Kellemes estét nektek!

Tegnap korán indult a nap és csak ma reggel lett vége. Picinyami nagyon jól van és ez örömmel tölt el minket. Tegnap reggel tudtunk beszélni ami mindkettőnknek nagyon fontos volt. Életem megpróbált kiszakítani a napi gondokból és sikerült neki. Csodálatos volt Vele! Annyira imádom ŐT! Akkor említette hogy lehet kapok tőle meglepit. Húúú nagyon izgatott lettem. Mivel nem árult el részletet ezért nem tudtam hol is keresgéljem. Vártam és vártam. Egyszercsak megjött a meglepi. Azt mondta icipici meglepi de én tudtam hogy ez nem lesz igaz. Ami neki icipici az az én szívemnek hatamas! Bármi is legyen az. Sajnos a telefonom már nagyon le volt merülve így nem is tudtam onnan üziket küldeni neki. És Ő meglepett egy feltöltéssel. Nagyon meghatódtam és rettenetesen zavarba jöttem. Bevallom erre egyáltalán nem számítottam. Arra gondoltam talán kapok valami levélkét amiben ír valamiről. Vagy egy csodás üzit kapok. Ilyen gondolataim voltak. De ez egyáltalán nem jutottt eszembe. Így most újra Vele lehetek üziben is amikor csak akarok. Annyira zavarba hozott hogy nem is emlékszem rá meg köszöntem e rendesen. Remélem igen
Tegnap este pár percet tudtunk beszélni de csak nagyon lopva. Ez a pár perc is maga volt a csoda! Már nagyon hiányzik nekem. Sajnos fogalmunk sincs mikor láthatjuk egymást újra. Lehet idén már nem is találkozhatunk. Ezért picit szomorú lennék. Tudom hogy nem rajta múlik a randi hiszen Életem minden apró kis lehetőséget kihasznál. És én örömmel szállok felé.
Ma még nem kaptam hírt róla és remélem hogy minden rendben van vele. Sokat aggódok érte az elmúlt napokban. Nagyon félti ŐT a szívem.

Mindenkinek szép estét!
Pucoljátok a cipőtöket mert üresen marad reggel

Érdekes egy hétvége volt. Gyakorlatilag munka és alvás volt jelen. Péntek este még pár szót tudtunk váltani de olyan volt a helyzet hogy csak én tudtam írni. Ettől függetlenül nagyon jó volt együtt lenni. Szombaton levelet is csak egyszer tudtam írni de csak pár szót. Utána egyáltalán nem volt alkalmam neki megírni mit érzek. Ez engem nagyon kétségbeejtett. Egész éjjel azon tanakodtam hogy vajon tudja-e hogy szeretem. Tegnap reggel sikerült beszélnünk. Csodálatos volt Vele! Már nagyon régóta vágytunk egy beszélgetésre ahol nem zavarnak minket. Még péntek este szóba került közöttünk hogy nagy valószínűséggel idén már nem tudunk találkozni. Ez a felismerés kicsit elszomorított minket. Tegnap már azzal fogadott Életem hogy mindenképp megpróbál még egy randit kicsikarni idén mert át kell ölelnünk egymást. Szerettem volna tudatni Vele hogy én megértem és nincs semmiféle elvárásom randival kapcsolatban. Sőőt egyáltalán nincs semmilyen dologban. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk így tényleg most nagyon csekély az esély a találkozásra. Ahogy tegnap reggel beszéltünk akkor éreztük igazán mennyire nagyon hiányzunk egymásnak. És Életem gyönyörűen beszélt a jövőnkről. Régebben mindig azt mondta úgy érzi hogy ha sokáig nem kapjuk meg szerelmünk gyümölcsét akkor benne elmúlik majd a szerelem és egy erős szeretetté változnak az érzelmei. Én elfogadtam ezt de nem gondoltam ezekre a szavakra. Mivel mi még folyton azt érezzük hogy a kapcsolatunk mélyül így nem éreztem félelmet hogy már nem szeret esetleg. Vagy már múlóban lenne a szerelem benne. Akkoriban azt mondta ha 3 éven belül nem születik meg a közös gyermekünk akkor biztosan elmúlik a szerelem benne. Most közeledünk a 3 évhez és a gyümölcsre is várnunk kell még. De Életem úgy érzi most hogy a szerelmünk erősebb mint valaha. És szó nincs arról hogy múlóban lennének az érzelmei. Ha egyszer bekövetkezne az elmúlás akkor az nem mostanában lesz. Annyira boldog vagyok most Életemmel! Annyira szeretem ŐT! Rettenetesen hiányzik nekem. Az ölelése az ami igazán megfog. Más is ölelt már meg de amikor Ő ölel akkor tényleg olyan mint a mesében. Megszűnik a világ. Pontosabban leszűkül kettőnkre. Beleremegek egészen és a szívem is kiugrik a helyéről. Ez egy mennyei érzés. Nagyon örülnék ha a sors úgy gondolná megérdemlünk még egy randit idén. Ha mégsem sikerülne akkor jövőre egészen biztos bepótoljuk.
Tegnap csak este tudtam jelezni neki hogy még élek és szeretem. És ígéretet tettem arra hogy reggel igyekszem hozzá felébredni. Sikerült. Tudtunk elég sokat beszélni. Egy gyönyört éltünk át ma reggel. Ezzel a beszélgetéssel és érzelmekkel gyönyörű reggelünk támadt. Én ma úszom a boldogságban. Nem tudom Életem hogy van mert sajnos nem tud nekem üzit írni. Csak reménykedni tudok abban hogy minden rendben van Vele és még benne is ugyan úgy ég a reggeli együttlét. Ha minden igaz holnap reggel is tudunk beszélni.

További kellemes napot nektek!

Újra itt lennék.
Tegnap olyan kis szedett-vedett napom volt. Elment az egész délelőttöm hipp-hopp de hogy mivel azt nem is tudom. Tegnap reggel és ma reggel is beszélgettünk Életemmel. Sőőőt tegnap este is. Annyira de annyira jó Vele! Rettenetesen hiányzik már. Tegnap napközben odaállt elém picinyami és megkérdezte hogy mikor megyünk Életemhez. Hirtelen meg sem tudtam szólalni. Nagyon meghatódtam hogy neki is hiányzik.
Úgy néz ki van esélyünk egy szombati légy-ottra. Húúú annyira izgatottak vagyunk. Ez egy kettesben randi lenne. Ezer éve nem voltunk kettesben és már nagyon vágyom egy oylan összebújásra ahol senki nem zavar minket. Természetesen még szervezni kell mindkettőnknek. Én már úgy-ahogy megszerveztem magamnak de persze ez is dőlhet. Az idei utolsó randink lehetne és szeretném ha méltó módon intenénk búcsút ennek a csodálatos évnek. Voltak nehéz időszakok de bennem most csak a szép maradt meg. Egyre szerelmesebb vagyok így nem nehéz a rosszat elfeledni. Ami jó volt a nehéz pillanatok alatt az az hogy végig egymás mellett voltunk. Éreztük és éreztettük hogy nem vagyunk egyedül. Hihetetlen kapcsolat a miénk. Álomszép...
Tegnap este a beszélgetés végén pajzánkodtunk egy picit. Gondoltuk ma reggel folytatjuk. De nem így lett. Ma reggel az emlékeké volt a fő szerep. Visszaemlékeztünk néhány "első" pillanatra. Nagyon megható volt némelyik. És volt amikor jókat derültünk hogy mi mindent megtettünk már. Ez a ma reggel valahogy különleges volt. Ezek az emlékek ébresztettek Életemben egy hangot ami arra próbálta rávenni hogy találkozzunk. Reménykedünk hogy újra szerencsénk lesz és átölelhetjük egymást. Ezzel az öleléssel magunkat adnánk ajándékképpen egymásnak. Akarom hogy így legyen!

További kellemes napot kívánok!

A tegnapi nap picit szomorkásan telt. Sajnos úgy néz ki hogy a randi nem biztos hogy megvalósul. És most annyira nem tudunk segíteni a sorsnak hogy azt el sem tudom mondani. Nagyon nagyon magunk alatt vagyunk mindketten. Egyik pillanatban Életem próbál lelket önteni belém, a másikba pedig én Belé. Tegnap reggel tudtunk beszélni. Igazából teljesen váratlan volt. Én már azt hittem nem találom a gép előtt Életemet, Ő pedig azt gondolta már biztosan nem fogok hozzá jönni. Amikor bekapcsoltam a gépet még meg is fordult a fejemben hogy nem is lépek be a messengerbe. A szívem hajtott hogy mégis megtegyem. És én hallgattam rá mint mindig. Soha nem hagyott cserben a szívem. Amikor először beszéltem Életemmel akkor is azonnal jelzett nekem hogy Ő nem közömbös számomra. Pedig nem is ismertem ŐT. A szívem majd kiugrott a helyéről, nagyon izgultam. Így utólag visszagondolva mint egy tini az első randin, kb. olyan lehettem.
Most nagyon várom a holnapot. Délelőtt kiderül tudunk-e találkozni. Annyira bízom benne hogy sikerülni fog. Készülök egy aprócska meglepivel Neki. Igazából nem is karácsonyi ajándéknak szánom, hanem azért mert szeretném neki kimutatni mennyire szeretem ŐT! Nagyon ritkán adhatok neki valamit és most annyira szeretném megajándékozni. Ha most nem sikerül találkoznunk akkor megpróbáljuk a jövő héten valamikor hétköznap. Sajnos elég kötöttek vagyunk és így nagyon nehéz. Mindketten tudjuk hogy végtelenül szomorúak leszünk ha idén már nem ölelhetjük meg egymást.
Nagyon nagyon izgulok... Remélem jobb hírekkel jövök hozzátok legközelebb.

Legyen mindenkinek kellemes napja!

Szombaton mégis volt randi!!!
De ez tényleg csak az utolsó pillanatban dölt el. Úgy volt hogy Életem jelez ha el tud indulni. Azt beszéltük meg hogy ha fél 10 után már nem ír üzit akkor nincs randi. Elmondom hogy negyed 10 kor egy apró gombóccá vált a gyomrom annyira izgatott lettem. Titokban bepillantottam a levelekhez de még nem jött olyan levél hogy tutira meglenne a randi. Tettem-vettem itthon de rettenetesen izgultam. És akkor jött az üzi! Szeretne megölelni. ÓÓÓ hurrá! Én kicsit később indultam mert a begbeszélt időponthoz még korán volt. Persze így is elkéstem mert nagyobb volt a forgalom mint amire számítottam. Akkor nem jutott eszembe hogy karácsony előtti forgalom lesz. 12 percet késtem de szerencsére Életem is késett. Őt megvárakoztatták. Sajnos nem volt sok időnk és bennem ez most meglepő érzéseket keltett. Tudtam hogy nem lesz sok időnk de valahogy most mégis rosszul érintett hogy csak 1 óránk lesz. Beültünk az autóba és Életem azonnal a meglepimre akarta vetni magát. Ez egy levél volt amit kézzel írtam neki. Mivel tudtam hogy ezek megható pillanatok lesznek így inkább vártam még vele. Legalább összebújhattunk. Csodálatos volt újra érezni ŐT! Nagyon nagyon hiányzott már. Majd átnyújtottam neki a levelet. Gyorsan olvasott. Mint kiderült később azért mert túlságosan is meghatódott volna és nem akarta hogy így lássam. Miközben olvasott én feküdtem a karjában. Közben simogatott amitől nagyon ellágyultam. Legszívesebben örökre így maradtam volna. A levél után újra kicsit összebújtunk majd történt valami amitől nagyon rossz lelkiállapotba kerültem. Kiborultam és majdnem potyogtak a könnyeim. Életem vígasztalt. Annyi minden összejött bennem hogy sikerült a meghitt szerelmes hangulatot felborítanom. Nem is tudom mi ütött belém. Teljesen váratlanul értek dolgok és nem tudtam kezelni. Életem végig mellettem volt és ez nagyon sokat segített. Mégsem tudtam feloldódni. És idő sem volt arra hogy megbeszéljük. Úgy keltem útra hogy remegtem és szidtam magam. Itt volt a lehetőség. Idén utoljára és így hisztizek. Utáltam magam. Hazafelé végiggondoltam mi mindent rontottam el. Amit az átadott levélben írtam gyakorlatilag mindennek az ellenkezőjét tettem. Komolyan nem tudom felfogni miért nem tudtam most értékelni és megbecsülni ezt a csodálatos randit. Tegnap tudtunk beszélni és ez volt az ami a nagy követ eltávolította a lelkiteher elöl. Életem segített rávilágítani hogy a szépet lássam meg mindenben. És ez sikerült is. Tegnap óta nem emésztem magam azon hogy hogy viselkedtem és hogy mit is rontottam el. Együtt voltunk és ez az ami a legfontosabb!!
1 órával ezelőtt Életem újabb izgalmat költöztetett a szívembe. Megkérdezte holnap lehetne egy randi? Elmondani nem tudom most mennyire boldog vagyok. Semmilyen részletet nem tudok csak azt hogy hol lenne. De mégis már a gondolattól hogy lehetséges ettől máris hihetetlen állapotba kerültem. Úgy érzem ez a randi lenne az ami igazán segítene nekem abban hogy teljes mértékben elfelejtsek minden gondot ami nyomasztott szombat óta. Ez egy igazi ölelgetős randi lenne. Most erre van szükségünk. És most már tudom hogy ha tényleg csak annyi időnk lenne hogy megöleljük egymást akkor is nagyon nagyon boldog leszek. Mert nem az számít hogy mennyi időt töltünk el együtt hanem hogy hogyan. És mivel mi nagyon mély szerelemben élünk így nem is lehet kérdéses hogy egy újabb gyönyörű randit élhetünk át. Már nagyon várom ŐT! Hiányzik nekem!

Most teljesen mámoros hangulatba kerültem.

Szép és jó napot mindenkinek a továbbiakban!

Ma is randiztunk!!!
Idén már tényleg ez volt az utolsó. Persze nem lenne ellenemre egy sokadik utolsó randi sem. Csodálatos volt!!! Nagyon szeretem ŐT! Igazán hálás vagyok Neki azért hogy kapott az alkalmon és eljött hozzám. Nagyon boldog vagyok most.
Még este picit tudtunk beszélni. Vagyis én beszéltem hozzá mert Ő nem tudott. Tényleg csak pár perc volt de én akkor is örültem Neki. Lefekvésnél beállítottam a telefonom csak éppen a rezgést felejtettem el bakapcsolni. Természetesen el is aludtam így csak néhány percet tudtunk beszélni. Sajnos Életem nagyon fáradt és picit beteg is. A szívem egyik fele sajnálta hogy így látom ŐT. Viszont a másik fele repesett a boldogságtól hogy újra együtt lehettünk. Megpróbáltam megsaccolni mikorra érhetek oda. Mivel most picit messzebb kellett mennem így számoltam is rá 15 percet. De a városi forgalom újra keresztül húzta a számításomat. Pont az a 15 perc veszett el. Így késtem a megbeszélt időponthoz képest. Illetve nem beszéltünk meg konkrét időt csak azt hogy szerintem mikor érhetek oda. Amikor közeledtem a célállomáshoz Életemnek jelztem. Én értem oda előbb aminek örültem. Nem szeretem megvárakoztatni. Ilyenkor úgy érzem hogy időt veszítünk. Inkább várjak én. Nem is sokat vártam és már ott is volt. Úgy öleltük egymást mintha ezer éve láttuk volna egymást utoljára. Nagyon jó érzés volt újra érezni ŐT. Igazság szerint ha tegnap találkoztunk volna akkor is így üdvözöltük volna egymást. Nem tudunk betelni egymás érzelmeivel. Becsücsültünk az autóba és kicsit beszélgettünk. Főként összebújva beszélgettünk. Én élveztem minden pillanatot. Picit még beszéltünk a szombati napról és nagyon jó érzés volt végre teljesen megbeszélni mi is történt valójában. A lelkem igazán helyre jött most. Ez a randi segített abban hogy teljsen magam mögött hagyjam az akkor történteket amiben nem láttam meg a jót és a szépet. Mostantól csak is a gyönyör van előttem.
Ma sokat meséltem neki picinyamiról. Nagyon szerette volna ha ő is velünk van de ma nem lehetett. Pedig biztos vagyok benne hogy szívesen tartott volna velünk.
Tegnap megmutattam picinyaminak amit Életemtől kapott. Nem is mondtam meg neki honnan van de egyből tudta. Ezen nemcsak hogy meglepődtem de meg is hatódtam. Szinte végig velünk volt a mai randin. Nagyon sokat szóba került. Szívesen mesélek róla Életemnek mert őszintén érdekli picinyami. Mostanában újra sokat ölelget a gyermekem és ez kizárólag Életemnek köszönhető. Persze Ő mindig mondja hogy ez nem igaz mert ez alapból bennünk van de ez még önmagában nem lenne elég. Ki kell hozni belőlünk és erre egyedül Életem képes. Ő adja meg nekünk azt a szeretetet ami kihozza belőlünk. Igazi álom Vele az élet!
Ma igazi anyacicának éreztem magam mellette. Mivel nem érezte annyira jól magát így picit jobban anyáskodtam. Legalábbis én így érzem. Meséltem neki, hozzábújtam, simogattam, puszilgattam a kezét. Néha úgy éreztem hogy olyan kis védtelen és óvnom kell ŐT.
Amikor megérkeztünk akkor picit fáztam. Jéghideg volt a kezem. Nekem mindig az még nyáron is. De a nagy összebújás után meleg lett. Nos igen. A szerelem fűt! Ezt biztosan állíthatom.
Nagyon boldog vagyok most. Nyugodtam zárhatom le ezt az évet mert a szerelmem erősebb mint valaha. És örülök hogy ma végre átadhattam belőle Életemnek. Legalábbis remélem hogy ment át. Egy csodálatos randit kaptam ma Tőle amit nagyon köszönök Neki!
A búcsúzás most elég érdekesre sikeredett. Ez egy útszéli kis parkoló volt. Amikor megérkeztünk nem voltak körülöttünk. Beleheltük az összes ablakot hátul ezért annyira nem is figyeltünk kívülre. Azt hallottuk hogy egy lángosos autó megérkezik és leparkol. Majd kinyit és sütögeti a lángosokat. Ennek hatására megálltak az éhező emberek. És amikor eljött a búcsú ideje láttuk hogy vanank is kinnt. Így bennt búcsúztunk el az autóban mert ha mindketten kiszállunk akkor minden ránk lett volna írva. Ha értitek...
Így is amikor Életem kiszállt minden szem rászegeződött. Ha én is kiszállok biztos összedugták volna a fejüket az emberek és találgattak volna. Vajon mi történhetett a kocsiban. Olyan nagyot nem is tévedtek volna.
Így én a kocsiban másztam előre az első ülésre. Megvártam míg Életem elmegy mert szeretm látni ahogy útnak indul. Így legalább még egy pillantást vehetek rá. Én még majszoltam egy csokit aztán elindultam haza én is. A gondolataim végig ezen a gyönyörű randinál jártak. Csodálatos volt! És úgy érzem ma megint szerelmesebb lettem. Ez a legszebb érzés a világon!

Mindenkinek nagyon szép napot kívánok!

Tegnap este egy picit tudtunk beszélni. Én tőlem szokatlan módon sokat beszéltem. Persze ez tetszett Életemnek. Imádja ha beszélek. Na ezzel nem is volt gond. Annyira boldog voltam. Madarat lehetett volna fogatni velem. Még készítettem képet Neki mert hiányolta picinyamit. És nem akartam hogy éhezzen a lelke. Az esti levelében már éreztem hogy kezdi feldolgozni a randit. Így teljesen nyugodtan feküdtem le aludni. Annyira izgatott voltam még éjjel is hogy sokszor felébredtem. Ilyenkor mindig a randi egy-egy pillanata villant belém. Már a telefonom jelzése előtt felébredtem így ki is kapcsoltam. De nem tudtam előbb kimenni. Sőőőt csak picit később. Nagy volt a szobában a mocorgás. Végül kimentem és tudtunk fél órát beszélni. ÓÓÓ annyira jó volt. Éreztem Életemen hogy jobb a hangulata. Nagyon örültem neki. Beszélgettünk a randiról. Mennyire meghitt és szerelmes volt. Szóba kerültek régi emlékek amik nem csak a szerelmünkről szólt. Régi szívességek amik nem teljesültek be. Nem a mi hibánkból. Ma már másképp tekintünk ezekre a dolgokra. Már senki mással nem foglalkozunk csak magunkkal. Egymással!
A tegnapi randi nagyon erősen él még bennem. Csodálatosan szép volt. Pontosan olyan mint amilyenre mindketten vágytunk. Bújós és beszélgetős. Ritkán van ennyire nyugodt randink. Ilyenre is szükség van néha. Hogy megpihenjünk egy kicsit egymás karjában. Többnyire ha együtt vagyunk próbálunk minél többet elraktározni az érzésekből és érintésekből. Nagyon telhetetlenek vagyunk ám. Így a beszélgetések picit háttérbeszorulnak. Ami egyáltalán nem baj hiszen így is élvezzük egymás társaságát. Csak csendben. Ilyenkor a testünk beszél helyettünk. Nagyon várom már a következő randit. Tisztában vagyok vele hogy idén már nem lesz de most annyira szépre sikerült hogy most azonnal folytatni szeretném. Hiányzik Nem tehetek róla mert IMÁDOM ŐT!

Kellemes délutánt és szép estét!

Ma nem rólunk fogok írni mert picit szomorú a hangulatom így az ünnep közeledtével. Arra gondoltam hogy a gyermekemről írok inkább. Nemrég beszéltünk Életemmel és Ő támogatott az ötletemben. Illetve nyomatékosan rávett hogy ne gondolkodjak hanem cselekedjek. Szerinte a lelkemnek könnyebb lesz ha írhatok picinyamiról. Így legyen.
Ő egy édes kis angyalka. Szőke, kék szemű és gyönyörű. Tudom hogy az ember a saját gyermeke iránt mindig elfogult ezért mindenféle lelkiismeret furdalás nélkül mondhatom hogy nekem a leggyönyörűbb. Szívesen tennék képet be róla de azt nem tehetem.
Ő mindig is egy örökmozgó gyerkőc volt. Már a pocakban is szüntelenül ficánkolt. Számomra ez megnyugtató érzés volt még akkor is ha néha már kellemetlen volt. Ebből tudtam hogy bennt rendben van minden. Édes baba volt. Amíg kórházban voltunk egyetlen egyszer sírt. Éhes volt én pedig tapasztalatlan anyaként még kicsit esetlen voltam. Ha nem aludt akkor nagy kerek szemekkel figyelt rám. Figyelte a hangom mivel még látni nem láthatott. mellettünk folyton sírt valamelyik újszülött de ő csendben szuszogott. Emlékszem amikor a születés pillanatában felsírt és a pocakomra helyezve azonnal megnyugodott. Csodálatos érzés volt. Nyugodt baba volt egészen pár hetes koráig. Megszűnt az evés-alvás időszak és kezdte felfedezni a világot. Sajnos hasfájós volt ezért voltak nehéz pillanatok is. Viszont evett szépen. Nagyon sok időbe telt mire összeszoktunk de sikerült. Kitartásra volt szükség és semmi erőltetésre. Ügyes baba volt és amikor végre ehetett egyéb ételeket is az anyatejen kívül boldogan majszolta befelé. Az evéssel soha nem voltak problémák. 2 éves koráig még az anyatej volt a kedvenc hamija. Hamar megtanult járni és 1 évesen már sok szót is tudott. Életemmel pár hónaposan találkoztak először de akkor még nem voltunk egy pár. Közöttünk már szikrázott "valami" de tapogatóztunk. És azon a találkozón nem kettesben voltunk. Amikor újra találkoztunk akkor gyermekem 14 hónapos volt. Érdekes hogy meg sem fordult a fejünkben hogy rá kellene bíznom valakire hogy Életemmel lehessek. Picinyami velünk együtt cseperedik. Minden egyes apró részletről beszámolok Életemnek. Mielőtt azt gondolnátok hogy lehet nem is érdekli Őt akkor tévedtek. Emlékszem még egy leszúrásra is mert nem tőlem tudott meg valamit picinyamiról. Egy picit magáénak is érzi Életem mert picinyami is olyan mint mi. Szégyenlős és bújós. Azért vannak pillanatok amikor nem így van de ez gyerek esetében kiszámíthatatlan és elfogadható. Számtalan randin velünk volt és mind egytől-egyik csodálatos volt. Amíg nem járt oviba addig nagyon kis visszahúzódó és bizalmatlan volt. Életemmel korán és viszonylag sűrűn találkozott így irányába megtört a jég. Életem tudta hogyan kell közeledni felé. Mindig annyit közeledett amennyit a gyerek engedte. Semmivel sem többet. Az első pár randin nagyon méregetett minket. Új volt neki a helyzet. Még sirdogált is a végén. Szép lassan hozzánk szokott. És egyre többet játszanak együtt is. Sőőőt mostanában ha velünk van akkor főleg Életemet kéri és nem engem. Ez mindkettőnk számára nagyon jó érzés. Most már óvodás így ritkábban találkoznak. És sokkal veszélyesebb is már a randi így. Hiszen beszél. Tisztán, érthetően és választékosan. De még soha nem hozott bajba minket. Pedig nem tiltom meg neki hogy itthon nem szabad beszélnie arról hogy hol voltunk és mi történt. Tudja és érzi hogy tilosban járunk mégsem árul el. Van hogy elejt egy-egy szót de kivédhető. Nagyon okos és én roppant hálás vagyok azért ahogy viselkedik. Az ovi sokat változtatott rajta. Jobban közeledik az emberekhez. Úgy néz ki egészség téren is egyenesbe jöttünk így most már folyamatosan járhat óvodába. Szüksége van rá.
A természete olyan mit az enyém. Szégyenlős és szeretetre vágyó. Amikor látja hogy szomorúbb vagyok odajön és megölel. Ritkán hagyja szeretgetni magát. De hát gyerek. Viszont sokszor előfordul hogy kéri az ölelést és puszit. Ilyenkor elolvadok teljesen és rohanok hozzá. Életem adta át nekünk azt hogy ne folytsuk el ami bennünk van. Igenis ki kell mutatni bárhol és bármikor a szeretetünket. Nagyon fontos az ölelés. Ez egy nagyon erős és meghitt megnyilvánulás nálunk. Picinyami azóta ölelgetős amióta megérezhette az ölelés varázsát. Életem is nagyon sokat változott. El sem tudta képzelni mit fog kezdeni picinyamival a randinkon. Az első randin csak távolról szemlélték egymást. Ismerkedtek. A másodikon már közelebb kerültek és a harmadikon már együtt játszottak. Engedtem őket kibontakozni. Életem is másképp közeledik már a gyerekekhez. És ezt nagyon jó hallani. Mire eljön a mi közös gyermekünk már nem lesz probláma hogyan is közeledjen felé. Bárcsak ott tartanánk már...
Egyenlőre itt van nekünk picinyami akit közösen imádunk. Igazi család vagyunk ha együtt lehetünk. Remélem még sok közös programunk lesz.

A szomorú időjárás ellenére mindenkinek kellemes napot kívánok!

Hétvégén semmi nem történt velem. Szó szerint semmi. Aludtam és dolgoztam. Életemmel még reggelente sem tudtam beszélni. Épp csak egy kevés levélkét tudtam neki írni. Nem is voltam elégedett magammal. Pár szónál azért többet szerettem volna hozzászólni. Életem rengeteg aprócska levéllel ellátott. Annyira boldog voltam mindig amikor megláttam. A beszélgetés mindkettőnknek nagyon hiányzott. Szerencsére múlt időben beszélhetek erről. Ma reggel egy igazán csodálatos beszélgetést éltünk át. Hihetetlenül jól esett nekünk. És bár felvetődött hogy holnapra esetleg tudna szervezni egy randit de most mégis nemet kellett mondanom. Nyakunkon a karácsony és el kell készíteni azokat amiket előre el lehet. Bejgli, egyéb süti és ennivalók. Érdekes hogy annak ellenére hogy kiderült nem tudok elmenni a randira mégsem szomorodtunk el olyan nagyon. Élveztük egymás társasáságát. Nagyon nagy szükségünk volt már egymásra. Én eléggé fáradt voltam így Életem tartotta bennem a lelket és sokat beszélt. Rengeteget segített nekem ezzel. Amikor abbamaradt a beszélgetés akkor megegyeztünk hogy később még beszélünk. Akkor még nem is sejtettük milyen élményben lesz részünk. Délelőtt újra egymással voltunk. Akkor már picinyami is itt volt és támadt egy ötletem. Megkérdeztem Életemtől hogy lehetne e hogy esetleg hallja picinyami hangját. Picit zavarba jött de szerencsére megoldódott. Sajnos Életem nem tudott beszélni hozzánk csak picinymai hozzá. Kérte hogy én is mondjak valamit de egyszerűen nem ment. Mivel elég zavarban vagyok a telefonban is ezért most különösen nehéz volt megszólalnom. El kellett telnie legalább fél órának ahhoz hogy elég bátor legyek hozzá hogy minimum egy köszönést kinyögjek. Miután picinyami megunta a beszélgetést átvettem tőle a mikrofont. Mit ne mondjak. Elképesztően zavarban voltam. Aztán belejöttem. Nagyon érdekes volt úgy beszélni hogy a másik oldalon csend van. Mégis nagyon boldog voltam hogy örömet okozhatok Életemnek. Érezhetően egy csodaként élte meg ezt a különös beszélgetést. Imádja a hangomat és most sikerült vele örömet szereznem neki. Ennél nagyobb boldogság nincs is. Nagyon nagyon szeretem ŐT!
Úgy néz ki holnap is hallhat minket. Már most nagyon várom. Ez a nap gyönyörű volt Vele! Biztos vagyok benne hogy holnap is hasonló szép napot töltünk el együtt. Már nyoma sincs a múlt heti befordulásomnak. Éreztem a szerelmét és úgy érzem teljes nyugalomban fognak telni az ünnepek.

Kellemes estét kívánok!

A tegnapi csodás napot egy újabb csodás nap követte. Bár reggel picit megijedtem. Amikor benéztem a levelekhez nem találtam levelet. Tegnap délután jött egy levél és utána semmi. Pedig reggelente mindig kapok és este is szokott írni Életem pár szót. De most teljesen üres volt. Azt hittem hirtelen hogy valamiért megharagudott rám. Igaz hogy okot azt nem találtam hiszen tegnap egy gyönyörű napot éltünk át és semmi gond nem volt. Aztán találtam egy aprócska jelet és nyoma sem volt haragnak. Nem ment a mail ezért máshol kaptam jelzést affelől hogy még szeret. Megnyugodtam. Éppen vásárolni voltam amikor Ő már várt rám. Sajnos én csak 1,5 óra múlva tudtam jönni hozzá. Egy újjab csodálatos beszélgetést tudhattunk magunkénak. Sokat nem beszéltünk mert neki is és nekem is volt némi elintézni valónk. Viszont ezek után újra együtt voltunk. Félig-meddig titokban de így is nagyon jó hangulatban telt. Ismét megemlékeztünk régebbi pillanatokról. Legtöbben picinyami is szerepelt. Nagyon sokat tett a kapcsolatunkhoz. Ha gyermekem elutasító lett volna Életemhez akkor ma nem tartunk itt. Ezt állapítottuk meg. De picinyami olyan mint mi és így kérdés sem lehet hogy csiszolódik hozzánk és a szerelmünkhöz. Hozzánk tartozik!
Már teljesen be van sózva a Jézuska miatt. Nagyon várja. Mivel még kicsi így hisz benne és sütivel várja őt. Majd igyekszem úgy alakítani hogy ne legyen csalódás számára hogy nem találkozhatott vele. Olyan jó érzés hallani tőle hogy olyan ajándékokat szeretne amiket megtudtunk venni neki. Így egész biztos hogy örömét leli majd az ajándékokban. Nekem a tegnapi és a mai nap maga volt az ajándék Életemmel. Ennél többet nem is kívánhattam volna. Életem szerelmével eltölthettem majd 2 teljes napot és cseppet sem vagyok csalódott azért hogy messze voltunk egymástól. Hiszen a szívünkben egész közel voltunk.
Mivel én már nem tudok jönni ma és holnap ezért ezúton szeretnék minden jót és szépet kívánni nektek az ünnepekre! Köszönöm hogy megoszthattam veletek az életem legfontosabb és legszebb pillanatait.

Minden kedves olvasómnak Békés és Boldog Karácsonyt kívánok!

Eltelt a szenteste és lassan eltelik a karácsony első napja.
Még kedd este elkészültek a bejglik. Ebben természetesen picinyami is segített.
Tegnap már csak az ebéd és némi sütemény maradt. Amíg én főztem addig a család a fát díszítette nagy izgalommal. Néha én is besegítettem de igazáól az nélkülem zajlott. Szép lett a fa. Gyermekem tátott szájjal nézte sokszor a sötétben ahogy szépen világítanak az izzók a karácsonyfán. Most van abban a korban hogy tudja mi is az a karácsony. A délutáni alvás hamar le lett zavarva. Tudtam hogy akkoriban jön majd a Jézuska. Nagyon szeretett volna vele találkozni de a Jézuskának még sok gyerekhez kellett menni ezért nem tudta őt megvárni. Picit csalódott volt de amint meglátta a sok ajándékot már nem is érdekelt hogy nem várta meg őt. Lelkesen bontogatta a számára értékes ajándékokat. Nagyon jó érzés volt látni az őszinte örömöt és csodálkozást az arcán. Ekkor döbbentem rá igazán hogy IGEN! A karácsony az a gyerekekről szól igazán. Az ő örömüket és csodálatukat elnézve én is boldog vagyok. Nekem ez a legszebb ajándék. Persze hazudnék ha azt mondanám Életem eszembe sem jutott. Minden pillanatban azt kívántam bárcsak Ő is láthatná ahogy együtt örülünk. Szerettem volna ha velünk együtt örül. Ő is boldog volt a másik oldalon. De azért más ha együtt örömködünk. Számtalan levéllel lepett meg tegnap és ma és ezt nem tudtam egészen meghálálni neki. Sajnos nekem nagyon nehéz gép elé kerülnöm és akkor is csak pár szóra. Néha tudtam jelezni felé az érzelmeiemet de az édes kevés. Ma megadatott hogy bővebben írjak neki és ez most megnyugtató számomra. Csodálatos ember mert érezni lehet hogy nem hagy magamra. Mindig velem van! Köszönöm Életem!
Ma vendégségben vagyunk holnap pedig jönnek hozzánk. Ezzel még koránt sincs vége a vendégeskedésnek. Vannak vidéki rokonok is akikhez le kell utazni mivel ők autó nélkül nehez mozognak. Nekünk pedig nem nagy fáradság. Ha minden igaz szombat reggel beszélhetünk Életemmel. Húúú már annyira várom! Hiányzik. Nagyon hiányzik.

További szép ünnepeket kívánok!

Mikor legyen beteg az ember ha nem az ünnepek alatt? Kidöltem rendesen. Ma már jobban vagyok. Sokkal jobban mint tegnap. Eltelt a karácsony szép csendben és békében. És persze szerelmesen.
Életemmel tudtam beszélni karácsony másnapján egy keveset. Húúú már annyira hiányzott az hogy beszélhessek hozzá és hogy ő is hozzám szólhasson. Pedig nem is beszéltünk annyira régen. De már hozzászoktatott hogy szinte naponta beszélhetünk egy keveset. Teljesen feldobta a hangulatomat pedig akkor már ott lappangott bennem ez a nyavaja amit még most sem tudok micsoda. Remélem holnap kiderül. Elmeséltem neki hogy picinyami mennyire boldog. Ettől mindketten nagyon oda voltunk. Csodálatos érzés látni és érezni hogy milyen őszintén tud örülni egy gyerek. Úgy volt hogy tegnap reggel tudunk beszélni. Meg is egyeztünk abban hogy jövök. De én fel sem tudtam kelni így a beszélgetés elmaradt. Én még az éjjel erőt vettem magamon és kijöttem megírni hogy reggel ne várjon rám. Mivel előtte nincs titok elmondtam neki hogy beteg vagyok. Nem akartam hogy aggódjon de sokkal rosszabbul éreztem volna magam ha elhallgatom hogy milyen állapotban is vagyok valójában. Aggódott értem és ezt nem engedhettem meg. Ezért mára már sokkal jobban vagyok Tegnap még délelőtt beléptem de kb. fél órát tudtam maradni. Hamar elfáradtam. Bántott is hogy Ő itt van és én meg nem tudok élni a lehetőséggel. De ma bepótoltuk. Nem egyeztünk meg előre a ma reggelben de felébredtem és jöttem hozzá. Picit vártam rá és Ő már jött is hozzám. ÓÓÓ hogy mennyire jó volt Vele!!! Érdekes hogy tegnap is és ma is amikor velem van akkor minden rendben van. Hol van ilyenkor a betegség amikor a szerelmével lehet az ember? Tényleg igaz a mondás. ,,A szerelem csodákra képes" Gyönyörűen indult a ma reggel Életemmel. Remélem még fogunk tudni beszélni a következő napokban. Ha nincs velem hiányzik. Nagyon hiányzik. Rengeteg apró levélkével lep meg amik mindig mosolyt csalnak az arcomra. Szívesen beszúrnék párat de nem tehetem Imádok Vele lenni!

Mindenkinek további kellemes pihenést kívánok!

Eljött az év utolsó napja. Picit izgatott vagyok mit hoz számunkra az új év. Az biztos hogy ez is szépen fog indulni mint már 3 éve.
Hívtak minket buliba de valahogy már nem rajonguk ezekért a szilveszterekért. Inkább a nyugalmat kedveljük. És ugye itt a gyerek. Nem akarjuk éjszakára rábízni senkire. Mellékesen pedig beteg vagyok még mindig. Azért reménykedtem benne hogy az új évet már egészségesen kezdem. Szép álom...
Életem nagyon hiányzik! És mint tegnap kiderült nem csak nekem. Picinyami teljesen magától megkérdezte tőlem mikor megyünk hozzá. Szólni persze nem tudtam. Egyszerre voltam boldog és meghatott. Csak mosolyogtam. Meg is kérdezte tőlem mit vigyorgok? Majd mivel nem kapott választ az előző kérdésére újra megkérdezte mikor megyünk Életemhez. Vagy mikor jön hozzánk? Mondtam neki nem tudom de remélem hamarosan. Persze abban a pillanatban megakpta az ölelést és puszikát mert annyira meghatott ezekkel a pillanatokkal. Életemnek is elmeséltem és hasonl élményekkel élte meg.
Nagyon örülnék ha ma is tudnánk picit beszélni majd. Imádok Vele lenni!
Én nem szoktam új évi fogadalmakat tenni. Az életemet úgyis a pillanat alakítja. Eddig is ráhagyatkoztam és most sem lesz másképp. Boldog és szerelmes vagyok. Egy valamire vágyom igazán. És ezt Életemmel együtt valóra szeretnénk váltani.

Boldog új évet szeretnék kívánni mindenkinek!
Remélem jövőre is találkozunk.

Elkeződöt egy újabb év. Semmi különös változást nem érzek. Még mindig beteg vagyok és álmodozom a szerelmem után. Hmmm talán mégis történt változás. Szerelmesebb lettem.
Sajnos az évet nem úgy zártam ahogy szerettem volna. És nem is úgy indult a mostani sem. Ennek kizárólag én vagyok az oka. Elrontottam Életem estéjét is szilveszterkor. Nem is tudom mi ütött belém. Egyik pillantról a másikra előtört bennem a csalódottság. Hisztinek nevezném. De most ne valami őrjöngéses visítást képzeljetek el. Én ha hisztizek akkor csendben teszem. Egy csendes hisztérika vagyok néha. Szóval egy olyan dolog miatt lelkiztem ami miatt nem szabadott volna. És csak tegnap tudtuk igazán megbszélni. Azért merek róla most beszélni mert megoldódott a probléma. Vagyis helyre ráztak lelkileg. Komolyan mondom néha rá férne egy alapos felrázás. De hát mit tegyek? Álomvilágban élek. VELE!
Boldog vagyok hogy minden rendbe jött. Életem és gyermekem voltak azok akik segítettek. Rájuk mindig támaszkodhatok. Nélkülük úgy érzem csak léteznék. Mellettük viszon élek! Boldogan mint még soha.
Nagyon hiányzik Életem. Már gondolatban tervezgetjük a következő randit de még az is hetek kérdése. Már most érzem mennyire édes lesz a találkozás. Sok bújással mint akik ezer éve nem érintették egymást. Már nagyon vágyom az ölelését.
Még 2 nap és újra csend honol itthon. Furcsa lesz. Megszoktam hogy reggelente picit lustizunk. Aztán mese késő estig. Gyermekem meserajongó. Igazából nem is nézi egész nap (nem is hagynám) de a háttérben mennie kell. Elkezdődik az ovi. Remélhetőleg zökkenőmentesen. Jót fog tenni neki a társaság. Nem unatkozik itthon mert a karácsonyi játékok újdonsága még él benne. De a közösség jót fog tenni neki.

Kellemes hétvégét!

Beindult az év és halad minden a maga útján. Megkezdődött a munka és az ovi. Csend van itthon ami még furcsa. Remélhetőleg ez így is marad mert akkor az azt jelenti hogy a gyerek jól van és nem betegeskedik. Vegyesen indult az ovi. Első nap kicsit nyűgősen de nem sírt. Második nap sajnos eltörött a mécses mikor otthagytam de ma igazán vidám volt. Így nyugodtan kezdődött a napom. De sajnos a folytatás már koránt sem nyugodt.
Életem hiányzik nagyon. Ráadásul nincs valami jól. Pénteken lehet hogy találkozunk de nagyon kuszák a körülmények. Azért én izgatott vagyok mint mindig. Most lesz pár óránk egymásra és ezért fokozott izgalommal várom mit hoz a sors. Mert hogy mindig rátámaszkodunk. Sajnos nem tehetünk mást. Ha összejön remélem sokat tudunk beszélgetni. Ez mindkettőnknek fontos. Nagyon fontos. Nagyon hideg lesz így kénytelen leszek nagyon belebújni Életem ölébe. Biztos nem lesz ellene kifogása. Még 2 nap. Nagyon messze van. Ilyenkor aztán tényleg csiga lassúsággal telnek a napok. Voltak mostanában reggelek amikor beszélni tudtunk. ÓÓÓ annyira jó volt!!! Imádok Vele lenni. Csodálatos az élet ha együtt vagyunk. Épp ma beszéltük milyen régen nem találkoztunk már. Rettenetesen régen. Most biztosan sokkal nehezebben fognak jönni a szerelmes szavak mint mikor sűrűbben találkozunk. Azért remélem kitudom majd sajtolni magamból. Eleinte zavart hogy nem tudom kimondani amit érzek iránta. De aztán rájöttem és Életem is elmondta hogy nem az a fontos hogy kimondjuk vagy hogy hányszor mondjuk ki. Hanem az hogy éreztetni tudjuk. És igaza van. Nincs is szebb érzés annál mint amikor érzed a szerelmét a másiknak. Annak akit imádsz!
Most hogy megtehetem azt hogy nem titokban írok így most sokkal nyugodtabb vagyok. Akkor írok amikor csak tudok. És nem fél szavas leveleket hanem végre hosszabb sorokat. Sokszor nem is szólnak szinte semmi érdekesről de mégis könnyebb a lelkemnek hogy Vele lehetek. Mesélhetek neki bármiről. Tegnap Ő volt az első aki megtudott egy szomorú hírt picinyamiról. És Ő volt az aki először láthatta hogy mi is történt vele. Hiszen Életem hozzánk tartozik! Nagyon szeretem Őt!
Reménykedem a péntekben...

Kellemes napot nektek!

Ma sikerült randiznunk! Hurrá hurrá!!!
Azért elég rendesen próbára voltak téve az idegredszerek. Mindkettőnknél. Elképesztő mi mindenen kellett keresztül mennünk. Nálam úgy nézett ki minden rendben. El is indultam a megbeszélt időben. De a sors közbeszólt. 1 órás késéssel odaértem. Életem várt rám. Azért én felhívtam és megadtam neki a lehetőséget hogy Ő döntsön a randink sorsáról. Ő azt mondta megvár. Vár rám amíg tud. Nagyon nagyon izgatott voltam. Persze ezt itthon nem mutathattam.
Sajnos az elmúlt napok nem voltak túl vidámak. Voltak beszélgetéseink de azok többnyire szomorkás hangulatban teltek. Én nagyon próbálkoztam azzal hogy segítek életemnek de egyszerűen nem ment. Olyanok voltak a körülmények hogy nem tudott befogadni engem. Ez engem is elszomorított. Végig érezni lehett azt is hogy tart egy dologtól a randin. Eljött a mai nap. Reggel még átbeszéltük a lehetséges dolgokat és én lassan útnak is eredtem. Illetve eredtem volna...
Amikor végre odaértem egymás karjába omlottunk. Ott az út szélén az autók mellett. Mit számított ez?! Gyorsan beültünk mert hideg volt. Persze Életem azzal fogadott hogy az év leghidegebb napján 1 órát várni egy nőre??? Persze ezt viccesen mondta. Nálam jó meleg volt. Előkészítettem a terepet. Picit beszélgettünk ami segített oldódni minket. Beszéltem picinyamiról is. Picit szeretkeztünk is. Olyan régen láttuk már egymást. Hiányzott már nagyon. Végre bújhattam hozzá. Sajnos az én csúszásom miatt a 3 órából csak 2 lett. Ez viszont piszok gyorsan telt el. Igaz, ha 3 óra lett volna akkor az is lassan telt volna. Nem tehetek róla mert Belőle soha nem elég! Úgy éreztem picit jobb lett a kedve hogy együtt lehetünk. Sajnos egy apró gond azért adódott. Van valami aivel nem tudom őt megajándékozni egy ideje. Amit mindketten nagyon szeretünk. A legnagyobb baj az hogy Életem magában keresi a hibát és bántja hogy megint nem jött el. Én kizárólag magamat okolom. Nem mindig tudok elszakadni a stresszes dolgoktól. Le kellene küzdenem egy gátat amit úgy gondoltam már megtettem. Szerintem mostanában nagyon keveset vagyunk együtt és ez lehet a fő ok arra hogy nem tudom megajándékozni. De még előttünk az élet. Mivel tudjuk hogy nem reménytelen mert már nyújtottam neki ebből az ajándékból ezért nyugodt vagyok. Csak nagyon rossz látni és érezni Életemen a csalódást.
Lényegében a randi egy csoda volt! Gyönyörű és szerelmes! Erre vágytunk! Egymásra! Nagyon jót beszélgettünk. Átadtuk egymának az érzelmeinket. Érezhettünk hogy töretlen a szerelmünk. Egy álom volt Vele!!! Imádom!
Miután hazaértem még beszéltünk. Ma reggel telefonon is. Alig tudtam kinyögni hogy mi a baj annyira zavarban voltam. Most már semmi stressz. Csak árad szét bennem a szerelem. Lebegek a rózsaszín felhők között és álmodozom. Álmodozom a férfiról akinek nemrég még a karjában bújtam meg. Most újra úgy érzem Ő is rendben van. Lelkileg segített neki a randi és kiszakadt a gondok közül. Örülök hogy velem lehetett. Most álmodozom tovább de magamban...

Kellemes délutánt és szép estét!

Képzeljétek! Ma is randiztunk!!!
Nagyon hirtelen randi volt a mai. Tegnap este tudtam meg lefekvés előtt. Egy pillanatig sem gondolkoztam rajta hogy mi legyen a válasz a kérdésére. Sajnos beszélni nem tudtunk így csak 1 levélváltásban egyeztünk meg a randiügyében. Ma reggel sikerült időben felébrednem és megbeszéltük a részleteket. Most nem kellett korán indulni így volt időm az itthoni dolgokra. Megbeszéltünk egy időpontot de életem előbb jelzett hogy akár indulhatnék is. De én úgy alakítottam a dolgokat hogy a megbeszélt időben indulhassak. El is indultam. Illetve indultam volna. Beülök a kocsiba és nem indul. A motor nem akart járni. Biztos fázott. Mondom ezt nem hiszem el. Nem akartam hogy megismétlődjön a pénteki randi indulása. Pedig nagyon úgy festett. Végül kis segítséggel beindult. Érezte biztos hogy ez a nap nekem kiemelten fontos lenne. Beindult de furcsa hangokat hallatott és furcsaságokat is éreztem a pedálnál. Ajjaj. Így nem merek nekivágni mert a fékkel voltak gondok. Főleg gyerekkel együtt meg végképp nem akarok balesetet. Többször is felhívtam Életemet. Érdekes mert ilyenkor amikor pánikba esek nem érzem azt az izgalmat a telefonban magamon mint általában. Ilyenkor annyira kétségbeesek hogy csak beszélek beszélek... Végül Életem segített abban hogy biztonságban érezzem az autót és útnak induljak. Természetesen megbeszéltük hogy ha úgy érzem nem biztosnágos akkor nem kelek útra. De az égiek meghallgattak minket. Köszönöm a sorsnak hogy újból segített abban hogy eljussak a szerelmemhez!
Mi értünk oda előbb. Örültem neki mert ha Életem van ott előbb úgy érzem időt veszítünk. Nem sokat vártunk és már tt is volt. Gyermekem hihetetlen örömmel fogadta. Jó volt látni hogy szereti és kedveli. Nagyon sokat játszottak együtt. Készültek közös képek amik nagyon nagyon jól sikerültek. Mindenki arcára kiült a boldogság. Igazi család voltunk ma. Végre picit több időnk is volt. Sokat játszottunk és beszélgettünk. És ami nekem a legnagyobb örömöt adta az az hogy Életemnek sikerült a régen elmaradt ajándékomat átadni. Elképesztő érzésekkel volt teli ez a randi! Ez maga a csoda volt! Ilyen boldog már nagyon régen voltam. Természetesen minden randin nagyon boldog vagyok de ma egy olyan nap volt amiről már régóta álmodtam. Szinte végig Életem karjában bújhattam meg. Biztos sokan nem értik hogy mitől olyan mámorító érzés nekem hogy órákig valaki karjában bújhassak. Ezt nem is lehet szavakba önteni. Mert nekem ez a valaki nem valaki hanem A férfi akibe nagyon szerelmes vagyok. És az ahogy ott fekszem a karjában és érzem a szívverését és a melegséget ami árad belőle. És ahogy ölel. Gyengén de mégis szorosan. Ez tényleg leírhatatlan. Ezt csakis érezni lehet! Maga a gyönyör!!! Ez a nap számomra tökéletes volt!!! Igazán szerelmes nap! És hol van már az az aggódalom hogy hogyan is jutok el hozzá autó nélkül?
Együtt voltam a számomra két legfontosabb emberrel. Nem is kérhetnék többet a sorstól.
Boldog vagyok!!!

Szép estét nektek!

Még mindig annyira boldog vagyok hogy szinte kiugrom a bőrömből. A randi hatása egyszerűen még mindig itt ég bennem. Különös hatással volt rám a hétfői nap. Teljesen olyan érzés volt mintha egy családként élnénk. Igazi együttlét volt. Éreztem hogy ilyenek lennének a napjaink. Sok sok játékkal, bújással ami telis tele van csodálatos érzelmekkel. Így élnénk a napjainkat csak éppen nem egy autóban. Számomra rendkívüli randi volt. Minden randi magában hordoz egy számomra új érzést. Ez most is így volt. Sajnos van amikor rossz pillanatok is adódnak de egymást segítve ezeket később szépnek látjuk. Vagy ha nem is szépnek de semmiképp sem fájónak. Mi egy igazán tökéletes párt alkotunk. Tegnap este és ma reggel is tudtunk beszélni. Annyira jó volt még mindig beszélni a randiról. Előjönnek még pillanatok amiket vagy nem meséltünk még vagy pedig újra és újra elő kell hogy jöjjön mert annyira mélyen meghatott minket. És vannak pillanatok amik nagyon viccesek. Már most nagyon várom a következő randit. De ezzel mindig így vagyok. Igazán telhetetlen vagyok. Nem tehetek róla de úgy érzem Belőle soha nem elég. Nem vagyok az a nyomulós fajta. Inkább az én szerény énemmel próbálom jelezni mennyire hiányzik és hogy mennyire akarom Őt.
Ma reggel egy nagyon érdekes témával kápráztatott el amitől csak még jobban várom a következő találkozást. Mindketten kiváncsiak vagyunk mit tartogat majd a pillanat nekünk. Az biztos hogy egy csodát. Na de mekkorát? Ez majd kiderül.
Picinyamin érezni a randi hatását. Pár napig, esetleg hétig mindig érezhető rajta hogy átadtuk neki a szeretet ízét. És nemhogy szívesen fogadja de szívesen adja tovább is. Nekem. Sokszor ölelget csak úgy. És többnyire az öleléssel puszi is jár. Mondanom sem kell hogy ilyenkor egészen elolvadok. Átadja nekem azt amit a randin lát és érez. A szeretetet. Látja rajtunk milyen boldogságot tud okozni egy ölelés. Egy apró elejtett puszi. És ezt itthon tőle kapom meg. Nagyon édes mert ezek után a mozdulatok után várja a hatást. Várja hogy mondok e valamit vagy látja e rajtam hogy jól esik e. Természetesen nem marad viszonzatlanul. Ölelem ahogy csak tudom. Egy igazi tünemény. Örülök hogy olyan természete lett mint a miénk. Szégyenlős és bújós. De ha kell akkor igazi cserfes. Néha hisztis (tiszta anyja )de egy gyereknek kell hogy az is legyen. Imádni való az egyszer biztos! Hihetetlen okos. Elég nagy ahhoz hogy bajba sodorjon itthon. De nem teszi pedig nem is kérem rá. Rá bízom hogy mikor mit mond. Nagyon hálás vagyok neki amiért ennyire figyelmes. Pedig még kicsi...
Boldog vagyok és úgy érzem egyre szerelmesebb. Legszívesebben átölelném a világot. Mindenkinek elmondanám hogy SZERELMES VAGYOK!!!
Ma ennyire mámoros hangulatban köszönök el tőletek!
Mindenki legyen óvatos ha utcára megy!

Tegnap újabb randi volt!
Nagyon váratlanul ért a meghívása Életemnek. Reggel mielőtt oviba indultam jött az üzije hogy kiengesztelhetném egy randival. Ugyanis átaludtam a beszélgetést és nem tudtam ezért vele lenni. Persze nem volt harag csak viccesen jelezte hogy esetleg ma is találkozhatnák. Na abban a pillanatban ahogy elolvastam az üzit agyam lekapcsolt és kizárólag Életem lebegett a szemem előtt. Naná hogy elmentem. Dél körül a megbeszélt helyen voltam de sokan voltak ott ezért odébb álltam. Megbeszéltünk egy másik helyet. Természetesen eltévedtem. Ott viszonylag nyugi volt. Kellemesen eltölthettünk 2 órát. Húúú micsoda randi volt. Amikor megérkezett először szerelemsen üdvözöltük egymást. Ez a hétfői randinál elmaradt és mindketten bántuk. Most bepótoltuk. Csodálatos volt újra hozzábújni. Megölelni és megcsókolni. Amikor beültünk a kocsiba nekiálltam beszélni. De elképezstő módon csacsogtam. Szinte Életem szóhoz sem jutott. A randikon általában akkor szoktunk sokat beszélni amikor oldódni szeretnénk. Most úgy éreztem nincs szükség oldódásra. Még égett bennem a hétfői álomrandi. Érdekes hogy vannak randik amik újabb és újabb pillanatokat tartogatnak. Ez a tegnapi is ilyen nap volt. Az elején lévő beszélgetésünket leszámítva végig szeretkeztük a randit. Nem annak indult de ilyenre sikerült. Cseppet sem bántuk a dolgot. Sőőőt még tervezünk is ilyet a közeljövőben. Részleteket nem mesélek. Nagyon tabu. Úgy kimelegedtünk mint talán még nyáron sem az 50 fokos autóban. Én picit feszült voltam mert új helyen voltunk és néha zavart a külvilág. Azért voltak alkalmak amikor sikerült kizárnom minden zavaró tényezőt és csak Életemre fiygelni. Csodálatosat beszélgettünk és voltak vicces pillanatok is. Volt olyan hogy megszólalt a telefon. Persze mikor? naná hogy akkor. Csak nevettünk. Sokat gondolkodtam milyen jelző illik a tegnapi randinkra. Végül is arra jutottunk hogy a bensőséges. Újra közelebb kerültünk egymáshoz lelkileg pedig azt hittük ennél már nem lehetünk közelebb. Sok ölelés volt és a beszélgetések is olyanok voltak mintha otthon leülnénk és megbeszélnénk hogy kivel mi történt. Minden olyan természetes volt. Ittuk egymás szavait és nem tudtunk betelni egymással. Nincsenek szavak arra hogy mennyire gyönyörű az életem ha Vele lehetek. A búcsú is tökéletes volt. Hosszú forró ölelések és csókok közepette váltunk el. Az utolsó pillanatban még készült közös kép rólunk. Annyira hálás vagyok neki azért mert 1 hét alatt háromszor is eljött hozzám. Persze meg is jegyezte hogy már elleszek kényeztetve. áááá erről szó sincs. Ahhozz hogy elkényeztessen minden nap találkoznunk ellene. Sajnos a távolság miatt ez lehetetlen. De egyáltalán nem vagyok elégedett. Most olyan időket élünk hogy külön csoda hogy ilyen sűrűn tudtunk most találkozni. Ezek a randik kizárólag Életemnek köszönhetőek. Gondolt ránk és én nem tudtam nemet mondani neki. Nem is akarok hiszen minden vágyam az hogy együtt lehessünk. Tegnap még jobban belehabarodtam. Újra csak azt érzem hogy most még erősebb lett a szerelmem iránta. Nagyon szeretem Őt!

Kellemes hétvégét nektek!

Sajnos a hétvége nem volt valami eseménydús. Igazából nem is tudom hogy örüljek e ennek vagy sem. Szombaton jól esett egy kis pihenés de estére úgy éreztem picit talán már túlzásba is vittem. Lehet ennek hatására időben felébredtem vasárnap reggel. Nagyon örültem mert tudtunk Életemmel beszélni. Sőőőt ha így vissza gondolok beszéltünk szombat reggel és kora délután is. ÓÓÓ most hogy ez eszembe jutott nagyon feldobta a hangulatom. Ma reggel tényleg csak icipicit beszéltünk. Épp csak annyit hogy elmondhattuk mennyire szeretjük egymást. Holnap lesz a kapcsolatunk 34 hónapos. És elképesztő hogy még mindig egyre jobban és jobban szeretjük egymást. Lehet hogy ezt minden hónap 20.-án elmondom de ez tényleg felfoghatatlan számomra. Egy igazi csoda Ő az életemben! Emlékszem még az elején mondta Életem hogy Ő kissé feledékeny a dátumokat illetően és ne vegyem rossz néven ha elfelejtené. Valahogy próbáljam jelezni aznap délelőtt hogy nekünk ma ünnep nap van. De még soha nem kellett jeleznem. Napokkal előtte már beszél róla hogy nem felejtette el és reméli eszébe jut aznap is hogy már milyen régóta tart a mi szerelmünk. Ilyenkor mindig nagyon meghatódom hogy eszébe jut. Szerintem nem is sejti mekkora örömöt szerez az én szívemnek. 2 hónap múlva 3 éve egy pár vagyunk. Nagyon örülnék neki ha megtudnánk ünnepelni egy csodálatos randival. De ez nálunk nagyon kiszámíthatatlan. Vegyük pl az utolsó 3 randit. Mind mind hirtelen gondolat volt. Jött az alkalom és Életem lecsapott rá. És én boldogan bújtam hozzá. Azt hiszem kettőnk nevében beszélhetek arról hogy vágyunk egy icipici ajándékra a 3 éves évfordulónk körül. Egy olyan ajándék amire 3 éve készülünk. Így amikor megajándékozzuk majd egymást ezzel az "aprósággal" egész biztosan hogy tökéletesebb ajándékot nem is kaphatnánk. Egymástól! És természetesen a sorstól.
Ma gyönyörűen süt a nap és valahogy a nap sugarai még jobabn a felszínre hozták az érzelmeimet. De talán ezzel mások is így vannak. Tudom még messze a tavasz de ez a szikrázó napsütés különös hatással van az ember érzelmeire. Elég ha elképzelem ahogy összebújunk és hagyjuk hogy a nap melengessen minket. Máris jobb a kedvem és sokkal szerelmesebb is vagyok.

Mindenkinek hasonló szép napot kívánok!

Az elmúlt napok is picit eseménytelenül zajlottak. Életemmel csak nagyon keveset tudunk beszélni. Tegnap este sikerült pár lopott percet együtt töltenünk. Olyan kis pimasz volt de én így is nagyon imádom! Sajnos ma reggel miattam elmaradt a beszélgetés. Viszont holnap reggel teszek érte hogy Vele lehessek. Szükségem van rá. szeretnék egy szerelmes reggelt Életemmel tölteni. Már nagyon hiányzik. Éppen most küldtem neki képeket. Olyanokat amiket kért. Nagyon kiváncsi vagyok az ő véleményére. Ebben a témában általában nem egyezik a véleményünk. Ő nagyon őszinte ezért is várom hogy mit fog mondani a képről.
Gyermekem egyre aranyosabb. nem mintha eddig nem lett volna az.
De most változik az oviban is. A napokban teljesen meghatódtam tőle. Már van barátja az oviban akivel együtt játszanak. Ez azért nagy dolog számomra mert rettenetesen visszahúzódó és félénk. A kisbarátjával kölcsönös a szimpátia aminek én is tanuja voltam. nagyon édesek. Úgy néz ki túljutottunk az állandó beteges időszakon. Elmondhatatlanul örülök ennek. talán ez is segített abban hogy barátokra leljen az oviban. Sajnos ovis balesetek is előfordultak de mindegyik csak 1 napig volt érzékeny téma. után amintha mi sem történt volna. Pedig a helyük még mindig meglátszanak a bőrén. Amikor szóltam asz anyukának hogy mit csinált a gyermekemmel az ő kicsi fia unottan rászólt hogy nem szabad. Sejtettem ezt a reakciót inkább csak azért szóltam hogy legközelebb ha előfordul nem leszek ennyire kedves. Nehezen viselem ha bántják a gyermekem. Ráadásul ok nélkül. Szerintem ezzel minden szülő így van.
Amúgy egy igazi kis angyal. Rengeteget ölelget és puszikgat amitől elolvadok egészen. ma például az oviban úgy köszönt el tőlem hogy nyomott vagy 10 puszit az arcomra. Persze engem sem kellett félteni Tegnap megkérdezte tőlem hogy óvatosan vezettem e. Megnyugtattam hogy igen. Erre odabújt, átölelt és közölte: büszke vagyok rád. Most lehet ettől a pillanattól nem meghatódni? Sokszor úgy ölel vagy simogat meg mint Életem. És néha olyan helyekre ad puszit ahova csak Életem. Ilyenkor tudom nagyon sajnálni hogy Életem ezt nem láthatja. Várom az alkalmat hogy azonnal eltudjam mondani neki ezeket valamilyen formában. Mindenről tudnia kell és tudni is szeretne. Már nagyon várom a következő alkalmat hogy újra átöleljen. Hiányzik...

Ma szomorú az idő de ti ne legyetek azok!

Picit fáradtan ülök most itt. Sok munka volt bent és ez most kicsit lemerített. Lehet ezért is aludtam most délelőtt mint a bunda. De bevallom jól is esett.
Életemmel tegnap reggel és este beszéltünk. Annyira jó Vele! Megunhatatlanok ezek az édes kis csevejek. Picit rosszalkodott az elmúlt 2 napban amin nagyon jókat szórakoztunk. És előkerültek az első leveleink amiket akkor írtuk amikor elkezdődött a kapcsolatunk. Húúúú micsoda hévvel vetettük bele magunkat ebbe a gyönyörű szerelembe. Életem első szerelmes levele mosolyt csalt az arcomra. Olyan izgatott volt mint egy szerelmes tini. Aki először érez szerelmet egy nő iránt és még nem tudja kezelni. Igazán édes levelet írt. Teljesen elolvadok tőle még most is. Az én levelem kicsit nyugodtabb hangvételű. Én mindig is óvatosabb voltam. Bár az érzelmek ugyan úgy tomboltak bennem mégis nyugodtabban adtam ki az érzelmeimet. Most már mindketten megtanultuk kezelni és ez a randikon látszik igazán. Levélben és beszélgetés közben érezni rajtunk hogy érettebbek lettünk. De ha találkozunk!!! ÓÓÓ ott aztán kitombolják magukat az érzelmek. Nagyon hevesek tudunk lenni Aztán eljön a pillanat hogy lecsillapodnak az őrült vágyak és igazi bújós szerelmes lesz a hangulat. Mindkettőt imádom. Imádok Vele pajzánkodni és imádok vele összebújni. Mindkettőnek meg van a maga varázsa. Az biztos ha együtt vagyunk megszűnik a világ. Átlépünk egy csodálatos világba. Nagyon várom már az újabb randit. Sajnos most kilátástalanok a helyzetek.
Most hétvége jön és ez egy picit elszomorít mert ilyenkor nehezen tudom elmondani Neki mennyire szeretem. Tudom hogy érzi akkor is ha nem mondom de nekem is nagyon fontos hogy kimondjam. Csak gyűlik bennem ez a gyönyörű érzelem és muszáj kiadnom magamból. Minden pillanatban éreztetni akarom vele a szerelmemet. Hiányzik nekem!

Kellemes hétvégét kívánok!

Régen jártam erre. Egyszerűen hol alkalmam, hol energiám nem volt arra hogy írhassak. Ha volt egy pici lehetőségem azt temészetesen Életemnek szenteltem. Sajnos az utóbbi napokban a szomorúság és fáradság volt inkább jelen. Életemmel megpróbáltam minél többet lenni. És a munkám is sajnos nagyon lefársztott most. A változatosság kedvéért pedig újra beteg a gyerek. Remélem a farsangra rendbe jön. Szegénykém a mikulásról is szinte lemaradt, erről nem szeretnék lecsúszni vele. Főleg hogy már lázasan készülődünk. Az első farsangunk.
Azért a bánatok mellett terészetesen a szerelem nem hanyagolható el. Nem is lehetne hiszen az érzés nagyon mélyen itt van a szívünkben. És minél többször éreztetjük a másikkal annál csodálatosabbnak érezzük az életet. Hiányzik Életem! Olyan régen találkoztunk már. Egyre több randis pillanatok jönnek elő bennem. Ezek nem feltétlenül már megtörtént randik emlékei hanem maga az érzés amikor készülődök hozzá. Amikor már úton vagyok hozzá és ahogy közeledem úgy válok egyre izgatottabbá. Egyre hevesebben ver a szívem. Ezeket a pillanatokat nehéz szóban elmesélni. Gyönyörű érzés! Annyira akarom hogy újra Vele lehessek. Mostanában ritkábabn is tudunk beszélni. Talán ez is szomorít. Tegnap este is beszéltünk pár szót. Csodálatos volt Vele! Igazi felüdülés volt. Éppen csendespihenő után voltam és nem nagyon voltam magamnál az elején. De akkor is olyan jó volt hozzábújni picit. Utána kezdtem el zsizsegni mint egy izgatott kisgyerek. És annak ellenére hogy nagyon fáradt voltam csak nehezen tudtam elaludni.
Ma sajnos az időjárás lehangoló. Gondoltam sétálunk egyet de ennek nem sok esélye van. Meglátjuk hogyan alakul a napunk. Bízom az eső ellenére hogy egy apró csoda azért történik majd...

Kellemes napot!

Ma valahogy tódulnak bennem a kapcsolatunk kezdetének pillanatai. Emlékszem a legelső beszélgetésünkre. Annyira izgatott voltam mint egy kisgyerek. Fáztam és remegtem az izgatottságtól. Szinte abban a pillanatban ahogy rámköszönt megdobbant a szívem. (ami a mai napig tart ) A sors fintora hogy terhesen találtam rá az IGAZI szerelemre. Soha nem gondoltam volna hogy létezik szerelem első "látásra". Nálam ez inkább szerelem első szóra volt. Hihetetlen mennyire megváltoztatta a napjaimat. Délutánonként vártam rá és nem is kellett csalódnom. Mindig eljött hozzám amikor csak tehette. És ez a mai napig így van. Persze amikor nem jött nem valtam be hogy mennyire hiányzott. Még magamnak is féltem beismerni mit is érzek iránta. Szép lassan minden titkomat ismerte. És mindig is megbíztam benne. Soha nem merült fel bennem hogy amit én elmondok neki azt visszahallhatom esetleg. Hamar közel került a szívemhez. Néhány beszélgetés után már többet tudott rólam mint saját párom. Kicsit szenvedtem amikor kihúzott belőlem nagyon mélyen lévő dolgokat de aztán egyre felszabadultabb lettem vele. Sugárzott rólam a boldogság minden nap amikor Vele lehettem. Amikor megszületett a gyermekem picit kevesebbet voltunk együtt. De Ő mindig is törődött velem. Először csak velem és szép lassan beleszövődött a kapcsolatunkba picinyami. Sokáig csak háttérben szerepelt de mindig velünk volt. Talán akkor történt jelentős előrelépés amikor az első randink volt. Vagy inkább a második ahol már közeledett picinyami felé. Nem telt el 1 év az első beszélgetésünk után és már egy párként éltük tovább titkos életünket. Soha nem fogom elfelejteni azt az érzést amikor megkérdeztem tőle mit érez irántam. Végtelennek tűnő csend követett minden választ. A szívünk a torkunkban dobogott mert éreztük hohy új élet kezdődik számunkra. Nem gondoltuk volna hogy ennyi csodával ajándékoz meg bennünket. Várunk még csodákra egymás kezét fogva. Életem mindig éreztette velem hogy én a gyermekemmel együtt vagyok fontos neki. Volt időszak amikor jobban vágytunk arra hogy kettesben randizzunk. De már nagyon régóta fontos szerepe van picinyaminak a randik alatt. Ilyenkor nemcsak egy pár vagyunk hanem egy család is. Emlékszem az első randin nagyon bizalmatlan volt gyermekem. Ami érthető is. Egy idegen ember közel került anyához. Kimutatta nem tetszését de amint látta és érezte hogy anyának ez jól esik és nem bántja, kezdte elfogadni. A második randin már egy apró puszi is elcsattant közöttük. Az ujjacskájára. Aztán következett a poci és a legnagyobb lépés az arcra puszi volt. Életem tudta hogyan kell közeledni felé. Csodálatos érzés volt látni ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz és kezdi elfogadni Életemet. Aztán volt egy randi ami idegen helyen volt. Ami azóta a "mi helyünk" lett. Ott keservesen végig sírta a randit. Én belül marcangoltam magam. Életem pedig meggyőzőtt róla hogy ő még kicsi és nem haragudhatok rá. Meglátom majd alakul. És így is lett. Talán ez volt az egyetlen olyan randi ahol úgy éreztem picinyami útban van. Utána rohamosan megváltozott minden. Picinyami egyre beljebb fészkelte magát a szerelmünkbe. Szinte már nélkülözhetetlen. Igaz ami igaz szeretem ha ott van de én egy őnző nő vagyok és a kettesben randikra is épp ugyan úgy vágyom. Talán picit jobabn is. Ha ketten vagyunk több a bújás. És a szeretkezés is másabb. Álomszép!
Ma mesét olvastam gyermekemnek abból a könyvből amiből az utolsó családi randin együtt olvastunk Életemmel. Azoknál a részeknél amiket Életem mesélt picit megmosolyogtam. Hallottam a hangját. Hallottam ahogy élvezettel meséli. Szinte pontosan azzal a hangsúllyal ahogyan én mesélek. Rengeteg olyan dolog van amiben egyek vagyunk. Inkább úgy mondanám kevés olyan dolog van amiben nem vagyunk egyek. Sokszor van még így 3 év után is hogy ha rágondolok hevesebben ver a szívem vagy épp azon kapom magam hogy mosolygok magam elé. Amint rámköszön a beszélgetések alatt gyermeki izgatottság lesz úrrá rajtam. Ő a mindenem! Szerelmes vagyok Belé!
Nagyon erős a szerelmünk és ezt már rengetegszer bebizonyítottuk a sorsnak. Örökké hálás leszek neki hogy elhozta Őt nekem! Nagyon vigyázok Rá!

Huhh lassan 1 hete nem írtam. Nagy részben nem az én hibámból. Nem volt gép és a gyerek is beteg. Ami talán nem is meglepő így influenza járvány idején. Hogy is gondolhattam volna hogy mi megússzuk? Szerencsére nem veszi le túlságosan a lábáról a betegség. Ennek örülök és annak még jobban hogy már erősen gyógyul.
Életemmel minden a legnagyobb rendben. Ma is egy csodálatos reggelt töltöttünk el. Mivel én sokáig most nem tudtam jönni hozzá ezért már nagyon hiányzott mindkettőnknek egy igazi bensőséges beszélgetés. És hétfő óta újra kapok üziket!!! Elmondani sem tudom mennyire boldog vagyok most. Tegnap Életem egy olyan segítséget nyújtott nekem ami igazán meghatott. Ráadásul telefonon! Ami nálunk nagy szó. Mindketten zavarban voltunk de leplezni próbáltuk. Többé kevésbé sikerült. Én még sokáig remegtem az izgatottságtól. Nagyon jól esett a hangját hallani. Már hiányzott nekem. Életmentő segítség volt. A kiborulás határán voltam és ő megmentett. A legszebb az hogy Ő ajánlotta fel a segítségét. Nagyon hálás leszek neki a következő randin.
Ma igazi kis pimasz hangulatban van és délelőtt bombázott a sok mosolyogni való üzikkel. Érdekes érzések jöttek elő bennem ilyenkor. Imádom Őt! Most úgy érzem minden a legnagyobb rendben van velünk. Nem mintha olyan sokszor lennének problémák. Akkor is többnyire az én hisztim az ami előjön. Vagy éppen családi gondok. Érdekes hogy a kapcsolatunk előtt voltak viták. De akkor is olyan szerelmes cívódás volt így utólag visszagondolva. Amióta nyilvánosan feltártuk az érzelmeinket nem igzán szólalkozunk össze. Emlékszem a kapcsolatunk előtti 2 vita hozott össze minket igazán. Akkor éreztük meg igazán mennyire fáj ha a másikat megbántottuk. Szerintem a mi szerelmünk tökéletes. Mindig segítjük a másikat. Mindig éreztetjük hogy ott vagyunk egymás mellett. Soha nem cselekszünk dacból. Mindent megtudunk beszélni és ez a legcsodálatosabb. Olyan dolgokat osztunk meg egymással amiket még párjainknak sem. Ma gondolkodtam el azon hogy mennyire más vagyok Életemmel. Soha nem gondoltam volna hogy én kezdeményezek megnyitni egy kapcsolatot. Itt arra gondolok hogy én tettem fel A nagy kérdést. Ez addig teljesen távol állt tőlem. Soha nem meséltem senkinek arról hogy én mire is vágyom igazán. Minden téren. Mindenféle szégyen érzet nélkül tudok beszélni arról hogy a szeretkezésünket hogyan lehetne csiszolni. Nekem mi az ami jó. Soha nem nyílvánítottam ki ennyire az érzelmeimet mint Életemnek. Ölelések, bújások, csókok... És olyan dolgokat teszek meg amiket soha semmilyen körülmények között nem tettem volna és nem tennék másnak. Itt főleg képekre és azokkal kapcsolatos dolgokról beszélek. Életem jól mondja. Ha igazán szerelmes vagy nincs olyan hogy "nem". És nem azért nincs mert csak azért teszem meg hogy nehogy baj legyen. NEM! Örömmel teszek meg bármit. Értünk! Imádok örömet okozni Neki. Ami neki öröm az nekem is az. Nagyon nagyon szeretem Őt!

Mindenkinek legyen szép napja!

Az utolsó 2 hétben a betegség volt jellemző az itthoni állapotokra. Úgy nézett ki végre rendeződik az egészségünk erre tegnap jelentkeztek a tünetek nálam is. Először látható jelek voltak de nem is vettem komolyan. De tegnap már érezhető is volt. Nem úsztuk meg az influenzát. Nálam elég sajátos módon jelentkezett. Ráhúzódott a szememre.
Életemmel tegnap reggel és este is tudtam beszélni. Nagyon hiányzott már. Napokig nem tudtunk beszélni. A tegnap reggel egész véletlenül alakult így. Nagyon megörültem neki. Nem tudom mikor tudunk találkozni de már úgy hozzábújnék. Azt tudom hogy nagyon régen öleltük már egymást. Talán 1 hónapja... ÓÓÓ az már nagyon nagyon régen volt. Mostanában nagyon rossz alvó voltam. Tegnap óta úgy alszok mint a bunda. Az a baj velem ha hazajövök és lefekszem akkor nem tudok elaludni. Jár az agyam az aznapi munkámon. Vagy ha nem tudok azonnal lefeküdni és este odakerül a sor hogy akkor alvás mert már összezuhanok akkor sem tudok elaludni hamar. Túl fáradt vagyok hogy az agyam lebontson. Viszont tegnap reggel ahogy beszélgettünk kiadtam magamból a munkám során felgyülemlett morcosságot és ahogy letettem a fejem azonnal elaludtam. Este is. Beszéltünk. Elmeséltem Életemnek mik történnek mostanában itthon meg hasonlók és megnyugodtam. Vagyis belülről kiadtam amit másnak nem tudnék úgy elmondani és hihetetlenül jó érzést kaptam a bosszúságok helyére. Életemmel lenni maga a nyugalom. Tudom hogy ha együtt élnénk nem bosszankodnék ennyit mint most. Nem maradnának bennem rossz dolgok mert Vele mindent megtudok beszélni. Olyan jó Vele! Sajnos most a szemem miatt kevesebbet gépezek. Érzem hogy nem tesz jót neki. De így is megpróbálok minél többet Életemmel lenni. Szükségem van rá!
Sajnos az időjárás is elég lelombozó. Utálom a telet. Utálok fázni. Sokat vagyok fáradt és ilyenkor 600 bundát is felvehetnék akkor is fáznék. Várom a tavaszt. Legalább a vékonyabb kabátot előszedhetném már. És persze a randik miatt sem bánnám ha nem kellene fagyoskodnunk. Igaz egy idő után kimelegszünk még a mínusz 20 ban is.

További kellemes napot nektek!

Ma Valentin nap van. Másképpen szerelmesek napja. Mi nem igazán szoktuk megünnepelni. Megemlékezünk róla de ünnepnek nem neveznénk. Az első szerelmesek napján kaptam tőle egy gyönyörű levelet. Amit kézzel írt. Gyönyörű ajándéknak tartottam. A másodiknál szóban emlékeztünk meg erről a napról. Igazság szerint megbeszéltük hogy ez nem igazi ünnep. Kicsit olyan mintha kijelölnének egy napot arra hogy akkor most szeresd a párod. Én minden nap szeretem ŐT! És az igazi ünnep számomra az amikor Vele lehetek. Amikor egészen közelről érzem hogy mit érez irántam. Amikor átölel és érzem a borzongását, a hevesebb szívdobbanását. Amikor látom és érzem rajta hogy szeretné kimondani azt a szót de nem tudja. Helyette átölel és belesúgja a fülembe hogy imád. ÓÓÓ na ezek a pillanatok azok amik ünnepek. Mivel nagyon ritkán találkozunk ezért különösen megbecsülünk minden pillanatot. És amikor a szeretkezések alkalmával elérjük azt amire igazán vágyunk annál többet nem is kívánhatunk. Álomszép az életem Vele! Valentin nap ide vagy oda én minden egyes nappal egyre szerelmesebb vagyok Belé. És ezt megpróbálom Vele éreztetni. Mostanában többet beszélgetünk aminek nagyon örülök. És hihetetlen de sokkal jobban alszok a beszélgetések után. Igazán meg tud nyugtatni. Kiadhatom neki az aznapi gondolataimat és teljesen kitudok kapcsolódni utána. csodálatos életünk lenne együtt. Én Benne megtaláltam életem igazi párját és nagyon vigyázok rá! Sokszor megköszöntem a sorsnak hogy megajándékozott Vele és a szerelem minden apró és nagyobb csodájával. Mert Vele együtt járnak a legszebb dolgok és érzések. Számomra Ő a tökéletes minden szempontból. Szerelmes vagyok Belé. Köszönöm hogy vagy nekem!

Mindenkinek nagyon szép napot kívánok!

Húúú ma micsoda nap volt!!!
Már napok óta beszélgettük hogy a mai nap esélyes lehet egy randira. Igazán beleélni nem mertük magunkat mert nálunk soha nem lehet tudni. Tegnap sokat tudtunk beszélni. Szinte egész nap együtt voltunk. Ezzel kellőképpen ráhangolódtunk a mai napra. Bár én estére kicsit elszomorodtam mert láttam hogy esik a hó és nem tréfál az időjárás. Bizony úgy döntött meg is marad a hó. Mivel még nem vezettem hóban csak egy rövid szakaszt ezért aggódni kezdtem. És reménykedtem hátha eláll és az utak is jól járhatóak lesznek. Tudtam ha nem változik jó irányban a helyzet akkor Életem nem engedi meg hogy útnak induljak. Éjjel arra ébredtem hogy a gyerekkel nem stimmel valami. Bújkál benne valami és kitörni látszik. Puff neki. Hogy intézem el a randit? Gondoltam legfeljebb magammal viszem. Reggel már régen ébren voltam amikor kijöttem. Akkor felvetettem hogy lehet keresztül húzzák a randinkat. Én ettől függetlenül úgy készültem hogy indulok. Bármi is lesz én ott leszek. Kaptam egy üzit hogy nagyon csúszik az út és esik a hó. Na neee! Az előbb kinéztem nálunk nem esett. Mire elindultam újra szakadni kezdett. Bevallom őszintén időjárás jelentést nem is néztem. Féltem megtudni mi várhat rám. Csak annyit látok ami a neten a kezdőlapon szerepel. Na ez bőven elég volt. Tegnap végre nyugtáztuk hogy semmi nem jöhet már közbe. Erre tessék. Az időjárás és picinyami. Végül úgy döntöttem az a legjobb ha magammal viszem. Így nem idegeskedem hogy korán haza kell jönnöm és vajon mi lehet vele. Gyorsan kiástam az autót a hó alól. A tervezett időben indultam de sokkal lassabban haladtam mint gondoltam. Beállt a város. Valahol számítottam rá. Természetesen késtem. Ezt annyira utálom. Nem szeretek megvárakoztatni senkit. Főleg nem Életemet. Ezerszer elképzeltem hogy hogy fog megesni a mostani első ölelés. Nagyon régen találkoztunk már és nagyon vágytam rá. Úgy képzeltem el hogy egy hosszú forró ölelés közepette belesúgom a fülébe hogy nagyon hiányzott. De nem így lett. Esett a hó és hideg volt. Egy fél ölelés és csók után beugrottunk az autóba. Ott hozzábújtam és meg is csókoltuk egymást. Végre!!! Picinyami picit szégyenlős volt de nagyon hamar feloldódott. Ismét sokat játszottunk és külön játszottak Ők is. Annyira édesek együtt. Ma nagyon boldog vagyok! Rég voltam ennyire boldog. Egy csodálatos randi volt a mai. Volt meseolvasás és a végén tudzunk picit mélyebben is beszélgetni. Érdekes hogy szóba került a gyógyszer amit 3 hónapig szedtem. Mindketten észrevettük hogy megváltoztatott engem. Kívül és belül is. Sajnos ezek csupa negatív dolgok voltak. Jó érzés volt ezt megbeszélni. Most minden olyan szép és gyönyörű. Életem többször felhívott menet közben hogy rendbe tudunk e haladni. Ez elmondhatatlanul jól esett. Ismerve Őt aki alig mer telefonálni. És azért is szívmelengető volt mert éreztem rajta hogy aggódik. Nagyon csodálatos ember Ő. Az én Életem!
Persze nagyon szorosan is összebújtunk. Mindenki érti úgy ahogy akarja. Szükségünk volt egymás közelségére. Itt is nagyon látszódott az egymás utáni hiányérzetünk.
Ma ismét egy család voltunk. Volt egy pillanat amikor belefeküdtem életem ölébe és csak merengtem. Merengtem a gyönyörű pillanatokon amit most átéltünk. Csodálatos Vele az élet! Remélem hamarosan újra átölel. Most itt érzem magamon az illatát és nem eresztem el. Szippantom magamba jó mélyen. Ez egy tökéletes nap volt! Ismét bebizonyítottuk hogy előttünk nincs akadály. Ha mi találkozni akarunk akkor tüzön-vizen átgázolunk. Szükségünk van egymásra. Napok óta szerelmesebb hangulatban voltunk. Ez a randi most az előző napok koronája lett. Ismét itt vagyunk álomvilágban...

Kellemes napot mindenkinek!

Eltelt néhány nap mégis itt ég bennem még a randi egyes pillanatai. Csodálatos volt!!
Azóta sokat tudtunk beszélni és még ma reggel is gyönyörű érzések törtek elő amikor beszéltünk róla. Tegnap este főleg picinyamis gondolatok kerültek szóba. Voltak egészen megható pillanatok is. Régebben mindig tartottam a hármas randiktól. Most egyáltalán nem volt kétségbeesett gondolatom. Teljesen természetesnek hatott hogy ő is velünk lesz. A randin a meseolvasás már hagyomány. Közösen olvassuk. Ilyenkor összebújunk és osztozunk az oldalakon. Van hogy a gyerek megmondja ki melyik oldalt olvassa. Igazi családi hangulat. Este próbáltam úgy alakítani a dolgokat hogy reggel jöhessek Életemhez. Itthon most kicsit hadilábon áll minden. Még jó hogy beállítottam a telefonom különben elaludtam volna. Kár lett volna kihagyni azt a gyönyört amit átéltünk. Még tegnap megbeszéltünk néhány igazán intim témát. Picit még zavarban voltam de aztán husss minden elszállt és lelkesen írtam az érzéseimről. Biztosak vagyunk abban hogy szemtől szemben ezek a dolgok még nem mennének. Rengeteget köszönhetünk az internetnek. Elsősorban a szerelmünket. Ami az egyik legszebb ajándék az életemben. Tudom hogy lesz még több ilyen ajándék. Remélem hamarosan...
Sajnos van néhány dolog ami néha árnyékot vet a boldogságunkra. Ezek magán jellegű dolgok semmi köze a szerelmünkhöz. Csak nem hagyja szabadjára engedni az érzéseket. Ilyenkor próbálunk a magunk módján segíteni egymásnak. Csodálatos az élet Vele!
Reménykedem hogy hamarosan újra együtt lehetünk. Szeretek Vele lenni. Szeretek hozzá bújni. Szeretek hozzá beszélni. Szeretek...

Jó hétvégét mindenkinek!

Nem tudom más hogy van vele de egy ideje furcsa dolgot észlelek a logoszférában a lekérésekkel kapcsolatban. Erre azóta figyeltem fel amióta esténként nem nagyon működött a fórum. Azóta elég változatosan számlál... Ezt csak úgy megjegyeztem.

Hosszú volt a hétvége. Hosszú és unalmas. Semmi sem történt. Még Életemmel sem nagyon tudtam beszélni csak szombat reggel. Na de akkor csodálatos volt. Az írás sem ment igazán mert nem volt rá alkalmam. Így mindig készenlétben álltam és ha adódott egy lopott pillanat azt ki is használtam. Ilyenkor mindig 100× lassabban tölt be a rendszer. És persze a mail sem működik úgy ahogy azt szeretném. Viszont ez után az éhező hétvége után egy gyönyörű randival kezdtük a hetet. Már napokkal előtte beszélgettünk róla de nagyon nehéz volt összehozni. Természetesen a randi előtt 2 nappal mindig lázba jövök. Nagyon tudok izgulni. Ez a kellemes izgulás. Inkább izgatottság.
Ígérték vasárnap éjjel a havat és újra bejött nekik. Először aggódtam picit mert messzire kellett mennem de aztán eszembe jutott az előző randi a múlt héten és rájöttem felesleges aggódni. Simán megjártam az utat mindenféle prombléma nélkül most miben különbözne? Talán annyiban hogy nagyon fáradt voltam. Most már vége lehetne a télnek. Itt vol az egész december és január hó meg szinte semmi. Most már tavaszt szeretnék. Nem is. Inkább akarok!
Na de a randi! ÓÓÓ valami káprázatos volt! Ketten voltunk ami különös melegséggel töltötte el a szívemet. Jobb szeretek kettesben lenni Életemmel mind a mellett hogy picinyami már nem szokott zavarni ha ott van velünk. Én értem oda előbb nagyon sokára. Fél órával hosszabb volt a menetidő mint ahogy terveztem. Amikor odaértem azt hittem hogy rosz helyre jöttem mert Életem még nem volt ott. Örültem hogy én várhatok rá mert így nem éreztem úgy hogy időt vesztettünk. Nemsokára meg is érkezett. Most csak egy gyors ölelés és csók volt mert szakadt a hó és hideg is volt. Na de amikor beültünk... Mindent bepótoltunk. Nagyon sok bújás volt most. És erre most kiemelten szükségem is volt. Semmit nem kellett kérnem vagy jeleznem mert mindent megkaptam. Elsősorban a szerelmet ami áradt belőlünk. Ez a képen is látszódik amit készítettünk. Nagyon jó érzés ránk nézni. Volt egy idő amikor nem voltam elégedett azzal amit látok. Itt magamra gondolok. De most nyoma sincs. Csak a szerelmet látom magamon és azt hogy igazán boldog vagyok. VELE!
Persze mint mindig most is nehezen bírtuk ki hogy csak beszélgessünk és simogassuk egymást. Hiába beszéljük meg hogy picit oldódjunk mielőtt beefelejtkeznénk teljesen egymásba. Ez nekünk nem megy be kell látni. Próbáltunk úgy tenni mindketten ahogy itthon beszélgetni szoktunk róla. Többé-kevésbé sikerült. Én nagyon élveztem a helyzetet. Életem szinte felfalt és ezt imádtam. Ő az én kis mohó kandúrkám.
Miután picit lehiggadtunk beszélgettünk. Szeretek Neki mindenről mesélni mert Ő az egyetlen akin érzem hogy érdekli amit mondok. Bármiről beszélek Ő hallgatja és látom hogy nem csak udvariasságból. Ez fordítva is igaz. Imádom hallagatni Őt. Szeretem a hangját és szeretem ahogy beszél. Mindenről tudunk beszélni. Vannak dolgok amikről még nehezen megy így élőben de próbálkozunk. Csodálatos az életem mellette! A búcsú rövid volt a hideg miatt. Viszont az ölelése maga a mennyország! Igazi forró szerelmes bújás volt. És a végtelen apró búcsúcsókoktól is teljesen elolvadok. Egy álomrandi volt ismét. remélem hamarosan újra találkozhatunk. És nagyon bízom benne hogy hamarosan egy olyan hírt mondhatok el neki ami megváltoztatja az életünket. Persze főleg lelkileg...

Kellemes napot mindenkinek!

Végre olvad a hó. A hétvégére enyhébb időt mondanak aminek örülök. Sűrű programunk lesz ha nem leszünk betegebbek. Sajnos a gyerek folytatja azt amit szeptember óta elkezdtünk. Néhány nap ovi aztán hetekig itthon. Egyik nap ettől picit be is sokaltam. Nagyon ingerült lettem. 4 éves a gyerek és már nem itthon kellene töltenie a napjait. Szüksége van a társaságra. Nem rossz gyerek nincs vele gond itthon. De nem tudok úgy mozogni tőle ahogy azt én szertném. A vásárlás is 2× annyi időbe telik mint egyedül. És ebben a hidegben sokkal jobban meg kell gondolnom hova is indulok el vele. Most biztosan sokaknak úgy hat hogy talán útban van a gyerek nekem. Ez nem igaz. Imádom őt és tényleg semmi gond nincs vele. De vágyom már arra hogy egyedül lehessek. Itthon is lenne egy csomó dolgom de nem tudom rendesen tenni amikor ő itthon van. És ha hetekig ez van akkor kiborulok. Nagyon ingerült leszek. Kiabálok vele és percek után bűntudatom lesz. Szegény nem tehet róla hogy beteges. Ráadásul egymást fertőzzük oda-vissza december óta. Ma kifejezetten édes volt. Rengeteget ölelget és puszilgat. Én teszem a dolgom: főzök, pakolgatok és egyszer csak odajön megölel vagy megsimogat és nyom egy puszit az arcomra. Most őszintén! Lehet rá haragudni? Képtelenség. Ma lefeküdtünk aludni de nem tudtunk sokat. Lakásfelújítás van a házban és ment a fúrás, kalapálás. Fel is ébredtünk elég hamar. De én nem akartam felkelni ezért feküdtünk még. A kis lelkem odahajolt hozzám simogatott és apró puszikat szórt szét az arcomon. És a simogatás közben közölte nekem hogy szeret. Majd megkérdezte tudod hogy szeretlek? Teljesen elolvadtam tőle. És Életemtől! Ugyanis ezeket mind a randi alatt látja tőlünk. És Életem volt az aki előhozta belőlünk hogy ne féljünk kimutatni az érzelmeinket. Imádom Életemet! Teljesen oda vagyok érte!
Sajnos az elmúlt napok nem úgy alakultak ahogy szerettük volna. Akadtak nehézségek és sajnos nem tudok neki segíteni. De igyekszem mellette lenni amikor csak tudok. Reggelente beszélünk és napközben is sokat együtt vagyunk. Nagyon sokat jelent nekem hogy mindig eljön hozzám.
Sajnos most a hétvége közeledik amit nem szeretek. Más tűkön ülve várja hogy elteljen a hét. Engem a hétköznapok tesznek boldoggá. Mert akkor Életemmel lehetek. Ő a mindenem!

Kellemes etét kívánok!

Ma ismét randiztunk.
Még pénteken felvetődött de akkor még nem volt biztos semmi sem. Ráadásul beszélni sem tudtunk csak szombat reggel. Akkor úgy terveztük hármas randi lesz mivel picinyami emlegette pár napot Életemet. Ezért gondoltuk hogy jó lenne egy családi randi. De az idő előrehaladtával kezdett úgy haladni a dolog hogy csak kettesben leszünk. Érdekes mert ha arra koncentrálunk hogy kettesben legyünk akkor általában hármas randi lesz. Ha pedig hármas randira akkor kettesben leszünk. A jó az hogy bármelyik verzió is alakul ki a végeredmény ugyan az: csodálatos lesz! Ez ma sem volt másképp. Elmentem Életem elé a megbeszét helyre. Kivételesen nem késtem pedig elég nececs volt az indulásom. Izgatottam vártam hogy megpillantsam Őt. Nem is telt sok időbe és megjelent. Szívem heves dobogással jelezte hogy itt van. Mivel kint hideg volt a kocsiban pedig meleg ezért sokáig nem időztünk a levegőn. Csak a legszükségesebbeket. Egy forró ölelés és egy hideg csók. Gyorsan betessékeltem magam mellé és indultunk is a búvóhelyünkre. Persze vezetés közben ment a simi. De most nagyon finom volt így nem terelte el a figyelmemet. Mivel kettesben voltunk így nem kellett bújkálnunk és takargatni magunkat. Egy csodálatosat szeretkeztünk. Régi álmunk vált valóra. De ez titok...
Igazából azt is mondhatom hogy egyre több álmunk válik valóra együtt.
Megkaptam a magamét szinte azonnal hogy megint el leszek kapatva. Hiszen 1 hete randiztunk utoljára. Ilyen sűrűn ritkán tudunk találkozni. Ilyenkor hihetlenül izgatott vagyok. Most sikerült reggelente beszélnünk. Sokat segített a mai beszélgetés is. Ráhangolódtunk a mai napra. Ma sokat beszéltem Életemhez. Nekem is nagyon jó érzés volt. Általában kis locsi-fecsik voltak de szeretek beszélni hozzá. Figyel rám és érdekli amit mondok. És néha közben magához húz. Egy apró csókkal vagy forró öleléssel lep meg. Ilyenkor természetesen elolvadok. Készült kép is. Most kicsit más lett mert egy változáson mentem keresztül de hihetetlenül szerelmesen nézünk. Olyan jó ránk nézni. Lehet elfogult vagyok. Na és? SZERELMES VAGYOK!!! És BOLDOG!! VELE!!!
Annyira szép Vele az élet! Ilyenkor napokig csak szárnyalok. A lelkem teljesen magával ránt a magasba. Minden gyönyörű. Nagyon hiányzott már nekem Életem! Most picit raktároztam belőle de ahogy az én telhetetlenségemet ismerem nem lesz elég sokáig. Azt sajnálom nagyon hogy beteg vagyok és nem érzem az illatát. Mindig érzem magamon napokig. És nem csak egy fajta illatot. Kétféle illatot raktározok el magamban. Abból az egyik napokig bennem van. A másik pedig rövidebb ideig. Mindkét illat csodálatos érzéseket gerjeszt bennem. Az egyik picit intmebb pillanatokat hoz elő a másik pedig inkább a meghittséget varázsolja elő. Nélkülözhetetlenek. Minden randi alkalmával így hazahozom magammal Őt is. Nem csak a szívemben hanem magamon is. Köszönöm Életem ezt a csodaszép napot! Remélem mihamarabb találkozhatunk.

Szép estét mindenkinek!

Eltelt pár nap amik többnyire sűrűek voltak. Orvos, családlátogatás, vendégség... Mára már nagyon fáradt vagyok. Sajnos néhány óra alvással kell beérnem ezen a héten a pihenést. A 4-5 óra alvás is általában részletekben van. A munkahelyem miatt picit stresszelek most. Nem részletezem mert nagyon hosszú lenne. 2 dolgozó közt dúl a harc a hatalomért és ez emgem megvisel mert 2 oldalról hallom a szidalmakat. Nekem nincs bajom egyikkel sem de elvárják hogy melléjük álljak. Attól félek ha győz a jelenleg gyengébb akkor szívni fogja a vérem. Nagyon a lelkemen viselem most ezt és félek hogy mi lesz. Eddig szívesen jártam dolgozni még akkor is ha néha felbosszantottak. Úgy hogy most izgul izgul...
Életemmel csak keveset tudunk beszélni amikor dolgozom. Ma sikerült beszélgetnünk egy nagyot és ez jó hatással volt a lelkemre. Tegnap este egy érdekes témáról beszéltünk. Intim dolgokról amik még nem kerültek szóba. Furcsa felismerés volt hogy annak ellenére hogy jóban vagyok anyukámmal vele nem tudtam beszélgetni ezekről mint Életemmel. Első együttlét és minden más olyan téma amik igencsak tabuk. Soha nem gondoltam volna hogy egy férfi lesz az akivel minden ilyen témát megtudok osztani. Életemmel csodálatos az élet! Ő az egyetlen gyógyír a néha beteg lelkemre. Mindig velem van és érezteti a szerelmét. Nagyon hiányzik nekem! Szükségem van rá. Remélem Ő is érzi hogy mennyire fontos nekem és minden pillanatban ott vagyok vele. A gyermekemért is ugyan úgy aggódik mint én. Törődik vele még ilyen messziről is. A szeretet úgy érzem kölcsönös náluk. Ez nekem nagyon szívmelengető.

Kellemes estét kívánok!

Tegnap nagyon csodálatos napom volt. Vagy napunk...
Sokat tudtunk beszélgetni és annyira elmélyülten mint már nagyon régen. Idejét sem tudom mikor tudtunk igazán mély dolgokról beszélni ilyen bőven. Annyi gond és probléma volt mostanában a környezetünkben hogy nem tudtak kitörni belőlünk az érzelmek. Természetesen ez nem azt jelenti hogy kevésbé szerettük egymást, mert ez nem igaz. Csak nem tudtunk róla beszélni. Voltak randik ahol érezhettük mi is zajlik a másikban és jó érzés volt átadni is ami bennünk tomboltak. De beszélni róla egészen más. Természetesen előkerültek régebbi emlékek is. Főként az első ölelés. Én kifejtettem Életemnek hogy mennyire vágytam egy ilyen ölelésre mint amit tőle kapok. Sokszor álmodtam egy olyan igazi mély és forró ölelésre de valahogy én soha nem érezhettem ezt. Már már azt gondoltam ilyen nem is létezik. És akkor jött Életem az első randinkon és megölelt. Abban az ölelésben minden benne volt. Egy álmom vált valóra. Itt kezdődtek megvalósulni a titkos álmaim. Az elmúlt 3 évben rengeteg olyan érzést tapasztaltam és éltem meg amiről nem is mertem álmodni. A heves szívdobogások amikor meglátod Őt. A mindenáron vele lenni érzés. A szerelem néha teljesen elveszi az eszem. Nem gondolkodom következményeken csak az lebeg a szemem előtt hogy itt a lehetőség. Nem szalaszthatom el. Mennem kell hozzá bármi áron. És lehet "csak" egy ölelés lesz a hosszú út vége de nem számít. A több 100 kilométer is megér egyetlen ölelést. Persze sosem egy ölelés a vége
Sajnos hétvégén nemet kellett mondanom egy randira. Piszok egy érzés volt. Nagyon facsarta a szívemet a bánat. A végén kiderült még jobb is hogy így alakult és ez picit javított a bűntudatomon. Beszélhettünk is aznap így különösen megnyugtató volt Életem a fájó szívemre.
Én nem tudom mi volt velünk tegnap de valami észbontó napunk volt. A fetörő érzelmek kimutatása csodálatos hatással volt ránk. Sok bensőséges dologról beszéltünk de a tegnapi nap fő témája mégis a szeretkezés volt. Próbáltuk elmondani mi az még ahol javíthatunk. Bár be kell valljam nekem már ez is tökéletes ahogy most van. A mi szeretkezéseinkre nem lehet azt mondani hogy monoton. Nagyon is változatos.
Nehéz észben tartani ezeket a megbeszélt dolgokat mert ha randizunk akkor szinte mindig a pillanatra hagyatkozunk. Ki emlékszik arra mit is beszéltünk meg. A pillanatnak élünk! Az időjárás is sokat segítene nekünk...

További kellemes napot mindenkinek!

Péntek 13 van. Számomra semmi különös. Nem igazán vagyok babonás inkább csak magamban szoktam megjegyezni ezeket a dolgokat. Nekem a mai napom kifejezetten jól indult. És úgy néz ki a folytatásban sincs semmi panaszra méltó. Remélem ha az oviból haza jövünk ez így is marad. Ott azért akadhatnak gondok. Mint minden oviban itt is vannak "szeretnivaló" gyerekek.
Ez a hét picit szomorkásra sikerült. Jobban mondva a hét közepén történt valami ami nagy csalódást okozott nekünk. Általában mindketten rosszul viseljük az e fajta csalódást de én most meglepően jól tudtam magam tartani. Talán belül készültem már rá... talán. Tegnap reggel tudtunk beszélni de nagyon uralkodott az egészen a szomorúság. Én próbáltam beszélni ami sokszor segít de ez most nem segített. Kezdtem egyre jobban aggódni amikor délután kaptam egy olyan jelzést amit úgy véltem Életem újra elindult felém. Amikor egy csalódást átélünk nem azt jelenti hogy szakításhoz vagyunk közel vagy nem szeretjük úgy a másikat. Ilyenkor általában egy pici magányra is szükség van. Este nem érkezett meg Életemhez egy nagyon fontos levelem. Ami tényleg útnak indította volna hozzám. Reggel megtudta nézni és ki is tudtam jönni hozzá. Szerintem egy nagyon jót beszélgettünk. A végét kifejezetten élveztük. Ki így ki úgy. Szükségünk volt erre a reggelre. Csodálatos volt! Egy lehetséges randi is szóba került ami a jövő hét elejére várható. Nálunk egy randi soha sem biztos így most sem. De lélekben mindketten készülünk rá. Úgy érzem ez a randi nagyon kellene nekünk. Ez gyógyítaná meg a lelkünket. Az első ölelésnél már sok minden feledésbe merülne. Illetve elkerülnének mélyre. Nagyon vágyom arra hogy hozzá bújhassak. Hihetetlen mennyire szeretném éreztetni már Vele, hogy mennyire szeretem Őt! Hiányzik... ezért nagyon reménykedem ebben a randiban.

Mindenkinek kellemes pihenést a hétvégére!

Most jöttem haza egy randiról.
Húúú ez micsoda találkozás volt. Kettesben voltunk ami adott volt hogy kicsit jobban összebújjunk. Még reggel arról beszéltünk hogy holnap vagy szerdán találkozunk talán. Erre ma kaptam az üzit hogy azonnal indulnom kellene. Sajnos csak fél óra múlva tudtam elindulni de nem volt probléma. Elmentem a szokásos helyünkre és vártam Rá. Szinte azonnal megpillantottam Életemet! Már nagyon hiányzott nekem. Mivel nagy szél volt kinnt ezért csak egy gyors ölelés lett. A kocsiban viszont forróbban üdvözöltük egymást. Elautóztunk a helyünkre és szinte azonnal egymásnak is estünk. Bepótoltuk az egymás nélkül eltöltött időt. Csodálatos volt! Most úgy alakult hogy keveset tudtunk beszélgetni. Más, fontosabb dolgok kerültek előtérbe. Néha kissé túlságosan is az előtérbe.
Volt összebújás is ami még mindig nagyon megható számomra és amiből soha nem elég. És volt pár vidám pillanat is. Ez egy tökéletes randi volt. És a maga módján különös.
Most újra nagyon boldog vagyok. Randik után mindig kivirulok. Minden rám van írva. Sőőőt a viselkedésem is erősen megváltozik. Végtelen türelem lesz rajtam úrrá és sokszor csak mosolygok magam elé mert még legbelül ott vagyok a randin és újraélem a szebbnél szebb pillanatokat.
Ez a mai nap nagyon jó érzéssel töltött el. Kicsit unalmas és hosszú volt a hétvége. Pont egy ilyen napra volt szükségem amit Életemtől kaptam ma ajándékba.
Remélem ez a csodálatos érzés sokáig bennünk maradhat. Az biztos hogy sokat fogunk megemlékezni erről a napról.

Hasonlóan szép napot kívánok!

Most jöttem haza egy randiról.
Húúú ez micsoda találkozás volt. Kettesben voltunk ami adott volt hogy kicsit jobban összebújjunk. Még reggel arról beszéltünk hogy holnap vagy szerdán találkozunk talán. Erre ma kaptam az üzit hogy azonnal indulnom kellene. Sajnos csak fél óra múlva tudtam elindulni de nem volt probléma. Elmentem a szokásos helyünkre és vártam Rá. Szinte azonnal megpillantottam Életemet! Már nagyon hiányzott nekem. Mivel nagy szél volt kinnt ezért csak egy gyors ölelés lett. A kocsiban viszont forróbban üdvözöltük egymást. Elautóztunk a helyünkre és szinte azonnal egymásnak is estünk. Bepótoltuk az egymás nélkül eltöltött időt. Csodálatos volt! Most úgy alakult hogy keveset tudtunk beszélgetni. Más, fontosabb dolgok kerültek előtérbe. Néha kissé túlságosan is az előtérbe.
Volt összebújás is ami még mindig nagyon megható számomra és amiből soha nem elég. És volt pár vidám pillanat is. Ez egy tökéletes randi volt. És a maga módján különös.
Most újra nagyon boldog vagyok. Randik után mindig kivirulok. Minden rám van írva. Sőőőt a viselkedésem is erősen megváltozik. Végtelen türelem lesz rajtam úrrá és sokszor csak mosolygok magam elé mert még legbelül ott vagyok a randin és újraélem a szebbnél szebb pillanatokat.
Ez a mai nap nagyon jó érzéssel töltött el. Kicsit unalmas és hosszú volt a hétvége. Pont egy ilyen napra volt szükségem amit Életemtől kaptam ma ajándékba.
Remélem ez a csodálatos érzés sokáig bennünk maradhat. Az biztos hogy sokat fogunk megemlékezni erről a napról.

Hasonlóan szép napot kívánok!

Ez a hét egy igazi álom volt. Még nem tudom elhinni hogy ez megtörtént. kezdődött az egész a hétfői randival. Ami csodálatos volt. Aztán jött a csütörtök ami eg yújabb randit hozott nekünk. Ráadásul hármasban. Igazi családként éltünk abban a pár órában. Sok időnk volt aminek nagyon örültem. Picinyami (bár azóta nevet változtattunk neki de azt nem árulhatom el) egy picit szégyenlős volt az elején hiszen már régen találkoztak. De nagyon aranyos volt mert amikor mondtam hogy hova megyünk teljesen lázba jött és pakolgatni kezdte a játékait hogy akkor ezt is meg azt is megmutatja Életemnek. Az úton picit nyűgősebb volt mert hosszú volt az út és unatkozott. Amikor megérkeztünk szégyenlősen bújkált az ölemben. De aztán pár perc és annyira megváltozott hogy utána mintha ott sem lettem volna. Folyton Életemet akarta. Persze ez kölcsönös volt náluk. Jó volt rájuk nézni mennyire jól megértik egymást. Jót játszottak. Ők voltak az én gyermekeim. A kicsi meg a nagy. Voltak pillanatok amikor picinyami picit elvonult tőlünk felfedezni a dolgokat ilyenkor szorosabban összebújtunk. Kihasználtuk az alkalmat. Volt közös almaevés is amit nagyon élveztem. Lehet ezt be is vezetem. Persze eleinte picinyami féltékeny volt hogy miért csak mi esszük az almát. Ilyenkor az arcunk közé tette a pici kezét és mondta bezárom. Nagyon vidám percek és nagyon megható pillanatok is voltak. Tegnap olyan szavak és mondatok törtek elő belőlünk amiket csak nehezen tudunk kimondani mert annyira mélyen vannak bennünk. Hosszú idő után megsúghattam Életemnek hogy szerelmes vagyok Belé. Talán ez az amit a legnehezebb kimondanunk. Persze ilyenkor nem tudok a szemébe nézni mert nem tudom állni a pillantását. Ilyenkor hozzábújok és Ő szorosan megölel. Egy csoda Vele az élet. Már akko rtervezgettük a mai napot. Ugyanis ma kereken 3 éve hogy bevallottuk egymásnak az érzelmeinket. Számunkra nagyon fontos nap ez a mai. Sajnos elég bizonytalan volt minden. Úgy éreztük ha ma nem tudunk találkozni akkor is méltó módon ünnepeltük meg ezt a csodálatos eseményt. Mivel a gyermekem már nagyon veszélyes mert elég nagy ahhoz hogy elejtsen itthon szavakat és mondatokat ezért arra gondoltunk megpróbálnánk nélküle. Már tegnap elrendeztem ezt és izgatottan vártam a mai napot. Aludni alig tudtam hogy most akko rmi lesz. Reggel megbeszéltük hogy mit is tegyünk, hogy legyen ha lesz randi. És lett!!!! Reggel amint tudtam már indultam is Életemhez. Készültem neki meglepivel amiről tudott. Mert ismer. Egy levelet írtam neki amit személyesen adtam át. Tegnap nagyon mélyre csúsztunk érzelmileg. Én gyakorlatilag már a könnyeimmel küszködtem annyira boldog és szerelmes voltam. Vagyok! És ez az érzés kitartott máig. Nem csökkenek bennem. Hogy is csökkene amikor ma újra álomvilágban jártunk. Kettesben! Egyszerre értünk oda. Már ez is mélyen megérintett. Kiszálltunk és öleltük egymást. Nagyon hosszan. Hosszú hosszú percekig. csodálatos volt. Egy forró csók is volt de a hangsúly az ölelésen volt. Életem mindent a fülembe súgott amitől teljesen elvarázsolt. majdnem kiszaladtak a könnyeim annyira elérzékenyültem. Még most is ahogy írok mert még nagyon friss az élmény. beültünk az autóba és beszélgettünk. Én nem is tudom mi volt velem de olyan kis szégyenlős voltam. Mintha először randiznánk. Képtelen is voltam arra hogy azonnal átadjam a levelet neki. Szeretkeztün kegy csodálatosat mert mégis csak ünnepeltünk. Átadtam neki a levelet mert úgy éreztem már erős vagyok ahhoz hogy utána a szemébe nézhessek és ne hatódjak meg könnyekig. Elolvasta és megölelt majd megcsókolt. tetszett neki. Érezni is lehetett rajta. Aminek nagyon örültem. Utána összebújtunk és beszélgettünk tovább. Én közben folyamatosan simogattam hol az arcát hol a nyakát. Bárhol csak hozzá érhessek. sajno sneki el klelett mennie egy időre de kérte és én is így szerettem volna hogy megvárom. Sietett vissza hozzám. Fél óránk volt már csak de érdemes volt várni rá. ha csak annyi időnk lett volna hogy megölel már az is egy álom lett volna. De így beszélgettünk kicsit most már felszabadultabban. És sokat nevettünk. Lehet szükség is volt erre a pici különlétre mert teljesen más lett a randi. Egy vidám fesztelen és szerelmes randi volt. Úgy ahogy volt tökéletes volt! Nagyon szeretem Őt! És nekem Ő a mindenem! Remélem még nagyon sok évet ünnepelhetünk együtt mert igazán boldog vagyok mellette. Szerelmes vagyok Belé!

Szép hétvégét mindenkinek!

Ma ismét egy randiról hazajövet írok. Úgy volt hogy csak holnap találkozunk. Illetve bizonytalan volt a ma és a holnap között. Ezért Életem úgy döntött mi lenne ha ma is és holnap is találkoznánk. ÓÓÓ a kis telhetetlenem. Annyira imádom!
Tegnap piszok rossz napom volt. Illetve napunk. Egymástól függetlenül történtek rossz dolgok velünk. Még ebben is egyek vagyunk. Tulajdonképpen napközben semmi nem volt velem de mégis éreztem hogy ma valahogy nem az igazi. Szeretném már ha jó idő lenne. Lehet az időjárás éreztem és ettől voltam annyira ki. Ez a mai hideg megdöbbentett. Én már tavaszra készültem nem pedig arra hogy 2 fok legyen odakint.
Sajnos tegnap reggel elaludtam így elmaradt a reggeli dorombolás. Viszont este tudtunk váltani néhány mondatot. Ami nagyon kellett mindkettőnknek hogy kicsit felengedjünk. Sajnos az oviban sem úgy működnek a dolgok ahogy megfelelne de ez se az óvónőn sem a gyermekemen nem múlik. Remélhetőleg szeptemberben már javul a helyzet.
Ma reggel csodálatos reggelre ébredtem. Életemmel lehettem. Még a napokban kitalálta mi lenne ha csapnánk egy régebbi beszélgetést. Olyasmit mint mielőtt a kapcsolatunkat elkezdtük volna. Ne használjunk olyan szavakat amiket azóta. Húúú de izgi volt. Én természetesen nem tudtam eléggé figyelni és "kicsúszott a számon" egy két olyan szó ami tilos lett volna. Életem mindig megdorgált ezért. Jót nevettem rajta. Persze az utolsó néhány percben feloldottuk és már mindent szabadott. Na ekkor nem fékeztük magunkat. Volt itt minden...
Főleg hogy felvetette a randi lehetőségét mára is. Rendesen izgatott lettem. Ovi előtt tudtam meg hogy akkor ma is mehetne a randi. Rohantam haza aztán irány Életem! Nem is értem miért de ma hosszabb volt az út hozzá. Sokkal később értem oda mint ahogy azt terveztem. Igaz ami igaz a szél elképesztően fújt és amikor egy-egy széllökést éreztem levettem a gázról a lábam. Amikor odaértem megírtam neki hogy várok rá. De negyed óra múlva még nem volt ott. Először arra gondoltam hogy lehet nem is ment el az üzi. Írtam még egyet neki. Pár perc múlva már aggódtam érte nem e történt baja. De aztán megpillantottam. ÓÓÓ mennyire hiányzott. A múlt héten 3× találkoztunk de olyan érzés volt minta hetek teltek volna el. Kiugrottam egy ölelésre de amikor megéreztem a hideg nyelvét a számban beparancsoltam magam mellé. Elindultunk a rejtekhelyünkre. Készültem neki egy pici szexi meglepivel. Hatásosabb volt mint gondoltam. Húúú nagyon bevadult amitől én is teljesen lázba jöttem. Csodálatos volt Vele! Ma nem a meghittség volt a jellemző a randinkra hanem fesztelenség. Elmeséltem neki milyen érzés volt most Vele lenni. Milyen hatással volt rám egy-egy mozdulata és hasonlók.. És végig beszéltem a randit. Mindenről összehápogtam neki. Imádta. Annyira szeretem Őt! Sajnos ma csak nagyon rövid időnk volt. De ez a rövid idő igen csak tartalmas volt. Amikor kiszállt belébújtam még hogy érezhessem Őt aztán átkísért a túloldalra és megvárta amíg beszállok. Nálunk ez már hagyomány hogy megvárja amíg beülök és még kapok egy vagy több búcsúcsókot. Ha Ő is kocsival van és nagyon siet akkor én hajolok oda hozzá. Ma is gyönyörű volt Vele reménykedem holnap is együtt lehetünk.

Kellemes napot mindenkinek!

Imádom amikor így kezdhetem álomvilágot: randiról érkeztem haza.
ÓÓÓ és micsoda randi volt... Tegnap már tervezgettük de igazából ma reggelre lett biztos a dolog. Egy jelre vártunk ami nem érkezett meg de mi mégis egymáshoz bújhattunk. Ezt kizárólag Életemnek köszönhetem. Köszönöm neked!
Ma reggel tudtunk beszélni ami nagyon jól esett. A tegnapi napon nagyon letört voltam. Szinte egész nap be sem kapcsoltam a gépet. Nem volt kedvem semmihez. Délelőtt le is feküdtem picit és egy gyönyörű álmom volt. Egy olyan álom amire 2 éve várunk hogy megtörténhessen. Szeretném ha már megvalósulna ez az álmunk is. Oly sok minden megtörtént már sőőőt olyanok is amiről álmodni sem mertünk. De ez a titkos vágyunk valahogy nehezen akar eljönni. Mi mindent megteszünk érte az biztos!
Ma reggel korábban indítottam a napunkat mert előbb kellett elindulnom Életemhez. Végül 1 órával hamarabb mint szoktam végre útnak indultam. Boldog voltam és izgatott. Újra láthatom! Már a hét elején szó volt arról hogy ezen a héten lehet 2× is tudunk találkozni. Mivel péntek van ezért picit már izgultam hogy valami közbejön. Természetesen mikor útnak indultam minden kétségbeesés elszállt és már csak az izgalom maradt bennem. Már közeledtem a célhoz amikor csörgött a telefonom. Nem is nagyon akartam felvenni gondoltam nem lehet annyira fontos. Azért megnéztem ki az. Amikor látom Életem volt felvettem. Nagyon izgatott lettem egy pillanat alatt. Mondta hogy forduljak meg mert most hajtottam el mellettük. Hmmm... nem értettem először mit keresett arra felé de mondtam akkor találkozzunk a helyünkön. Lekanyarodtam az első lehajtónál de épp pirosat kaptam a sorompónál. Vonat persze sehol. 5 percig álltam ott mire jött a volnat. Jó lassan... Életem újra hívott hogy hol vagyok már. Már csak percek és tényleg ott voltam. Egy buszmegállóban állt és várt rám. Én meg ahelyett hogy felvettem volna elhajtottam mellette és beálltam a parkolóba. De abban a pillanatban ahogy elhaladtam mellette iszonyú érzésem támadt. Miből tartott volna megállnom és felvennem Őt? Még most is összeszorul a gyomrom ha erre az esetre gondolok. Joggal mondhatja rám bárki hogy egy lökött tyúk vagyok. Természetesen azonnal elnézést kértem. Életem nem haragudott de én magamra annál inkább. Beültünk picit összebújtunk. Beszélgettünk. Szeretkeztünk. Húúú az előző randin nagyon beindultunk. Kibújt rendesen belőlünk a kisördög. Mi csak ördinek hívjuk. A mostani randin is velünk volt. Megint olyan egymásnak esős volt de ez így volt jó. Jó? Tökéletes! Két menet közt picit beszélgettünk. Na nem sokat.
Csodálatos randi volt. Ma nagyon finom kényeztetésben volt részem. Talán ilyet még soha nem kaptam. Nem is tudtam hogy ennyire érzékeny a nyakam és a vállam. Na meg a hátam. Nagyon fincsi volt.
Sajnos az idő elszaladt. Mint mindig ha együtt vagyunk. Ma állíthatom hogy nem a beszélgetésé volt a főszerep Nagyon jól éreztem magam Vele. Ha jól sejtem most egy darabig nem találkozunk így megpróbáltam minnél többet magamba zárni belőle. De ahogy magamat ismerem jó ha holnapig kibírom...
Hazafelé az úton többször nagyon mérges lettem. Amikor az ember megy szép nyugodtan az úton és egy őrült miatt le kell fékeznem mert nem bírja ki azt a néhány métert előzés nélkül. 3× kellett igencsak beletaposnom a fékbe nehogy összenézzünk közelről. Ilyenkor történnek azok a balesetek amikor a vétlen jár nagyon rosszul.

Az időjárás alakul. Talán ezért is vagyok ennyire jókedvű ma. Találkoztam Életemmel és a nap is gyönyörűen melegít. Mi kellene még? Holnap is ez marad így nincs is okom panaszra.
Mindenkinek legyen szép napos hétvégéje!

Ma megszakítom a hagyományt mert nem úgy kezdem hogy randiról jöttem haza. Mégsem vagyok szomorú mert lehet a héten is találkozni fogunk. Már nagyon várom! Hiányzik...
A hétvége nagyon uncsi volt. Semmi nem történt velem. A munkahelyen rengeteg volt a munka. Tulajdonképpen ennek örülök mert ha nincs munka bűntudatom van hogy csak nézek a semmibe és nincs tennivaló. És különben is ha sok munka van akkor hamarabb telik el az idő. Szombaton nem is volt annyira szép idő mint ahogy beharangozták. Persze nem volt hideg de nem nagyon akart sütni a napocska. Remélem most már azért készülődik a tavasz. Elég volt a hidegből!
Érdekes megfigyelést észleltem magamon. Amikor úgy fekszem le hogy nem írhatok pár sort Életemnek akkor egyszerűen órákig hánykolódom az ágyban és folyton valami zagyvaságon jár az eszem. Hol a munkám hol az otthoni teendők, gyerek, stb. Egyszerűen nem olt le az agyam és nem tudok elaludni. De ha tudok pár szót írni Neki fekvés előtt akkor pikk-pakk álomba szenderülök. Ha csak annyit mondhatok neki hogy szeretem nekem az már elég. Megnyugszom hogy tudattam vele annak ellenére hogy biztos vagyok benne hogy érzi. Sajnos esténként akadályokba ütközök ezért többnyire rosszul alszom el. Ma reggel csodálatos volt Vele! Annyira jól esett a beszélgetés. Kaptam egy gyönyörű történetet tőle. Van hogy egy-egy beszélgetés alkalmával meglepjük egymást egy történettel ahogy elképzeljük a közös életünket. Ezek mind életszerűek. És gyönyörűek!
Érdekes mert ma arról is beszéltünk hogy lehet soha nem kellene feladnunk ezt a titkos szerelmet. Életem attól fél megszűnne a varázsa. Én ettől nem félek mert tudom hogy mindig lenne valami ami újabb és újabb csoda ami fennt tartaná ezt az álomvilágot. Én inkább a lelki dolgok miatt félek. Hogy fájdalmat okozunk a szeretteinknek. Hiszen ők nem tehetnek arról hogy mi más oldalán találtuk meg az igazi szerelmet. És egyikünk sem akarná bántani a saját párját. És ott vannak a gyermekek. Vajon ők hogyan élnék meg a változást?
Mi boldogok vagyunk így! Izgatottan várjuk mindig a következő találkozást. És egyre többet teszünk meg azért hogy együtt lehessünk. Beérjük azzal amit a sorstól kapunk. Néha segítünk is neki ha már nagyon nem bírjuk egymás nélkül. Érdekes hogy az elmúlt 2 hétben sokat találkoztunk. Persze sokat... Telhetetlenek vagyunk ezért nekünk ez nem is annyira sok. És így is hogy ennyi randink volt mégis egyre jobban hiányzunk egymásnak. Életem nem csak engem de saját magát is elkényeztette.
Jó érzés volt ma hallani tőle hogy mennyire hiányzom neki. Mert én is ugyan így érzek. A nap 24 órája kevés lenne nekem hogy bújhassak hozzá. Imádom Őt!
Remélem sikerül a héten találkoznunk. Egyenlőre csak reménykedni tudok.

Kellemes napot kívánok!

Végülis ma volt a randi.
Tegnap amint megírtam álomvilágot telefonon megbeszéltük hogy nagy eséllyel ma tudunk találkozni. ÓÓÓ elképesztő gyönyörű volt. 3,5 óránk volt!!! Jutott idő mindenre nyugodtan. Természetesen nem bírtuk féken tartani a vágyainkat. Szinte azonnal egymásnak estünk. Én próbáltam picit késleltetni a dolgot de Életem elvesztette a fejét és ettől én is bezsongtam. hamar beleheltük az autót De a második menetre már teljesen kitisztult. Mondjuk akkor nem is volt olyan fontos hogy belátnak vagy sem. Majd egy hosszabb beszélgetés következett. Többnyire én csacsogtam. Vagyis inkább hápogtam. Sokat beszéltünk picinyamiról is. Életem imádja őt és nagyon tetszett ahogy ezt kifejti nekem. Szóba került milyen sokat huncutkodnának ha együtt élhetnénk. Ebben biztos vagyok. Imádják egymást!
Tudtunk intim dolgokról is beszélni. Mi az amit megteszek neki és mi az amit nem teszek meg itthon. Ég és föld a különbség. Rá kellet jönnöm hogy a szeretet nem elég ahhoz hogy mindent megadjak a másiknak amit szeretne. Ehhez több kell.
Jó volt Életemhez hozzábújni. Megleptem Őt azzal hogy az eddigi összes emléktárgyat amit a szerelmünk alatt gyűjtögettem elvittem magammal. Persze Ő tudta. Reggel említetem neki hogy lehet lesz meglepi és gyakorlatilag azonnal kitalálta. Jut eszembe a reggel... Nem indult valami fényesen. Életem csalódott hogy azt mondtam neki nem tudok elindulni a tervezetnél korábban. Ezen picit kiakadt és beburkolózott. Szinte egy szót sem szólt. Nem azért mert bántani akart csak nem tudta elfogadni hogy nemet mondok. Persze elindultam a kívánsága szerint. De így sem értem előbb oda. A városban ugyan olyan dugó van reggel mint délelőtt. Elképesztő! És még a főúton ami Életemhez vezet is sokan voltak pedig ott van hogy több 10 kilométert úgy haladok hogy se előttem se a hátam mögött senki nem hajt. Végül is Életem eljött hozzám közelebb és egy régebbi randihelyen találkoztunk.
A beszélgetések közben sok sok bújás volt. Voltak meghitt pillanatok és voltak mulatságosak is. Volt hogy meghatódtunk és volt hogy sokat nevettünk. Egy szóval ez a randi CSODA volt!!! Kaptam újabb emléktárgyakat Tőle. Imádom ha kapok valamit mert így még jobban érzem a kötődést közöttünk. Sokkal szorosabb ilyenkor a kötelék ami közöttünk van. Van egy tárgy amit még a kapcsolatunk legelején kaptam. Életem szerint ha most kapom meg akkor sokkal több érzelem lenne benne mint akkoriban. Lehet. Én úgy érzem a lehető legjobb pillanatban kaptam meg Tőle. Mert ezzel éreztette velem hogy örökre az enyém. Nagyon szeretem Őt!
Beszélgettünk arról is hogy milyen sokat változtunk. Már sokkal nyitottabbak és természetesebbek vagyunk a randikon. Nem feszengünk nem szégyenlősködünk. Egymás szemébe merünk nézni. És nyíltabban beszélünk meg olyan témákat amiket csak leírni tudtunk régebben. Egyre mélyebb és gyönyörűbb ez a szerelem. Soha nem gondoltam volna hogy én ilyet átélhetek. Egyáltalán létezik ilyen! Nálam nincs boldogabb ember a világon! Tudja meg mindenki hogy SZERELMES VAGYOK!
Az időjárás is csak kényezteti a lelkem. Itt a tavasz és az idő is gyönyörű. Erre vártam már régóta.

Nagyon szép délutánt mindenkinek!

Ma egy picit szétestem lelkileg. Nem értek semmit. Tegnap még lelkesen vártam mit hoz számunkra az elkövetkezendő 1 hét de estére kiderült semmit. Pontosabban senkit. Az hogy semmit az ebben a formában nem igaz. Hiszen Életem szerelmét minden nap érezhetem. És ez nekem több mint boldogság! Reggel tudtunk beszélni de egyikünk sem értette ami körülöttünk történik. Arra jutottunk hogy többet kellene egymással törődnünk. Többet kellene a randikon csak magunkkal foglalkozni. Életem felvetette hogy mi lenne ha néha szeretkezés mentes randikat terveznénk. Ezen jót nevettem. Mi és a szexmentes randik... Ritkán találkozunk és képtelenek vagyunk magunkat fékezni. Szerintem ezzel nincs is gond. Egészséges szerelmes emberek vagyunk. Viszont valami olyasmit eltudok képzelni hogy a 2 szeretkezést csökkentjük egyre. Talán...
Már most nagyon hiányzik. Ma főleg az ölelése. Az az igazi mély és óvó ölelése. Nagyon vágyom rá!
Végre megérkezett a jó idő és rögtön meg is fáztam. Remélem őszig most aztán már nem leszünk betegek.

Ma valahogy nem jönnek a szavak.
Kellemes hétvégét mindenkinek!

Ma ismét randiról érkeztem.
Teljesen más hangulatban telik így a napom és ahogy itt ülök még most is csak úgy borzongok annyira jó volt ma is. Csodálatos volt! Még a hétvége elején megbeszéltük hogy akkor ma randizunk. Most valahogy fel sem merült hogy esetleg kétséges lenne. A hétvége picit fáradtan telt nekem de reggelente Életemmel ébredhettem és ez nagyon boldoggá tett. Most kezdődik belőlem kitörni a megfázás aminek nagyon nem örülök. De valahogy most ez sem tud érdekelni mivel kint gyönyörű idő van és együtt lehettem a szerelmemmel. Ez a legfontosabb számomra. Ő a legfontosabb!
Reggel kivételesen időben elindultam. A szokásos menetidő volt. Leparkoltam a megbeszélt helyen és vártam rá. Amint megjelent heves szívdobogásom lett. Nagyon vártam már a pillanatot hogy átöleljen. Ezt nem is lehet szavakba önteni milyen csodálatos érzés. Talán ez a mondat illik rá a legjobban: végre újra itthon...
Elhajtottunk a szokásos helyünkre. Ott egymásba borultunk. Majd picit beszélgettünk. Illetve próbáltam volna ha nem kényeztet finomabbnál finomabb csókokkal mindenfelé. Néhány pillanat teljesen kiesett az emlékezetemből. Pl. az hogy hogy került le róla a nadrág. és hogy a két szeretkezés között volt e szünet. Ma úgy mentem el a randira hogy ma csak bújok Életemhez és én mindenképp boldoggá teszem Őt. Mivel nagyon nem vagyok jól ezért én ma lemondtam a részemről. Persze az én torkos kandúrom ezt nem hagyta annyiban. Tudta Ő hogyan kell kényeztetnie ahhoz hogy meggondoljam magam. Húúú annyira fincsi Vele az élet!
Ma sokat beszélgettünk. Imádtam Őt hallgatni és imádtam hozzá beszélni. Ma elmeséltem neki részletesebben hogy az itthoni szex mennyire nem tud lázba hozni. Érdekes volt ezt elmondani és bele is gondolni hogy mennyire más ha az ember szerelmes. Ilyenkor elvesztem a fejem és egy másik világban élek Vele. Másképp élem meg a kétféle érintést. Egész más ha viszont kívánja a másikat az ember vagy csak megszokásból teszi. Ég és föld a különbség.
A mai napon nagyon boldog vagyok. Életemmel lehettem és ez mindennél többet ér nekem. Kaptam tőle egy aprócska ajándékot. Tudtam hogy zavarba fogok jönni. Nem is tudtam rendesen kimutatni mennyire örültem neki. Egy kiskacsát kaptam Tőle. Teljesen elolvadtam... Oda vagyok Érte! Remélem hamarosan láthatom Őt újra.

Nagyon nagyon szép napot kívánok mindenkinek!

Húúúú ez a mai nap...
Randiról jövök természetesen.
Ez is egy álomrandi volt. Tegnap este derült ki hogy ma létrejöhet e vagy sem. És nagyon boldog voltam hogy igen. Az éjjel alig aludtam valamit. Pedig álmos voltam. Lehet izgatott voltam már. Óracsörgés előtt már ébren voltam. Elkészültem és indultam, igaz 10 perccel a tervezett idő után. De már úton voltam amikor Életem jelezte hogy Ő is elindult. Nagyjából a szokásos időben érkeztem meg. Jeleztem hogy már ott szeretem de Ő felhívott hogy picit késik. Nem számított. Várok bármennyit csak átöleljen. Pár perc múlva megpillantottam. A szívem egyre szaporábban vert ahogy közeledett felém. Én belebújtam egyből Életem karjába. Pici szerelmes csók is csattant majd indultunk a helyünkre. Eddig ez a hely nekünk a hosszabb szeretkezéseket jelentette. Kellett egy kis idő hogy megszokjuk a helyet. Már sok maratoni szeretkezést éltünk ott át de ez most megdőlt. Nagyon vágytunk egymásra pedig hétfőn találkoztunk. Nálunk ez már nem számít mert mi minden nap egymásnak esnénk.
Beszélgetni nem nagyon beszélgettünk. Elhelyezkedtünk egy viszonylag kényelmes pózba és már faltuk is egymást. Gyönyörű Vele az élet! Imádjuk egymást boldoggá tenni. Most időnk is volt ezért nem kellett azon görcsölnünk hogy most mennyi időnk is van. Belefér még egy esetleg? Belefért. Ha egész pontos akarok lenni akkor 3 szeretkezésünk volt ma. Egyre nagyobb az étvágyunk de ez persze az időtől is függ. Most volt időnk. Az utolsó kettő között volt egy hosszabb beszélgetésünk. Mindketten csacsogtunk. Nagyon jó volt hallgatni Életemet. Ami csak eszünkbe jutott arról beszéltünk. Persze hogy megbeszéltük az intimebb dolgokat is hiszen ez nagyon fontos. Nem jó elhallgatni hogy kinek mi a jó és legközelebb hogy lehetne jobb. Fontos hogy tudassuk mire vágyunk igazán. Bár már nem nagyon van mit megbeszélnünk ez ügyben. Inkább csak azt hogy mennyire megváltoztunk ezen a téren. Van egy bizonyos fajta szeretkezésünk amit már évekkel ezelőtt próbáltuk de akkor nem ment. Valahogy nem voltunk elég nyitottak és tapasztaltak ebben a dolgoban és fel is hagytunk vele. Majd pár hónapja újra előkerült és azóta tökéletesre fejlesztettük a szeretkezéseinket. Mostanra nyíltunk meg annyira hogy minden apróbb részletet is megbeszéljünk és ne szorongjunk hogy hogy is mondjuk el a másiknak. Vagy éppen azon ne szorongjunk hogy hogyan is tehetném neki jobban ezt vagy azt. Ez megszűnt. Merünk róla beszélni és ez egy nagyon fontos kulcs a szeretkezéshez. Nem szégyen az ha elmondjuk mi segít ahhoz hogy boldoggá tegyen.
Sajnos most nem fogunk tudni találkozni egy darabig. Talán a jövő hét vége felé... Talán. Örülnék neki mert minden pillanatban hiányzik nekem. Sajnos ma nem fogjuk tudni megbeszélni a randit. Esetleg holnap.
Ma felfigyeltem arra hogy ha Életem picit meghatódik akkor másképp csókol. Nehéz egy érzést elmondani de abszolút érezhető. Ma pl. kiakartam mondani hogy szerelmes vagyok Belé. Ezt minden randin elszeretném mondani de eddig kb. kétszer sikerült. Max. háromszor. Éppen csókolóztunk amikor én elnevettem magam. Mert készültem rá de nem ment. Majd szégyenlősen bújtam és pislogtam. Életem azt hitte egyre gondoltunk és kiakarta csikarni belőlem hogy mondjam el miért mosolyogtam. Persze az Ő gondolata kicsit más jellegű volt...
Majd hosszas kérlelésre erőt vettem magamon és a fülébe súgtam mit szerettem volna mondani. Erre Ő átölelt és megcsókolt. Itt éreztem hogy mennyire másképp csókol ilyenkor. Ezt megéreztem már máskor is de most tudatosult benenm miért. Talán meghatódott. Ilyenkor nagyon mély és szenvedélyes a csókja. Imádom! Szerelmes vagyok Belé...
Szóba került a gyermekem is hogy hiányzik neki. Azt mondta jól megharapdálná a fenekét Na én ezt teszem helyette is. Végre meggyógyult de most én lettem beteg. Olyan aranyos volt mert nehezen tudtam beszélni 2 napig. Az első nap ovi után amikor beszélni akartam hozzá de nem ment akkor kérdezte: anya milyen a hangod? Nem értelek miért nem magyarul beszélsz? Ezen nagyon jót nevettem. Ő még nem tudja ez mit jelent de szerintem nagyon édes volt. Néha vannak elszólásai amin nagyon jóket derülünk.
Szeretjük ha velünk van de az ovi is fontos.
Ma beszélgettünk arról is hogy picinyami mennyire elfogadja Életemet. Olyan dolgokat enged meg neki amiket más nem tehetne vele. És úgy játszik Életemmel mintha tegnap találkoztak volna utoljára. Csodálatos érezni rajtunk mennyire kedvelik egymást. De egy közös csöppségre már egyre jobabn vágyunk. A sors valahogy kikerül minket ez ügyben ami néha túlzottan is fájó tud lenni. Mi próbálkozunk és várunk a csodára mert érzem hogy eljön. Szükségünk van rá.
Mind e mellett Életemmel tökéletes álomvilágban élek!

Én nagyon boldog vagyok ma és szeretnék mindenkinek hasonló szép napot kívánni!

A héten nem volt több randink. Kettőnél megálltunk.
Viszont a randinapok kivételével minden reggel beszélgettünk. Tegnap és ma telefonon is!!! Fejlődünk.
Tegnap reggel csodálatos beszélgetéssel indítottunk. Nem volt hosszú de elég volt arra hogy átdjuk az érzelmeinket. Megbeszéltünk hogy később még beszélünk. De nem úgy alakult Életem programja így nem volt alkalmunk folytatni a turbékolást. Épp vásároltam amikor jött egy üzi. Sejtettem hogy Ő lesz ezért izgatottan kaptam elő a telefonom. Azt hittem az áll majd benne hogy már vár rám. Ehelyett írta hogy sajnos el kellett mennie ezért nem tudunk többet beszélni. Viszont felhívhatom ha szeretném. Pillanatok alatt szomorú lettem. Hirtelen azt sem tudtam hogy épp miért állok sorban. Elfelejtettem mit is akarok vásárolni. Még az előttem lévő hölgy kérte amit szeretett volna de én ott álltam és türelmetlen meg kétségbeesett voltam. A kétségbeesésemet az okozta hogy Életemet fel szerettem volna hívni. Hallani akartam a hangját. Nagyon nem megy nekünk a telefonálás de mégis szeretünk itt is együtt lenni. Ahogy izgatottan beszélünk össze-vissza.
Sajnos se üzit nem tudtam írni se visszahívni. Pénzügyileg lefogyott a telefonom. Ott görcsöltem mert nem tudtam elmondani neki mennyire szeretnék vele lenni. Tudtam hogy várja a válaszom de nem tudtam jelezni. Már egy másik üzletnél voltam amikor megszólalt a telefonom. Életem volt!!! Persze épp a krumpli pakolás közepén voltam ezért megkértem hívjon vissza 2 perc múlva. De nem tudtam kivárni a 2 percet. Amint végeztem a boltban megcsörgettem. Ő hívott is. Húúú de remegett a szívem. És mindenem. Annyira izgatott voltam. nehezen indult a beszélgetés de aztán annyira belejöttem hogy még Életem is kinevetett.
Csodálatos volt Vele így is együtt lenni. Persze néhány szexis dolog is előkerült és nem érdekelt hogy épp elmegy mellettem valaki az utcán vagy sem. Így is nagyon zavarban voltam. Elmeséltem neki nagy volnalakban hogy egyáltalán nem érdekelne ha itthon kiderülne a kapcsolatunk. Nyílván nem azon vagyok hogy kiderüljön de már nem görcsölök azon hogy nagy balhé lesz. Nem fogom letagadni mert Ő számomra minél fontosabb! SZERETEM ŐT!
Nem sokszor de előfordult már hogy beszéltünk telefonon. Mindkettőnkben motoszkált hogy ki kellene mondanunk hogy szeretlek. De soha nem ment. Még egymás szemébe nézve sem megy a randikon. Csak úgy hogy a másik füléhez hajolunk és belesúgjuk. De tegnap megtört a jég. Én percekkel előtte már készültem magamban és az utolsó pillanatban kimondtam neki. Nagyon nehéz volt és sajnos annyira zavarban voltam hogy a hangsúly nem lett annyira finom és lágy mint az érzés. De azt hiszem ez most nem is számított. Életem meglepődött majd ő is halkan a fülembe mondta. ÓÓÓ annyira csodálatos volt. Életünkben először mondtuk ki telefonba eddig ezt a gyönyörű szót. Elmondani nem tudom milyen sokat jelentett nekem és hogy mennyire boldog voltam. TŐLE!
Akkor úgy volt hogy délután lehet beszélünk. Szinte egész nap a gép előtt ültem és lestem az alkalmat. Sajnos nem jött el mert nem tudott. Estére picit csalódott lettem és erre tettem pár szóban jelzést is. Szerettem volna megbeszélni Vele ezt a telefonálást és kibeszélni egymás érzéseit ezzel kapcsolatban. Picit úgy hatott mintha hisztiznék. Lehet az is volt de szerintem nem volt vészes. Telhetetlen vagyok ha Róla van szó.
nagyon nehezen is aludtam el emiatt. Vártam hogy reggel legyen és ne aludjak el. Felébredtem majd azonnal ki is jöttem. Életem várt rám. Hihetetlen szívdobbanások közepette léptem be és kezdtünk beszélgetni. Jó volt Vele újra. Szeretek Vele ébredni. Szeretek Vele lenni!
Még délelőtt beszéltünk újra és abban maradtunk ha kapok jelzést újra beszélhetünk telefonon. Ma én hívtam Őt vissza. 21 percig beszéltünk. csodálatos volt! Én rengeteget beszéltem de azt sem tudom miről. Arra emlékszem hogy picinyamiról meséltem Neki. És Életem is beszélt hozzám ami nagyon boldoggá tett. Most szexi téma nem jött szóba. Nem volt szex telefon. Bááár vannak erre is módszereink.
Húúú micsoda történeteink vannak.
Már most tudom hogy ez a hosszú hétvége lassan fog eltelni. Várom már nagyon a jövő hetet hogy esetleg legyen remény arra hogy újra átöleljen. Tiltást kaptam arra a szóra amit mindig érzek ha nincs velem ezért csak ennyit mondok: doromb doromb....

Mivel tudom az ünnepekig nem jövök ezért megragadom az alkalmat:
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok Mindenkinek!

Ez a hétvége nagyon lassan telt. Főleg hogy az ünnep miatt 3 nap volt. Végülis a tegnap volt a legkellemesebb. Szombaton még a szokásos tennivalókon dolgozgattam. Főzés, pakolászás és munka. Most pár nap pihi jön. És talán egy randi. Ezt még meglátjuk.
A reggelek szerencsére úgy alakultak hogy Életemmel lehettem. Ma egészen közelről is. Annyira hiányzott már egy igazán fesztelen beszélgetés. És hát mi tagadás így jobban indul a hét is. Tegnap reggel még eléggé a kisördög beszélt belőlünk de mára elillant és csak a simulás és bújás volt jelen. Tegnap délután gyermekem lepett meg egy kérdéssel. Megkérdezte mikor megyünk Életemhez. Sajnos már nagyon régen találkoztak és ilyenkor a gyerekben halványulnak az érzelmek és élmények amiket a randi alatt gyűjt be tőlünk. Főleg Életemtől. És nagyon meglepődtem amikor rákérdezett. Válaszolni nem tudtam neki mert még magam sem tudom. Csak ennyit súgtam neki hogy remélem hamarosan. Az biztos ha ő ott van velünk teljesen más a randi. Akkor is meghitt de akkor családiasan meghitt. És persze szeretkezni is más hiszen vigyáznunk kell. Mégis csak gyerek...Azért volt már egy pár érdekes kérdése és megállapítása amikor azt hittük nem figyel. Húúú egész zavarba ejtő volt...
Természetesen nézőközönségünk is akadt már az autón kívül. És volt hogy egy kutyus ugrott majdnem az ölünkbe egy parkban. Egy pillanatra zavarba jöttünk de hamar észhez tértünk. Tudom hogy sokan megbotránkoznának de nekünk nem igazán van más lehetőségünk. Nyílván nem tárulkozunk ki emberek előtt inkább csak megbújunk és szeretjük egymást. Szerintünk ebben semmi rossz nincs. Miért lenne bűn ha két ember titokban szereti egymást? Így alakult az életünk és megpróbáljuk a tőlünk telhető módon éreztetni az érzelmeinket. Na jó néha túlfűtőttek vagyunk de szerintem ez egy természetes dolog ha az ember szerelmes. Az elején azért bennünk is voltak olyan gátak amiket csak nagy nehezen győztünk le. Kiismertünk néhány helyet ahol most már szabadjára engedhetjük a vágyainkat. Ha új helyen találkozunk azért picit feszengünk. De hamar belakjuk.
Most még nem is tudom hogy hol fogunk legközelebb találkozni. Talán a mostani helyünkön. Ott már nincsenek akadályok. Nagyon várom már a pillanatot hogy újra átöleljen. A többi úgyi jönni fog magától.

Kellemes napot kívánok!

Úgy néz ki holnap randi. Sajnos részleteket egyáltalán nem tudok. Se azt hogy hol se azt hogy mindenképp lesz e. Az időjárás közbeszólhat. Ez a randi szervezés most nagyon körülményes. Megbeszéltük Életemmel várunk egy bizonyos jelre. De a jel csak nem akar megjönni. Úgy volt még ma reggel ha esetleg délelőtt megkapom a jelzést akkor indulhatok azonnal. Sajnos ez nem így lett és nagyon félek hogy holnap sem kapjuk meg a várva várt jelet. Ez a jelzés a közös gyümölcsünkről szól. A legnagyobb baj hogy nem ismerem eléggé a saját testem. Szinte bátran kijelenthetem hogy Életem jobban ismeri a belsőmet mint én.
Ha minden jól sikerül akkor holnap sok-sok órát tölthetünk el kettesben. Már nagyon várom. Mert vágyom rá! Ahogy először átölel és erőt merítünk ezáltal az első csókhoz... ÓÓÓ olyan gyönyörűek azok a pillanatok. És amikor úgy érezzük elég bátrak vagyunk hozzá akkor félve egymás szájához hajolunk és remegve csókoljuk meg egymást. 2,5 éve randiztunk először és még mindig nagyon félénkek vagyunk az első pillanatokban. Viszont ami utána jön... Na abban rengeteget változtunk. Főleg én. Én nagyon sokáig szinte nem mertem Életemhez érni a csókon és ölelésen kívül. Már többször is szeretkeztünk de nem mertem megtenni azt a lépést hogy magamtól is kényeztessem Őt. Bárhol. Életem már a második randinkon közelebb került hozzám de én mégsem voltam elég bátor ahhoz hogy viszonozzam. Természetesen Ő nem unszolt. Türelmesen kivárta az időt hogy magamtól is megtegyem amire vágyik még. Amikor először tettem meg ezeket a lépéseket még csak apránként haladtam. Most meg már alig bírom kivárni a pillanatot hogy örömet okozzak Neki. Ha holnap valóban sok időnk lesz akkor biztosan nem egyszer fogunk egymásnak esni. Húúú de várom már. Mindkettőnknek van egy kedvenc szeretkezési módja. Illetve Életemnek több is. Általában élünk a lehetőséggel és minél többet teljesítünk belőle. Izgulok már a holnap miatt. Remélem mellénk áll a sors hamár a jelet nem kaptuk meg. Akarok Vele lenni! Az ölelése hiányzik most a legjobban.
Csak reménykedni tudok...

További kellemes napot nektek!

Bizonytalanul de végül is megtörtént a randi.Boldog is vagyok meg picit szomorú is. A sok-sok órából végülis 2 óra lett. Több dolog is közbeszólt. Főként az eső. Végül úgy döntöttünk hogy akkor menni kell. Éjjel nagyon rosszul aludtam. Szinte óránként fennt voltam. És mindig csak nehezen tudtam visszaaludni. Már óracsörgés előtt ébren voltam ezért ki is kapcsoltam hogy ne verjem fel a családot. Bár mellettük sokszor ágyút lehet dörgetni. Készülődtem a randira és időben elindultam. Az út viszonylag sima ügy volt. Kisebb dugókkal. De ez már szokásos. A szokott időben érkeztem de most a randihelyre. Amint leparkoltam megláttam Életemet és már vártam hogy átöleljen. Meg sem tudtam szólalni a meghatottságtól hogy újra Vele lehetek. Ő persze nem értette a hallgatottságom okát. Kérdezgette miért hallgatok. Csak bújtam hozzá. Picit még oldódnom kellett. És bevallom valahol számítottam rá hogy lehet az oviból ma hívnak hogy beteg a gyerek. Éjjel éreztem rajta hogy újra megfázott. Majd meglátjuk hogy lesz amikor nemsokára megyek érte.
Beültünk az autóba és Életem keze azonnal a "lényegre" tévedt. Megkérdezte beszélgessünk még? Még? De hát nem is beszélgettünk.Pár perc után egymásnak estünk. Elég kis vadócul. De jól esett már érezni Őt egészen közelről. Újra nyomokat hagyott rajtam amiket imádok. És még érzem az illatát ahogy szimatolok. Csodálatos Vele! Ma egy maratoni menet volt. És később volt még egy rövidebb is. Húúú annyira vágytam már a közelségére. Imádom a csókját és imádom ahogy simogat. És a harapdálásától pedig megőrülök. Picit levezettük a felgyülemlett feszültséget.
A két szeretkezés között egy nagyon jót beszélgettünk. Elmondta hogy nagyon hiányzik neki picinyami. És hogy mihamarabb szeretne egy családi randit. De erre lehet csak nyáron kerül sor. Meglátjuk...
Sajnos egyszer csak elkezdett esni az eső és készülődtünk. De aztán elállt. Mivel úgy nézett ki hogy nagyon nem akar kisütni a napocska és újabb eső várható ezért Életem tett egy konkrét mozdulatot hogy mire vágyik még. Tudtuk hogy egy nem lesz elég. Régen találkoztunk már. Így csodálatos befejezés volt a csodálatos randinak. Jaa természetesen volt egy telefonhívás pont a kellős közepén. De nem számított. A második szeretkezés meglepően gyorsan lezajlott ahhoz képest hogy elsőre sokáig tartott. De szinte ez mindig így van. A második Életem kedvence. Naná hoyg hamar elsül.
A randi végén Életem azt mondta szeretne egy jövő heti randit is ezért szervezni fog egyet. Már most várom. Picit csalódott vagyok hogy rövidebb lett mint gondoltuk. De panaszra nincs okom mer Vele lehettem és szerethettem! Remélem érezte is hogy mennyit jelent nekem. A mindent!!!
Most egy újabb hosszú hétvége jön és kiváncsian várom mit hoz a jövő hét számunkra.

Kellemes hétvégét mindenkinek!

Egy szokásos nehezen múlós hétvége és egy fáradt hétfőn vagyok túl. A hétvégén nem tudtam beszélni Életemmel. "Csak" telefonon. A szombat elég mászkálós volt nekünk. Mivel egész jó idő volt inkább kimozdultunk a gyerekkel. Megérte mert nagyon jó érzés volt látni mennyire felszabadult. Vasárnapra nem volt terv. Inkább csak a szokásos heti összegyűlt rumlit raktuk helyre. Én délután lepihiztem és Életemmel ébredhettem. Amikor felébredtem írni akartam neki de nem tudtam. Picit korlátozva vagyok mostanság a géppel így nehezen is fogadtam el vasárnap hogy nem jöhettem pedig Életem invitált a hálóba. Épp felébredtem és kidühöngtem magam amikor megkérdezte felhívom e. Egy pillanatig sem godolkodtam már nyúltam is a telefonért és pár másodperc múlva már doromboltunk is a telefonba. Csodálatos volt Vele! Érdekes hogy általában ha zavarban vagyok akkor nehezen tudok megszólalni. De tudom hogy Életemmel ezt nem tehetem. És hogy honnan jön belőlem ennyi minden azt nem tudom mert csak beszéltem folyamatosan. Életem szóhoz sem jutott pedig imádom hallani a hangját. Oda vagyok érte! Olyan dolgokról is beszéltem neki amikről úgy gondoltam eddig hogy telefonban nem menne. Itthoni szex... Még a randikon is sokszor zavarba esek ha szóba kerül és most minden gátlás nélkül elmeséltem neki ezt-azt. A végén azt mondta nekem hogy imád. Ezt a szót akkor használja ha szeretné kimondani hogy szeret de az túl mélyen van. Én viszont annyira meghatódtam hogy nem tudtam kimondani hogy szeretem. Ezt el is mondtam neki. Ő természetesen nem haragudott hiszen érezte a telefonon keresztül hogy mi van a szívemben. Szerelmes vagyok Belé!
Tervezgetjük már a heti randinkat. Eddig úgy néz ki hogy a csütörtök lesz a megfelelő de ezt nem lehet még biztosra tudni. És lehet van egy pici esély arra hogy egy ágyikóban szeretkezhessünk. De erre olyan pici az esély hogy bele sem éljük magunkat. Igazság szerint egyszer már majdnem lebuktunk. Adott egy lehetőség és kihasználtuk. Csak épp megjelentek emberek akikre nem számítottunk. Szerencsére már túl voltunk a szeretkezésen. Vagyis az elsőn mert hogy randinként több is van. Na az meleg helyzet volt. Olyan gyorsan még életemben nem öltöztem fel mint akkor. Utána beültünk az autóba és még 2 szeretkezést lezavartunk. Az volt az első eset hogy 3 volt egy randin. De nem az utolsó
Hát ennek a majdnem lebukásnak a fényében lehet nem kockáztatunk. Meglátjuk a helyzetet és az biztos hogy jobban körbepuhatolózunk. Azért bennem van a kiváncsiság hogy milyen lehet ágyban az igazi szeretkezés. Az biztos hogy csodálatos!
Még 2 nap és újra ölelhetjük egymást...

Szép és kellemes napot nektek!