt jelenti, hogy az elmélet nem működik, barátságosabb az az elmélet, hogy a fekete lyuk az egy krumpli héj, amin belül nincs semmilyen szingularitás.
...tóruszhéj.
-
válasz
neduddgi #1147 üzenetére
"Az 1,2-1,4 naptömegű csillagok esetén (ez a ma létező csillagok kb. 1%-a)"
Kitételként ez is szerepel a cikkben, tehát amelyek elérik a Chandrasekhar-határt. Fehér törpe esetén ez a pillanatnyilag létező abszolút tömeget jelenti. Ekkor nem áll meg az összeroppanás a protontaszítás szintjén (ha megszűnik az elektronnyomás), hanem összeomlik fekete lyukká a mag. A gyors nehézelem fúzióláncban majd pedig a sorozatos hasadásos bomlásban, majd neutron bomlásban felszabaduló gigantikus mennyiségű neutrínó pedig szétvágja a külső még atomos rétegeket is, mivel ezek olyan sűrűek hogy még a neutrínókat is befogják, evvel óriási lesz a sugárnyomás. A folyamat a megszaladáskor nagyon gyors, de a neutrínóknak mégis van annyi ideje hogy a szingularitás előtt kirepüljenek, egy részük pedig a nagy sűrűség ellenére is kiszabadul. Jellemző is a szupernóva-robbanás pillanatában a megnövekedett neutrínószám.
Amúgy a standard gyertyák is hasonlók, az 1a szupernóvák, csak azok a társcsillagtól befogott +anyaggal érik el a kritikus tömeget - valamint azok már lehetnek eleve neutron-csillag állapotúak is. Mindíg a kritikus tömeg elérésekor robbannak, ezért az abszolút fényerejük azonos, remekül alkalmazhatók távolság meghatározásra.
Fősorozati csillag kiégésének a végén természetesen magasabb kiinduló tömeg kell, mivel ott a külső rétegek nagyobb része dobódik le, a maradéknak kell meglennie kb 1.4 naptömegnek hogy összeroppanjon, ha kevesebb marad, akkor lesz neutroncsillag.
-
válasz
neduddgi #1145 üzenetére
Nem, de türelmesen várják
. 10^32.- en év az optimistább becslések szerint. Bár inkább sok protont vesznek, mondjuk egy nagy víztartályt, azt figyelik, hátha lesz valamikor egy bomlás.
Ha mégsem bomlik, az is érdekes kimenetelt rejtegethet - [link]. A cikk szerint ebben az esetben a fehér törpék --> fekete törpévé alakulva, még a fekete lyukakat is túlélhetik. Azonban az alagút effektus szerinti ritka fúzió ezekben is néha bekövetkezhet, mely pozitront kelt, ez pedig elektront semlegesít. Az elektrongáz nyomása (Pauli elv) miatt nem roppan össze a sűrű csillag, de a folyamat miatt csökken ez a nyomás, és egy ponton összeomlás lesz a vége - szupernóva robbanás. A folyamatra jellemző hogy még a fekete lyuk párolgásánál is lassúbb, 10^1100. évtől - 10^32000. évig fog tartani (hipotézis természetesen). -
válasz
neduddgi #1143 üzenetére
Tömegtől függ, ahogy írtam, kis tömegű szingularitás kb 1-2 méteres eseményhorizontja már régóta bőven a háttér felett van, ami elég ahhoz hogy 13.8 milliárd év (ma a világegyetem becsült kora) alatt elfogyjon a benyelt negatív energia miatt. A CERN- ben keletkező nanoméretű lyukak épp emiatt képtelenek meghízni, a nagy felületi hő miatt a pillanat törtrésze alatt szétesnek.
Ha a jelenlegi ütemű tértágulás folytatódik (nem durvul el szakadásban), akkor valóban az a korszak lesz a valaha leghosszabb, melyben a fekete lyukak lesznek az uralkodó objektumok. 10 a többszázadikon év kort is elérhetnek, mire elfogynak. Ja és a protonbomlásra is becslések vannak, nem tudjuk ekkorra maradnak-e bezárt kvarkok, barionos anyag, lehet hogy mind elbomlik, de az sem kizárt hogy fényévenként előfordul még 1-1 proton, az akkorra már szintén megritkult fotonok között. -
neduddgi
aktív tag
Igen, ez a sugárzás (párolgás) borzalmasan kicsi, nem emlékszem mekkora, (de mondjuk nem lennék meglepve, ha 10 a mínusz 9-en fok Kelvin lenne), valami; a mi műszereinkkel teljesen mérhetetlen érték. A barionos anyag néhány száz milliárdév múlva elbomlik, de ez az idő még meg se kottyan a fekete lyukak tömegének. Az Univerzum teremtésének célja úgy tűnik, valójában a fekete lyukak voltak. Aki mást gondol, az olyan tévedésbe esik, mint a DCM gyárkéményének északi oldalán megtelepedő kis moha, amikor abban hisz, hogy a Dunai Cement Műveket az ő kedvéért építették.
-
válasz
neduddgi #1141 üzenetére
A Hawking sugárzás. Nagyobb tömegű fekete lyukaknál még nem dominál, a háttérsugárzás jelenleg "melegebb", mint a Hawking mechanizmus az eseményhorizonton. Sok százmilliárd év múlva majd megtudjuk
milyen gyors lesz a tömegvesztés. Kisebb tömegű lyukak, melyek az ősrobbanás után nemsokkal állítólag létrejöhettek, manapság fogyhatnak el, jellegzetes spektrumú gammakitörés kíséretében, de ilyen észlelés még nem volt.
-
neduddgi
aktív tag
Maga a "születő részecske" hordozza felénk az információt, ami a vákuumban meg kéne semmisülnie az ellenpárjával újból összeolvadva, de nem teszi, ehelyett a "születő" párja a fekete lyukban semmisít meg egy vele ellentétes ott lődörgő részecskét, ezért csökken a fekete lyuk tömege.
-
neduddgi
aktív tag
Én úgy tudom, (...remélem jól emlékszem) hogy az univerzumban a csillakoktól legtávolabbi pontokon a vákuumban sem abszolút nulla a hőmérséklet, hanem 3 Kelvin, vagyis - 269 Celsius éppen a háttérsugárzás miatt... Egyébként a Discovery valamelyik How The Universum Works klipjében azt mondták, hogy a becsült átmérője 90 Milliárd fényév. Mondjuk elég méretes, de nem végtelen...
-
Tuomas
addikt
Holnap, itteni idő szerint 11.20-kor ismét Spacex- Starlink küldetés.
Élő közvetítés itt. -
BiP
nagyúr
Milyen naptárban? Én inkább 4-nek mondanám
A tesztelések alapján ezt az élettartamot kalkulálták ki.
A technikai részét nem tudom, de laikusként azt tudom elképzelni, hogy -mivel ott azért nagyobb dózist kapnak, mind napfényből, mind radioaktív sugárzásból, mint az itteni napelemek - hamarabb elöregszenek. Biztos más anyagból vannak csinálva, mint az állandóra telepítettek (szondák, ISS).[link]- Na, itt azt írják, hogy LOE pályán van némi atomi méretű oxigén, ami miatt gyorsabban öregszik.
Ill. azt a szerintem fontos dolgot is megemlíti, hogy az űrhajó más elemeiben nem látnak időbeli korlátot, egyedül a napelemek öregedése a korlátozó tényező.Viszont ezt meg folyamatosan monitorozzák, hogy a teljesítménycsökkenés mennyire felel meg az előzetesen kalkulált öregedési görbének, meddig biztonságos ott tartani, mikor térjen vissza.
Az űrhajósok úgy kalkulálnak, hogy 1-4 hónap között bármennyi lehet a fenti tartózkodás. Szóval flexibilisek. -
Tuomas
addikt
válasz
kpityu2 #1132 üzenetére
Ezt a csatornát még nem ismertem köszi. Nasa, spacex meg blue origins csatornáira vagyok feliratkozva, nasa oldalán ugye valami mindig megy "élőben".
Ha már blue origins, ők hogy állnak, tudja valaki? Ugye ők kicsit más irányba mennek, mint a spacex, náluk kifejezetten az űrturizmus iránya van megcélozva.
-
BiP
nagyúr
Na, ezen én is agyaltam, de nagyon nem reklámozgatták. De nincs is hivatalos dátum még. Annyit találtam, hogy 30-90 napig segítenek az ISS-en, szóval legkésőbb aug.28-án ledokkolnak az állomásról. [link] [link]
A SpaceX oldala már 30-120 napot ír.[link]
Maga a Crew Dragon napelemei 119 napig bírják az űrben, úgyhogy az mindenképp behatárol. -
kpityu2
őstag
Iratkozz vel a csatornára és akkor értesít amikor élő van. Tegnap is volt űrséta. Már elég durva a felbontás mert gopro van rajtuk.
https://www.youtube.com/watch?v=DDU-rZs-Ic4Augusztusra tervezik a visszatérést, a pontos dátum a körülményektől függ. https://spaceflightnow.com/2020/06/09/nasa-anticipates-august-return-for-hurley-and-behnken/
-
Tuomas
addikt
Friss és kifejezetten látványos videó, ahogy a védőburkolat leválik a rakéta tetejéről a múlt heti SpaceX Starlink küldetés során: [link]
-
Tuomas
addikt
Üdv mindenki!
Eléggé kihalt ez a topik úgy látom, remélem, hogy nem okoz gondot, ha kicsit felélesztjük, és a mostanában elég népszerű űrkutatásos témát is itt tárgyaljuk ki. -
kpityu2
őstag
-
789
csendes tag
!doctype html public "-//ietf//dtd html 3.2//en"
"Internet Engineering Task Force, Document Type Definition, Hyper Text Markup Language, version 3.2" >Ez a tárgykör 14 éve indult. Azóta nemcsak Hawkin halt meg (és találkozott az igazsággal) hanem nehány tantermi kvantum elmélet is.
Az ösrobbanáshoz közelebb álló magyar nyelvben világ(os)egyetem, latinul uni-verzum (egy mondat)
Elmélkedök szerint (akik ezt az elméletet évtizedenként módositják), a végtelen semmi egyszer annyira összetömörödött, hogy tovább már nem tudta elviselni magát és felrobbant, és ebböl lett a tér, anyag, idö, és a fizikai világ törvényei.
E robbanás legelsö pillanatának legelsö töredékében már ott volt a tehetetlenség és egyéb törvény; az elektronok már törvény szerint szaladgáltak az atommag körül (honnan, ki találta ki a törvényt ?)
===============================================Kérdés:
Mekkora Budapest felszini forgási sebessége ? (750km/o ?)
Mekkora centrifugális erö hat egy Budapesten sétálgató, 100 kilós emberre ?
Mennyi tömegvonzásra van szükség ahhoz, hogy ez az ember a járdán maradjon ?Ha ez az ember elmegy az egyenlitöhöz, ahol 1600km/o a forgási sebesség, ott mennyi centrifugális erö hat rá, és mennyi vonzásra van szükség ?
Ha emberünket elvinnénk az északi sorok mellé egy méterre (ott gyorsan csonttá fagyna), ahol a forgási sebesség 6 méter 24 óránként és nincs centrifuga ..... de a newtoni vonzás ugyanannyi ..... ?
-
#61392896
törölt tag
Mit szóltok a Kisfaludy Gyuribácsi által elmondott elmélethez?
-
tx2000
újonc
Vegyünk egy newtoni teret (Euklideszi tér) de a fény sebessége nem végtelen, hanem véges (c).
A "testeket" építsük fel hullámokból. Ez annyit jelent, hogy a test méretét az interferencia helyek fogják meghatározni.
A kérdés az, hogy vajon megkapjuk a hosszkontrakciót ebből az egyszerű feltételezésből kiindulva?
Nos amint látszik az ábrán, idődilatáció nélkül is kijön a hosszkontrakciót , sőt a két "egyidejű" konstruktív interferenciapont is eltolódott, pont úgy, ahogy a relativitásban. Ehhez már csak az idődilatációt kell hozzáépíteni, és egy az egyben megkapjuk a specrelt.Más téma
"Photons inside superconductors do develop a nonzero effective rest mass; as a result, electromagnetic forces become short-range inside superconductors"
https://en.wikipedia.org/wiki/Photon#Experimental_checks_on_photon_mass"force carriers known as the W+, W−, and Z bosons. The mass of each of these bosons is far greater than the mass of a proton or neutron, which is consistent with the short range of the weak force."
https://en.wikipedia.org/wiki/Weak_interactionA két eset ugyan az .. ami nem is csoda
"The mechanism was proposed in 1962 by Philip Warren Anderson,[2] following work in the late 1950s on symmetry breaking in superconductivity "
https://en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanismPhil Anderson And Gauge Symmetry Breaking, Edward Witten
"Higgs explains at the outset that the phenomenon of a gauge boson acquiring a mass via sym-
metry breaking “is just the relativistic analog of the plasmon phenomenon to which Anderson has
drawn attention: that the scalar zero-mass excitations of a superconducting neutral Fermi gas be-
come longitudinal plasmon modes of finite mass when the gas is charged.”
https://pdfs.semanticscholar.org/e6fa/83f186f9555a4864c3e50d3e488f6f09c5cd.pdf -
föccer
nagyúr
válasz
core i7 #1109 üzenetére
Ha emlékeim nem csalnak, akkor a jelenleg elfogadott asztonómia szerint nem a hideg állapotból indult a világegyetem (vagy univerzum, vagy világmindenség, kinek mi tetszik) és halad a forróság felé, hanem pont fordítva. Valamikor a kezdetekben igen parányi térben igen nagy forróság leledzett, amely forróság az anyag tágulása miatt lehűlt, illetve jelenleg is hűl. Nagy léptékben. A csillagok és egyéb "apróságok" helyi objektumnak számítanak és nem igazán szólnak bele a teljes egészbe.
Megintcsak ha az emlékeim nem csalnak, akkor a világegyetem véges, ugyan akkor határtalan. És elvileg az univerzum össz energiája nem nagyon változik, a nagy bumm óta. Jobban mondva a nagy bummot követő első időpillanattól fogva. A nagy bumm elvileg tökéletes volt. Végtelen energia 0 sugarú pontban összpontosulva. És akkor valami történt. Bumm. Megszületett a tér és megszületett az idő. Tökéletesen szimmetrikus születése ez a mindennek. Persze ekkor a térben túl nagy volt ahhoz az energia, hogy anyag létrejöhessen (mármint barionos, tömeggel rendelkező anyag). Nem volt tömeg, így még a gravitáció nem tudott lecsatolódni a többi elemi kölcsönhatásról. Ahogy tágult a tér, az egységnyi térrészben lévő energia csökkent, elkezdett hűlni a tér és létrejöhettek az első részecskék, amelyek még nem rendelkeztek tömeggel (fotonok, neutrínók), majd a további hűlés következétben létrejöttek az első tömeggel rendelkező részecskék, majd ezekből összeállhattak az első protonok. A nagy bumm után ~300.000 évvel eléggé lehűlt a tér ahhoz, hogy létrejöjjenek az első atomok, döntően hidrogén formájában.
Valamikor történt valami. Senki nem tudja mikor, és micsoda. De valamikor ez a tökéletes szimmetria kicsorbult. Már nem volt tökéletesen szimmetrikus a térben az energia eloszlása, így későbbiekben az anyag és ezáltal a tömeg kialakulása. Az univerzum tömegeloszlásában apró inhomogenitások jelentkeztek. Ez akkor még talán nem is számított, de ekkor a gravitáció már dörzsölte a nem létező tenyerét, tudta, hogy egyszer talán ő jön ki győztesen a háborúból, amelyet akkor indított a Minden Más ellen, amikor a tömeg megjelent a téridőben. Akkor, mint kis lázadó különc a gravitáció lecsatolódott a többi kölcsönhatásról és elkezdte a saját útját járni.
A gravitáció kihasználta a tömeg inhomogenitását és elkezdte kicsiny csomókba összehúzni a tömeggel rendelkező anyagot. Ezekből a tömegcsomókból lettek a galaxisok, majd a csillagok és bolygók.
A csillagok csak a gravitációnak köszönhetik a létezésüket és közvetve mi, emberek is. Nagy léptékben csak a gravitáció tudja formálni a világot. Majdnem minden más eltörpül mellette.
Egyedül a téridő tágulása az ami versenyt fut a gravitáció erejével és bár elképesztően kiegyensúlyozott a versenyük, úgy néz ki, hogy a téridő tágulása lesz a nyerő. Legalábbis a jelenlegi tudományosan elfogadott elméletek alapján.
Persze nagyon sok olyan dolog van, amit még a méltán nagyra becsült általános- és speciális relativitás elmélet sem tud megmagyarázni, így még bármi lehet és annak az ellenkezője is.
Üdv, föccer
-
szmörlock007
aktív tag
-
kpityu2
őstag
Valamelyik népszerűsítő irodalomban, talán Brian Greene vagy valamelyik könyvében kivesézik a témát. Ott ha jól emlékszem az eseményhorizontnál párkeltéssel jön létre a részecske úgy, hogy az egyik befelé spirálozik a másik kifelé távolodik.
-
lev258
veterán
válasz
Kékes525 #1115 üzenetére
Eszmefuttatásokból sosincs hiány. Bizonyítékokból már annál inkább. És az a cikk még csak nem is törekszik bizonyítékok tálalására.
A filmben is csak egy lehetőség mindez, a sok közül. Az más kérdés, hogy ez sokkal inkább felcsigázza az ember fantáziáját.
A kvantum-összefonódás maga pedig manapság legalább olyan rejtélyes, mint egy fekete lyuk. Mivel a hatás pillanatnyi terjedését nem tudjuk értelmezni. -
válasz
Kékes525 #1114 üzenetére
Erről az egyik legnagyobb elme, Hawking is még elég keveset tud. Annyi információt sikerült kinyernie elméletben egy fekete lyukból hogy a tömege csökken ( nagyon nagy időintervallumban tehát szétsugárzódik, megsemmisül a lyuk ). Minél kisebb a kiinduló tömeg annál gyorsabban, mivel a lyuk hőmérséklete nő a tömeg csökkenésével. A ma létező fekete lyukak tömege túl nagy, energiakibocsátásukat ( milliomod Kelvin ) a kozmikus háttérsugárzás elnyomja. Az ősrobbanás elmélet szerint azonban a korai szakaszban létrejöhettek kisméretű fekete lyukak, melyek mára már elérhették a háttérsugárzás hőmérsékletét és elvileg kinyerhető/távozhat a bennük rejlő információ. Valójában azonban Hawking szerint sem jut ki ez az információ, valós időben sem, és a fekete lyuk megszűnésekor sem. Részletek a gondolataiból :
" De mi történik ebben az esetben a hullámfüggvénynek a fekete lyuk belsejébe eső részével, és az általa hordozott információval
Az információ hordozásához energiára van szükség, márpedig a fekete lyuknak élete végső szakaszára csak kevés energiája marad. A lyuk belsejében felhalmozott információ kijutásának egyetlen kézenfekvő módja az lehet, ha az a sugárzással folyamatosan távozik, és nem várja meg a lyuk történetének legvégső fázisát. Emlékezzünk azonban vissza a fekete lyuk sugárzásáról alkotott képünkre, miszerint egy virtuális részecskepár egyik tagja belehull a fekete lyukba, míg a másik elszökik. Nem várhatjuk, hogy az elszabaduló részecske kapcsolatban maradjon a fekete lyukba hulló párjával és ily módon információt tudjon kicsempészni a lyuk belsejéből. Ezért az egyetlen elfogadható válasznak az tűnik, hogy a hullámfüggvény fekete lyuk belsejébe eső része által hordozott információ egyszerűen elvész.
Valójában ez a gondolatkísérlet pontosan azt az esetet írja le, ami a fekete lyukaknál lejátszódik. A virtuális részecskepár hullámfüggvénye előírja, hogy a két részecske spinjének egymással ellentétesnek kell lennie. Meg szeretnénk állapítani a kifelé haladó részecske spinjét és hullámfüggvényét, amit csak akkor tehetünk meg, ha megfigyeljük a befelé eső részecskét. Azt a részecskét viszont már elnyelte a fekete lyuk, ahol sem a spin, sem a hullámfüggvény nem mérhető meg. Ennek következtében nem jelezhető előre a megszökő részecske spinje vagy hullámfüggvénye. Különböző spinje és hullámfüggvénye lehet, sok különféle lehet őséggel, semmiképpen nem jelenthetjük ki, tehát, hogy egyetlen spin vagy hullámfüggvény jellemzi a részecskét. Úgy tűnik, ezáltal csak korlátozottabban vagyunk képesek előre jelezni a jövőt. Laplace klasszikus elképzelését, amely szerint a részecskék jövőbeni helyét és sebességét egyaránt pontosan ki tudjuk számítani, akkor kellett módosítani, amikor a határozatlansági reláció kimondta, hogy nem lehetséges a helyet és a sebességet egyidejűleg pontosan megmérni. "
Tehát akár mesterséges akár természetes környezetben vizsgáljuk a lyukat ( képesek lennénk a részecskepár egyik felét beledobni, a másikat mérni ), úgy tűnik egyelőre nem megoldható a dolog, a magánvéleményem azonban mindíg az hogy bármi lehetséges, amit ma nem tudunk, a jövőben kideríthetjük.
-
Kékes525
félisten
Lenne egy kérdésem. Mi van akkor, ha fogunk egy részecskepárt, amelyek kvantum-összefonódásban vannak egymással és a részecskepár egyik tagját elnyeletjük egy fekete lyukba, akkor a másik részecske kvantumállapotának változásával képet kaphatunk a fekete lyukban uralkodó állapotokról, azaz információt kapunk a fekete lyuk belsejéből. Ez igaz nem? Viszont ez lehetetlen a relativitás elmélet alapján. Azaz a kvantumösszefonódás végtelen sebessége és az, hogy a jelen pillanatban értesülünk a fekete lyukban történtekről, kétszeresen sérti a relativitás elméletet. Dupla paradoxon. Van ennek egyáltalán valami értelme? Helyes az elgondolás?
-
Szevam
senior tag
-
core i7
addikt
Gondolkodtam most egy dolgon ha hülyeség ha nem leírom
Szerintetek a világegyetem ha esetleg tegyük föl véges
és ugye -272 kb az abszolút zéro A hőnélküli állapot (nemtudom pontosan)
De mivel minden csillag stb hőt termel akkor még ha minimálisan is de befűtené a világegyetemet már ha véges
Elég zagyvaságnak tűnik de nem lehetne hőmérsékletből kiszámolnia világegyetem méretét?
Pl lehet nem is -272 hanem -273 volt régen az abszolút zéro csak a sok csillag "befűtötte" és olyan nagy az űr ,hogy csak 1 fokot melegedett be
Ugye ha véges akkor a világmindenségből se tud eltávozni a hő tehát melegedett -
Enton
addikt
-
Enton
addikt
válasz
neduddgi #1105 üzenetére
Pöpp válaszként:
The Known Universe | Hans Zimmer - Time (We Plants Are Happy Plants Remix) [HD]
Még ha elcsépelt is már nekem örök kedvenc marad bármikor megnézem szívesen.
Zenéje is külön letöltve a soundtrackből az OST válogatásról. Winamp playlistben ott figyel a mai napig azóta mióta ráleltem 4-5 éve kb.
-
neduddgi
aktív tag
Most hirtelen csak ez jutott az eszembe,
[link] -
Enton
addikt
válasz
szmörlock007 #1102 üzenetére
Nem sok témát dobáló user van mostanság itt.
-
szmörlock007
aktív tag
Ez a topic kihalt?
-
szmörlock007
aktív tag
Üdv
Szuperhúrok és a mindenség eredete
Bocsi ha már volt de szerintem fantasztikus összefoglalás. Akit érdekel annak ajánlom, hogy olvassa el.
Igaz "kicsit" hosszú.
Új hozzászólás Aktív témák
- Stellar Blade
- Linux kezdőknek
- PlayStation 5
- Egyéni arckép 2. lépés: ARCKÉPSZERKESZTŐ
- Telekom mobilszolgáltatások
- Notebook / laptop alkatrészek cseréje (processzor, RAM, HDD)
- E-roller topik
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- További aktív témák...
- IPhone 14 Pro max 256GB kuriózum! 98% akku 2027.08.28. Jótállás
- IPhone 16e 128GB gyári független 2028.04.17.Apple jótállás
- Apple watch Series 10 46mm Rose Gold GPS bontatlan! 1 év Apple jótállás
- Intel Core i5 12400F / RTX 4060 / 32GB DDR4 RAM / 1TB SSD konfig eladó jó áron
- Eladó: Synology DS220+ 2+8 GB
- Lenovo Tab M10 HD 32GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Samsung Galaxy Z Flip5 5G / 8/256 GB / Gyári független / 12 hó Garancia
- Xiaomi Redmi Note 13 Pro 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 10600KF 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- 19.900 Ft/szett - DELL Universal Dock D6000 docking station (452-BCYH) (DisplayLink)
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest