Ezt látom én is, hogy az ember alapvetően keresi a félteni- és idegeskedni valót, ha laptopba projektálva, akkor abba. A harc csak egy következmény, érthető ha ennyi pénzért tökéletességet vár el, nem is innen kell megfogni a jelenséget, hanem hogy eleve ezt az utat választotta. Van egy kritikus tömeg, ahonnan kezdődik a minőség, ahonnan kezdődően van értelme elvárásrendszert támasztani, meg van a sáv másik vége, amitől többet hiába vár az ember, csak ideget zabálhat, ha beüt a crach. De crach nélkül is egy hamis elégedettség-érzést táplálna magában, abban a mértékben mindenképp, amennyit az árért elvárna. Nem lehet ezen segíteni, majd kinövi. Ha szerencséje van.
Ha a megfelelő igényekhez köthető elvárásokat a megfelelő helyekre pozicionálnák a fogyasztók, lehet, hogy kevesebb brandóriás és brandeladás lenne, de kevesebb üres élet és vérre menő cicaharc a szupportokkal. Lehet kergetni a hangzatos márkafilozófiákat, de nem ez fogja megtölteni az ember érzelmi életét, célnak meg elégy harmatos. Aláírom az esztétikai élményt, még a feelinget is, de nem szabd túlértékelni.

(egy Mac használó)