Aktív témák

• álomvilág csendes tag

  #126 2009-09-29 10:38:42

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  álomvilág

  csendes tag

  Mostanában kis szüneteket tartok az írásban. Nem sok időm van. Sajnos a múlt héten Életemmel és cuncikával nem sokat tudtam találkozni. Reggel Életemmel ébredtem korán hogy legalább láthassuk egymást. Mert este mikor hazaértem Ők már aludtak. Jaaj annyira aranyosak voltak. Beléptem és egy ágyban aludtak a nagy ágyon. Életem fogta cuncika kezét és óvta Őt még álmában is. Sajnos volt olyan este amikor nem voltak meg jól egymással. Cunci picit na jó nem is picit hisztis volt. Kevés nagyon kevés volt belőlük az a pár óra. Max 2 óra. Hétvégére már lelkileg is kiborultunk mert hiányoztunk egymásnak. Az életünk egyre szebb és szebb. Csodálatos!!! Maga az érzés is csodálatos ami bennünk van. A szívünkben. Én még most is úgy érzem hogy ez az érzés örök!!!
  Kifestettük a gyerekek szobáját. Életem gyermekeinek lesz a szobája. Valami elképesztő szuper lett. Cuncika eperkés szobája után nem gondoltam volna hogy ennyire fog tetszeni nekem ez is. Felül világos kék és alul sötétebb kék. De nem sötét hanem inkább olyan király kék féle. Nagyon szuper lett. Elmegyünk a szoba mellett és vonzza a tekintetet. Picit izgultam hogy tetszeni fog e a többieknek ugyanis én kevertem ki a színeket. A bordűrt a gyerekek választották. Nagyon szép lett. Izgalmam eloszlatták mert hétvégén itt voltak a gyerekek és őszintén látszott rajtuk hogy tetszett nekik. Most itt is aludtak. Nagyon jól érezték magukat aminek nagyon nagyon örültem. Izgultam hogy megfeleljek picit mint pótanyuka de úgy tűnt ez nem nehéz feladat. Nagyon aranyos gyerekek. Ők már nagyok így meg lehet velük beszélni hogy mit is szeretnének csinálni. Legfőképp játszottak. Cunci játékaival és a szomszéd kisfiúval. Hol nálunk hol a szomszédban. Néha én is bekukkantottam hozzájuk és nem vették zokon ha beleszálltam a játékukba. Pedig úgy mentem be hogy jaaj csak meg ne zavarjam Őket. És kedvesen beszéltek hozzám majd közösen játszottunk egy picit. Cuncika nem volt itthon. Az apjánál volt hétvégén. Hiányzott nekünk. Nagyon vártuk Őt haza. Mivel a gyerekek szobájában még nincs ágy így a gyerekek aludtak a helyünkön mi meg cuncika szobájában a földön. Persze előtte azért összebújtunk. Gyerekek ide vagy oda....
  Vasárnap délelőtt felragasztottuk a csíkot a gyerekek szobájába. Ők addig eljátszottak. Ebéd után lementünk a szomszédainkkal tankozni és amikor a gyerekek elmentek közösen sétáltunk. ÓÓÓ mennyire csodálatos volt. Az első igazi kéz a kézben hosszú sétánk volt. És nagyon nagyon boldogok voltunk. Néha megálltunk és megöleltük megcsókoltuk egymást. Nagyon büszkék voltunk a szerelmünkre. És azok is vagyunk. De nekünk még külön öröm hogy ezt mindenki láthatja is rajtunk. Közben telefonált a férjem hogy nemsokára indul majd cuncival. Így hazaértünk összebújtunk. Vagyis inkább egymásnak estünk. Még délelőtt nem tudom mi történt velünk de az egyik pillanatban egymásra vetődtünk. Szinte felfaltuk egymást olyan kis vadak lettünk. De itt voltak a gyerekek így gondoltuk majd délután befejezzük. Ez így is lett. Kaptam néhány karmolást is olyan kis vad tigris lett Életem. Na engem sem kellett félteni. Mindketten beleszédültünk a játékba. Ilyenbe még nem volt részünk. Még mindig rengeteget szeretkezünk. Azt hittük hogy pár nap alatt majd csillapodik bennünk a hév de nem hogy csillapodik még erősebb az étvágyunk. Az a jó hogy ezek nem eltervezett szeretkezések hanem maguktól jönnek és alakulnak ki.
  Mikor cunci hazajött olyan kis csendes volt és távolságtartó. Úgy tűnt estére rendbe jött de másnap megint olyan kis fura volt. Mivel és ezen a héten végig délelőttös vagyok így nem én ébresztettem és vittem oviba. És a többiek Életem és a szomszéd mondták hogy olyan mintha mondogattak volna cuncinak dolgokat a hétvégén az apjánál. Ezt el tudom képzelni. Mára ha minden igaz rendbe jött. Sőőőt már tegnap este is nagyon aranyos volt és közeledett is. Reméljük ez marad is most már. A hétvégén marad nálunk. Jönnek anyukámék. Picit izgulok hiszen Életemmel most találkoznak először.Nem lesz gond de mégis izgulok.
  Ma az oviban gyümölcs vásárt rendeznek. Gyümölcsöket és zöldségeket bizniszelnek egymással a csoportok. Úgy megnézném őket. Énekelnek is ha jól tudom. Piac napot tartanak. Remélem délután mesélni fog majd.
  Életem nagyon hiányzik. Még mindig nehezen viselem hogy nem lehetek vele nappal. De mégis könnyebb a szívemnek hiszen tudom hogy én várhatom haza Őt.
  Csodálatos az életünk. Nem találok benne hibát. Mindent megtudunk beszélni ha olyasmi van amit másképp csináltunk mindketten és hozzászoktunk dolgokhoz. Megbeszéljük és megegyezünk hogy akkor így lenne a helyes. Nem is tudom elképzelni hogy nézeteltérés lenne közöttünk. Abszolút nyíltan tudunk beszélni bármiről. És ez egy nagyon fontos dolog szerintem.
  A szerelmem amit Életem iránt érzek az egyre mélyebb és mélyebb. Nem stagnált azzal hogy összeköltöztünk. Még mindig beleborzongok ha csak rám néz vagy hozzám ér. Még mindig izgatott vagyok amikor üzit küld és még mindig zavarban vagyok ha telefonon beszélünk.Mesés ez a szerelem!!! Hihetetlenül szerelmes vagyok!
  Sajnos a munkám nem változik. Gyomorgörccsel indulok útnak és csak akkor érzem jól magam ha a kasszában vagyok. Ez az én világom. A munkatársak kedvesek bár nem sokat érintkezünk. Mindenki teszi a dolgát. Most hogy délelőttös vagyok több időm jut itthon mindenkire. Ennek örülök.
  Most megyek és intézem a dolgaim. Jövő héten jelentkezem. A hétvégén móri bornapok lesznek és kíváncsi vagyok milyen lesz. Vasárnap közösen megyünk anyukámékkal. Majd beszámolok róla...

  Kellemes napot nektek!

Aktív témák