Én nem ugyan így jártam tavaly? "Adott a sors egy esélyt, amelyet azonnal el is vesztettem".
Basszus, ezt én is mondhattam volna. Hiába, mindig tanulok a mentortól. 
Ha egyedülállóval találkozunk, mindegy, mit mond, de biztos, hogy nem azért van egyedül, mert élvezi a magányt, hanem mert már megpróbált beilleszkedni a világba, de az emberek újra meg újra kiábrándítják.
