Megpróbálom én is összefoglalni röviden, minél általánosabban.
Minden emberi sejtben ott van a teljes emberi genetikai anyag. Azaz elvileg elegendő információ egy másik ember felépítéséhez (lásd klónozás). Ugyanakkor egy normális, átlagos sejtben ennek a genetikai anyagnak csak egy része aktív: annyi, amennyire az adott sejtnek ténylegesen szüksége van a feladatai ellátásához. Ezt a korlátozott működést bizonyos szabályozómechanizmusok garantálják: lényegében ezek határozzák meg, hogy az adott sejt mit, hogyan és meddig csinál. Meg, szükség esetén, mikor vágja el a saját torkát.
Ebből következően egy normális emberi sejt tulajdonképpen nagyon 'buta', bár ez a fogalom nem igazán írja le jól a dolgot. A lehetőségeinek csak töredékét használja: kifejezetten azért, hogy a szervezet egésze jól működjön. Azaz ezen önkorlátozásában nagyon is okos. Csakhát a rák nem erről szól.
Ha ezek a mechanizmusok sérülnek, akkor előáll egy rendellenes állapot. A genetikai kódból addig inaktív részek is működésbe jönnek.
Ebből már sejthető, hogy egy rákos sejt miért is nem 'buta'. A genetikai kód által meghatározott lehetőségek nagyobb tárházából válogathat, mint egy normális sejt.
Kevésbé korlátozottak a lehetőségei.
Fontos kérdés ezen a ponton, hogy ezek a mechanizmusok sérülését mi okozhatja. Nos, nagyon sok tényező jöhet szóba. Belülről a mutáció, illetve öröklött hajlam: kívülről pedig tulajdonképpen bármi rendellenesség, ami 'kényelmetlen' az adott sejtnek. Kémiai anyagok, sugárzások, tartós gyulladások, vírusok... Egy valami nem, az eddig említettek közül: a kedélyállapot ezen a ponton nem jön szóba, mint elsődleges ok.
Ezen a ponton már említhető a megelőzés. A mutációval illetve öröklődéssel nem lehet mit tenni, de a külső tényezők súlya értelemszerűen csökkenthető.
Általában ezen a ponton a sejt el is pusztul, vagy mert a sérülés miatt eleve életképtelen, vagy mert a maradék, még működőképes mechanimusok, esetleg a szervezet immunrendszere kinyírják.
Ezen a ponton ugrik be a képbe az immunrendszer. Ha megfelelő az állapota, akkor jó eséllyel megtalálja és kinyiffantja a rendellenes sejteket. Azaz minden, ami az immunrendszert erősíti, segíthet megelőzni a rák kialakulását: minden, ami gyengíti az immunrendszert, egyszersmind növeli a rák kialakulásának kockázatát.
Igen, az immunrendszer állapotára - nagyon-nagyon sok minden más mellett!!! - a mentális egészség is hatással van: kimért, ellenőrzött, ismert dolog.
Az immunrendszer állapota mind megelőzés, mind a gyógyítás során fontos: mind a rákos sejtek, mind a kezelés ideje alatti fertőzések szempontjából. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint önmagában az immunrendszerre építeni sajnos csak a legritkább esetben elégséges, és semmiképpen sem biztonságos. Ha már rákról van szó, akkor az immunrendszer egyszer már veszített.
Azt is fontos megemlíteni, hogy a rák kialakulása esélyek kérdése. Topra trenírozott immunrendszerrel is lehet valakinek rossz napja. És egy élethosszon át gyengélkedő immunrendszer mellett is meg lehet halni aggkori végelgyengülésben.
Ha a sejt életképesnek bizonyul, és az öngyilkosságához vezető mechanizmusok sem működnek, illetve az immunrendszer is késve reagál vagy eleve nem veszi észre a gondot, akkor ezek a rendellenes sejtek szaporodni kezdhetnek.
Innentől kezdve orosi ügy a dolog: az ide tartozó kategorizálás és szakszavak - jó/rosszindulatú, mikortól rák, daganat, stb. már eddig is előfordult a topikban.
Ettől a ponttól egy újabb tényező is belép: a sejtek szaporodás közben egyfajta evolúción mennek keresztül, azaz kifejezetten az emberi szövetekben való direkt túlélésre, szaporodásra szelektálódnak.
Ezért is korlátozottak az immunrendszer lehetőségei. A rákos sejtek - elég szapora osztódással - eleve úgy szelektálódtak, hogy az immunrendszer ne találja meg őket. Ha pedig nem találja meg őket, akkor fellépni se tud ellenük.
Fontos kutatási iránya a rák gyógyászatának, hogy a rákos sejteket valamilyen módszerrel felismerhetővé tegyék az immunrendszer számára. De ez csak egy kutatási irány a sok közül. És még ez is mesterséges beavatkozás, nem csak happyterápia és vitaminbogyó.
Fontos hozzátenni, hogy ez csak egy - a konkrétumoktól gondosan megfosztott és vulgarizált - összefoglalója a témakör klasszikus ismeretterjesztésbe beleférő kis részének. Ennyit a vonatkozó (orvosi) honlapok és ismeretterjesztő irodalomból bárki össze tud rakni magának: erre mindenkit biztatnék is.
Konkrét ügyekben, mélyebb kérdésekben mindig orvos, illetve erre szakosodott tanácsadó az illetékes. A témáról az egyes orvosok milyenségétől függetlenül hatalmas ismeretanyag áll a tudomány és az orvoslás rendelkezésére: a modern gyógyászatban a túlélési esélyek is egyre jobbak.
Főleg, ha az ember időben orvoshoz jut.
[Szerkesztve]
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
