ASRock X79 Extreme6, i7 4930K, 32GB DDR3, GTX 1080 G1, Corsair RM750x...

Always Outnumbered, Never Outgunned

Different songs for different moods. łłł DIII Thrawn#2856 łłł Look! More hidden footprints! łłł D4BAD łłł WoT: s_thrawn łłł

Com'è diverso il mondo visto da qui

https://astrogate.hu - PC & Laptop Szerviz + Shop - Alaplap javítás, zárlatos tápkörök javítása, BIOS hibák orvoslása.

Assuming Control

Csak ne lógjak ki a sorból.

Amióta kikapcsolom lefekvés előtt a mobilom, azóta utólérhetetlen vagyok az ágyban....

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

''mit csinálsz? megmondod a gépnek: MŰ-HOLD-VEVŐ!! NEM ÉRTED?! MŰ-HOLD-VEVŐ!!'' by escie '' Fáznak a bitek, a kihűlt adatok egymáshoz bújnak... by LAN Sianis megtömött egy pónit

nagyon jó.

Mi ez a hülyeség? Nokiánál ütésállóságot nem fejszével kellene tesztelni, hanem elkezded ütni egy 3310-zel... - L3zl13

Soirée...

Köszönöm.
Így reggel ez jól esett...

<< Heimdal >>

I am the Visionaire, follow me if you dare...

..

értékelt üzletek: 42+ 0-

''Hand of fate is moving, and the finger points to You...''

Ha teszed ami a célod, akkor arra vagy hivatott az életben.

"Van, amikor azt hiszed rosszabb már nem lehet. Erre két dolog mindig rácáfol: a Firefox és a magyar kormány ;)" - bartucc // ''Ember Te asztán nem kímélsz senkit, odab@szol a fílingnek!'' by Lev Andropov

http://steamcommunity.com/id/sgtavitus?l=hungarian

Maradjál csendben mert nem hallak!!!

ááá megtörtént az már sokszor

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Aranyosan naiv, idealista történetecske.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

aranyos

(az senkinek nem jutott eszebe hogy ez a Pista egy perverz kukkolo? )

[ Szerkesztve ]

Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna.

Today's record, is tomorrow's motivation

"Megint eggyel hülyébb vagyok, mint tavaly"

Megtörtént? Gyanús, hogy részben igen.
Gratula.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Ez benne van egy népmese gyűjteményben is...
Vagy az Ólomerdő, vagy a sorozat egy másik darabjában...

- SOHA ne becsüld alá a hülyeség hatalmát!!! -

Védd az állatokat! Egyél embert.

</end.?>

Sajnálnám, ha plágium gyanujába keverednék.

"Panni", ha jól emlékszem, 2002-ben jelent meg először egy olyan speciális oldalán egy portálnak, amely az én meséimet, írásaimat tartalmazza. Jelenleg is létezik valahol a NET világában a többivel együtt, de nem kívánom elárulni hol.
Jópáran szinte tanui voltak születésének, ugyanis egy NET-es közösség (személyes ismeretség is létrejött) tagja, mesemondója voltam.

Nem kizárt, hogy hasonló írás megjelent máshol is. A történet elég sablonos a szerelmesekkel, öngyilkossági szándékkal, boldog befejezéssel.
Nem olvastam az Ólomerdő című alkotást, és nem olvastam olyan szerzeményt, amellyel írásom akár hangulatában, vagy történetében, esetleg szófűzésében összecsengene.

Itt és most leteszem a nagyesküt, hogy minden írásom saját szerzemény.

Mindenkinek köszönöm, hogy elolvasta, valamint a sok mosolyt.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Different songs for different moods. łłł DIII Thrawn#2856 łłł Look! More hidden footprints! łłł D4BAD łłł WoT: s_thrawn łłł

Mondanék még valamit.

Bizonyára olvasta "Annuska nem tudott sírni" című írásomat jónéhány személy, aki ezt is. Annuska története valós, ez tény, és nagyon régi.
A fene se tudja, talán igazságot szerettem volna szolgáltatni Panni történetében a nem szép, de jobb sorsra érdemes lányoknak. Magam sem tudom. Panni csak úgy jött, megszólított, és elmeséltette velem történetét. Megírtam, nem tehettem mást. Ahogy az öreg paraszt, úgy sugdosta fülembe a mondatokat, és én írtam, csak írtam.

Bonyolult dolog a lélek. Soha nem tudhatjuk, mikor kóricál a múltban, hogy valamit jóvá tegyen, vagy mikor keresi a jövőt, hogy jobbá tegye.

A fene megette az egészet, ha bizonygatnom kell, hogy nem loptam.

Marhára nem érdekel, mennyire lesz hosszú, és hogy témába vág-e, elmesélek valamit.
Anno nagyanyám elküldött gyufáért, szó szerint. 30 fillérest kért. Ez rövidebb volt, mint a 40 filléres, ezért volt olcsóbb. Nem dúskáltunk az anyagiakban. Spuri a közértbe, már akkor is voltak önkiszolgálók, ez is az volt. Tébláboltam a kosárral, színleltem a vad érdeklődést, közben rövid nadrágom zsebébe süllyesztettem a doboz gyufát. Aztán más pulthoz mentem, igyekeztem érdektelen arcot vágni. Meglepődtem, mikor a közértes nénike megkérdezte: mit akarsz venni öcsi? Zavartan válaszoltam, hogy 30 filléres gyufát keresek. A néni benyúlt a zsebembe, kivette a doboz gyufát, és úgy nyakon teremtett, hogy a csillagokat láttam.
Ezt soha életemben nem fogom elfelejteni, és már bizonyára nem él a néni, halálában is hálás vagyok neki ezért a nyaklevesért. Egy életre leszoktatott a lopásról.

Nem loptam, és vén koromra nem is fogok.
Hogy miért mondom mindezt? Fáj, hogy plágium vádja illet, holott arra vagyok büszke, hogy saját műveim aratnak kisebb-nagyobb sikereket. Felcserélhető ez lopott érdemekre? Aligha.

Vakegérke önmaga marad.
Bármit publikálok, az csakis saját agyamból kipattant ötlet, saját alkotás lesz, ahogy idáig is volt. Nincs más célom, mint grafomániám kiélése, no meg persze az olvasók szórakoztatása. Könnyeket akarok facsarni, nevetést akarok hallani, tartson bárki hibbantnak.

Ennyi, bocs.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

dejóvoltez

[ Szerkesztve ]

"A fene se tudja, talán igazságot szerettem volna szolgáltatni Panni történetében a nem szép, de jobb sorsra érdemes lányoknak. Magam sem tudom"

Nekem is ez volt az érzésem.

"Panni csak úgy jött, megszólított, és elmeséltette velem történetét. Megírtam, nem tehettem mást."

Nagyon tetszik. Erről a megszólított aktusról írhatnál hosszabban.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

A fene azokat egye meg aki plágiummal vádol

#1.: népmese, mint olyan, szájról-szájra terjed, így válva egyre színesebbé. Mikor az anyuka fejből elmeséli a kislányának Jancsi és Juliska (felnőtt szemszögből kissé meghökkentő, mert ugye itt mégiscsak gyerekevésről van szó ) történetét, akkor utána nem mondja el, hogy ez meg ez írta, minden jog fenntartva, a mese terjesztése az kitaláló jóváhagyásával történt

#2.: imádom ha mesélnek nekem olyan emberek mint Vakegérke, mert egy rövidke pillanatik kiszakít a pénzéhes világungből. És nekem tök8, hogy az a Gyűrűk Ura zanzásítva, vagy a Star Wars unikornisokkal teletűzdelve, csak úgy meséljék, hogy élvezzük

Specs: Ryzen 7 5800X, 48Gb RAM, RTX 3060Ti 8Gb, Fedora Linux | Kawasaki ER-6F 2006

"Mar elegem van a sok belpolitikabol,szoval itt van ez hiszen en se vagyok fabol"

Vakegérke írásai (nak hangulata) fenomenálisak! Engem keményen becsapott a "Vakegérke" nick, és a hozzá választott kép, azt hittem, huszonéves, és kb. a nagyfater elbeszéléseiből merít...ez nem negatív kritika, nem gyanusítás, szemrehányás jelleggel írom, csak ezt gondoltam volna, ha gondolnom kellett volna valamit, de nem kellett hálistennek...

Egyebekben azt gondolom, hogy a meséinek, történeteinek nagyrészt valós alapjai vannak (tán a bakter, meg a szúnyog sántít... ), és a szereplők zöme létező (vagy létezett) ember. Ha nem, akkor is legalább olyan értékes mesék...

Akárki akármit ír, vagy szól az írásokhoz, azt mindenképpen ki kell emelni, hogy jön valami a sorok közül, valami, amit mostanában ritkán tapasztal az ember. Valami nagyon jó, valami nyugis, valami szeretetre méltó, valami vágyott dolog. Nem tudom megfogalmazni, majd gonolkodok rajta...

Vakegérke egy olyan ember, akit szivesen megismernék, nehezen tudom alképzelni, hogy rosszándékú, az ellenkezőjét inkább!

Kérlek, folytasd az írást mindenképpen, ha lehet, akkor nagyobb terjedelemben. Nagyon köszönöm!

És:

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, sose lesz elég...

Légy, légy könyörgöm !

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Ááááá, tényleg. Először nem is értettem, mire mondod. Tényleg légy !

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, sose lesz elég...

Mindenkinek köszönöm a szép szavakat.

Vladi:
Igen, a szereplők megszólítanak. Ez körülményektől független, egyszer csak jelentkezik valaki, és mondja, csak mondja a magáét. Mintha a fülemen belül duruzsolna.
Őrült volnék? Az is lehet. Azonban nagyon jó érzés életet adni egy személynek, figurának.
Tehát hallgatom a történetet, közben jelentkeznek a többiek is, akik szerepelni akarnak. Jó példa erre a ménösgazda, aki nemrég még nem létezett, ám egyszer csak szólt, hogy ő bizony nem akar kimaradni a falu történetéből, mesélje meg őt is szeretett öreg parasztom. Ahogy ezt írom, érdekes módon pont most szól egy cigány, hogy ósdi hegedűjével ő is szerepelni akar. Igen, cigány, nem roma. Még nem tudom, mit fog csinálni, de valószínűsíthető, hogy megszeretjük egymást. Kivárok pár napot, aztán ha nem hagy el, akkor mondhatja a magáét.
Vagy például pont Panni története nyomán született meg Csirek és Mecska. Ahogy megjelent Panni a nekem szánt honlapon, máris kezdtek reklamálni. Először Csirek, aztán Mecska is rágta a fülemet. Ők is, ők is, könyörögtek, és én nem tehettem mást, megírtam őket.
Ők lesznek a következők, akikről mesélek, de csak a tűzojtó után, két hét múlva kedden.

Egyébként nagyon egyszerű a dolog.
Nyitott szemmel, tiszta szívvel kell élni a világban, rá kell tudni csodálkozni minden apróságra, és akkor még a kövek is megszólalnak. Minden mesélni fog, mert lesz füled hozzá.

Játékos:
Blogomban olvasható, kétszer huszonéves vagyok.
Az avatar szimpatikus volt, és csapzott, kissé hosszú a haja. Az enyém is csapzott, de jóval a vállam alá ér.
Elmondom azt is, miért pont Vakegérke lettem.
Szeretem az egereket. Tartottam itthon sokáig, de nem ám fehéret.
Volt egy foltosom, akit ajándékba kaptam, mert a gazdinál jött a baba, Cincoginak mennie, vagyis jönnie kellett. Kikerült az ötliteres üvegből, és saját kalitkát kapott, közvetlen a papagáj kalitkája mellett. Két nap szoktatás után ajtaja tárva-nyitva, szabadon garázdálkodhatott. Ritka mulatság volt, mikor Cincogi vonult, mögötte a papagáj, csőrében az egérke farkával. Aki nem akarja, nem hiszi, de jó haverok voltak, és persze családtagok.
Aztán Cincogi elment oda, ahol sosem fogy ki a sajt, és a macskák vágyálma, hogy egér barátjuk legyen. Eltemettük tisztességgel, égett lelki üdvéért a gyertya.
A következő szürke volt, és nagyon gyerekecske. Hamarosan nagylegény lett, és jókat viháncoltak a papagájommal. Én meg jól megdögönyöztem, és huzigáltam a füleit. Na nem erőből, bár néha meg is emelkedett, olyan jól sikerült a húzás. Nem bánta, behúnyt szemmel élvezte, mint a nyaka vakargatását is.
Eljött az idő, megöregedett. Olvastam a fotelban, felnéztem, és látom, hogy két lábon áll a kalitkában, mellső mancsaival meg a rácsot fogja, és engem néz. Odaléptem, és "mi van Te kis hülye?" felkiáltással nyújtottam a tenyerem, amelybe bele is mászott. Fotel, masszírozás, nyakvakarás, fülhúzgálás. Aztán vissza, bemászott a helyére. Olvastam tovább, aztán felnéztem. Akár szégyen, akár nem, elbőgtem magam. Lábai az égnek meredtek, meghalt. Akkor döbbentem rá, hogy csak el akart búcsúzni.
Őt is eltemettük, érte is égett a gyertya.
Azóta nem tartok egeret. Két évig él, és az ember szíve szakad meg, ha elmegy pápá.
Szóval idáig egér. A kicsinyítő képző azért, mert legalább én kedveskedem magamnak. Szóval egérke. És hogy miért vak? Vakon hiszek sokaknak, és még valamiért. "Jól csak a szívével lát az ember." Így lettem Vakegérke.
A sorok között pedig türelem, szeretet és béke van. Legalábbis szeretném, ha így lenne.

Írni fogok, nem ússzátok meg...

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Grat, nagyon jo iras!!!

„Írni fogok, nem ússzátok meg...”

Úgy legyen!

Hogy „őrült vagy”, meg kit érdekel. Talán azért is „találtunk” egymásra. Az élethez kell egy kis őrültség, kell egy kis gyerekség. Sokan irigyeltek, vagy megszóltak azért, hogy sokszor gyerekesen viselkedem. Nem tudják, nem értik, hogy hiányzik sok emberből. A gyerekek maguk természete folytán eredendően jók, más szemmel nézik a világot. Nem veszik a világfájdalmát a vállukra. Ha elesnek, leporolják magukat, és mennek tovább, nem sajnálkoznak a valós és vélt sebeiken. Alapjában vidáman nézik a világot. Ezt sajnos nagyon sokan elfelejtették már. Persze a felnőtté válás, szólnak ilyenkor az akadékoskodók.
A felnőtté válás nem azt jelenti, hogy innentől kezdve már csak vérvörös komolyan lehet élni az életet.
A társadalmi normákból kilógó emberkéket persze nem értik meg, hülyén néznek rájuk. Sokszor titulálják az „őrült”, „bolond” kifejezéssel. De valójában lehet, hogy pont fordítva van. „A több ezer veréb is tévedhet!”
Úgyhogy csak írj!

Amióta kikapcsolom lefekvés előtt a mobilom, azóta utólérhetetlen vagyok az ágyban....

A "normális", és a nem normális abszolút nézőpont kérdése. Rengeteg kultúra rengeteg társadalmi norma, ez tény.
Az is tény, hogy egy társadalmon belüli "normális", (tehát sokak által felállított norma) nem más, mint a populáció véletlen számú (elég kicsi szám) egyedének az átlaga!
Innentől kezdve, ha összeszedjük azt a 10000 "nem norálist", és ez lesz a "kontrollcsoport" (tehát a populáció ezen tagjai alapján mérünk átlagot) akkor rögvest kiderül, hogy van mellette 10.000.000 nem normális
Nincs egyetlen olyan ember sem, akire nem lehet 3-4 vagy több psychiátriai kórképet diagnosztizálni, tehát SENKI sem normális a világon. És ez így van rendjén!

Nem szeretnék érzelmileg labilisnak tünni (boldog kapcsolatban élek, egy rakás gyönyörű Magyar gyermeket nevelve), de mikor elolvastam Vakegérke Egereiről szóló néhány sort, gondoltam, felolvasom a Páromnak is, hallgassa már meg ugyan, viszont a felénél mondtam, inkább olvassa megának...eléggé gombócos lett a torkom...lehet, én sem vagyok "normális"...

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, sose lesz elég...

Sajnos ott tartok, hogy nem akarok normális lenni, ha a társadalom zöme az. Az erőszak, mások zsírján élősködés dominál. Egy kézen megszámlálható, hány mosolygós emberrel találkozom az utcán.
Mindenkinek megvannak a saját napi gondjai. Szükséges, hogy elfelejtsünk játszani? Van is egy kis történet, nem én írtam.

Egy kislányka játszani akart. Az eső esett, lakásban egyedül nem az igazi. Szólt apunak.
- Apu, gyere, játsszál velem.
- Jaj, hagyjál már, dögfáradt vagyok.
Egy nap állt apu az ablaknál, és rácsodálkozott a gomolygó felhőkre.
- Kislányom, gyere csak.
- Tessék apu.
- Látod azt a pipás bácsit a felhőben?
- Igen, látom. Én még tudok játszani.

A játék, és sok esetben a (meta)kommunikáció képességét veszíti el szinte mindenki felnőtt korára. Aztán ha akad egy lökött, aki koros, de nekiáll ugró iskolázni, ráadásul egyedül, mindenki hülyének nézi. De nézi, és sokan irigykednek is. Ám ha akad köztük eléggé gyermeteg lélek, akkor hamarosan beszáll a játékba, aztán még valaki, és még, és még. Jókat röhögve ugrándoznak, és a végén boldogan indulnak útjukra. Csakhogy az első sarkon már lehervad a mosoly, hivatalossá válik az arc. Emberek vagyunk, ugye, nem taknyos kölykök. Fölösleges a világnak látnia gyengeségem.
De valóban én vagyok a gyönge? Képes vagyok elfogadni a bennem lévő gyermeket, és bizony nem is szégyenlem.
Nem sok munkahelyem volt, hűséges típus vagyok. A koreográfia cirka ugyanaz. Beléptem, bemutatkozás, illemtudó viselkedés, szemtelen emberek elutasítása. Egy két hét után már szeleburdi kölyök vagyok, ezen pedig először csodálkoznak, aztán másodszor is. Először azért, mert hülyének néznek. Másodszor pedig azért, mert önmagam tudok lenni. Mindenhol ugyanazt mondták: Te nagyon lökött vagy, de ha nem jöttél volna ide, nagyon hiányoznál.

Érdekes, hogy például a szellemileg sérült emberkék azonnal ragadnak rám. Jól elvagyunk, ő boldog, hogy megsimíthatja a kezemet, vagy arcomat, én pedig képes vagyok elfogadni az ő szeretetét. Pedig elfogadni nehezebb, mint adni.

Gyermek voltam, vagyok, és az is maradok.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, sose lesz elég...

PH! addikt since 2004

Szia!
Az titok, hogy mivel foglalkozol? Mánhogy a kenyer mibű van?

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, sose lesz elég...

A Te szemszögedből valóban káros az egér. Ez nem vita tárgya.
Én házi kedvencként tartottam, így örömömet leltem benne. Ez sem lehet vita tárgya.
Minden teremtmény élni akar, csak élni, semmi mást. Egyetlen kivétel az ember. Hogy kárt okoz az egér, patkány, cickány, hörcsög, pocok? Hát persze. De csakis önfenntartás a célja. Enni akar. Az ember viszont saját fajtársait uzsorázza ki, ha megteheti.
Az egér a pénztárcádat rágta szét. Tartalmát viszont ember dézsmálja. Az egyik azért, hogy éhen ne haljon, a másik azért, hogy elvegye tőled azt, amiért becsülettel megdolgoztál.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Eccerű, öcsémbátyám. Gumigyári melós vagyok.

Adott a vulkanizálók társadalma, akik cirka 70-80 ezer forintokat visznek haza havonta. Mindezt három műszakban, és 6+2 beosztással. 6 nap meló, 2 nap pihenő. Éljen szép új rendszerünk, még a nemzeti ünnepek se szentek, de még a halottak napja sem. Mi több, még a karácsony is fogyasztja a szabinkat. Szép, ugye?
Nos, nekem kisebb csoda folytán sikerült kiverekednem magam ebből a kategóriából. Köszörűs lettem, mivel van esztergályos szakmám, így 100 körül van a netto bérem. Sok? A többiekhez képest igen. A megélhetéshez képest smafu. Feleségem rokkant nyugdíjas, nincs 50 rugó a havi pénze. Anyám nyugdíja sem éri el a havi 50-et, tehát támogatni muszáj, mert megfagyna télen, hiszen nincs pénze tüzelőre.
Értsd úgy, hogy vegetálunk. Húzom az igát, ápolgatom feleségem, támogatom az anyám.
Szinte egyetlen örömöm az, hogy írhatok, és olvashatom a reakciókat. Még így is képes vagyok vigyorogni.
Elpusztíthatatlan optimizmusom van. Ha mégis beszürkül a látásom, látás módom, akkor nem tudom mi lesz.
Jelenleg nagy buzgalommal nyomatom írásaim blogomba, és figyelem a reakciókat.

Talán sikerült fel nem tett kérdéseidre is válaszolnom.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Nagyon tisztellek azért ahogy, s amit írsz, de még inkább azért aki vagy, ahogy nézel a világra Ha mindenki ilyen lenne, sokkal szebb hely lenne ez a föld

Teljesen egyetértek Veled! Mály tisztelet illeti Egérbátyót!

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, sose lesz elég...

Bölcsességre, szelídségre, alázatra tanítottál.
Köszönöm.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Köszönöm srácok!

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

No igen, az örök gyermekek...

Valamelyik nap hazaúton a párom felől belefutottam kettő feltűnően vidám kishölgybe.
Már a mozgólépcsőn feltűnök nekik, amikor hirtelen hátrafordul az egyik, és felsikkant, hogy juj, megijedt. Metró, velem szemben ülnek le, viháncolnak, mindenféle maflaságot mondanak. Nemigen figyelek, mert épp Agatha Christie egyik műremekét tanulmányozom buzgón, számban a kék szórólap, amit könyvjelzőnek használok. Egyszercsak hallom az egyikük hangját:

-"Gyiiiiiilkossáááááág a pap-lak-ban" - próbálja valami eszméletlen pózban kibetűzni a föld felé tekintő címlapról a címet.
(rámosolygok)
[...]
- Finom a kék?
(bólintok)
- És a rózsaszín?
(heves fejrázás)
- Hmmmmm... A zöld?
(bólogatás)
- Fehér?
(vállrándítás)
- Meghalt már valaki?
(bólintás)
- Izgalmas?
(bólintás)

[...]
A sorok között túráztatva a szemem megint arra eszmélek, hogy rólam van szó:
- ... Juj, jön a végállomás, be kell csukni! Mi lesz a gyilkossal? El fog szökni? Jaj, istenem, mi lesz a vége? Úristen!
Belenézek a szemükbe, mosolygok, visszamosolyognak. Kiveszem a kék szórólapot a számból, a helyére csúsztatom, könyvet összecsapom.
- Igeeeeeeeeeeeeeen! Megmondtam! Tudtam!
Felállok, indulok az ajtó felé. Mögém furakodnak, hátam mögött félhangosan, de jól erthetően felharsan a vezényszó:
- Kövessük! - máris csoszognak a léptek a hátam mögött 20 centire.
Megállok. Nekem ütköznek, megint félhangosan:
- Észre fog venni! Maradjunk az árnyékában! - és már ugranak is az árnyékomra.
No, nekem sem kell több, gyorsan hátráfordulok, arrébb ugrom, hogy ne sikerüljön nekik. Ők megint támadásba lendülnek. Én elugrom. Elkezdünk eszeveszett módon ugrálni ide-oda, az utasok csak néznek, de nem is törődünk velük. Cikázunk a kifele vonuló tömeg szélén, aztán egyszercsak megállok úgy, hogy árnyékom a falra vetül. "No, most aztán ugrálhatnak..." De nem, nekirontanak a falnak. "Ennek nem lesz jó vége." Keresek egy olyan pontot, ahol a világítás miatt nem látszik az árnyékom. Ott végre megnyugszunk.
Megállok, megállnak ők is. Rájuk nézek.
- Ööööööö, csak... öööööö... követünk...
- Meddig akartok követni?
- A HÉVig megyünk
- Anemjó. Én tovább.
- Nem baj, majd megoldjuk.
Lépek egyet. Lépnek ők is, közvetlenül mögöttem. Megállok, megfordulok.
- Nem akartok mellettem jönni? Majd jól nem veszlek észre titeket.
- Erre nem is gondoltunk.
Egymásba karolnak, elindulunk, ők ugrálnak mellettem. A hozzám közelebb levőbe belekarolok én is.
- Ez így nem lesz jó, várj csak! - a távolabb levő átjön a másik oldalamra, belém karol, hogy én legyek középen.
Úton a HÉV felé még megijesztünk három embert, aztán megállunk. Szembefordulnak:
- Szia! - kezet nyújtanak.
- Sziasztok! - kézfogás, mosoly.
Látom, ahogy felszállnak a HÉVre, viháncolva, kacagva. Mosolygok én is. Elindulok. Talán még összefutunk...

[ Szerkesztve ]

Divatos szóhasználattal: ez csúcs!

Egy kis marháskodás, és máris szép az élet.
Köszi a történetet.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Nincs mit. Szobatársam konstans röhögésben tört ki, ahogy meséltem neki a sztorit.

Nagyon jó a történet!

Amióta kikapcsolom lefekvés előtt a mobilom, azóta utólérhetetlen vagyok az ágyban....

Ez csak egy emlékezetesebb momentum a közelmúltból. Messze nincs annyi mondanivalója, mint Panni történetének. Csak valahogy nem akartam a levegőben lógva hagyni azt az állítást, hogy nekem is az az egyik fontos elvem, hogy gyereknek igenis lenni kell néha.

De köszönöm, örülök, hogy tetszik
Kirakhatom amúgy címlapra is, ha gondolod

[ Szerkesztve ]

A címe pedig "Szégyenlős lányok" mi?
Nekem is tetszett.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Az semmiképp. Olyan hangulatot áraszt, mintha valami rossz pornó volna

Lehetne mondjuk Mosoly, de ez sem az igazi.
Most a legjobb ötletem egy idézet volna: "Finom a kék?"

Azt hiszem, hogy fontos dologra tapintottatok rá, a gyermeki-felnőttség, felnőtti-gyermekség témájában... hasonló sztorim volt, amikor egy vidéki kisvárosban a strandon a nagycsúszda nem működött, és minden FELNŐTT irígykedve nézte a gyermekmedence elkerített csúszdáját a maga 1 méteres magasságával és 2,5 méteres hosszával...Hál'Istennek Anyumnak van még néha ehhez hasonló jó napja, és hosszas családi unszolásra lecsúszott rajta... mondanom se kell, hogy három percen belül anyukák-apukák gyermekeikkel kézenfogva csúszkáltak BOLDOGAN...

----O---- Infrablútut van-e benne??? ----O---- I'm hard as a rock, and wise as a mountain!