Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Crystalheart

    őstag

    válasz mave13 #350 üzenetére

    Elvárt a feltétlen tisztelet a főnök felé, tehát az ő véleménye elvárt a kollégák felé is... Ez is régről maradt fenn. Egy kollektív kiközösítés gyakorlatilag a főnök akaratának kivetülése. A japánok amúgy is elég hajlamosak kiközösíteni valakit, akár a családja vétke miatt, akár mendemonda miatt. Régebben a falu vezetője száműzhetett egész családokat az egyik családtag bűne miatt, vagy csak simán ellehetetlenítették az életét az ott maradóknak; mindezt szinte szertartásosan. És ez iskolákban is előfordul, olyankor képesek a végletekig szekálni az illetőt. Ez Magyarországon ilyen formában nincs jelen, vagy csak szélsőséges helyzetű településeken.

    Ezen túlmenően azonban a férfiak gyakran ülnek össze késő délutánonként, esténként amolyan csapatépítő iszogatásra a kollégákkal beszélgetni, és csak éjjel érkeznek haza. Ez amolyan társadalmi elvárás, de bizonyára szövődhetnek itt barátságok is. De munka idejére félreteszik a dolgot, és úgy tűnhet, mintha ugyanaz a személy munka közben kicsit máshogy viszonyulna ugyanazon másik emberekhez, mint munka után.

    Ellenben a nők hagyományos programja összejárni a barátnőikkel teázni, kézimunkázni, beszélgetni, és amennyiben háziasszonyi életet választja a karrier helyett (ami még mindig gyakoribb), úgy köztük nagyobb az esély a barátságra.

  • moonlight115

    őstag

    válasz mave13 #350 üzenetére

    Tényleg, most, hogy mondod, az én barátaim sem a munkahelyi kollégák közül valók. Viszont, ha ott valakit kiközösítenének, esélyes lenne, hogy mellé állnék, hacsak nem rablógyilkos az illető. Fene tudja, attól is függ, mennyire ismerem az illetőt. Az jó, ha nincsenek viszályok egy munkahelyen, nálunk bizony akadnak megrögzött kötekedők, akiknek semmi sem jó, mindenkiben találnak valami rosszat, velük nehéz. Azt szeretem, ha sok a munka, nincs idő egymással foglalkozni.
    Neked persze más, csak egy évig kell kibírnod. :)

Új hozzászólás Aktív témák