Új hozzászólás Aktív témák

  • didyman

    őstag

    válasz Magnat #241 üzenetére

    Gyakorlati oldalon, nálunk a meddő hányadnak nincs jelentősége, mert nem fizetjük, de a franciák például bizony vastagon számolják azt is.. A kompakt előtét hagyományos esetben induktív, elektronikusnál kapacitív jellegű fogyasztóként van a hálózaton. A reaktív elemek (kondi, tekercs) a hálózatra kötve nem úgy viselkednek, mint egy vezetékszakasz, vagy égő (~ellenállás), ugyanis feszültség fog esni rajtuk (hálózati) és ugyanakkor áram is fog folyni, ha műszerrel rámérsz. A kettőt összeszorozva egy kondi esetében kapsz hasraütök, 30"W" teljesítményt, csakhogy a kondi mégis hideg lesz, a villanyóra meg nem fog jobban forogni. Ez a meddő teljesítmény (mértékegysége VAr, Volt-Amper reaktív), amivel az a gond, hogy az óra itthon nem méri, de folyik az áram és a vezetékhálózatot, ami sorosan van kötve, terhelni fogja, hiszen az ellenállsáként viselkedik, amin meg ha áram folyik, feszültség is esik és így teljesítmény is eldisszipál. Ez a veszteség ekkor gyakorlatilag 100%-ban a szolgáltató és a környezet vesztesége. A kondi meg azért ilyen, mert rajta a feszültség és az áram időfüggvénye ideálisan 90 fokot tér el, a teljesítménytényezője 0. Emiatt bármely időpillanatban az áram és a feszültség immár vektoriálisan összeszorozva, nem fog valós teljesítményt adni (ennek megértésére már ábrát kell keressek, de talán ez túl sok már ide). A valós életben nem ideálisak ezek az eszközök (illetve nem csak ezek vannak jelen egy elektronikában, hanem a többi eszköz is), a tekercsen fellép egy jelentős réz-, illetve vasveszteség, a kondin meg az ekvivalens soros ellenállás, ami immár ohmikus összetevőként valóban érezhető melegedést, valós teljesítményt produkál a meddő mellé és a két értékből vektoriálisan összegezve meghatározható egy látszólagos teljesítmény. A teljesítménytényező ezek (látszólagos és valós) arányát írja le. A konkrét példáknál maradva ez a látszólagos érték minden mért kompaktnál a valósnál magasabb volt. A fogyasztó tehát 16W után fog fizetni, a szolgáltatónak viszont a látszólagos fog terhelésként látszódni, ami 0,41-es pf mellett 39VA (a pf a valós és a látszólagos által bezárt szög koszinusza, a derékszögű háromszögben a látszólagos átfogó értékét a valós befogó és a pf hányadosa adja meg tehát).
    A régi, fojtótekercses armatúrában lévő kondi létét úgy lehet megérteni, hogy a két reaktív elem (kondi és tekercs) között az a külömbség, hogy a kondin siet, a tekercsen késik az áram a feszültséghez képest 90 fokot. Ha egy tekercset és egy kondit párhuzamosan kötünk, akkor ez a késés-sietés a meddő oldalon egymással pont ellenkező irányú vektort eredményez, vagyis csökkentik, azonos reaktancia mellett teljesen kioltják egymást (ezt párhuzamos rezgőkörnek hívjuk). vagyis, ekkor a 16W-ot fogyasztó cső 16W-osnak tűnik a hálózaton a szolgáltatónak is. A PFC feladata ezt elérni, elektronika segítségével.

    Klíma: Igen, így van, ahogy mondod :D . Modellezni az egészet nem egyszerű dolog.

    "Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Új hozzászólás Aktív témák