Feltételezhetően olvastad kérdésem kiváltó okát.

Nos, egyértelműen táncra hívott a hölgy. Mosolygott rám, és miután nyugtázta, hogy látom, észrevettem, megfordult, és csípőjét csábosan riszálva araszolt tovább. Nem sietett, inkább mintha arra várt volna, hogy utolérjem.

Mi ez, ha nem kokettálás, jelzés? Tetszel, gyere, próbálkozz, aztán majd meglátjuk.

Annyira nem lehetett vak, hogy miután szembe kerültem vele, ne tudta volna, hogy az vagyok, akit fél perccel azelőtt el akart csábítani.
Neveltetésemből, lényemből fakad az udvariasság. Csókolommal köszöntem, és mosolyogva tettem fel semleges kérdésemet. Meghagytam a hölgynek a "menekülés" lehetőségét, és tényleg kedvesen kérdeztem tőle, hogy én, buta férfi, merre találom a fagyasztott árut.
Hidegebben válaszolt, mint egy fagyasztott hering. Keressek egy eladót, majd ő megmondja.

Mondhatta volna szebben...
Szárazon, közömbösen, akárhogy. Nem tudja, és kész.
Megértettem volna, hogy amit életem esélyének tartottam, hiú ábránd volt.

Tartok tőle, hogy Beri fórumtársunknak van igaza.
Kellett valaki ennek a nőnek, akit porig alázhat, és otthon büszkén néz a tükörbe, hogy ő bizony még kívánatos. Lám, ragadt rá egy hosszú hajú vén rocker, de ő letaposta.

Mit mondjak, tudnak fájni dolgok...

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)