1920-ban Magyarország népessége ~7 millió volt. 1949-ben pedig ~9 millió. 1949-ben nem használtak még elektromosságot a mezőgazdaságban (falun még azon kívül sem mindig), sőt nagyon sok helyen még lóvontatású, mechanikus gépekkel végeztek majdnem mindent, de sok helyen még kézzel is kaszáltak. (A lóvontatású kasza újdonság volt akkor.)

Ma alig él több ember az országban - és arányaiban Európában -, de a technológia sokat fejlődött azóta, pl. vannak hatékony és biztonságos permetszereink, kb. 2-3 évre előre is. Vannak biológiai permetszerek, talajkondicionálók és termésfokozók, amelyek előállításához inkább egy biológiai tenyésztelep kell akárhogyan is, mint elektromosság. Ez elegendő kell, hogy legyen a népesség kiszolgálására és a rendelkezésre álló időben új mezőgazdasági stratégia kidolgozására. A mezőgazdaság nagy részén amúgy ma sem használnak számottevő áramot, leginkább a szivattyúk működtetésére kell (amit ma is helyettesíthetne az árapály és a gravitáció), esetleg a fejőgépekhez. A fejőgépek kiesése újabb munkahelyeket teremtene, mert kell sok ember, aki megfeji az állatokat.

Ázsiában, meg a túlnépesedett, a nemzetközi kereskedelemre alapozó országokban (pl. Japán) lehet, hogy éhínség volna. (Japán igencsak függ az elektromosságtól.) De nekünk kiváló az agrár-potenciálunk és aránylag kicsi a népsűrűségünk, sőt majdnem egész Európában azok, ahol nem, pl. Ausztriában kevés a termőterület a hegyek miatt, ott ipar van, amit gyakran nem nagy dolog átállítani benzinmotorra.

[ Szerkesztve ]