Hirdetés
- Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Asszociációs játék. :)
- exLátóasszonyok & Táltosok topikja
- Szólánc.
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Egy korszak vége
- ATI vs. NVIDIA kezdetektől napjainkig II.
- Drive! - Az utolsó gurulás idén a Quadrifoglio-val
- Csalók a Facebookon. De ennyi???
Új hozzászólás Aktív témák
-
Flow
senior tag
Köszi az írást! Érdekes volt!
Rationally I have no hope, irrationally I believe in miracles.
-
Füleske
addikt
-
#27483136
törölt tag
Kicsit utánagondoltam, mit okoz a kis kondi a kompaktokban. Semmit sztem. 24V-on 1A (24W) terhelést már kellően simára szűr 1000uF. 320V-on pontosan annyi energiát tárol egy 5,6uF-os kondi, mint 24-en az 1000-es.E' miatt a hullámosság arányaiban nem nagyobb, mint 24-en.
-
Skyhigh
aktív tag
Még annyit hozzátennék, hogy ma már olcsóbb elektromossággal fűteni mint gázzal.
Szintén tavalyi adatok alapján, amikor beállítottuk az 1500W-os olajradiátort és mérsékeltük a gázkazán (egyedi gázrendszer) használatát, és láss csodát kb 1200Ft-al csökkent az elektromos- és gázszámla.
Ezt én összefüggésbe hoztam a gáz fűtőértékének a csökkenésével, ami nem csak vidéken de Bp-n is drasztikusan csökkent. (2 liter viz felforralásának ideje, majdnem megduplázódott)A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...
-
Norti222
csendes tag
válasz WonderCSabo #77 üzenetére
Te meg nézd meg, hogy mennyit kerestél tíz éve!
Vagy próbáld meg egy hónapon keresztül nélkülözni! De minden tekintetben! Ugye, hogy olcsó? Lelki szemeim előtt látom, ahogy hajtod a generátor, pislákol egy 15W-os izzó, nyolc óra tekerés után talán lehűlt a söröd a hűtőben... Végre, megihatod - sötétben!
Huh, ráment egy nap egy hideg sörre, szemben az ELMŰ-nek ezért mindössze - persze, csak ha jól számolok - 0,12kWh az izzó és 0,27 kWh a hűtő.. Az annyi mint 0,39 kWh 16,38 HUF - valóban rengeteg!
Tehát továbbra is azt mondom, hogy OLCSÓ! De ezzel nem azt akarom mondani, hogy jobb lenne, ha drágább lenne...Alkudni nem lehet, de az ár sem fix! Csere érdekel, amennyiben az készpénz!
-
Skyhigh
aktív tag
válasz SonicBoom #202 üzenetére
A "nyáron is fűt az izzó, tehát bár télen segít, nyáron növeli a légkondi költségeket" commenthez annyit tudok hozzátenni, hogy:
a) légkondi a lakások többségében nincs (így nálam se), fűtés viszont mindenhol van.
Aki légkondizik, az amúgy se papoljon az energiatakarékosságról.Ezzel mélységesen nem értek egyett, ugyanis vannak energiatakarékosabb klímák is, és ha megnézi bárki az új építésű lakások, házak 90%-ban van már klíma mert a beszerelés a teljes költségek 1-2%-a.
Valamint egy konkrét tapasztalat, hogy ha az összes hagyományos izzót kicseréljük kompakt fénycsövekre (nálam 13 darab 15-22W közötti), illetve egy klima is beköltözött a házba, akkor igen is lehet spórolni:
Októberben jött meg az egy éves Elmű zárás és a konkét számok
2006.10.16-2007.10.15 közötti fogyasztás 4944 KWh
2007.11.16-2008.10.15 közötti fogyasztás 4759 KWh (az izzók februárban lettek lecserélve, a klima márciusban költözött be)Ez 185 KWh spórolás ami forintosítva ~ 7400Ft
A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...
-
Skyhigh
aktív tag
A hagyományos izzók hőleadása télen - legyen az passzív v. nem passzív épület - valóban nem kidobott pénz, hiszen hő formájában hasznosul. Igaz, ezt az energiamennyiséget jobban is lehetne hasznosítani, p. hőszivattyú segítségével, de ez már más téma.
És az izzók hol vannak, általában a csilláron és a meleg levelgő felfelé száll, akkor vagy le kellene őket tenni a padlóra...
A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...
-
Skyhigh
aktív tag
Ami hidegfényű, vakító az a legalja kategória!
Minőségi kompakt fénycsőre tényleg több ezer forintot is költhetünk és ez melegfényű, nem vakító aki nem hiszi járjon utána, én sem hittem, aztán egyszer rászántam 1,4K Forintot és le voltam döbbenve az eredménytől. (Philips, Tunsram Eco)
Van alternatíva 400-500 Ft környékén is, de ezt már jobban meg kell válogatni, rengeteg a hidegfényű, de kis keresgélkésel és a dobozok tanulmányozásával meg lehet találni a megfelelő darabokat. (Tunsram Start)
Tény hogy ez utóbbi fénye nem hasonlítható össze a drágább kategóriáéval, de nem mondanám szörnyűnek sem, a melegfényű olcsóbb kompakt fénycsöveket!Van harmadik kategória is, a hidegfényű drága vagy akár olcsó kompaktfénycső, nos aki nem jár utána a témában azt könnyen rászedheteik, akár 1000-1600 Ft-al darabonként...
A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...
-
didyman
őstag
válasz #27483136 #256 üzenetére
Ismerem, a skory féle megfejtések voltak az első GE/Tungsram kompaktokban, szinte 1:1-ben és használják ma is minden olcsóbb verzióban. A tápellátás kicsit bonyolultabb, ugyanis a 2-10uF-os kondin, ekkora árammal üzem közben elvileg(!) még közel sem lesz átlag 320 (318)V, és a mérést ez érintheti. Idővel én is szarul állok, de van egy csomó robbantott elektronikám, majd valamikor rámérek egyre-kettőre így preparáltan.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
PHM
addikt
Természetesen én is így csinálnám, annyi különbséggel, hogy
az egész elé tennék egy 100 mA-es üvegbiztit és egy 1K-s,
negyed wattos ellenállást.
Sőt, nem árt a kondival párhuzamosan kötni mondjuk egy
1 Mohmos ellenállást is.
A kondi tényleges értékét pedig ki is lehet akár kísérletezni,
mondjuk 100 nF-dal kezdve, majd igény szerint lépcsőzetesen
növelve a kapacitást.
Az előző hsz-em kutyafuttában született, a melóhelyről
eljövet, a részleteket később kívántam kifejteni.
Viszont az, aki nem tudja kapásból, hogy ide minimum
400V DC, vagy 250V AC feszültségű kondi kell, jobb, ha
nem kísérletezik ilyesmivel.
Nálam inkább induktív jellegű a terhelés, a tárgyalt áramkör
ezáltal fázisjavítóként viselkedne.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
Zolee11
senior tag
Sziasztok.
Én csak annyit fűznék hozzá, látva itten, h milyen mélységekben kezdtetek belemenni a témába... Én 2002-ben vettem egy Osram DULUX EL Longlife fénycsövet akkori 2490-ft-os áron. 20W 1200 Lumen 15000h. Akkor adtak hozzá 5 év garanciát!!! Nyugodtan össze lehet venit egy 100w-os izzóval, talán ma már csökken a fényereje de a színében nincs különbség. Semmi színeltérés nem érzékelhető, már akkor azt mondtam, h igen megérte ezt az összeget. 12 éves működést garantáltak, napi 3 órás üzemidővel, ez nálam nyáron 3-4 órát jelent, télen meg 5-6 órát is akár naponta. Kivéve persze mikor nem vagyok itthon.
Ha napi 4.5 órát számolunk, akkor eddig kb. 10.000 órát ment. Ez 30W-al számolva, 300kW, az 1000kW helyett. Ez mai 43Ft/kWh-val számolva: 12900 vs. 43000 ! Szerintem elgondolkodtató. Persze nálam se minden fényforrás fénycső, de egy fő világítótestet szerintem mindenképp érdemes minőségi fénycsőre cserélni!A sztorihoz hozzátatozik, hogy ez a termék már egy cseredarab volt, mert az eredeti 6000 órás 3 hónap üzem után egy reggel elpukkant, kőkemény amperszagot teremtve nemcsak a szobámban, hanem az egész lakásban szinte. Visszavittem, megszagolták, megkérdezte, h ugye nem fényerőszabályzóval volt használva, nem, és már adták is a csereigazolást, 6000 órás nem volt, alább nem akartam adni ezért erre esett a választás, még ma is tökéletes, nem látható fekete lerakódás sem a csővégekben, persze már a műanyag káva szépen elszíneződött, meg kb. 10w-al fűt is (ezért számoltam 30W-os fogyasztással), de teljesen halk, semi hangja, még közelről sem. Hideg bekapcsolás után kell kb. 2 perc mire teljes fényerővel világít, de a hideg fénycső is bőven ad elég fényt, kb. a teljes fényerő 60-70%-a és fokozatosan emelkedik a fényerősség. Mi sem használunk mindenhol fénycsöveket, csak a szobákban és a nappaliban, a többi helységben nem megy annyit a világítás, h értelme legyen cserélni enegiatakarékosra, főleg zárt lámpatestben nem éedemes használni őket, mert radikális csökken az élettartamuk, de nyitott lámpatestben tökéletesek.
Szerintem ilyen mélységben nekem megérte befektetni, mert sokat használom, sokat nem kapcsolgatom (ha kimegyek 5-10 percre nem kapcsolom le), és sokáig működik/dött (eddig kb. 10000h), a színe is tökéletes (az 500 ft-os változatoktól nekem is kifolyik a szemem), az árát is régen behozta, nekem bevált.
no brain, no problem
-
#27483136
törölt tag
Megvan!
Itt vannak kompakt fcs elektronika rajzok. Mint látható, simán meg lehet táplálni őket DC-ről is, és akkor már korrektül lehetne mérni. Vagyis egyenirányító, és kb 100-200uF kondi, és innen a 320V egyenes rákötve a fénycsőre. A DC ágban már egyenáramot lehet mérni, és szorozva a mért fesszel, ez a tényleges teljesítmény felvétel.
Ha lesz időm, megcsinálom, de ha valaki vállalkozó kedvű..... nem bánnám, mert ráérési gondjaim vannak.
(Anno ez a PC-táp mérésnél is eszembe jutott)[Lhttp://skory.gylcomp.hu/fenycso/fenycso.html]RAJZOK[/L]
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
Jól látod a különbséget, de gondolj bele: egy puffer kondi kapacitása +/- 20% tűrésű, és idővel csökken is (gagyi olcsó kondiké még rosszabb), a hullámforma és a felharmonikus tartalom tehát jócskán szórhat. A különböző gyártók akár más-más értékű és minőségű kondit tesznek a kompaktjaikba, és nem igen kötik ezt az orrunkra. És akkor erre alapozva akarunk vitatkozni 5-10% hatásfok különbségeken? Hiszen külön-külön okoz a kettő ekkora mérés hibát. (mármint a nem színuszos hullámforma és annak konditól függősége)
Igazából a gagyi, alulméretezett kondis kompakt fog kisebb teljesítményfelvételt, vagyis jobb hatásfokot mutatni egy ilyen mérés alapján (közelít a szinuszhoz). Talán véletlen, hogy mindkét kompakt 20%-kal kevesebbet fogyaszt mint a ráírt érték? Ha igaz, hogy a cső teljesítményét adják meg, akkor a 20W-os cső+veszteség 22-24W-os felvett teljesítményt produkál és nem 16W-ot. Sztem az erre a célra alkalmatlan műszertől pontosan ez az eredmény várható.
-
didyman
őstag
válasz #27483136 #252 üzenetére
Igen, de azok ott PC-s tápok. A dolog nem a teljesítményfelvétellel függ össze, hanem azzal, hogy a pufferkondi mennyire ürül le egy periódus alatt. Könnyen belátható, hogy az alulterhelt PC-s táp pufikondijai által felvett áram görbéje sokkal hegyesebb lesz, a szinusz tetejéhez sokkal közelebb fog az áram növekedésnek indulni, a mérők emiatt "csapódnak" be könnyebben. A fénycsőelektronikákban 2-10uF kapacitások vannak, melyeknél normális terheltség esetén elég kapacitás ürül ki ahhoz, hogy ármfelvételi görbéjüket ezek az olcsó műszerek viszonylag kevés hibával (összevetésre alkalmas mértékkel!) összeszedjék. De ha állításodat méréssel tudod bizonyítani, elfogadjuk. Nem PC-s tápra alapozva, hanem kompaktelőtétre, ugyanis nem csak a teljesítmény [áramerősség] kisebb, hanem a kapacitás is.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
#27483136
törölt tag
Fiúk!
Továbbra is állítom, hogy Conrad (és hasonló olcsó) teljesítmény-mérőkkel kapott eredményeknek csak véletlenül és távolról van köze az ilyen elektronikus eszközök valódi fogyasztásához. Jó, ha +/-50%-on belül van a pontosságuk.Ez tavaly egy blogban a PC-k teljesítményfelvételével, mérésekkel kapcsolatban is kiderült: a pfc-s tápk mérése reális volt, uaz a PC mezei táppal jóval kisebb eredményt adott. Csak tőmondatokban miért: az áramfelvételük nem szinuszos, nem 50Hz-es, az egyenirányító-kondi páros miatt. A hullámformákat megtaláljátok a PFC-s blogomban.
-
didyman
őstag
Egy fenét . Törpefeszültség alkalmazásakor az első 10m vezeték után kiderül, hogy mekkora nyűg és milyen drága a megfelelő keresztmetszet és kötések miatt. Nem hiába nem szeretjük. Egy adott szakaszon tegyük fel, leesik 1V 10A-es áram mellett, 240V-on. 24V alkalmazásával a tizedakkora feszültségen a 10x akkora áram 100x nagyobb veszteségi teljesítményt hagy el a vezetéken (P=I*I*R, ahol R a vezeték változatlan ellenállása). Ha a keresztmetszetet akkorára növeled (ugyanabból a vezetékből 100 szálat kötsz párhuzamosan, csak hogy nagyságrendet mutassak), amivel a teljesítményvesztést az előző állapotúra tudod redukálni, még mindig arányát tekintve 10x akkora feszültség fog leesni a 240-es állapothoz képest (240V esetén 1V az majd fél %, 24V esetén 1V majdnem 5%!).
A jelenlegi felállással a kapcsolóüzemű átalakítók mind hatásfok, mind egyszerűség, alkalmazhatóság, ár tekintetében jobb megoldások helyben történő átalakítással, LED-ekhez akár kapcsolóüzemű áramgenerátorként."Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
A-a! Egy komolyabb tüske végiggyilkolhatja a sort, mivel a kondi a nagy meredekségű tüskére kisebb reaktanciával fog reagálni, erre az első turmixgép motorja elegendő!
Én a kondi mögött egyenirányítok (szigorúan kétutas egyenirányítás, különben a kondin nem fog áram folyni első feltöltődés után!) és pufferelek, ettől egyrészt a LED fénye nem fog vibrálni, másrészt a pufferkondi nagyrészt lenyeli ezeket a tüskéket (az egyenirányítás miatt pedig nem fog kapacitív osztóként viselkedni). Célszerű minél több (az összes) LED-et sorba kötni és ezeket megkínálni így minél magasabb feszültséggel. A leírt megfejtés itthon használatos, nincs vele messzemenő konklúzió, csak hozzáértők számára ajánlott kísérleti megoldás!
Teljesítménytényezőről meg megint ne beszéljünk, mivel amit eredendően ellenálláson fűtöttünk volna el, az így a szolgáltató vezetékein fog eldisszipálni jórészt.
Kondi kapacitását illik számolni a szükséges áramerősség miatt.[ Szerkesztve ]
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
lapa
veterán
ennél szerintem sokkal fontosabb lenne valami normális 12 / 24 volt egyenfesz hálózat. ha már kábelezünk, inkább a ledekre kéne rágyúrni. lásd még napelemes rendszerek későbbi illesztése is lehetővé válik. oké, hogy nem kicsi keresztmetszetekről van szó, de okos tervezéssel még mindig megérné gondolom. ugyanígy tv, pc, hifi is mehetne közvetlenül. ha jól tudom az egyenáramú motorok is magasabb hatásfokúak, de ez nem tuti.
-
didyman
őstag
Igen, a másik nagy átb.szás a kompaktoknál ez a nyomorult ballaszt. Egyes armatúrákban 40 éves fojtókat lehet találni, amik ma is működnek, de a kompaktoknál a helytakarékosság szellemében és a változatos alakú csövek miatt a foglalatot száműzték, és így dobod ki az egész elektronikát, ami legtöbbször a cső halálát túléli (a régiek nem szokták , ha az elektróda megszakadt, a gyújtás alkalmával az oszcillátor szépen tönkreszaladt ). Igen, a Tungsram a költséges elektronika és drága cső miatt kezdetben így árulta a kompaktokat. Visszajöhetne ez a megoldás :-( . A PFC-vel meg a látható törekvés fog majd foglalkozni, ha az Infineon ilyeneket gyárt 2009-től, akkor ez pár éven belül standard lesz remélhetőleg és akkor a kompakt valóban annyit fog fogyasztani, ami rá van írva . Lehetne szabványosítani a ballasztot, mint anno a fojtót, méretre, szerelésre és akkor bekerülhetne több lámpatestbe is, a csőnek meg kisebb lenne a feje, így nem lenne gond a haszontalan méretet elfoglaló előtéttel.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
Gyakorlati oldalon, nálunk a meddő hányadnak nincs jelentősége, mert nem fizetjük, de a franciák például bizony vastagon számolják azt is.. A kompakt előtét hagyományos esetben induktív, elektronikusnál kapacitív jellegű fogyasztóként van a hálózaton. A reaktív elemek (kondi, tekercs) a hálózatra kötve nem úgy viselkednek, mint egy vezetékszakasz, vagy égő (~ellenállás), ugyanis feszültség fog esni rajtuk (hálózati) és ugyanakkor áram is fog folyni, ha műszerrel rámérsz. A kettőt összeszorozva egy kondi esetében kapsz hasraütök, 30"W" teljesítményt, csakhogy a kondi mégis hideg lesz, a villanyóra meg nem fog jobban forogni. Ez a meddő teljesítmény (mértékegysége VAr, Volt-Amper reaktív), amivel az a gond, hogy az óra itthon nem méri, de folyik az áram és a vezetékhálózatot, ami sorosan van kötve, terhelni fogja, hiszen az ellenállsáként viselkedik, amin meg ha áram folyik, feszültség is esik és így teljesítmény is eldisszipál. Ez a veszteség ekkor gyakorlatilag 100%-ban a szolgáltató és a környezet vesztesége. A kondi meg azért ilyen, mert rajta a feszültség és az áram időfüggvénye ideálisan 90 fokot tér el, a teljesítménytényezője 0. Emiatt bármely időpillanatban az áram és a feszültség immár vektoriálisan összeszorozva, nem fog valós teljesítményt adni (ennek megértésére már ábrát kell keressek, de talán ez túl sok már ide). A valós életben nem ideálisak ezek az eszközök (illetve nem csak ezek vannak jelen egy elektronikában, hanem a többi eszköz is), a tekercsen fellép egy jelentős réz-, illetve vasveszteség, a kondin meg az ekvivalens soros ellenállás, ami immár ohmikus összetevőként valóban érezhető melegedést, valós teljesítményt produkál a meddő mellé és a két értékből vektoriálisan összegezve meghatározható egy látszólagos teljesítmény. A teljesítménytényező ezek (látszólagos és valós) arányát írja le. A konkrét példáknál maradva ez a látszólagos érték minden mért kompaktnál a valósnál magasabb volt. A fogyasztó tehát 16W után fog fizetni, a szolgáltatónak viszont a látszólagos fog terhelésként látszódni, ami 0,41-es pf mellett 39VA (a pf a valós és a látszólagos által bezárt szög koszinusza, a derékszögű háromszögben a látszólagos átfogó értékét a valós befogó és a pf hányadosa adja meg tehát).
A régi, fojtótekercses armatúrában lévő kondi létét úgy lehet megérteni, hogy a két reaktív elem (kondi és tekercs) között az a külömbség, hogy a kondin siet, a tekercsen késik az áram a feszültséghez képest 90 fokot. Ha egy tekercset és egy kondit párhuzamosan kötünk, akkor ez a késés-sietés a meddő oldalon egymással pont ellenkező irányú vektort eredményez, vagyis csökkentik, azonos reaktancia mellett teljesen kioltják egymást (ezt párhuzamos rezgőkörnek hívjuk). vagyis, ekkor a 16W-ot fogyasztó cső 16W-osnak tűnik a hálózaton a szolgáltatónak is. A PFC feladata ezt elérni, elektronika segítségével.Klíma: Igen, így van, ahogy mondod . Modellezni az egészet nem egyszerű dolog.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
shtml
őstag
A klímadolognál említettem a zárt rendszert. Egy szoba felfogható zárt rendszernek? Nem. ha meg nem zárt rendszer, az izzó által termelt plusz hőenergia nem érheti el 100%-ban a klímát, hiszen egy jól vagy kevésbé jól (elhelyezkedés, légköri viszonyoktól függően) meghatározható arányban a környezeten keresztül fűti a szomszédot, kinnti környezetet.
Nem értek egyet veled, elmondom, miért.
Készítsük el a dolog elektromos helyettesítő kapcsolását. Van egy áramgenerátorod, a szolgáltatott áram megfelel a termelődött hőmennyiségnek. (Az áram önmagában nem energia, de a helyettesítő kapcsolás szempontjából a hőmennyiség sem, mert hőmennyiség csak hőmérséklet-különbség hatására áramlik, akkor pedig máris megvan az átáramlott energia mennyisége.) Az áramgenerátor meghajt egy fix ellenállást, ez jelenti a ház és a környezet közötti hővezetési ellenállást. Az ellenálláson eső feszültség megfelel a deltaT-nek, a külső hőmérséklet pedig a nullpotenciálnak. Az ellenállással párhuzamosan kapcsolunk egy ideális zénerdiódát, amelynek a - nevezzük így - "körerősítése" végtelen, ettől lesz ideális a karakterisztikája a letörési feszültségnél. Ez megfelel egy jól szabályozott klímának, amely a deltaT-től függetlenül stabilan tartja a belső hőmérsékletet.
Na mármost, ha növelem az áramgenerátor által szállított áram erősségét, abból a plusz áramerősségből mennyi fog átfolyni a fix ellenálláson - amelyen eső feszültséget az ideális zéner stabil értéken tartja? Vagyis az emberek, izzólámpák, elektromos készülékek stb. által termelt plusz hőmennyiségből mennyi fog a falakon, ablakokon stb. távozni és mennyit fog a klíma kivinni? Az eredmény mindkét esetben nulla.
Az analógia annyiban sántít kicsit, hogy az izzókból és egyéb hőforrásokból hősugárzás útján távozó hőmennyiség egy része a falakat közvetlenül melegíti, e hő egy részét valóban nem a klíma fogja kivinni. (A helyettesítő kapcsolásban ez megfelelhet a fix ellenállást a zénerrel összekötö vezeték ellenállásának) De ez a rész elég kicsi, mert ha minimálisan is megnő a fal hőmérséklete, úgy ezzel együtt nő a fal által a szobába visszasugárzott hőmennyiség is, vagyis a fal által elnyelt hősugárzás nagyobb része nem a falon át távozik.
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
-
j.bravo
addikt
Hirtelen nincs módom utánanézni, de a vízióim szerint a külön világítási hálózat elterjedhetne, ha pl. minden új építésű ingatlan (lakóingatlan is!) elektromos hálózatának kialakításánál előírás lenne a világításnak külön kör kialakítása.
(az előrelátóbbak most sem egyazon kismegszakítóra teszik a szoba konnektorait és csillár/falikar-kiállásait, lévén ha a hajszárító miatt kiold a kismegszakító, ne legyen rögtön sötét is)
A külön hálózatnál pedig lehetne előírás hogy központi helyen elhelyezett, külső elektronikus ballasztok legyenek, PFC-vel, és akkor alkalmasint már a dimmelés is megoldható lenne. Más kérdés hogy akkor ugye mindenképp 4csapos CFL-eket kellene felszerelni...
Az pedig valóban hatalmas könnyebbség, hogy az eddig használt foglalatokba simán becsavarhatók az izzó helyére...Másik opció: "pepitában" ahhoz hasonlóan, ahogy a digitális tévét akarják elterjeszteni (a hagyományos készülékhez kell egy külső dobozka ami a digi jelet az analóg TV számára emészthetővé konvertálja), be lehetne hozni egy "adaptert", ami egy e27-be csavarható dobozka lenne, benne egy kulturált, PFC-s, hosszú élettartamú ballaszttal (amely túlél 4-5 vagy több CFL-t), és a megfelelő 4 csapos aljzattal a plug-in CFL számára.
(anno a 2D bevezetésekor a Tungsram mintha árult volna e27-ről 2P vagy 4P 2D aljzatra átalakítót)Miiinden lehetséges. Meg az ellenkezője is.
-
Magnat
veterán
Szia,
igen láttam, h mértél, azért is írtam a végére a hsz-emnek, h sorry...
Megmondom őszintén, h ennyire nem vagyok elektronikai szaki (sőt, egyáltalán nem), h pontosan értsem a részleteit annak, amiről írsz, javíts ki kérlek, h vmit rosszul gondolok ... azt mondod, h ezek a csövek valójában többet fogyasztanak, mint amennyit a teljesítménymérő (és a villanyóra) mutat? Mennyivel kb? Mondjuk egy 18 wattos csőnél mennyi a meddő teljesítmény? Szubjektív megfigyelés alapján azt mondom, h egy 18 wattos takarékos cső minimum hozza egy 60-as (de inkább 75-ös) hagyományos izzó teljesítményét fényerőben ... ha a 18 watthoz (ami lehet, h mérve csak 15), nagyvonalúan hozzáveszek 5 wattot, mind meddő teljesítmény, még mindig elég erősen a 60-as (75-ös) hagyományos izzó alatt vagyunk, ami a környezeti terhelést illeti szvsz még akkor is, ha ezek gyártása jobban terheli a környezetet, mint a hagyományos. Mindamellett készséggel elismerem, h nem mindenhova jó választás egy takarékos izzó, fürdőben, előszobában, tárolóban nekem is hagyományos izzók vannak."A klímadolognál említettem a zárt rendszert. Egy szoba felfogható zárt rendszernek? Nem. ha meg nem zárt rendszer, az izzó által termelt plusz hőenergia nem érheti el 100%-ban a klímát, hiszen egy jól vagy kevésbé jól (elhelyezkedés, légköri viszonyoktól függően) meghatározható arányban a környezeten keresztül fűti a szomszédot, kinnti környezetet. Az emberi test természetesen ehhez hozzáadódik." - Persze, nem fogható fel zárt rendszernek, de ha már itt tartunk: a klíma tőlem 4 méterre van, egy 100-as izzó meg tőlem 2 méterre. Mivel a szobában a hőmérséklet nem homogén, az én közelemben az izzó jobban megemeli a hőmérsékletet, mintha az általa keltett hő az egész helységben egyenletesen el lenne oszlatva ... így mivel melegem van, a klímát erősebb hűtésre kell kapcsolnom, ha azt akarom, h az izzó felkapcsolása után is ugyanaz a hőmérséklet legyen körülöttem, mint előtte ... a klíma körül persze már hidegebb van, mint annak előtte, de ez nagyjából senkit sem érdekel, lévén, h senki nem lóg a plafonon a klímától 20 centire ... (máris leírtunk egy életszerű modellt, ahol egy 100 wattos izzó akár 100 wattnál több energiát is "megkövetel" a klímától, h az _én_ hőérzetem konstans maradjon -mert ugye ez a lényeg-) ... és igaz, h nem zárt rendszer lévén az izzó melegének egy része nem a klíma bemenetén jelenik meg, de így igaz az is, h a klíma "hidege" sem mind jelenik meg az én bemenetemen, pláne akkor, ha egy hőforrás közelebb van hozzám, mint a klíma.
És visszatérve még egyszer a cikkhez, amivel én eredetileg vitatkoztam: egy ház (mint ahogy más sem), sosem zárt rendszer. Nyáron sem az, de télen sem. Így továbbra is fenntartom, h egy izzó hulladékhője minimum annyi "kárt" csinál nyáron, mint amennyi "hasznot" hoz télen ... így én nem hoztam volna fel előnyként a hagyományos izzók nagyobb hulladékhőjét.
̿' ̿'\̵͇̿̿\з=(◕_◕)=ε/̵͇̿̿/'̿'̿ ̿
-
didyman
őstag
válasz philoxenia #239 üzenetére
Teljesítménytényezőjavítással? Irdatlan pénzekbe kerülne sajnos, míg a kompakt fenekébe integrált, egycsipes PFC+csőt meghajtó PWM hosszútávon ésszerűbb lenne. A hagyományos féncsőaramtúrákban a "fázisjavító" kondik használata kötelező volt, de kompaktoknál mintha ez nem lenne létező gond. Pár éve láttam ilyen egy-IC-s kompaktvezérlést, alig kellett hozzá valami, minden benne volt, programozható csőteljesítményre, de egyelőre nem láttam ilyet bontott csőben. Mellé lehetne rakni egy PFC-t is, manapság már nem olyan nagy dolog, mai PC-tápokban ez a szekció már kisebb helyet foglal kompletten, mint a fénycső előtétje, csak ott a nagy disszipáció és a teljesítmény miatt elkerülhetetlen a külső eszköz.
Rákerestem és lőn világosság, már ilyen is létezik: Infineon ballaszt+PFC
csak sajnos ez még külső eszközt igényel, a FET-ek kívül vannak a tokon (lehetne integrálni kisebb teljesítményhez, ez a vezérlő konkrétan nagyobb dögökhöz lehet kitalálva, a mintalelektronika alkatrészméretezése szerint). Mégsem, a kompaktok is az alkalmazási sémában vannak, akkor csak a demókrtya ilyen méretes, meg a T5T8 csövek nem éppen nagy teljesítményűek.[ Szerkesztve ]
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
Mint láttad, mértem én is és én is meg vagyok lepve. Azért, mert a normálisan 11W-os csővel centire egyező hosszúságú, hajtogatott verzió kevesebbet eszik elektronikával, holott arra is 11W van írva, míg a magnetek előtéttel rendben van a csőre jutó és a tekercsen eldisszipált rész is. A látszólagos teljesítmény, illetve a teljesítméyntényező viszont pocsék. Figyelembe véve, hogy a pc-tápoknál mekkora probléma lett ez, egy lakáson belül a világítás hányada egy PC-vel összemérhető fogyasztást produkál, ráadásul sokkal rosszabb teljesítménytényezővel, ezzel illene foglalkozni, mert ugye egy dolog, ami után fizetünk és egy másik, ami a környezetet terheli és ha a meddő teljesítmény több, mint a hatásos, az nem olyan fantasztikusan alacsony fogyasztás.
A klímadolognál említettem a zárt rendszert. Egy szoba felfogható zárt rendszernek? Nem. ha meg nem zárt rendszer, az izzó által termelt plusz hőenergia nem érheti el 100%-ban a klímát, hiszen egy jól vagy kevésbé jól (elhelyezkedés, légköri viszonyoktól függően) meghatározható arányban a környezeten keresztül fűti a szomszédot, kinnti környezetet. Az emberi test természetesen ehhez hozzáadódik.
Láttam ilyen 3W-os csöveket, na olyanom nem lesz.
Hideg színek: Mert jellemzően nem is a hideg töltet kapható, a rózsaszínes valéami sem hideg, csak mégsem F82 és közel sem egy izzó. De ez már erősen szubjektív dolog, van, aki le se szarja a színét, sokszor látensen befolyásolja az ember hangulatát (a magasfrekis sugárzással együtt), és van, aki tudatosan utálja, hiába olcsóbb.[ Szerkesztve ]
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
Magnat
veterán
Kicsit utánanéztem a neten, ha lehet hinni a forrásoknak, akkor még rosszabb az arány, mint gondoltam ... 2-5% (forrásonként eltér) a hatásfoka a hagyományos izzóknak, tehát akkor még több, 95-98% is megjelenik hő formájában. De ha nem gondoltam volna komolyan, akkor szted hová tűnik akkor a maradék energia?
1ébként ezt a klíma dolgot arra írtam, h a cikkíró azzal "védte" meg részben a hagyományos izzókat, h a hulladékhő még jól is jöhet, mert van eset, amikor ezt beleveszik a ház energiamérlegébe és hasznosítják is ... erre volt az én reakcióm az, h ok, de ez csak akkor jó, ha kell a hő, de ha nem kell, akkor pont annyit árt a jelenléte ... tök mind1, h abszolút értékben mennyi, de amennyit használ hidegben, pontosan annyit árt melegben. (és akkor még nem tértem ki arra, h vajon a fűtés vagy a hűtés hatásfoka-e a jobb)
Azt meg végképp nem értem, h azt mondod, "Az egészet messze felülmúlja egy emberi test által leadott hőmenyiség, az égő rendszerint akkor világít, amikor az ember is ott van..." - sztem felülmúlásról szó sincsen, összeadódásról sokkal inkább... de ha már itt tartunk: fogalmam sincs, mennyi hőt bocsát ki az emberi test, de ha abból indulok ki, h egy 2 kw-os hősugárzó pár perc alatt fel tudja fűteni a fürdőszobámat, én meg ha egy órát ott ülök, sem lesz sokkal melegebb, inkább 100 wattos nagyságrendre tippelnék, mintsem kw-osra ... ha meg így van, plusz (majdnem) 100 watt többlet hő nem elhanyagolandó az emberi test hőkibocsátása mellett. De mondom még egyszer, az eredeti cikk-re írt megjegyzésem kapcsán ez tökéletesen irreleváns.
Mod: sorry nem volt időm minden hsz-t elolvasni, látom, h közben a dolgok jó része ki lett tárgyalva.
[ Szerkesztve ]
̿' ̿'\̵͇̿̿\з=(◕_◕)=ε/̵͇̿̿/'̿'̿ ̿
-
Magnat
veterán
"Fogyasztás. Mindig el tetszünk feledni, hogy a kompakt fénycső ráírt értéke csak a csőre vonatkozó, hasznosulás tárgyává tehető teljesítmény és nem az egész egység fogyasztása, hiszen hatásfok is van a világon. Egy 15W-os kompaktcső 18-20W-ot fogyaszt, a 300Ft-osok hatásfoka pedig pocsék, ennél is többet esznek." - A kedvedért csináltam pár mérést a Conradban megvehető teljesítménymérővel:
20wattos Philips (1000 ft-os kategória): 16 watt
22 wattos Tunsgram (500 ft volt pár éve) 17 watt
100 wattos Tunsgram hagyományos: 101 watt
11 wattos noname e14-es izzó (talán 200 forint volt, ha jól emléxem): 8 watt
20 wattos halogén asztali: 20 wattEbből ami érdekes, mert összehasonlítható, az első 3, amit ugyanabban a lámpában is teszteltem. A 100-as hagyományos szemre olyan 20%-kal nagyob fényt csinál, mint a 22-es (de valójában csak 17es) takarékos párja, ami kb ugyanúgy világít, mint a 20as Philips.
Egyébként igen, van hatásfok is a világon, de sztem nem jól használod a fogalmat, mert ha a 300 forintos kategória hatásfoka pocsék, akkor a nem takarékos izzóké meg katasztrófa ... sztem a hatásfok azt mutatja, h a befektetett energia hány %-a alakul fénnyé, és mennyiből lesz hő, és ez ugyanúgy megvan a hagyományos és a takarékos izzóknál is, csak más az arány ... viszont amit ráírnak, az a konkrét fogyi (vagy több), csak a hagyományos izzóknál ebből több lesz a hő és kevesebb a fény.
Fényerő témához: létezik 3 watt fogyasztású fénycső,. ami nem is erős, de keveset is fogyaszt ... csak nekem meg az azért nem tetszik, mert nagyon hideg a fénye.
Színhőmérséklet: lehet, h nem mindegyik óccsó cső hozza kelvinre, ami rá van írva, de eddig nekem mindig sikerült olyat venni, ami nem hideg ... volt már, h jelölés nélküli csövet vettem, ami hideg fényű volt, az ment a garázsba-udvarra, oda jó ... azóta nézem a jelölést, tény, h az olcsóbbaknál nem dekára egyforma, de elmegy.̿' ̿'\̵͇̿̿\з=(◕_◕)=ε/̵͇̿̿/'̿'̿ ̿
-
j.bravo
addikt
Így van, ahogy elmoraan is írta, az utóbbi évek költségcsökkentései miatt az izzók többségéből kivesztek a biztosítékot tartalmazó elektródák. Néhány speckó típusban, illetve kényes piacokra szánt izzókban (a britek például elég háklisak például erre is) maradt csak meg, és ezen modellek árcéduláján is meglátszik.
Miiinden lehetséges. Meg az ellenkezője is.
-
spirit007
senior tag
Jut eszembe , hogy ez a fajta Tungsram izzó :
... másnál is csak ~1000 üzemórát bír ?
Jelzőlámpa néven ismeretes és ilyeneket tesznek még varrógépekbe is és pl. sólámpába . -
shtml
őstag
Vártam, mikor írja valaki a csökkent deltaT-t. A deltaT szerintem nem változik, erről épp a klíma gondoskodik. Akkor csökkenne a deltaT, ha a klíma nem szabályozással, hanem fix teljesítményen működne.
Azt persze feltételezzük, ahogyan írod is, hogy belül hűvösebb van, mint kinn. Legalábbis nappal, mert éjjel a falakban tárolt hő simán a külső léghőmérsékletnél melegebben tarthatja a szobát - mármint klíma nélkül vagy túl kicsi teljesítményű klímánál.
[ Szerkesztve ]
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
-
didyman
őstag
válasz elmoraan (r) #228 üzenetére
Az rendben, de a rezisztív fogyasztó azért ragaszkodik ahhoz, hogy ha feszültség nem esik rajta, akkor áram sem tud folyni . Szerintem ebben a jelenségben a spirál relatív nagy fajhője játssza a döntő szerepet, 50Hz-en [100Hz gyakorlatban] gyakorlatilag nincs látható vibrálása, tehát feltételezhetjük, hogy hőmérséklete a nullátmenetek idején is közel egyező a csúcs környéki értékkel.
[ Szerkesztve ]
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
PHM
addikt
Az optikai kábel ere pl. hihetetlenül hajlékony.
Kevesebb, mint 1 cm-es átmérőjű karikát lehet belőle
hajtani minden gond nélkül.
Persze a noti fénycsöve biztosan más anyagból van, de azt
se felejtsük el, hogy a fénycső többnyire alul, a zsanéroknál
van, ahol azért elég jól védett a hajlítgatástól.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
-
lapa
veterán
a klíma nem fogyaszt többet, hiszen annyival kevesebb lesz a bejövő meleg a hajszálnyival kisebb deltaT miatt. feltételezzük, hogy bent a tető árnyékoló és a padló hűtő hatása miatt a belső hőmérséklet minden esetben kevesebb lesz a kintinél. tehát olyan eset nincs, hogy a kintinél is magasabb hőmérséklet legyen bent.
aztán lehet én logikázom rosszul, mindenesetre a lényeg elhangzott: aki klímázik ne térítsen takarékosságból.
-
lúzer
veterán
kicsit más:
notikba hajlékony cfl-t tesznek?
mert vaamelyik kijelzője igencsak csavarodikMO. RIP. - az utolsó kapcsolja le a villanyt.
-
didyman
őstag
válasz #27483136 #222 üzenetére
A szakadással elmozgó wolfram szépen húzza magával az ívet, a gáz meg vezet, úgyhogy mehet vele. A nullátmenet nem gond, a neon sem alszik ki, a körtében sem tud kihűlni a wolfram ennyi idő alatt.
Anno rendszeresen gyilkoltuk a rotringhegyeket szakközépiskola szakmai termében, minden asztalnál volt 24VAC a pákáknak, hát persze, hogy leszedtük a konnektorkeretet és beleraktuk a rotringot, elkót, aztán keret vissza helyére és vártuk, mikor jön a következő csapat és kapcsolják be... . A rotringgal meg íveztünk, gyönyörű volt. Meg másik kedvenc művelet: Ón elbontása plazmaágyúval . Darab összegyűlt ónplecsni, ráforrasztva egyik vezetékre, másik vezetéken a rotringbél és ív. Az ón sárgásfehér porrá esett szét, nagyon szerettük csinálni[ Szerkesztve ]
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
#27483136
törölt tag
Én is erre gondolok, csak ott látok némi problémát, hogy, ha elszakad a szál egy pontban, kialakul az ív a szakadás helyén, az ívtől jobbra-balra még mindig ott van a volfrám szál (majdnem) teljes hossza, ami korlátozza az áramot. Ekkor a szál maradékának néhány mS alatt teljesen el kell égnie, hogy az ív két vége eljusson az áram-bevezető szálig - mert csak ekkor tud kialakulni a rövidzárlat- , mielőtt jönne a feszültség nullátmenete, ami az ívet kioltja.
Mondom én, hogy az izzó hasonlít legjobban a csillagokhoz: nyugodtan világítanak sokáig, majd egy katartikus összeomlással átlépnek egy másik fizikába: felrobbannak, és mindkettő plazmát villant.
-
didyman
őstag
válasz #27483136 #218 üzenetére
Én arra tippelek (sose néztem utána), hogy a szál szakadásakor ív keletkezik, az ív hőmérséklete pedig olyan magas, hogy a töltőgázt ionizálja, mely így a fénycsövekhez hasonlóan vezeni kezd, a kialakuló áramot pedig nem korlátozza előtét.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
Hogy mindig lát valami újat az ember. Tehát itt el van vékonyítva a hozzávezetés? Volt már egy pár körte a kezemben, szétszedve/szétesve, sose tűnt fel ott a vékonyabb szakasz, szakadtra sem emlékszem. Na, meg fogok nézni pár égőt is ma
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
bazsade
tag
én is utálom a fényüket, pedig egy időben ezek a világítótestek nagyon hasonló karakterű fényt bocsájtottak ki, mint az izzók. elvileg most is rá vagyon írva a dobozra a 3200 K, amit elhiszek, de a sepkturmból vagy hiányzik egy jó adag, ami az izzónál megvan, vagy mégsem 3200 körül van az a pont...
szerk.: persze egy 200 watt, vagy alatti izzó még kevesebb, mint 3200 kelvin, de megelégednék egy ilyennek megfelelő csővel is, de már évek óta nem találok. ha tud valaki ilyet, szóljon, mert nekem elengedhetetlen, átvilágítólámpának használom, ami nem melegedhet annyira fel, mint egy "körte"
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
válasz elmoraan (r) #217 üzenetére
Az izzókban mindig is ilyen volt, gondolom csak végszükség esetére.
Azt valaki elmondhatná, hogy az égő kiégésekor mért lesz zárlat, mert megmagyarázni meg tudom, csak nem értem. (ill nem tom, hogy jól gondolom-e?) -
llax
senior tag
Minden izzó tartalmaz saját biztosítékot. A "bevezető" szálak egy része ilyen funkcióra van kiképezve, pont azért, hogy (jó esetben) ne kelljen kismegszakítót kapcsolgatni.
Ha azt látod, hogy villant egyet az izzó, de a kismegszakító nem kapcsolt le, akkor érdemes benézni a búrába, azon belül is az "üveg tartórész" belsejébe.
Tudtommal a hálózati izzóknál szabvány is előírja(ta???) az ilyen bizosítás használatát. -
llax
senior tag
Erre a problémára megoldás a többféle világítás kombinálása.
Pl. nappaliba TV-zéshez (mert ugye nem túl egészséges a szemnek a "sötétben" TV-zés) Valamilyen LED-es háttér(hangulat)világítás néhány W összteljesítménnyel... Annak a fénye elég a falióra megtekintéséhez, távirányító megkereséséhez... A műsorújság nézegetéséhez aztali lámpába normál izzó (olvasáshoz amúgy is jobb szerintem)... "Fő" világításnak, amikor kell a sok fény, mehet kompakt fénycső...
Azzal sem értek egyet, ha valaki minden izzót kompakt fénycsőre akar cserélni. Van ahol indokolt a csere, van ahol nem.
Első ütemben csak ott érdemes cserélni, ahol gyors megtérüléssel lehet számolni. Ahol hosszabb idő alatt térül meg a befektetés, ott csak akkor érdemes cserélni, ha pl. kiég az ott lévő normál izzó...
Ahol naponta sokszor, de csak nagyon rövid időkre használjuk a világítást, ott nem érdemes cserélni (pl. wc, kamra, külső világítások). Egyrészt az ilyen használat jelentősen rövidíti a fénycső élettartamát, másrészt a kevés össz. napi üzemidő miatt kicsi a megtakarítás is, években mérhető a megtérülés ideje. Az sem biztos, hogy a sok kapcsolgatás miatt kibír annyi a fénycső (saját tapasztalat)...
Mod.: estetleg ide valók a nagyáruházak 250-300Ft-os fénycsövei...Az utóbbi néhány évben egyre "érdekesebb" normál izzókat lehet kapni... Többször jártam már úgy, hogy egy rövidke villanás volt az izzó élettartama az 1000 óra helyett (Tungsram is, Philips is)... Az is furcsa, hogy az utóbbi időben nagyon sűrűn kell izzót cserélgetni. Van olyan lámpám, amibe 3db. E14-es foglalatú spot-ok mennek, abban csak idén csréltem 8-10db.-ot (napi 2-5óra üzem 2-4 adagban)...
Több példánynak még a beépített biztosítéka is b@szott működni. Lehetett menni kismegszakítót visszakapcsoli... Természetesen sötétben...[ Szerkesztve ]
-
didyman
őstag
Még három versenyző.
Osram 7W-os kompaktból kiszerelt előtét, 95-ös eresztés, rajta 9W-os Tungsram kompakt cső.
Hidegen: 6W, melegen:7W, pf: 0,29
Magnetek irodalámpa 11W-os csővel, fojtótekercses, 0,17A, cos fi 0,41 (végre egy korrekt előtét!)
Hidegen: 17W, melegen: 18W, pf: 0,41, áramerősség (látszólagos): 180mA
Tungsram 20W-os, első generációs kompaktcső elektronikus előtéte, rajta Tungsram háromsávos (F82), 18W-os hagyományos fénycső.
Hidegen 12W, "melegen" 15W (ennél jobban nem tud bemelegedni a 10 fokos műhelyben) pf: 0,42Van még egy Maxilight márjkájú, elektronikus előtéttel szerelt, E27-be csavarozható, 22W-os körfénycsövet fogadni képes céleszköz is, ezt sajnos nem tudom becsavarni az asztali lámpába . Ez igazi ritkaság, sose láttam még ilyet, le is csaptam rá. Régi darab, a cső se semmi, mert körfénycsőben F82-t még azelőtt nem láttam.
[ Szerkesztve ]
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
válasz Crystalheart #206 üzenetére
Az a baj, hogy a csillárok nagyon sokat építenek a villanykörték pontszerű, éles fényére és teljesen máshogy ragyognak a lágy, egyenletes kompaktcsövekére. Vagyis az üveg nem ragyog úgy, a fém nem csillan meg úgy, mint egy villanykörtével. A LED már majdnem jó is lehetne, ha a színspektruma (egy csilláron elég jellemző a fények játéka, "prizmák" jelenléte) lenne olyan szép, mint egy izzóé és tudna közel 360 fokban világítani. Ez is az egyik olyan terület, amit nem lehet inkandeszcensen kívül mással megoldani jelenleg.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
Szerintem ennyit nem érdemel a probléma. PTC-től megfosztott Osram-ok ilyen állandó huzavonával szintén '95 óta mennek a szoba plafonján, tehát meg lehet ezt oldani jól is (az otthoni kompaktflottában egyébként ezek a leginkább viseltesek, nem mondom, hogy nincs összefüggés ).
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
Hatásfok.
Mérések: Vonali feszültség 215V, mérés egy átlagos képességű bolti mérőeszközzel.
1: Tungsram 17 éves fojtótekercses, "egybelámpa" (Még 220V szerepel rajta), 16W, búrával (cső nem cserélhető tehát)
Bekapcsolás után: 15W, bemelegedve: 17W, pf: 0,3
2 Tungsram, első generációs, 15 éves elektronikus előtétes kompakt fénycső, 20W
Bekapcsolás után 14W, bemelegedve 17W, pf 0,41
3 NoName, kb. 4-5 éves kompaktcső, 11W, 85mA
Bekapcsoláskor: 10W, bemelegedve: 13W, áramfelvétel (látszólagos): 140mA, pf: 0,44
Számolva 13,2WKonklúzió: Hidegen kevesebbet esznek (ami érthető, mivel a gáz hidegen gyengébben vezet és az áramgenerátoros vezérlés nem tud ehhez megfelelően nagyobb feszültségesést szolgáltatni). A régi csövek kevesebbet fogyasztanak, vélhetően koruk miatt nagyobb a gáz üzemközbeni "ellenállása" (nemúgy fényerejük, a 20W-os tekintélyes világítást ad még most is, abszolút párban van mai testvérével!), ámbár a 20W-os csekély üzemidővel bírhat, elektródái még szinte szűzek. A relatív keveset ment és fiatal noname kompakt hozza, ami rá van írva, és reálisnak tűnő, 2W körüli disszipációt hagy az elektronikán. Most ennyi csőhöz tudtam hozzáférni, egy hozzávetőleges eredménynek alkalmas, nem messzemenő következtetésre, mindenesetre az egyedüli noname csőre ráírt áramerősség mibenléte érdekes, se valós, se látszólagos eredménynek nem mondható. Ami összességében jellemző, a piszok szar pf, vagyis ahol a meddő felhasználásért fizetni kell, ott ezek a csövek gyakorlatilag több, mint kétszer annyi fogyasztást eredményeznek a ráírt értékhez képest.
Klímatéma: Ha a szoba tökéletesen zárt rendszerként lenne felfogható, amit egyedül a klíma tart kézben, akkor valóban oda jutna a teljes bevitt energia, de ez közel sincs így, egy korszerű lakás is rengeteg energiát pocsékol el ilyen formában, környezete felől/felé hőeenrgia formájában.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
shtml
őstag
válasz SonicBoom #202 üzenetére
mi sokszor kapcsolgatjuk a lámpát ('csak egy pillantás a faliórára'; 'hova is tettem a távkapcsolót?', 'pillantsunk bele a műsorújságba' stb.), tehát egyrészt az előző problmával is gyakran találkozunk, másrészt az élettartama sem lesz a beígért
Ilyesmivel én is gyakran szembesülök. Gondoltam is már arra, hogy építek egy egyszerű kapcsolást, amely először egy izzólámpát kapcsol fel, majd 10-20 másodperc elteltével átkapcsol a fénycsőre, az izzót meg természetesen lekapcsolja.
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
-
shtml
őstag
Ezt senki nem tagadja, nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy minden hőforrás plusz eltávolítandó hőt jelent, mégpedig pontosan annyit, amennyi hőt lead. A klímának tökmindegy, honnan származik az eltávolítandő hő, az meg legyen a tulaj gondja, hol, hogyan és milyen mértékben csökkenti a házba jutő hőmennyiséget.
Szerintem már túl van ez tárgyalva, nem látok véleménykülönbséget közöttünk.
[ Szerkesztve ]
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
-
Crystalheart
őstag
Jut eszembe, a régi neobarokk csillárokat ma milyen korszerű izzókkal lehetne szépen megoldani? Halogénnel láttam már, de elég ormótlan...
-
ngabor2
nagyúr
viszont a klíma nem igazán emiatt fog többet fogyasztani, hanem mert nincs rendesen szigetelve a ház, süti nyáron napi 16 órán keresztül a falait, ablakit a nap, kinn 40 fok van árnyékba, és ez szépen bemász a falon. no ennek a bemászó melegségnek jó eséllyel lényegesen nagyobb a mennyisége és hatása a klíma szempontjából, mint 5 db 40-es vagy 60-as égőnek.
-
shtml
őstag
Mindig el tetszünk feledni, hogy a kompakt fénycső ráírt értéke csak a csőre vonatkozó, hasznosulás tárgyává tehető teljesítmény és nem az egész egység fogyasztása, hiszen hatásfok is van a világon. Egy 15W-os kompaktcső 18-20W-ot fogyaszt
Érdekes, amit írsz, le van ez valahol írva vagy saját mérésed (amiben nem kételkedem)? Az ember ui. egy terméket vásárol, amelyben együtt van az inverter és a fénycső. Nem kis hazugság, ha a gyártó nem a kompakt fénycső teljes fogyasztását írja rá a termékre.
Azt ugye nem gondolod komolyan, hogy a 100W-os égő hőmennyisége 90%-ig megjelenik a klíma bemenetén? Az egészet messze felülmúlja egy emberi test által leadott hőmenyiség, az égő rendszerint akkor világít, amikor az ember is ott van...
Márpedig megjelenik, hiszen a klíma fix szobahőmérsékletre van beállítva, ennek elérése érdekében minden fölös hőt kivisz a szabadba. Ezen nem változtat az a tény, hogy az ember is lead plusz hőt.
Gozi jól írja a 191-ben, az emberi test nettó hőleadása kb. 100-150W - valójában ennél sokkal több, de a testünk el is nyel hősugárzást a falakból és a berendezési tárgyakból, a 100-150W a nettó hőleadás.
(#202) SonicBoom:
Igazad van, aki klímát használ, annak nem olyan lényeges az a párszáz watt plusz fogyasztás. De ettől még igaz, hogy az megjelenik a klíma bemenetén.
[ Szerkesztve ]
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
-
j.bravo
addikt
A GE/Tungsram kompakt fénycsövek közül sajnos már nem mindegyik készül itthon (Nagykanizsán ill. Vácott), a dobozra rá is van írva, hogy made in Hungary, vagy made in China... na ez utóbiakkal közös kínai beszállítóra tippelek az Ikea-s fénycsövek esetében.
(meg kell jegyezni persze hogy a médincsájna GE CFL-ek még mindig kb. egy tucatszor jobban működnek nálam, mint a barkácsáruházakban vagy hipermarketekben vásárolt noname médincsájna CFL-ek. Majdnem annyira OK-nak tűnnek mint a médinhángeri CFL-ek).
Miiinden lehetséges. Meg az ellenkezője is.
-
SonicBoom
csendes tag
CCFL már nincs egy darab sem a lakásban, mert:
-bántja a szemem a fénye (messze ez zavar a legjobban)
-idegesítő a lassú reakióidő
-mi sokszor kapcsolgatjuk a lámpát ('csak egy pillantás a faliórára'; 'hova is tettem a távkapcsolót?', 'pillantsunk bele a műsorújságba' stb.), tehát egyrészt az előző problmával is gyakran találkozunk, másrészt az élettartama sem lesz a beígért
-drága (tudom, kevesebbet fogyaszt, talán még vissza is hozza az árát ha nem megy idő előtt tönkre, de minden másban szarabb mint az egyszerű izzó, akkor miért költsek rá 6x annyit?)
A "nyáron is fűt az izzó, tehát bár télen segít, nyáron növeli a légkondi költségeket" commenthez annyit tudok hozzátenni, hogy:
a) légkondi a lakások többségében nincs (így nálam se), fűtés viszont mindenhol van.
Aki légkondizik, az amúgy se papoljon az energiatakarékosságról.b) a világítás túlnyomórészt éjszaka kell, ami nyáron rövid és hűvös (<25 oC, max. 1-2 hetet leszámítva) tehát akkor sem hátrány a fűtés, télen pedig fűtésre éjjel-nappal szükség van, tehát egyértelmű előny ez az ingyen 'extra'. Az asztalomra néző 45W-os spot izzó épp bólogat
Én a halogén izzókat megemlítettem volna, mert bár az elv ugyanaz, a hatásfok, abszolút fogyasztás, és színhőmérséklet terén is jobbak mint a hagyományos tárasaik. Én személy szerint ezeket fogom használni, ha kitiltják a vllanykörtéket.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest