"Csak így tovább srácok, jó a mai férfianyag, öröm nézni, mennyire becsülik a másik nemet, külön öröm belegondolni, hogy mi jut majd a lányaimnak, ha lesznek esetleg..."

Ha a másik nem annyira sem becsül hogy emberhez méltón szakítson, szemtől szemben (nem telefonon, nem sms-ben, nem MSN-en) akkor áruld el nekem én mit becsüljek benne? Azt hogy hülyének nézett, lealázott a sárba, kihasznált és egy darab szarként kezelt? Ezt becsüljem bennük? Tudom van a pasik között is ilyen. Ez ugyan úgy jelen van mind a két nem között. De azt elvárom ha én nem kúrom át az agyát, akkor ö se tegye velem ezt. Ehhez képest amióta elkezdtem csajozni csak szopatnak.

"Én felvállalom amit írtam, csak rosszat kívánok neki semmi jót."
Saját személyes szégyened. Nem baj, látom jól elvagy vele. Azért büszke ne legyél rá.

Az én szégyenem? Hmmm. Nem szégyenkezem én semmiért. Az hogy éppen akkor mit és hogy gondolok róla az csak az én bajom. És nem vagyok jól el vele. Nem esik jól így gondolni arra akihez bárminemű kapcsolat fűzött. Csak akkor és ott ezt éreztem. Ez egy régi történet volt, már réges rég túl léptem az egészen. Sajnálom ha téged bánt amit leírtam, vagy gondoltam.

Azért majd ha te átmész ilyenen keress meg. Garantálom te sem fogsz szebbeket mondani vagy gondolni a másik nemről.

Ha egyedülállóval találkozunk, mindegy, mit mond, de biztos, hogy nem azért van egyedül, mert élvezi a magányt, hanem mert már megpróbált beilleszkedni a világba, de az emberek újra meg újra kiábrándítják.